Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)
1973-12-20 / 302. szám, csütörtök
A mezőgazdaság a versenymozgalom termékeny talaja Legutóbbi találkozásunk alkalmával a kombájn nyergében tilt Mészáros László, a Sládko- vičovói (diószegi) Magtermesz- tő Állami Gazdaság Veiké Úía- ny-i (nagyfödémesi) üzemegységének gépjavítója. Most karácsonyi bevásárlásai adtak alkalmat és lehetőséget a beszélgetésre, melynek során megtudtam, hogy a közelmúltban személyesen is részt vett a mező- gazdaságban dolgozó szocialista munkabrigádok Spišská Nová Ves-i értekezletén, s hogy olyan dolgokra készülődnek az állami gazdaság gépesítési központjában, amelyek szoros összefüggésben vannak a központi szervek által a napokban kiadott munkakezdeményezési felhívással. Mivel sietős volt a dolga, megegyeztünk, hogy munkájával, legutóbbi tapasztalataival kapcsolatban legalább három kérdésre válaszol. Az első kérdésem az aratás óla eltelt időszak legnagyobb munkaélményére vonatkozott. — Ahol sok a munka, mint például nálunk is — válaszolta —, ott bizony élményből is akad bőven. Ezek között talán az új hatsoros önjáró répafeje- lővel végzett munkát említeném az első helyen. Személyesen voltam érte a jičíni gyárban, három napig tartott, amíg saját tengelyén hazahoztam a gépet. Itthon 3 hét alatt 150 hektáros teljesítményt értem el vele. Nemcsak kitűnően dolgozik a gép, hanem a munkafeltételek is ideálisak benne. A fűtött kabinban a csípős novemberi szélben is akár ingujjra vetkőzve dolgozhat az ember. Nagy öröm számunkra, traktorosokra, hogy a gépek konstruktőrei végre az emberre is gondolnak. Jövőre már nemcsak a fejelést, hanem a kiszántást is hasonló önjáró gépekkel fogjuk végezni. Ezzel kapcsolatban már a jövő évi aratásra is örömmel gondolok, ugyanis ígéretet kaptam rá, hogy a legújabb típusú szovjet Kolosz kombájnnal dolgozhatok, amely szintén ilyen kényelmes, védett kabinnal rendelkezik. Azért volt számomra a legnagyobb élmény a hatsoros répafejelővei végzett munka, mert közben arra gondoltam, hogy a gépek teljesítményével együtt a munka kulturáltsága is jelentősen növekszik. — Mint ismeretes, egyre nagyobb teljesítményű erőgépek kerülnek a mezőgazdaságba. A mi gazdaságunkban például már az őszi mélyszántásban is nagyon jól bevált a csehszlovák gyártmányú Š—180 T traktor. A kisebb és a közepes teljesítményű traktorok rövidesen kiselejtezésre kerülnek, helyüket kevesebb, de nagyobb teljesítményű traktor foglalja el. Ez a helyzet a jövőben szükségessé teszi az erőgépek fokozottabb mértékű kihasználását. Mi ezt úgy akarjuk megoldani, hogy az új gépesítési központban — ahová talán már januárban beköltözhetünk — külön munka- csoport fog gondoskodni még éjjeli műszakokban is a traktorok karbantartásáról, üzemelésre való előkészítéséről, a traktorosok csupán átveszik az előkészített, bemelegített traktorokat, s máris hozzáláthatnak a munkához. Ugyanazt az ipari jellegű munkamegosztást akarjuk bevezetni, amit az autóközlekedési vállalatokban és más, járművekkel dolgozó üzemekben széles körben alkalmaznak. Ezzel kapcsolatban a jelenlegi 39 tagú traktorosokból és gépjavítókból álló szocialista munkabrigádunkat is át fogjuk szervezni, külön traktorosbrigádot és külön gépjavító brigádot alakítunk ki. Ez azért is célszerűnek mutatkozik, mert az ilyen nagy létszámú brigádban gyakran „elvesztek“ az egyéni eredmények, nehezebb volt figyelemmel kísérni és értékelni az egyes tagok egyéni hozzájárulását, pedig ez nagyon fontos szempont. Ezzel kapcsolatban meg akarom említeni, hogy mi is részt veszünk majd a Szlovák Nemzeti Felkelés és a prágai felkelés 30. évfordulójának