Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)
1973-12-17 / 299. szám, hétfő
JOZEF LENÁRT ELVTÁRS BESZÉDE (Folytatás az 1. oldalról) lösítani szociális és nemzeti vágyait és szükségleteit. Véget vethetett a kizsákmányoló rendszernek, az országban úr, gazda lett, hozzáfogott az új, igazságos szocialista társadalom építéséhez. Hála a Szovjetunió sokoldalú együttműködésének és segítségének, építhettük olyan gyors ütemben a szocialista építés éveiben gazdaságunkat, kibontakoztathattuk és fellendíthettük a dolgozók széles rétegeinek anyagi és szellemi életét. Ez a szövetség volt nemzeti Rétünk és állami szuverenitásunk szavato- lója, népünk nyugalmas építőmunkájának a biztosítéka. Magunknak dolgozunk Elvtársak! A felszaibadított köztársaságban a szocialista termelési viszonyok alapján lényegében megváltozott a dolgozó helyzete a társadalomban és a termelésben egyaránt. Megváltozott az emberek munka iránti viszonya, amely már nem a kizsákmányolás forrása, hanem a saját magunk, a társadalom számára végzett munka vol>t. Az a tudat, hogy a dolgozók az ország gazdái, urai, tulajdonosai, hogy minden értéknek nem csupán alkotói, hanem egyben fogyasztói is, hazánkban is jó talajt készített elő a kezdeményező munka, a verseny számára. A munkások, a parasztok, az értelmiségiek százezrei számára, akiket a kapitalizmus sanyargatott, elnyomott, nyomorba döntött, első ízben nyílt meg az út ahhoz, hogy szabad munkában fejlesszék ós érvényre Juttassák tehetségüket, megnyílt az út széles térj edel emben az igazi verseny számára. Mi tudjuk, hogy ilyen önkéntes, kezdeményező munkáról, Igazi versenyről szó sem lehet a tőkés társadalomban, ahol ellentét van a munka és a tőke között, ahol egyre inkább elmélyülnek az ellentétek a kd- zsákmányolók maroknyi csoportja és a kizsákmányoltak milliói között. Az ilyen kezdeményezés és verseny csakis a szocializmusban lehetséges, éppen társadalmunk anyajegye, amely a dolgozók érdekeinek és célkitűzésisinek egységén, a többség öntudatos magatartásán alapszik. A burzsoá vállalkozók és ideológusaik annak idején azt bizonyították, hogy a szocializmusban nem lehet kibowtakoz tat ni a versenyzést. Amikor azonban szemtől szembe találták magukat á Szovjetunióban tömeges méretekben, sőt később a többi szocialista országban is kibontakozott szocialista versennyel, kijelentették, hogy a dolgozók a kezdeményezést a propaganda különböző pszicho lógiai műveleteinek hatása alatt í ejtl'k ki, ugyanakkor ők éppen ilyen praktikákat igyekeznek kidolgozni, érvényesíteni. A tőkés világban végbemenő osztályharc, a munkások és a dolgozók újabb és újabb sztrájkjai igazán szemléltetően bizonyítják, hogy a kapitalizmus nem tud kilépni saját árnyékából! A burzsoázia egy bizonyos képviselője abban az időszakban, amikor a Szovjetunióban megszületett a sztahanovista mozgalom, kénytelen volt beismerni, hogyha egy munkás saját munkájának a megjavítására vágyik, ha a műhelyben otthon érzi magát, ez azért van így, mert a forradalom a gépek, a szerszámok urává tette őt. És népünk is a gyárak, a bányáik és minden természeti kincs urává lett. Ezért a felszabadítás után, a szocialista építés éveiben tanúi voltunk a munka iránti öntudatos viszony születésének és kibontakozásának, amely a tömeges munkakezdeményezésben, a szocialista versenyben tükröződött vissza. Emlékezzünk arra, hogy a felkelés idején a Podbrezovái Vasművek, a zvoleni műhelyek és más gyárak munkásai önkéntes munkával segítettek a frontnak. A szocialista építés hősi, dicsp évkönyveibe örökre bejegyezték a szabad alkotómunka példás cselekedeteit. Ilyen volt például a libéicei—my javai mozgalom részvevőinek, a chlumeci-nitrai mozgalom mezőgazdasági dolgozóinak az élmunkások ezreinek példás cselekedete stb. A kollektívák és az egyének nagy lelkesülése, ezrek önfeláldozó készsége és gyakran önmegtagadása nélkül nem jött volna létre az a nagy mű, amelyet hazánkban felépítettünk, nem értek volna el olyan