Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)

1973-12-14 / 297. szám, péntek

Beszámold a kimarni priiramiyiiikizatHiak teResttesérU is svn HHrttkizö feladatairól (Folytatás a 2. oldalról) és idejében fel kell ismerniük, milyen áruk iránt nagy az ér­deklődés. ]obban kell szétosz­taniuk az árualapot és rugal­masan kell azt áthelyezniük. Még mindig tanúi lehetünk an­nak, hogy míg egyes helyeken hiányzik bizonyos árufajta, má­sutt a raktárakban porosodik. Amikor az életszínvonalról beszélünk, ki kell emelnünk, hogy a lakosság reáljövedelme szempontjából kulcsfontosságú a kiskereskedelmi árak szintje és mozgása. Amint - tudják, 1970-ben megállítottuk az árak ösztönös fejlődését, ami a vál­ságos évek következménye volt. Bizonyára emlékeznek arra, hogy sokan kétségbe von­lak, hogy sikerül életbe léptet­nünk ilyen intézkedéseket. Ma, négy év elteltével, jogo san állapíthatjuk meg, hogy a kitűzött célokat sikerült teljesíteni. Az elmúlt két év folyamán a kiskereskedelmi árak indexe enyhén csökkent. Közben nincs szó a stabili tás mechanikus érvényesítésé ről. Arra törekszünk, hogy az áreszközöket aktívan kihasz náljuk annak érdekében, hogy a termelés az olyan árukra for dítsa figyelmét, amelyek iránt a legnagyobb a kereslet. Az árakkal hatni akarunk a minő­ség növelésére, a választék bő vítésére, a műszaki fejlődés megszilárdítására, s elsősorban a termelésben és a körforgás­ban is a gazdaságosság növelé sére. Ezért ebben az évben is foly tattuk a megkezdett utat, amely lényegesen különbözik a kapitalista világ inflációs fej lődésétől. Amint a CSKP Köz ponti Bizottságának novemberi plenáris ülésén leszögezték, to­vábbra is a kiskereskedelmi ár­szint stabilitásának a politiká­ját folytatjuk. Kedvezően folytatódik a la­kásprobléma megoldása. Jövőre csaknem 120 000 lakás befeje zését feltételezzük, ami több, mint amennyit az ötéves terv előirányzott. Ezenkívül mintegy 5 milliárd korona értékű épít­kezési beruházásokat kezdünk meg, olyanokat, amelyek lehe­tővé teszik a következő idő szakra a lakásépítést. Elsősor ban vízgazdálkodási és fűtési kapacitások beruházásairól van szó. A termelőerők fejlődése nagymértékben attól függ, bogy a gyakorlatban hogyan érvényesítjük a munka jutalmazásának szocialista elveit. Az állami és a gazdasági szervek feladata a bevételek olyan fejlődésének a biztosítá­sa, amely megszilárdítja az anyagi érdekeltség befolyását. Ez az értelme a bérrendszerek racionalizálásának, amit foko zatosan meg akarunk valósíta­ni a legfontosabb termelési ágazatokban. Nemcsak az egyes ágazatok és szakágazatok köz­ti, társadalmi és gazdasági szempontból megindokolt diffe­renciálásról van sző, hanem el­sősorban arról, hogy jelentő­sebb különbség legyen a szak­képzett és a kevésbé igényes munka Jutalmazása között. To­vábbá el akarjuk érni, hogy a jutalmazás kifejezze a fizikai erőfeszítést, a munkát megne­hezítő hatásokat, s hogy sok­oldalúan ösztönzőleg hasson a teljesítményekre, a gazdaságos­ságra, valamint a társadalmi és a tudományos-műszaki haladás számára fontos tevékenységek­re. Helytelen lenne, ha úgy vé­lekednénk, hogy a jutalmazás­ban rend, műszakilag megindo­kolt teljesítménynormák és he­lyes prémiumrendszer csak ott legyen, ahol előkészületek foly­nak az új bérrendszer beveze­tésére. Erre minden üzemben, minden vállalatban szükség van. Minden munkahelyen ér­vényesülnie kell annak az elv­nek, hogy az elvégzett munka megfeleljen a kifizetett bérnek. Ezért a következő évben foly­tatjuk a bevételek következe­tes szabályozását, és továbbra is megköveteljük a tervezett arányok megtartását. Az életszínvonal emelésében jelentős szerepet játszik a la­kosság társadalmi fogyasztásá­nak a fejlődése, amely