tiszteletére, valamint a felszabadítás 30. évfordulójának tiszteletére szervezett munkaversenyben, ehhez azonban először megvalósítjuk az előbb említett átszervezést. — És milyen tapasztalatokat szerzett a szocialista munkabrigádok Spišská Nová Ves-i konferenciáján? — Számomra a szocialista munkabrigádok szervezésével kapcsolatos tapasztalatoknak volt a legnagyobb jelentősége. Az elhangzott felszólalások alapján össze tudtam hasonlítani az egyes üzemek, járások eredményeit a mi munkánkkal. Ezekről a tapasztalatokról a munkahelyemen már beszámoltam, s mivel tagja vagyok a párt galántai járási bizottságának, a bizottság legközelebbi plenáris ülésén is be akarok számolni. Egyébként az volt az észrevételem, hogy a szocialista munkabrigádok mozgalma elterjedtebb a gépesítők, a traktorosok között, mint például az állattenyésztésben. Pedig a korszerű állattartási módszerek bevezetése, a gépesítés lehetőségeinek kihasználása itt" is indokolttá teszi a mozgalom nagyobb mértékű terjedését, ezért úgy gondolom, hogy az említeti felhívás a mezőgazdasági üzemekben, főleg a fiatalság körében nagy visszhangra talál. A termelés folyamatban levő koncentrálása és szakosítása nagyszerű lehetőségeket kínál a munkaverseny kibontakoztatásához, a kezdeményezéshez, az újszerű, haladó elképzelések megvalósításához, amelyekhez csupán jó szervezési feltételeket kell biztosítani. MAKRAI MIKLÓS M É IS 1. E ti A gondos előkészítés meghozta gyümölcsét 0 Erősödött a kommunisták és a pártonkívüliek egysége A kommunista párt szervezetei a közelmúltban országszerte nyilvános gyűléseket rendeztek, hogy tovább erősítsék a párt és a tömegek kapcsolatát. A nyilvános gyűlések rendezésére a CSKP KB titkárságának határozata alapján került sor a múlt hónapban. Mivel a tanácskozások mindenütt véget értek, a járási pártbizottságok már értékelték is őket. A galántai járás azok közé a járások közé tartozik, melyek igen eredményesen teljesítették a KB titkárságának határozatát. A járás területén 211 nyilvános pártgyűlést tartottak, s ezeken összesen 24128 dolgozó, ebből 18 509 pártonkívüli vett részt. Az is figyelemre méltó, hogy a tanácskozásokon nagy számban vettek részt a fiatalok. A nyilvános gyűléseken általában élénk vita keletkezett, amit az is bizonyít, hogy 1546-an szólaltak fel. A felszólalóknak csaknem a fele párttag. Felléptek pártfunkcionáriusok, nemzeti bizottsági képviselők, gazdasági tisztségviselők és maguk a dolgozók. A beszámolók tartalma főleg az 56. évfordulójához érkezett Nagy Októ béri Szocialista Forradalom méltatására, időszerű külpolitikai kérdésekre, a XIV. pártkong resszus határozata, és a választási programok teljesítésének értékelésére irányult. Nagy figyelmet szenteltek a beszámolók az ifjúság nevelése kérdéseinek, illetve a CSKP KB júliusi plénuma határozatából eredő feladatoknak is. A mező gazdasági és ipari üzemek képviselői felszólalásaikban a gazdasági feladatokról és azok teljesítéséről számoltak be a nyilvános gyűléseken, míg a nemzeti bizottságok képviselői a választási programok teljesítését értékelték. A dolgozók egyebek közt a szocialista munkaverseny szervezése terén szerzett tapasztalataikról beszéltek. Szóltak a munkafegyelem fokozásának, a munkaidő jobb kihasználásának, a minőségi követelmények betartásának a szükségességéről stb. Számos helyen bírálták a termelőmunka irányítását, a munkaszervezést és a szolgáltatásokat. Az, hogy a nyilvános gyűléseken szép számban jelentek meg a dolgozók, gondosan összeállított beszámolók hangzottak el, és élénk vita folyt, mindenekelőtt az alapos előkészítő munkának köszönhető. Erre a galántai járásban különösen nagy