Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)

1973-12-22 / 304. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA 1973. december 22. SZOMBAT BRATISLAVA & XXVI. ÉVFOLYAM 304. szám Ára 50 fillér Bücsú- és bemutatkozó látogatások (ÖSTK) — Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap fogadta Bratislavában Igor Alekszandro- vics Cserkaszovot, a Szovjet­unió csehszlovákiai nagykövet­ségének első titkárát, a Kül­földdel Baráti és Kulturális Kapcsolatokat Ápoló Szovjet Társaságok Szövetségének és a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaságnak állandó képviselő­jét küldetésének befejezése al­kalmából. Ugyanakkor fogadta Borisz Georgijevics Rajevszkijt, a Szov­jet Társaságok Szövetségének új képviselőjét, aki a tisztséget elfoglalja. Ján Janik, az SZLKP KB tit­kára a szívélyes beszélgetés ke­retében méltányolta Igor Alek- szandrovics Cserkaszov hozzájá­rulását a Csehslovák Szocialis­ta Köztársaság és a Szovjet­unió nemzeteinek baráti kap­csolatai és együttműködése fej­lesztéséhez és elmélyítéséhez. Igor Alekszandrovics Cserka­szov és Borisz Georgijevics Ra- jevszkij ezt követően látoga­tást tett a Szlovák Nemzeti Ta­nácsban. A bratislavai várban a vendégeket Ondrej Klokoč, a Szlovák Nemzeti Tanács elnö­ke, a CSSZBSZ Szlovákiai Köz­ponti Bizottságának elnöke fo­gadta. Jelen volt dr. Antonín Krou- íil, a CSSZBSZ KB központi tit­kára és dr. Karol Savéi, a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bizottságának vezető titkára, valamint Pjotr Jefimovics Go- roskin, a Szovjetunió bratislavai konzulja, a Szovjet—Csehszlo­vák Baráti Társaság állandó szlovákiai képviselőjének a helyettese. A két ország nemzeteinek hagyományos, testvéri kapcso­latát kifejező baráti, szívélyes beszélgetésen a CSSZBSZ Szlo­vákiai Központi Bizottságának elnöke köszönetét mondott a segítségért és együttműködésért a CSSZBSZ szlovákiai munkájá­ban, majd sok sikert kívánt B. G. Rajevszkijnak, új tisztségé­ben. Igor Alelkszandrovics Cserka­szovot és Borisz Georgijevics Rajevszkijt ugyancsak tegnap fogadta Miroslav Válek, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK művelődésügyi mi­nisztere. A két szovjet elvtárs Brati­slavában részt vett a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bizottsága Elnökségének tagjaival és a szövetség funkcionáriusaival tartott beszélgetésen. Jelen volt Mihail Mihajlovics Gye- jev, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja és Pjotr Jefimovics Goroskin, a Szovjetunió brati­slavai konzulja. Dr. Karol Savéi, a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bizottságá­nak vezető titkára átadta Igor Alekszandrovics Cserkaszovnak a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bizottsága Elnökségének üdvöz­lő levelét, amely a levélben méltóképpeln értékeli a CSSZBSZ szlovákiai szervezetei­vel való együttműködését. Szakszervezeti együttműködés (ČSTKJ — Ladislav Abrahám, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZKT első elnöke, az SZSZT elnöke tegnap fogad­ta Bratislavában a Francia Álta­lános Munkaszövetség (CGT) hivatalos küldöttségét, élén George Séguyvel, a Francia Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának tagjával, a Francia Általános Munkaszövetség fő­titkárával, amely a Szakszerve­zetek Központi Tanácsának meghívására látogatott Cseh­szlovákiába. Ladislav Abrahám tájékoztat­ta a francia szakszervezeti ve­zetőket a Szlovák Szakszervel- zeti Tanács fő feladatairól és a CSKP XIV. kongresszusa, vala­mint a VIII. össz-szakszervezeti kongresszusa határozatainak teljesítéséről Szlovákiában. A Francia Általános Munka- szövetség hivatalos küldöttsége tegnap a délelőtti órákban a bratislavai Slavínon virágcsok­rot helyezett el a szovjet hő­sök emlékművénél. Közel 180 ezren A košicei Slovan-szálloda egyik termében tegnap ülése­zett