átható sikereket az iparban, a mezőgazdaságban, az életszínvonal, a kultúra és a művelődés emelésében. Ez a mű meggyőző bizonyítóka annak, mire képes a kizsákmányolás alól felszabadított nép, milyen mérhetetlen lehetőségeket kínál a szabad muirka. Önként, kezdeményező munkával Pártunk Husák elvtárs által vezetett Központi Bizottságé nak nagy érdemei közé tartozik, hogy a CSKP KB 1969. évi áprilisi plénuma után a lenini irányvonalnak a pártban és a társadalomban való megvalósításáért folyó küzdelemben is mét előtérbe került a munka kezdeményezés és a szocialista verseny nagy jelentősége. És ugyancsak nagy érdeme a szak- szervezetek, a Szocialista Ifjú sági Szövetség vezetőségének, párt- és szakszervezeti szer veinknek, ifjúsági szervezeteinknek és vezető gazdasági dolgozóinknak, hogy a versenymozgalmat egészséges alapokra helyezték, hogy ez nagy és hatékony erővé lett azoknak a céloknak megvalósításában, amelyet a CSKP XIV. kongresz- szusa tűzött elénk. A szocia lista verseny, a szocialista brigádok, a „mindenki újító módon“ mozgalom, a „tégy túl önmagadon“, törekvés és a munkakezdeményezés további különböző megnyilvánulásai ma jellemző vonásává lettek vállalataink, üzemeink egységes földművesszövetkezeteink és más munkahelyek életének. Vonzó és hatékony formája a dolgozók irányításban való részvéteiének. És ezért ugyancsak természetes, hogy amikor ma nagy évfordulók küszöbén állunk, szorgalmas munkával akarjuk megünnepelni ezeket a jubileumokat, s így juttatjuk kifejezésre, viszonyunkat hűségünket a fasizmus ellen, az új és jobb világért folyt harc eszményei iránt. Mindenki a munkahelyén Elvtársak! Helyes, ha a felhívás értelmi szerzői határidő előtt teljesítő ni akarják az ötéves terv végéig tervezett feladatokat, és ezzel nemcsak fenn akarják tartani, hanem meg is akarják gyorsítani a népgazdaság dinamikus fejlődését. Az ötéves terv feladatainak sikeres teljesítése azt jelenti, hogy több termék áll majd rendelkezésre, hogy piacunk, boltjainak ellátása még gazdagabb lesz. Azt kívánjuk természetes, hogy ezek olyan termékek legyenek, amelyek iránt érdeklődés mutatkozik, amelyek az emberek szükségleteinek teljesebb kielégítését szolgálják. És azt is jelenti ez, hogy több gép és berendezés lesz majd a beruházások és ugyanígy a termelés korszerűsítése számára is. Ámde a lehető legtöbbet kell megtennünk annak érdekében, hogy teljesítsük és túlszárnyql- juk a gépek és berendezések szállításával kapcsolatos feladatokat, különösen, ami a legfontosabb beruházásokat és szakmai ágazatokat, főképp a fűtőanyag- és energiaipar a vegyi és gépipart illeti. Különösen fontosak tehát azok a vállalások, amelyeknek megvalósítása meggyorsítja a beruházások ütemét, és amelyeknek révén a beruházások nagyobb hatékonyságát lehet elérni. Hasznos utat jelentenek ehhez azok a közös vállalások is, amelyekben a tervezéstől kezdve a kivitelezőkön át a beruházóig bezárólag minden érdekelt részt vesz. Tovább szélesíteni a munkaversenyt Külön szeretném, elvtársnők és elvtársak értékelni és kiemelni a tényt, hogy önök a felhívás kibocsátói figyelmüket a magas fokú gazdaságosságra irányítják. Ezzel az érdemes törekvéssel kapcsolatban, amely az önök vállalásaiban konkrét kifejezést kap, szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a mi célunk az élő és a holt munka költségeinek csökkentése, mégpedig a termékek minőségének és funkciójának nemcsak ferin- tartása, hanem növelése mellett. A munka társadalmi tér melékenységének növekedése azt jelenti, hogy a nemzeti jövedelem növekedésének útján kell haladni, gyorsabban kell szaporítani a társadalom gaz dagságát, több eszközt kell tér melni a személyi és a társa dalmi szükséglet fedezésére, valamint a bővített újratermelés számára. Meggyőződésünk, hogy az önök vállalása, az önök hazafias példája termékeny talajra talál valamennyi vállalatunknál és üzemünkben, hogy mindenütt nagy erőfeszítések bon takoznak ki a következő jelszó jegyében: „az 1974—75-ös gaz dasági tervek teljesítésével és ezek minőségi mutatóinak túl szárnyalásával minden vállalatban sikeresen kell betetőzni az ötödik ötéves tervet.