súlyt helyeztek. A járási párt- bizottság ideológiai osztálya még a nyilvános gyűléseket megelőző agitációs napok előtt szemináriumot rendezett a járás agitációs központjainak és agitációs kollektíváinak a vezetőivel. Ezen részt vettek a népművelési dolgozók és a tömeg- szervezetek vezetői is. A járási pártbizottság az említett időszakban az alapszervezetek elnökeit és aktivistáit értekezletre hívta össze, hogy megtárgyalják a nyilvános gyűlések megrendezésével kapcsolatos feladatokat. Utána a feladatokról tárgyaltak a városi, a helyi, az összüzemi és a falusi párt- szervezetek vezetőségei. Az agitációs központok az agitkettő- sök számára iskolázásokat rendeztek. A pártszervezetek az agitkettősöket a városokban és községekben mikrorajonokba osztották be. Fellendült a nyilvános gyűlések előtt és alatt a járásban a szemléltető agitáció és propaganda is, mely főleg a gazdasági eredmények népszerűsítésére irányult. Az agitációs napok alkalmával 1097 agitkettős 23 182 családot látogatott meg a járásban. A gondos előkészítés tehát meghozta gyümölcsét. A galántai járás tapasztalatai is igazolják, hogy a nyilvános gyűlések rendezése — ha kellő alapossággal végzik — a politikai tömegmunka egyik leghatható- sabb eszköze, s valóban hozzájárul a párt és a dolgozók kapcsolatának további erősítéséhez. FÜLÖP IMRE A Sport Praha-Művek nemzeti vállalat morvaországi Nové Mesto-i üzeme a legnagyobb sílécgyártó üzemek közé tartozik Csehszlovákiában. Felvételünkön Marie Chudomelková a sílécek befejezésén dolgozik. (Felvétel: E. Bican ČSTK] A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom központi iskolájának egy részlege már 25 éve működik a mozgalom Sázavce nevű üdülőházában, Zlenice községben. A világ sok részéből, főleg Latin Amerikából, az arab országokból és Afrikából érkező szakszervezeti funkcionáriusok oktatását végzik itt. Jelenleg éppen Ghana, Zambia, Nigéria, Tanzánia és a Dél-afrikai Köztársaság 18 szakszervezeti funkcionáriusának az oktatása folyik. Felvételünkön a Ghánából érkezett Zahary Yao, a csehszlovák népgazdaságról értekezik a szemináriumon. (Felvétel: CSTK — J. Vrabec) A huszadik század balettjei Érdekes bemutató a Szlovák Nemzeti Színházban „A balettművészet nem szeretne Hamupipőkévé válni, s ezért szorgalmasan keresi a helyét a színházi zsánerek sokszínű palettáján, kutatja a nézőt, azt a társat, akivel együtt új, ismeretlen gondolatokért, érzésekért, kifejező eszközökért száll síkra". Ezeket a gondolatokat Boris Slovák, a Szlovák Nemzeti Színház balettkarának új művészeti vezetője fogalmazta meg az évadnyitás alkalmából. S a szavakból, igényes tervekből lassan valóság lesz. A balettkar dramaturgiai elképzelései valóban figyelemre méltók, hiszen a klasszikusnak mondható repertoár mellett olyan bemutatókat is terveznek, amelyek minden túlzás nélkül a kellemes meglepetés erejével hatnak. Az első ilyen jellegű bemutatón négy rövidebb lélegzetű huszadik századi balett került színre, éspedig Prokofjev Klasz- szikus szimfóniája, Stravinsz- kij Tűzmadara, Janáček Bizalmas levelek című műve, valamint Ravel ismert szerzeménye, a hanghatásokban gazdag Bolero. Az érdekes és igényes balettek betanítása két rendező, s egyben koreográfus nevéhez fűződik. F. M. felenjan a Klasz- szikus szimfóniát és a Bolerot, Pavel Smoka prágai vendégrendező pedig a másik két alkotást állította színpadra. Mivel ez a műsor több szereposztásban kerül színre, nem lehetünk teljesek, recenziónk csupán az első szereposztás ^bemutatóját értékeli. A Klasszikus szimfónia a neoklasszicizmus, a huszadik század egyik vezető zenei stílusának a jegyében fogant. Prokofjev csodálatos