Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)
1973-12-16 / 50. szám, Vasárnapi Új Szó
CÄMM IHNOGi TjT Hajnáčka (Ajnácskői, ez a mintegy 1700 lelket számláló község Rimavská Sobotőttól (Rimaszombattól} délre, közel a magyar határhoz, nagyon szép környezetben fekszik, távol a nagyvilág zajától. Mindebből arra következtethetnénk, hogy Ajnáeskö lakosai semmivel sem törődve, nyugodtan élik világukat. De nem így van. Hallatnak magukról, és ami a sportot illeti — minket érthetően ez érdekelt elsősorban — nem is rossz eredményekkel. Sőt, labdarúgóik ott vannak a járás legjobbjai között. De ne vágjunk az események elé, vegyük őket sorjában* A község testneveléséről, továbbfejlesztéséről az iskola, illetve a sportegyesület gondoskodik. A körülmények szám- talan más kisebb-nagyobb vidéki kisvároshoz hasonlóan itt sem ki- elégitőek, sőt azt is mondhatnánk, hogy mostohák. Nincs tornatermük, atlétikai pályájuk stb. A jövő azonban biztatónak látszik és ez megnyugtatja a sport híveit. A mikor az ajnácskői iskola felé közeledtünk, a diákok egy része kisebb-nagyobb csoportokba verődve, táskájukat lóbálva vidáman igyekezett hazafelé. Orcájukat a hirtelen téliesre forduló idő pirosra festette, s jókedvüket bizonyára növelte még a tudat, hogy a napsütéses délutánt kinn, a friss levegőn játszva tölthetik. Az iskolában azonban a „délutáno- sokon“ volt a sor, ők csak este.szabadulnak, akkor ér véget mindennapi kötelezettségük. Folyt tehát a tanítás, sőt szülői értekezletre is készültek, ennek ellenére Szóbarát Elemér, az iskola igazgatója nagyon kedvesen fogadott és szívesen állt rendelkezésünkre. Mivel nem akartunk sokáig zavarni, rögtön a tárgyra tértünk, mert az érdekelt.' berniünket, járásban, vagy a körzetben sorra ke rülő versenyeken, de a járási Pionír- ház rendezte atlétikai viadalokról •iem hiányoznak. Futballcsapatunk pedig a járásban lebonyolításra kerülő tornák hagyományos részvevője. A csapat tagjai közül számosán a helyt sportegyesület kölyökcsapatának nyilvántartott játékosai. Az iskola tehát gondoskodik az utánpótlásról is, pe dig még szakképzett testnevelőnk sincs. — A legnagyobb hiba: akármilyen jó gárdát sikerül egy-egy sportágban összehoznunk, az iskola elvégzése után szétesik. A csapat tagjai vagy másutt, gimnáziumban, szakközépiskolában tanulnak tovább, vagy pedig munkaviszonyba állnak. így néhányon a hét végén, de többen csak negyedévenként, egy két napra látogatnak haza. Természetesen ekkor már nem központi iskola, akkor több mint 250 ajnácskői gyereknek kellene a szomszéd faluba iskolába járnia.) Ezekután egyáltalán nem lepődtünk meg, amikor megtudtuk, hogy az ajnácskői sportegyesületben (TJ Sokol HajnáčkaJ csupán egyetlenegy szakosztály működik, mégpedig a labdarúgó. Ez azonban, amint már elöljáróban említettük, nem akárhogyan. Pataky Dezső az egyesület elnöke és a labdarúgócsopot edzője egy személyben. Nem is olyan régen még maga is a többiekkel együtt rúgta a labdát és egyike volt csapata erősségeinek. Most már csak alkalomadtán játszik, természetesen nem bajnoki mérkőzéseken, de őt elsősorban az érdekli, hogy minél jobb teljesítményt nyújtson az ajnácskői futballcsapat. — Akkor pedig elégedett lehet — vetjük közbe —, hiszen együttese jelenleg is jól áll, tehát liü az ajnácskői hagyományokhoz, mert itt a múltban is jó eredményekkel dicsekedhettek. Vagy nem? — De igen — folytatja az edző elégedetten nálunk már évtizedek óta hagyomány, hogy jól focizunk, amit azonban nemcsak a játékosok igyekezetének, hanem a labdarúgás iránt megnyilvánuló érdeklődésnek, a lelkes funkcionáriusgárdának köszönhetünk. Mindig voltak és ma sem hiányoznak azok, akik szívügyüknek tekintik a helyi futball jelenét, jövőjét. Kinn jártunk a labdarúgópályán, s láttuk, hogy új lelátót építenek. Mikorra lesz kész? vajon hogyan gondoskodnak a fiata lók testneveléséről? — Kevés a tanterem — kezdte Szó barát Igazgató —, s ezért a 263 tanulót számláló iskolában két műszak ban folyik az oktatás. A hat — kilencedik