jövőre 6,9 százalékkal emelkedik, s le­hetővé teszi, hogy jobban fe­dezzük a társadalom szükségle teit az egészségügyben és az iskolaügyben. Csak az anyák és gyermekek iránti gondosko­dásra és a gyermekes családok megsegítésére 14 milliárd ko­ronát fordítunk, ami 6,6 száza­lékkal több, mint ebben az év­ben. Az a tény, hogy gazdaságunk kedvezően fejlődik, nem Jelen­ti, hogy lehetőségeink korlát­lanok és átugorhatjuk az egyes fejlődési szakaszokat. Ellenke­zőleg, a társadalmi fogyasztás területén is érvényes az az elv, hogy a legszigorúbban kell gazdálkodnunk, s a legcélsze­rűbben kell kihasználnunk va­lamennyi eszközt. Kétségtelen, hogy a követke­ző év nemcsak az említett és más problémák megoldása szempontból lesz igényes, ha­nem azért is, mert a hatodik ötéves terv irányelvei kidolgo­zásának fontos szakaszába lé­pünk. Azt akarjuk, hogy nem­csak a központi, hanem az ala­csonyabb párt-, állami, területi, gazdasági és társadalmi szer­vek is nagymértékben bekap­csolódjanak ebbe a munkába. Elvtársak! A CSKP XIV. kongresszusa határozatainak alapján a szö­vetségi kormány folytatja a fiatal nemzedék és az iskolaügy problémáinak a megoldását. A CSKP KB júliusi plenáris ülése határozatainak alapján a nemzeti kormányokkal együtt három alapvető feladatra for­dítjuk figyelmünket: az iskolák nevelői-oktatói munkájának a megjavítására, amit még a CSKP XV. kongresszusáig is megvalósíthatunk, továbbá az ifjúság kommunista nevelése egységes komplex rendszerének az előkészítésére, valamint is- koianrendszerünk távlati fejlő­dése tervének az előkészítésé­re. Nagy figyelmet szentelünk az ifjúságnak a munkásfoglalko­zásokra való előkészítésére, az általános műveltség, a szakok- - tatás és a munkásfiatalok ideo­lógiai, politikai nevelése szín­vonala emelésének. Egyes igé­nyesebb foglalkozásoknál négy­éves, érettségivel végződő elő­készítést akarunk bevezetni. Az idén egyes kerületekben bentlakásos középiskolákat lé­tesítettek a dolgozók számára, amelyek lehetővé teszik a fia­tal munkásoknak és földműve­seknek, hogy főiskolákra jus­sanak. Ezt az iskolatípust foko­zatosan ki akarjuk bővíteni. Bizonyos előrehaladást ér­iünk el az egészségügyben is. Az ötéves tervidőszak első há­rom évében az orvosok száma 4000 rel emelkedett, a beruhá­zásokkal további 1200 kórházi ágyat nyertünk, s ezenkívül 1500 ágyat a gyógykezelési lé­tesítményekre. A betegség, vagy baleset miatti munkaképtelen­ség fejlődése továbbra is ked­vező, s az idén a harmadik ne­gyedévben csak nem egész 3,5 százalékot tett ki, ami az utób­bi 10 év alatt a legkevesebb. Ez egészségügyi dolgozóink­nak, valamint az egyre javuló munkafeltételeknek, a munka kulturáltságának az érdeme. Az egészségügyben elért ha­ladás ellenére fennállnak bizo­nyos fogyatékosságok, amelye­ket a lakosság jogosan bírál. Az egészségügyi minisztériumok­nak és a nemzeti bizottságok­nak e fogyatékosságok fokoza­tos megszüntetésére kell irá­nyítaniuk figyelmüket. Szociális, egészségügyi és gazdasági következményeiket illetően nem elhanyagolható problémát jelentenek a munka­helyen kívül bekövetkezett bal­esetek, ahol a fejlődés irányvo­nala nem kedvező, ezért a két köztársaság kormányával együtt intézkedéseket fogadtunk el a helyzet megjavítására. A kormány továbbra is szem előtt tartja a XIV. pártkongresszus határo­zatainak a megvalósítását, a szocialista állam valamennyi részének a megszilárdítását, va­lamennyi funkciójának harmo­nikus, komplex fejlesztését. Ez államunk szövetségi ren­dezése érvényesítésének értei me és tartalma, ami a csehek és a szlovákok, valamint a nemzetiségek testvéri együtté­lésének, internacionalista együttműködésének alapja lett. Ebből következik a szövetségi szervek