módon elevenítette föl Haydn szimfóniáinak a hangvételét, sajátos szerkezetét, ezzel együtt szikrázó ötletességét és fennköltségét. A Klasszikus szimfónia ritmikus, táncos elemekben bővelkedik, ami arra késztette a rendezőt, hogy ezeket a jegyeket a balettművészet sajátos eszközeivel hozza felszínre. F. felenjan rendkívül igényes koreográfiát dolgozott ki, amely próbára teszi a legjobb balettegyüttes felkészültségét is. A koreográfia tipikus klasz- szikus balett-hangverseny, amelyet korszerű elemek szőnek át. A bratislavai együttes kellő fel- készültséggel és lelkesedéssel látott munkához, ám művészi munkájuk eredménye nem mondható egyértelműen eredményesnek. Különösen az első rész férfitáncosai követtek el sok pontatlanságot. örvendetes viszont a két szólótáncos — Dantca Pilzová és Nagy Zoltán — kiegyensúlyozott teljesítménye. A Tűzmadár az addig ismeretlen Igor Sztravinszkij első olyan alkotása, amelyre már felfigyelt a szakma és a közönség. A balett cselekménye orosz és ukrán népmesékre épül. Zenéje, elsősorban kompozíciójában, olykor Csajkovszkij és Rimszkij-Korszakovot juttatja az eszünkbe, mégis eredeti alkotás, amely a keleti melódiákból és más népi motívumokból merít. Sztravinszkij az abszolút szép mozgás híve volt, ezért elsősorban nem a cselekmény kifejezésével törődött. Ezeket az elveket tartotta szem előtt Pavel Smoka is, aki az eddigiekhez képest újszerűen értelmezte a Tűzmadarat. Minden tekintetben korszerű koreográfiája a zenére támaszkodik, amelyet jóval fontosabbnak tart, mint a meseszerű cselekményt. Koreográfiájában eltüntette a cselekmény mesebeli alakjait, Kascsejt, a Herceget és a Hercegnőt, s helyükre absztrakt figurákat, az Elsőt, a Másodikat és Őt állította. Smoka mozgáspartitúrája nemcsak korszerű, hanem látványos is. A balettkar híven tolmácsolta a rendező és koreográfus elképzeléseit, s a meséből egy drámai hangvételű, olcsó érzelgősségtől mentes játékot kreált. A hibátlan teljesítmények közül érdemes megemlíteni a szólisták — Jozef Dolinský, Gabriela Demo- vičová, Dušan Nebyla és Jozef Haľ ama — elsőrangú alakítását. ? A Bizalmas levelek című Ja- náček-szerzemény a maga módján érdekes zenei kísérlet. Ez az alkotás a neves szerző talán legintimebb hangvételű műve, amely részben feltárja Janáček érzelmi világát. Pavel Smoka itt is a zenére támaszkodik, de a cselekményről sem feledkezik meg és költői szépségű tánckompozíciót állított színpadra, amelyek nemes emberi érzésekről vallanak. A főszerepeket táncoló fozef Dolinský és Zuzana Innemano- vá magasfokú technikai felkészültségéről tettek tanúbizonyságot. A Bolero a francia szerző spanyol népzene iránti szere- tetének egyik művészi tükre. Ravel szerzeménye a kompozíció szempontjából is rendkívül érdekes, hiszen a zeneszerző mindvégig a három fő elem — a ritmus, melódia és a harmónia — azonosságára épít. A szüntelenül ismétlődő téma* újabb és újabb hangszerek bekapcsolódásával terebélyesedik hanghatásában és hangszínében egyaránt lenyűgöző kompozícióvá. F. Jelenjan az est leglátványosabb koreográfiájában két férfi egy nőért vívott harcát ábrázolja, drámai erővel* s ugyanakkor spanyolos temperamentummal. A Bolero szólistái és a többi táncosok egyaránt dicséretet érdemelnek, mert minden szempontból igényes produkciót hoztak létre. A Szlovák Nemzeti Színház balettegyüttesének művészeti vezetősége elismerést érdemel ezért a sikeres bemutatóért.- Reméljük, hogy nemcsak a Hattyúk tava, a Bahcsiszeráji szökőkút és más klasszikus mű talál közönségre, hanem századunk balettjei is kedvező fogadtatásban részesülnek különösen a fiatalok körében. ANDREJ GABAUER 1973. XII. 20.