Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)

1973-12-23 / 305. szám, vasarnap

1973. XII. 23. 4 számadás egy varos Átépítéséről Zeliezovcén (Zselízen) már évek óta azon fáradoznak, hogy a valamikori kis mezővárosból Igazi várost építsenek. A válasz­tási programban kitűzött célok megvalósítása során már elér­ték bizonyos eredményeket, s azokról Dobroviczky László elv­társsal, a városi nemzeti bizottság titkárával beszélgettünk az egyik nyilvános gyűlés után. építésével járó munka. Mi­kor fejezik be ezt a mun­kát? — A vízvezeték és a csator­narendszer építése hosszú távú munka. Már a költségvetés is jelzi ezt, hisz közel 60 millió koronás létesítményről van szó. A vízvezeték építését 1976-ban, a csatornarendszer építését 1978-ban fejezik be. Néha úgy tűnik, hogy a munkálatok las­san haladnak, de megnyugtató, hogy az ellenőrző szervek meg­állapítása szerint a kitűzött ha­táridőket megtartják az építők. 0i Másik égető probléma a lakosuk, főleg a nők fog­lalkoztatottságának a kérdé­se. Milyen fejlődés várható ezen a téren? — Már tavaly megkezdték a Železný Brod-i Üveggyár helyi üzeme, vagy ahogy mi mond­juk: a gyöngyök gyára bővíté­sét. Itt 5 millió 430 ezer koro­nás hozzáépítésről van sző. A munka jól halad. Előrelátható­lag 1975-ben befejezik a bőví­tést. Ez azt jelenti, hogy 400— 500 alkalmazottal, főleg nőkkel, gyarapodik majd az üzemben a dolgozók száma. A Borászati Üzem is építkezik városunk­ban. Közel 28 millió koronás költséggel. Jövőre már elkészül egy részleg. Az építés teljes be­fejezésére 1975-ben kerül sor. Ez is újabb munkalehetősége­ket biztosít a lakosok számára. De ezeken az akciókon kívül egyéb, nagyobb méretű, na­gyobb jelentőségű akciót is szeretnénk még ebben a meg­bízatási időszakban előkészíte­ni. Ez a városi nemzeti bizott­ság szívügye. Reméljük, hogy a következő évek során sikerül majd olyan építkezésbe kezde­ni, ahol ezer, másfél ezer dol­gozó számára biztosíthatunk munkalehetőséget. Az Interier nemzeti vállalat zlonicei 4-es számú üzemének dol­gozói csaknem 900 000 korona értékben szállítanak terven jelül a belföldi piacnak konyhabútort. Az új termelési program kere­tében naponta 30 Betina jelzésű komplett konyhabútor készül, felvételünkön: Václav Houžvíček racionalizálási és munkaszab­ványosítási vezető előadó ellenőrzi az expediálás előtt a kész gyártmányokat. (Felvétel: K. Janus — ČSTK) Politikai és szakmai felkészülés A nitrai járásban gazdálkodó cabaji Május 1. Egységes Föld- müvesszövetkezet tagjai a téli hónapok beálltával ismét a pa­dokba ültek, hogy a haladó módszerek alkalmazása jegyé­ben szervezett tanfolyamok ke­retében elsajátítsák a korsze­rűen felszerelt nagyüzemi gaz­dálkodás termelési eljárásainak ismereteit. — Az előadásokat — tájékoz­tatott Klbík Miclial, az üzemi pártalapszervezet elnöke — ter­melő üzemegységeinkben cso­portosan, a szakágazatok kö­vetelményeivel összhangban szerveztük meg. Az első elő­adások témáját a CSKP XIV. kongresszusának eszmei-politi­kai irányelveiből merítettük. Ezzel arra törekedtünk, hogy szövetkezeti tagságunk szemlé­letét a materialista világnézet hassa át. Gránek Eduárd, az- efsz szak­avatott vincellérétől arról érte­sültünk, hogy a szőlészeti- és a gyömölcstermesztési csoport tagjai az ideológiai