a CSSZBSZ kelet-szlová­kiai kerületi bizottságának plé- numa, melyen Gejza Pokorný elvtárs, a kerületi bizottság ve­zető titkára számolt be a Ke- let-Szlovákiában működő CSSZBSZ csaknem 180 000 tag­létszámmal rendelkező szerve­zeteinek tevékenységéről, az eddig elért elredményekről, va­lamint az 1974-ben megvalósí­tandó feladatokról. (kgj A Zlaté Klasy községben működő Szakosított Meliorációs Szövetkezetei jól ismerik nemcsak a környéken, hanem egész Szlovákiában, sőt Magyarországon is. Innen irányítják a több mint 16 000 hektár kiterjedésű felső-csallóközi öntözőrendszer üzemeltetését és itt gyártják kooperációban a nagyüzemi ser­téstelepek egyes részeit. Az üzem kialakulásának körülményei­ről Farský Imre mérnöktől, az üzem alapító igazgatójától ér­deklődtem, aki már 10 éve irányítja itt a munkát. — Köztudott, hogy az ország legnagyobb gabonatermő terü­lete Csallóköz, de éghajlata a legszárazabb, és talajösszetéte­le is igen változatos. Ezért a kormány már az ötvenes évek­ben feladatul adta a tervezők­nek, hogy dolgozzák ki az op­timális vízgazdálkodás terveit, így a Vág hajózhatóvá tételével kapcsolatban szóba került a Vág és a Kis Duna közös hasznosí­tása öntözési célokra. A Kis Du­nából nyert vízzel a felső-csal­lóközi öntözőrendszer kiépítése valósult meg. A terveket a Hyd- roconsult és a Hydroprojekt ké­szítette el. A kivitelezési mun­kákat a Doprastav dolgozói 1963-ban kezdték az I-es körzet kiépítésével, majd folytatták a Il-es körzet 1972-ben történt be­fejezéséig. A továbbiakban az igazgató elmondta, hogy ő maga 1964- ben került Zlaté Klasy közsé- be a bratislavai Vízgazdálko­dási Kutatóintézetből. Az üzem első dolgozói közé tartoznak még Boráros, Pósfay és Csicsai elvtársak, Dávid Ödön, és Mózes Sándor gépészek, valamint Mé- ry Zsuzsa és Baráth Ilona iro­dai dolgozók. 1965-ben az iro­dák részére már épületet is kaptak, majd megindult az üze­melés az I. számú szivattyúház­ban. A mezőgazdasági üzemekben eleinte ugyancsak idegenkedtek az öntözéstől, sajnálták, féltet­ték a gabonaföldeket az öntöző­csövek hordásával járó tiprás- tól. Ám türelemmel, okos szer­vező munkával, a kezdeti ered­mények propagálásával lassacs­kán sikerült meggyőzni a kétel­kedőket. Ma már az öntözőrend­szer területén minden mezőgaz­(Folytatás a 2. oldalon) A Nagy Október 56., a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának, valamint a csehszlovák—szovjet ba­rátság hónapja alkalmából Marsálek mérnök, a Žiar nad Hronom-i Szlovák Nem­zeti Felkelés üzem dolgozó­ja felajánlási tett, hogy 1974 folyamán 150 000 korona költségmegtakarítást ér el az üzemben. Szocialista fel­ajánlásának teljesítését a termelő aggregátok javításá­ra vonatkozó újítási javas­lataival biztosítja. Kötele­zettségét a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának napjáig fogja teljesíteni. Felvételünkön Stefan Beňu'š munkacsoportja MarSálek mérnök újítási javaslatát va­lósítja meg az alumínium olvasztókemencék javítása során. (Felv.: T. Babjak — CSTK) Megnyílt a genii békekonferencia Gromiko: Álláspontunk kezdettől világos — békét és biztonságot minden közel-keleti népnek A genfi békekonferencia résztvevői. (AP felvétele) Genf — Pénteken délelőtt 11 óra 10 perckor Genfben a Nem­zetek Palotája tanácskozó tér méhen Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkár megnyitotta a közel-ke­leti válság rendezésére hivatott nemzetközi békékbnferenciát. A konferencián a Szovjetunió és az Egyesült Államok társelnök­sége mellett Egyiptom, Jordá­nia és Izrael vesz részt. A közel-keleti válság történe­tében igen nagy jelentőségű eseményt — hiszen 25 eszten­dő óta első ízben ülnek tár­gyalóasztalhoz az érdekelt fe­lek — a közvélemény és a saj­tó hallatlan érdeklődése előzte meg. Közel 400 külföldi és 300 svájci újságíró tolong a genfi ENSZ-székház sajtótermeiben