osztályosok száma 165. ök azok, akik az iskolai sporttevékenységnél szóba jöhetnek. Sajnos, nincs tornatermünk — ami bizonyára nem újdonság önöknek —, s ebben az sem lehet vigasz, hogy nem vagyunk egyedül, sőt járásunkban számtalan az olyan iskola, amely tornateremhiány gondjaival küszködik. — Áldatlan helyzetünket súlyosbítja, hogy felváltva délelőtt és délután folyik a tanítás, tehát a termek egész nap foglaltak, így nincs olyan teremsport, amelyet esetleg e nagyon szerény körülmények között űzhetnénk, mint például a sakk vagy az asztali- tenisz. Érdeklődésben nem lenne hiány, hiszen —■ ami ugyancsak nem tartozik a titkok közé — a fiatalságot természetes mozgás utáni vágyától ösztökélve valóban nem nehéz a sport részére megnyerni. — Erről tanúskodnak a szabadtéri sportokban elért eredményeink. A kézilabdázás iránt nyilvánul meg a leg nagyobb érdeklődés és hagyományo san sikeresen szerepelnek csapataink — elsősorban a lányok — az egyes versenyeken. Az idén a nálunk meg rendezett körzeti tornán hathat együttes részvételével lányaink a má sodik helyen végeztek és jövőre ott lehetnek a járási versenyen is. — Az iskola közvetlen közelében épül sportpályánk. A rop- és kézilab dapálya már kész. Fokozatosan kosárlabdapályát és az atlétikai ügyességi számok részére alkalmas helyet is létesítünk. így, aki távol-, vagy magasugrással, súlylökéssel, gerelyhajítással, diszkoszvetéssel akar foglalkozni, megteheti, lesz hely bőven. A környék dimbes-dombos vidéke pedig nagyon alkalmas a mezei futásra. — Növendékeink labdarúgásban, kézilabdában, négytusában és terepfutásban rendszeresen részt vesznek a számíthatunk rájuk s ha egyáltalán hűek maradnak kedvenc sportjukhoz, akkor ott folytatják, ahol iskolába járnak vagy ahol dolgoznak.-— Ha lenne tornatermünk, talán ezen is változtathatnánk. A testneve lés, a sport nemes ügyének megnyer hetnénk a község lakosai közül azo kát is, akik már kinőttek a „diákci- pőböl“. Erre, úgy látszik, a jövőben lehetőségünk nyílik, mivel az illetékesek szerint Gemerský jablonecen, a szomszédos Almágy községben központi iskola építését tervezik, ott lesz majd korszerű tornatermünk. Hogy mikor? Arra én nem tudok pontos választ adni. Mindenesetre addig nem sokat változik helyzetünk. Sajnos! (Ajnácskőn a szülők csodálkoznak, hogy az iskolát Almágyon tervezik, hiszen jelenleg két faluból mintegy HO diák látogatja az ajnácskői isko lát, viszont, ha másutt épülne fel a — Igen, végre valóra válthattuk terveinket, és a Z-akció keretében nemcsak lelátót, hanem öltözőket, zu hanyozókat építhettünk A munkálatokból nemcsak a vezetők, hanem a lakosság is kivette a részét, június 30 ra terveztük az új létesítmény átadását, de véleményem szerint hamarabb elkészül Ahhoz azonban, hogy meggyorsítsuk a munkálatokat, némi anyagi mggitségre is szükségünk len ne. Ha már az anyagiakat említette, hogy állnak ezen a téren? — Nem panaszkodhatunk, aminek több oka van. Nemcsak vidéken, ha nem a városokban is az a helyzet, hogy a közönség — a leghűbb szurkolók kis táborától eltekintve — csak akkor látogatja nagyobb számban a mérkőzéseket, ha „megy“ a csapat ' nak. Nálunk nem ez a helyzet. A szúr kólók zöme akkor is kijön a pályára, Az ajnácskői labdarúgócsapat: álló sor, (balról): Pataky edző, Gáspár I., Flachbart, Szepesi II., Nagy, Jakab, U lés. Szepesi I., guggolnak: Pataky, Mar- gócs, Herényi, Deák, Gáspár II., Lázár. ha gyenyebben szerepel együttesünk, sőt lelkes biztatással igyekszik jobb teljesítményre ösztökélni a fiúkat. Átlagosan ötszáz néző tátogatja a bajnoki mérkőzéseket, de volt olyan találkozó is, amelyet ezerkétszázan szurkoltak végig. így költségeink egy részét a mérkőzések bevételeiből igyekszünk fedezni. — Ezenkívül a járási testnevelési bizottságtól kapunk támogatást, amihez vagy két év óta az egyesített földművesszövetkezet is hozzájárul. A téglagyár azonban nem részesít bennünket juttatásban. Pedig ez sokat segítene rajtunk. Hogy megfelelően gazdálkodunk, annak ékes bizonyítéka többek között