előadáso­kon kívül szakkérdésekkel is- merkeldhettek meg a tanfolyam keretében minap megtartott elő­adásokon. — Olyan nagy volt az ér­deklődés — újságolta, — hogy a szövetkezet tagjain kívül a falu lakósai is megjelentek az ellőadáson. A téli tanfolyam, mint látjuk, jelentős mérték­ben hozzásegíti tagjainkat ah­hoz, hogy 1974-ben szakmai megalapozottsággal lássanak hozzá feladataik teljesítéséhez. lamb) Q-láz Délnyugat-Szlovákiáhari A munka a leghelyesebb mér­céje a közszellemnek, az erköl- csiségnek. Akik a munkában az élen járnak, mint a zselíziek, megérdemlik a dicsérő szava­kat. HAJDÜ ANDRÁS Molnár János felvétele Szlovákia délnyugati terüle­tén az utolsó négy év folyamán úgynevezett Q-láz megbetegedé­sek fordultak elő, többnyire epidémiák formájában. Több tu­cat beteg, leginkább tehéngon­dozó, került Q-láz-fertőzés kö- vetkeztébeln kórházba. A Q-láz kórokozóját már har­mincöt éve ismerjük s a Coxi- ella burneti nevet viseli. A kórokozónak terjedése különö­sen tehénistállókban nagyon gyors, mert elléskor a magzat­vízzel, a magzatburokkal, a vi­zelettel, a bélsárral és a tejjel nagy mennyiségben jut a kör­nyezetbe. A környezet hatásai ellen igen ellenálló, jól bírja a kiszáradást, s így kerül az is­tálló porába. A felvert por be­lélegzése következtében törté­nik a fertőzés. A Q-láz-betegség magas láz­zal, erős fejfájással, izomfáj­dalmakkal, hátmerevséggel, hányingerrel és hányással jár, s az utóbbi tünet következté­ben a testsúly jelentősen csök­kenhet. A megbetegedés leg­gyakrabban tüdőgyulladás for­májában fordul elő, de gyako­riak az enyhe lefolyású formák is, amelyelk a náthára hasonlí­tanak, vagy teljesen tünet nél­kül is folyhatnak le. A fertőzőitek vérében min­denkor megtalálhatók a Q-láz kórokozója ellen termelt ellen­anyagok, így a fertőzöttek pon­tos számát csak a vérvizsgák alapján határozhatjuk meg. Mivel a kór tünetei nem jel­legzetesek, a betegséget sok­szor helytelenül állapítják meg, s más betegség netve alatt fo- lyik le. Felismerése esetén ha­tásos gyógyszerekkel sikeresen lehet kezelni a betegséget. Az állatoknál a gyógyszeres ke­zelés a gyógyszer magas ára miatt nem gazdaságos. Hatásosabb és gazdaságosabb a betegség megelőzése mind az embereknél, mind az állatoknál. Ezt megfellelő oltóanyagok al­kalmazásával lehet elérni. Ilyen hatásos oltóanyagok előállítá­sán és fölhasználási módjának kidolgozásán sikert ígérőén fá­radozunk. Dr. E. SADECKÝ, CSc. EGYÜTT alkalmat nyújt arra, hogy a megfogalmazott óhajok és igé­nyek beteljesülésének mértéké­ről konkrétabban szóljunk? — Őszintén bevallom, nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy a lakosság szolgálatában elért eredményeinkről a széles nyil­vánosság előtt is nyilatkozha- tom. Városunk polgárai az el­múlt és folyamán két és fél­millió korona értékű társadalmi munkát végeztek. Ez idén a Banská Bystrica-i felhívás nyo­mán, a győzelmes február 25. és a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója méltó köszöntésére, újabb kötelezettségvállalások születtek. Értékük a beruházási jellegű építkezések és a ^“-ak­cióban tervezett közhasznú be­rendezések létesítésével együt­tesen meghaladja a 22 millió koronát. A város lakosai az év első tíz hónapjában 110 ezer óra társadalmi munka elvégzé­sével hívták fel