és folyosóin, ahol a tanácsko­zások idejére kivételesen szi­gorú biztonsági intézkedéseket foganatosítottak. A sajtónak csak igen kisszámú képviselője juthatott be a tanácsterembe, s ez előtt mindenkit alaposan megmotoztak és átvizsgálták a tv- és fotó-stábok felszereléseit. A Waldheim ENSZ-főtitkár által megnyitott tanácskozást hosszú ideig tartó nemzetközi diplomáciai erőfeszítések előz­ték meg. Késleltette a megnyi­tást az a makacs izraeli törek­vés, amellyel csökkenteni pró­bálta az ENSZ-főtitkárnak és a világszervezetnek a tárgyaláso­kon betöltendő szerepét. A meg­nyitón nem vesz részt Szíria és nincsenek jelen a palesztinai nép képviselői, akik esetleg később csatlakoznak a tárgya­ló partnerekhez. A rendezés feltételei adot­tak, a Szovjetunió és az arab országok álláspontja világos: a Biztonsági Tanács 1967-es novemberi és 1973-as októberi határozatai végrehajtásán ala­puló békét kell létrehozni a Közel-Keleten, Izraelnek fel kell hagynia agresszív politiká­jával és helyre kell állítani a palesztinai nép törvényes jo­gait. A megnyitó ülésen Andrej Gromiko szovjet külügyminisz­ter nyilatkozatában kijelentet­te, hogy nem lesz addig béke a Közel-Keleten, amíg az iz­raeli csapatok jelen lesznek a megszállt arab területeken. Az értekezleten elfogadandó bármilyen dokumentumnak pon­tos és világos kötelezettségeket kell tartalmaznia arra vonatko­zóan, hogy az izraeli csapatok távozzanak az 1967-ben meg­szállt területekről. Egyidejűleg biztosítani kell valamennyi kö­zel-keleti állam területi épsé­gét és politikai függetlenségét és azt a jogát, hogy békében él­hessen. Ez Izraelre is vonatko­zik, — hangoztatta Gromiko. Álláspontunk kezdettől vilá­gos: béke és biztonság minden közel-keleti népnek. Ez termé­szetesen azt is jelenti, hogy igazságot kell szolgáltatni a pa­lesztin népnek, biztosítani kell törvényes jogait. A konferencia gyakorlati fel­adata, hogy konkrét és reális programot dolgozzék ki a Biz­tonsági Tanács 1967. évi hatá­rozata valamennyi részének megvalósítására. Egyenesen erre köteleznek a közelmúltban lejátszódott hadi­cselekmények idején elfogadott BT-határozatok, amelyek a kö­zel-keleti tűzszünetet egybekap­csolták a közel-keleti kérdés biztonságos megoldása érdeké­ben történő azonnali tárgyalá­sok megkezdésével. Az egész ügyet úgy képzel­jük el, hogy az érdekelt felek­nek a kérdés rendezésében tör­ténő kölcsönös megállapodásait az értekezlet megfelelő doku­mentumokban rögzíti, s fontos, hogy e komoly dokumentumok minden félre nézve kötelező jellegűek legyenek, más szóval törvényerővel rendelkezzenek. Ezzel leraknánk a békés egy­más mellett élés, a jószomszédi viszony szilárd alapjait a közel- keleti államok és népek kap­csolataiban. Henry Kissinger, amerikai külügyminiszter felszólalásában kijelentette, hogy az értekezlet első feladata, a Szuezi-csatorna mentén elhelyezkedő arab és izraeli csapatok elválasztásáról folytatandó tárgyalás lesz. Hi­szem, hogy lehetséges a meg­egyezés, mondotta Kissinger s megemlítette, hogy a közel-ke­leti béke igen törékeny és az Egyesült Államok nyugtalanság­gal tapasztalja az e térségben megnyilvánuló fokozott katonai készenlétet. Kissinger szerint a béke­egyezménynek el kell rendel­nie a csapatok kivonását, a ha­tárok elismerését, olyan bizton­sági intézkedést, mint demilita- rizált övezetek létesítése, a pa­lesztinaiak törvényes jogaira vonatkozó garanciák és megál­lapodások, valamint annak a. ténynek elismerése, hogy a há­rom fő vallás szent helynek te­kinti Jeruzsálemet. Kissinger figyelmeztetett rá, hogy a világbéke addig nem lesz teljes, amíg permanens válságban lesz a Közel-Kelet. Hangoztatta, hogy minden ha­tározatot és megállapodást kö­vetkezetesen teljesíteni kell. (Folytatás a 2. oldalonj A megalakulást!! a nemzetközi kapcsolatokig

Next

/
Thumbnails
Contents