az az autóbusz is, amelyet tavaly vásároltunk és amelyen játékosaink a mérkőzésekre utaznak. Az üzemanyag költségeit a szövetkezet fedezi. Sajnos, a legutóbb kellemetlen meglepetés ért, amikor megtudtam, hogy abból az összegből, amelyet a jnb a csapatok közt oszt el, nem kapunk semmit. Pedig számítottunk erre, nem tudom, miért mellőztek bennünket. A csapat a támogatásért nem marad adós, azt jó játékkal és főleg jó eredményekkel hálálja meg. Mit remélhetnek a jövőtől? — Még mielőtt a jövővel foglalkoznánk, engedjék meg, hogy egy pillantást vessek a múltra. A hatvanas évek elején a legmagasabb cím, amit elértünk, a kerületi bajnokság volt. Később váltakozó sikerrel szerepeltünk, visszaestünk a második osztályba, de járási viszonylatban mindig a legjobb csapatok közé tartoztunk. — Tavaly megnyertük a második osztályt és bekerültünk a kerületi I/fíbe. Itt az őszi idényben a harmadik helyen végeztünk. A játékosok saját neveltjeink, ifjúsági együttesünk a járási bajnokság részvevője és van kölyökcsapatunk is. Igyekszünk megfelelő utánpótlásról gondoskodni, de nem irtana, ha sikerülne 2—3 jó játékost szereznünk, akkor még abban is reménykedhetnénk, hogy felküzd- jük magunkat az I/A-ba. Ezáltal a bajnoki mérkőzések még érdekesebbekké, vonzóbbakká válnának és e sportág hívei a környékbeli falvakból is eljönnének fiainkat bíztatni, szurkolni a csapatnak, ami nemcsak erkölcsi, hanem anyagi haszonnal is járna. — Erre is, sajnos, egyelőre nem gondolunk. Elsősorban azért, mert nincs tornatermünk, s amikor az időjárás kedvezőtlenné válik, nincs hol edzést tartanunk. Ahogy rövidülnek a napok, úgy esik a csapat teljesítőképessége. A játékosok nyáridőben korábban érnek haza és becsületesen járnak az edzésekre. Később már csak akkor érkeznek otthonaikba, amikor besötétedett és ilyenkor nehéz komoly munkát végezni. — Talán sikerül ezen is változtatnunk. Michal Megela, a jnb elnöke a sportegyesületek vezetőinek a gyűlésén bejelentette: a jövőben a járás több tornatermet kap. így Ajnácskőn is reménykedhetünk abban, hogy lesz tornatermünk, hiszen hol építkezné nek, ha nem ott, ahol már jó eredményekkel is dicsekedhetnek. Nem titok, hogy a járás tíz leg/óbb sportolója között lesz Lázár Árpád, a csapat középcsatára, aki a tavalyi bajnoki idényben 37 góllal a járási gólkirály címet is megszerezte. Most az őszi évadban a kerületben 13 gólt szerzett a bajnoki mérkőzéseken. A tornaterem tehát egyrészt hozzájárulhatna a labdarúgócsapat tökéletesebb felkészítéséhez, jobb teljesítményéhez, de ezenfelül további szakosztályokat is létesíthetnének? — Ez így van. A múltban a röplabdázás iránt 'őolt megjelelő érdeklődés, de anyagiak hiányában kénytelenek voltunk lemondani a szakosztály megalakításáról. Természetesen minél több szakosztályról kell gondoskodnunk, annál nagyobb anyagi befektetésre van szükségünk. Idestova négy esztendeje töltöm be tisztemet, s mivel előtte játékosként vettem ki részemet az ajnácskői sportéletből, így nagyon jól tudom, hol „szorít a cipő“. — Nagyon hálásak lennénk tehát, ha a jövőben a hnb és az üzemek egyaránt az eddigieknél hathatósabban támogatnának bennünket. Amit ugyanis a múltban kaptunk, az járási méretekben elegendő volt. De kerületi szinten ennél többre van és lesz szükség. A játékosok nevében is ígérhetem: megháláljuk< KOLLÁR JÓZSEF Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lőrinci Gyula. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava. Gorkl| utca 10. Telefon: 169, 312-52, 323-01, főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Pravda Kiadóvállalat. Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda Nyomdavállalat bratislavai üzeme, Bratislava, Štúrova 4. Hirdetőlroda: Vajanského nábrežie 13/A, II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Előfizetési df| havonta 14,70 korona, a Vasárnapi Oj Szó negyedévre 13,— korona. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ostredná expedícia tlače. Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VII.