“ E törekvések kibontakoztatásához megvannak a kedvező feltételek. Pártunk az opportunizmus és revizionizmus elleni harcban megtisztította sorait a jobboldali és opportunista erőktől és megszilárdította egységét a marxista—leninista pozíciókon. Az utóbbi években megnövekedett a pártszervek és szervezetek aktivitása, a párt kibontakoztatta koncepciós és realizációs tevékenységét és megszilárdította kapcsolatait a tömegekkel. A párt a tömegeknek a közös célra való megnyerésében lényegesen megerősítette a politikai tömegmunkát a munkások, parasztok és értelmiségiek között, és továbbra is olyan politikát folytat, amelynek célja a nép életszínvonalának emelkedése, a szocializmus és a béke. Vannak tapasztalt és bevált kádereink, akik képesek jól megszervezni és irányítani a munkát a műhelyekben, a vállalatokban úgy, hogy növeljük a népgazdaság hatékonyságát teljes egészében minden egyes ágazatban is. És ugyancsak, itt vannak a kedvező nemzetközi feltételek. A feszültség világméretekben megmutatkozott enyhülése és a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlődése, amelyhez jelentősen hozzájárul a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kölcsönös kapcsolatairól szóló szerződés aláírása is, szilárdítja a békés feltételeket országépítő munkánkhoz. Követésre méltó példa Ezért elvtársnők és elvtársak, teljes mértékben a munkakezdeményezés fejlesztésére összpontosíthatjuk a figyelmünket. Igen fontos- lesz most, hogy a tömegtájékoztatási eszközök segítségével, valamint a pártön belüli és a szakszervezeti munka útján, megtegyünk mindent annak érdekében, hogy kezdeményezésünk és ez a felhívás eljusson mtinden üzembe, hogy követésre serkentse az embereket, és így új virágzásra serkentse a szocialista verseny(ČSTK) — A CSKP KB és a KERB meghívására december 10—15 között Csehszlovákiában volt látogatáson a Magyar Szo- .cialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának küldöttsége Venéczi Jánosnak a bizottság alelnökének vezetésével. Csehszlovákiai tartózkodása folyamán a küldöttség tagjai megbeszéléseket folytattak Miloš Jakeššal, a CSKP KERB elnökével, a CSKP KERB és a CSKP KB politikai szervezési osztályának vezető dolgozóival. Látogatást tettek a prágai városi pártbizottságon, a dél-morvaországi kerületi pártbizottságon a brnói városi pártbizottságon, azonkívül meglátogatták a kladnói és a bfeclavi járásokat. A magyar elvtársak látogatást tettek továbbá Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bimozgalmat valamennyi tevált formájában. A munkakezdeményezés kibontakoztatásáról kiadott dokumentumban részletesen ott találhatók az ajánlások, hogy mire kell fordítani a figyelmet a gazdasági élet egyes területein. Az üzemeket és vállalatokat irányító evtársaktól mindenekelőtt azt várjuk, hogy segítsenek helyes irányba terelni a dolgozók kezdeményezését a döntő feladatokra, s minőségileg jó irányítással megteremtsék a szervezési-műszaki és anyagi feltételeket a munkakezdeményezés kibontakoztatásához az anyagi ós erkölcsi ösztönzők hatékony felhasználásával. Vezető beosztású gazdasági dolgozóinknak meggyőzően kellene rámutatniuk és megindokolniuk a kollektíva előtt, hogy mit kell tenni, a dolgozók kezdeményezését szervesebben kellene összekapcsolniuk a tervvel annak összeállításával és teljesítésével. A szakszervezetektől is elvár juk, hogy nagyobb kezdeményezést és ötletességet mutassanak fel a versenyek szervezésében, az eredmények értékelésében, valamint a bevált tapasztalatok népszerűsítésében és terjesztésében. fis megkívánjuk ezt a SZISZ szervezetektől is, különösen ami a kezdeményezés és a verseny ifjúsági formáit illeti. A szocialista verseny szervezésében és irányításában pótolhatatlan szerepet játszanak a p á r tszervezet ek — A pártnak mint a társadalom