magukra a fi­gyelmet. Közös munkával léte­sítettük a CSKP 50. évfordulója parkját, építettük fel a Slávia sportegyesület atlétikai pályá­ját, közművesítettük és gázve­zetékkel láttuk el a Réti, Sző­% Ügy tapasztaltuk, hogy a város átépítésének a problémái érdeklik a lako­sokat. Milyen módon tájé­koztatják az érdeklődőket? — Eltekintve attól, hogy a Városban több helyen található faliújság, a helyi hangszórón keresztül sugárzott adás, a „Hangos Üjság“ rendszeresen foglalkozik ezekkel a problé­mákkal. A városi nemzeti bi­zottság tagjai valóban jó és ál­landó kapcsolatot tartanak a választókkal, bizonyos időkö­zönként nyilvános gyűléseket tartunk. Amíg régebben egyet­len nyilvános gyűlésen számol­tunk be az elért eredmények­ről, s vitattuk meg a választók­kal a problémákat, most beve­zettük azt a módszert, hogy körzetenként tartunk nyilvános gyűléseket. Tizenhárom alka­lommal — tizenhárom körzet­ben tanácskoztunk. A közvetlen kapcsolatnak, eleven, élő esz­mecserének nincs párja...! Q Ha lakásokat építenek, akkor épül igazán a város. Ezt többen is elmondták a gyűlésen. Milyen a lakásépí­tés üteme? — Ügy terveztük, hogy ebben az évben 94 lakást építünk a városban. 84 szövetkezeti és 10 családi ház építését kezdtük meg. Tervünket ezen a téren 102,1 százalékra teljesítettük. Egyébként az idén 60 szövet­kezeti, 17 állami és 33 magán­lakásba költöztek be a lakók. # Mit építenek a Z akció keretében? — Járási viszonylatban 103 akció megvalósításába kezdtek. Ebből a ml városunk 3 akciót vállalt. Ezek a következők: a házkezelőség épülete, a kórház melletti lakótelep környékének a rendezése, a Garam Szálló mellé egy új éttermi rész hoz­záépítése. Az utóbbi bizonyos tervezési problémák miatt ké­sik, a másik két akciót azon­ban befejeztük. ©> Milyen eredménnyel? — A tervek szerint a 793 000 korona értéket 558 000 koronás költséggel kellett volna létre­hozni. Mi a tervezett költség­nek csak a 63 százalékát használtuk fel, vagyis 336 000 koronát, viszont a létrehozott érték 899 000 koľona. Sokkal szemléltetőbb azonban, ha így jelezzük az eredményt: amíg Járási viszonylatban egy lakos­ra 75, addig a mi városunkban egy lakosra 163 korona értékű társadalmi munka jut. Ezek a számok önmagukért beszél­nek. .. 9 Illetve a lakosok he­lyett is, akik munkájukkal bizonyították, hogy szere­tik városukat. Más téren is hasonló a lakosok lelkesedé­se? — Legutóbb a hulladékanya­gok gyűjtését értékeltük járási Dobroviczky László elvtárs, a városi nemzeti bizottság titká­ra. Tóthpál Gyula felvétele és helyi viszonylatban. Amíg a járás egy-egy lakosa átlagosan 32,8 kg hulladékot gyűjtött, ad­dig városunkban egy-egy lakos­ra 36*8 kg jut. Ennél azonban sokkal különb eredmények is felmutathatók a városszépítési akcióban. Játszóterek építése, parkok létesítése, járdák épí­tése, fák ültetése, és a terep- rendezési munkálatok terén. Még nem fejeztünk be minden akciót, de már azzal dicseked­hetünk, hogy a lakosok által létrehozott érték 10 millió 275 ezer korona. Ez annyit jelent, hogy egy-egy lakosra 1865 ko­rona, vagyis 51 óra számítható. Járási viszonylatban az átlagos eredmény: egy lakosra 449 ko­rona érték, vagyis 35 óra. # A legtöbb felszólaló felvetette a problémát: Nagyon rontja az egyre szé­pülő városképet a vízveze­ték és a csatornarendszer Félidejéhez ért a nemzeti bizottságok képviselőinek vá­lasztási megbízatása. Ebből az alkalomból felkerestük Domasta Pavol mérnök elv- társat, a Nitrai Városi Nem­zeti Bizottság elnökét, aki készségesen válaszolt a tere­bélyesedő Zobor-aljai város fejlesztésével kapcsolatos kérdéseinkre. ® Milyen távlatokkal foglak hozzá a város területén a Nem­zeti Front választási programjá­nak teljesítéséhez? \ — Mindenekelőtt szükséges elmondanom, hogy a Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szervezetek tagjainak a válasz­tási programban szereplő célki­tűzései a párt XIV. kongresszu­sa határozataiból és az ötödik öiéves terv teljesítéséből reánk háruló feladatokból indultak ki. A cél egyértelműen az volt, hogy messzemően kielégítsük polgáraink jogos igényeit, gon­doskodjunk a lakásépítkezési tervek folyamatos teljesítéséről, az egészségügyi, kulturális szol­gáltatások kielégítéséről. £ A választásoktól eltelt idő­szak — azt hiszem — elegendő Ä VÁLASZTÓKKAL lőhegyi, Wolker, Sport, vala­mint a Tátrai utca lakásait. Ezen kívül három autóparkolót és motorosok igényeinek kielé­gítésére egy benzintöltő állo­mást létesítettünk. @ Tudomásom szerint társa­dalmi munkával építette meg a város a téli stadiont is, ahol a közelmúltban már az olimpiai reménységek nagyszerű nem zetközi vetélkedésének lehet­tünk szemtanúi. — Valóban a téli stadion épí­tésére csaknem 10 ezer óra tár­sadalmi munkát fordítottunk, da az építkezési munkák zömét szolgáltató vállalatunk beruhá­zási szinten végezte el. Hasonló módon építjük fel a Fő téren Lenin életnagyságú emlékmű­vét, és végezzük el a Felső-zo- bori út építésének befejezését. Ezeket a létesítményeket a kö­zeljövőben átadjuk rendelteté­süknek. © Mi az a vonzóerő, amely ilyen igényes akcióra készteti a város lakosait? — Elfelejtettem elmondani, hogy Nitra nemcsak a mezőgaz­dasági tudományok fellegvára és a fiatalok városa, hanem a gazdasági és kulturális élet fon­tos centruma is, ahová hazánk minden tájáról sok kíváncsi lá­togató érkezik. Lakosainkat te­hát a rendkívüli becsvágy sar­kallja sokszor szinte az ere­jüket meghaladó tettekre, hogy mint vendéglátók kellemes kör nyezetet biztosítsanak a Zobor- aliai város történelmi és kultu ralis emlékeit tanulmányozók számára. © Szeretném, ha néhány mondat erejéig a város fejlődé­sét is vázolná ... — Nagyon szívesen. Az előbb említett jellegzetességénél fog­va városunknak tovább kell ter- íeszkednie, hogy a Nitra-vidék természeti szépségekben gaz­dag tája lépést tarthasson a fej­lődéssel. Éppen ezért tárgya­lunk városunk pereinközségei- nek képviselőivel, lakosságával, hogy csatlakozzanak hozzánk. Elképzelésünk szerint az ötéves terv végéig a város lakosainak számát 14 ezerrel, a későbbi évek folyamán pedig további 65 ezerrel emeljük a szomszédos községek Nitrához történő csa­tolásával. Mindebből látható, hogy a választási program tel­jesítése érdekében a második „félidőben“ is fontos szervezési munka elvégzése vár a városi nemzeti bizottság képviselője, lakosaira, társadalmi szerveze­teire és intézményeinek vezetői­re. Az eddig elért eredmények alapján bízom abban, hogy vá­lasztóinkkal karöltve sikeresen megbirkózunk további feladata­inkkal is. SZOMBATH AMBRUS

Next

/
Thumbnails
Contents