vezető erejének küldetésével összhangban — a munka- kezdeményezés ösztönzői, a szocialista verseny világos koncepciójának szavatolói kell hogy legyenek, s a döntő gazdasági feladatok irányítása mellett nevelői küldetést is teljesítenek. övék a szervező szerepe is, amely összehangolja a gazdasági vezetés és az összes szervezetek akcióit, irányítja a közös egységes magatartást, fejleszti a nyilvános és pártellenőrzést. Éppen azért, mert célunk a kezdeményezésnek valóban tömeges kibontakoztatása, szeretném hangsúlyozni, hogy a párt- szervezeteknek továbbra is még intenzívebben kell kifejteniök a politikai tömegmunkát, megnyerni az embereket a szocia lista versenynek. Ha abból a feltételezésből indulunk ki, hogy megvannak itt a kedvező feltételeik, hogy jó reális tervekkel rendelkezünk, akkor a legfontosabb az emberek megnyerése arra, hogy saját hozzájárulásukkal segítsék elő az 1974—75-ös évek igényes feladatait. Meggyőződésem, elvtársnők és elvtársak, hogy a lenini figyelmességgel, körültekintéssel és a tanulságok felhasználásával fogjuk most támogatni munkásaink, parasztjaink, értelmiségünk kezdeményezését, új alkotó erőket ébresztünk és bontakoztatunk ki népünkben, és új sikereket érünk el. Éljenek népünk nagy évfordulói — Csehszlovákia szovjet hadsereg általi felszabadításának 30. évfordulója, a Szlovák Nemzeti Felkelésnek és a prágai felkelésnek 30. évfordulója. Dicsőség mindazoknak, akik jó alkotó munkával üdvözlik ezeket a mi forradalmi jubileumainkat! (Az országos aktívaértekezlet résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, amelyet holnapi számunkban közlünk.) zottságán, ahol megbeszélést folytattak Viliam Šalgoviččal, az SZLKP KERB elnökével, a bizottság vezető dolgozóival és Ľudovít Pezlárral, az SZLKP KB titkárával. A különböző megbeszélések folyamán a küldöttség megismerkedett a pártszerveknek s a CSKP ellenőrző és revíziós szerveinek munkájával, és átadta az MSZMP ellenőrző szerveinek tevékenységével kapcsolatos tapasztalatokat. A párt vezető funkcionáriusaival, aktívájával és a dolgozókkal folytatott megbeszélések és találkozók nyílt, baráti és szívélyes légkörben zajlottak le. A küldöttséget fogadta Vasil Birak, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára. A magyar evtársak szombaton délután visszautaztak hazájukba. Elvtársi toposztaktcsere A CSSZSZK kormányának új tarái VLASTIMIL EHRENBERGER 1935. február 16-án Svojanov- ban, az olomouci járásban született. Ostravában végezte el a Bányaipari Iskolát és a Bányaipari Főiskolát. 1955-töl 1961-ig Ostravában a Zárubek Bánya mestere. 1963-ig a Szíahanov Bánya üzemi pártbizottságának az elnöke. 1967 óta 1968-ig a CSKP KB nehézipari osztályának dolgozójaként tevékenykedett, 1968-ban megbízták Ostravában az Ostrava-Karvinái Bányák fejlesztése vállalati igazgatóságának igazgatóhelyettesi tisztségével. 1970-ben a CSKP észak-morvaországi kerületi bizottságának titkára lett. Ehren- berger elvtárs 1970 óta a CSKP KB népgazdasági bizottságának a tagja. LEOPOLD LÉR 1928. október 23-án született Ostravában. Prágában végezte el a Kereskedelmi Főiskolát. 1951-től 1962-ig a Pénzügyminisztériumban dolgozott, 1962-ben miniszterhelyettessé nevezték ki, 1969 januárjában lett a CSSZK pénzügyminisztere. 1971-ben a novemberi választások alkalmával megválasztották a Cseh Nemzeti Tanács képviselőjévé. Lér elvtárs „Az építésben szerzett érdemekért“ kitüntetés és a CSKP 50, évfordulója alkalmából kiadott emlékérem tulajdonosa. VLADIMÍR JANZA 1929. március 10-én született Zilinán. Jogi tanulmányait Bratislavában a Komenský Egyetem jogi karán végezte, azután Moszkvában az Állami Gazdasági Intézetben folytatta tanulmányait. 1965-ig az Állami Árbizottság titkára volt. 1965-től 1968-ig az állami pénzügyi-, ár és bérügyi bizottság elnökhelyettese, miniszterhelyettes volt és 1971- ben lett az Állami Tervbizottság alelnöke. janza elvtárs „Az építésben szerzett érdemekért“ kitüntetés tulajdonosa.