irányító és egyesítő szerepének a jelentősége, ame lyet az állami tevékenység va­lamennyi szférájában — a tör­vényhozásban, a végrehajtó, a szervező és az ellenőrző tevé­kenységben érvényesítünk. E cél érdekében megszilárdít­juk a két nemzeti köztársaság kormányával folytatott közvet­len együttműködést, törődünk a szövetségi és a nemzeti szervek együttműködésének elmélyíté­sével, egybehangolt hatásuk­kal. Egyre nagyobb gondot fordí­tunk szövetségünk munkájának a megjavítására, a tervezés, a törvényhozás, az igazgatás színvonalának emelésére, tehát az irányítás minőségének a nö­velésére az államapparátus minden részében, az összes szerv és funkcionárius felelős­ségének a fokozására. A nemzeti bizottságok tevé­kenysége az idén is fejlődött A két éve megválasztott képvi­selők többsége újabb tapaszta­latokat gyűjtött és bevált, mint jó gazda és a nép képviselője. Értékeljük, hogy elmélyül a nemzeti bizottságok és az ál­lampolgárok sokoldalú együtt­működése, hogy elmélyülnek a választott szervek és a válasz tók kapcsolatai. Előrehaladást értünk el a la káshelyzet megoldásában, az egészségügyben, a kereskede­lemben, a szolgáltatásokban és az életkörnyezet iránti gondos­kodásban. Ezek az eredmények kedvezően befolyásolják az ál­lampolgárok életét és elégedett­ségét; azt eredményezik, hogy érdeklődnek a képviseleti szer­vek munkája iránt. A nemzeti bizottságok széles jogköre fokozza felelősségüket. Hiszen például hatáskörükben másfél millió ember dolgozik, költségvetésük az idén eléri csaknem a 80 milliárd koro­nát, ami az állami költségvetés mintegy egyharmadát jelenti. A nemzeti bizottságok 25 milliárd koronát fordítanak beruházá­sokra, ami a beruházások csak­nem egynegyedét jelenti. Az emberek egyre aktívabban vesznek részt az állami igazgatásban és a közigazgatásban. A közügyek iránti nagy érdek­lődésüket és kezdeményezésü­ket bizonyították a köztársasá­gunkban nemrég megtartott nyilvános pártgyűlések, ame­lyek sok ötletet adtak az ille­tékes szerveknek. Valamennyi­ünknek most arra kell figyel­nünk, hogy egy észrevétel se maradjon figyelmen kívül, a nemzeti bizottságok foglalkoz­zanak velük, s egészítsék ki a választási programokat azokkal az indítványokkal, amelyek megvalósíthatók. A dolgozók észrevételeihez való ilyen vi­szonyulás növeli a nemzeti bi­zottságok tekintélyét, s egyút­tal ösztönzőleg hat arra, hogy az emberek közvetlenül tömé gesen részt vegyenek a falvak és a városok szépítésében. Ezen a téren sok tapasztalatot gyűj­töttünk. Az ötéves terv első há­rom évében a lakosok közvet len részvételével az Z-akcióban 12 milliárd korona értékű mun­kát végeztek, ami többek kö­zött több száz iskolai és test­nevelési létesítményt, új egész­ségügyi központokat, több ezer kilométer vízvezetéket, csator­nát és utat jelent. Hangsúlyozni szeretném, hogy az állampolgárok önkén les munkája nagy anyagi értékeket eredményezett, emellett a köz­ügyek iránti érdeklődésük és a közügyekhez való személyes hozzájárulásuk is óriási társa­dalmi-politikai tőkét jelent. En­nek jelentőségét még nem érté­keljük mindig helyesen. Nagy gondot fordítunk a nemzeti bizottságok munkájá­nak állandó javítására, nem csak azért, mert nagy jogkör­rel rendelkeznek az irányítás­ban a társadalom életének va lamennyi területén, hanem azért is, mert munkájuknak nagy a politikai jelentősége. Az állampolgárok általuk kerülnek leggyakrabban kapcsolatba az állammal, s a nemzeti bizottsá­gok működésének színvonala szükségszerűen befolyásolja a szocialista rendszerről alkotott nézetüket és a rendszer iránti viszonyulásukat is. A kormány programnyilatko­zatával összhangban nagy fi­gyelmet szentelt a jogrend tökéletesítésének és a szocialista törvényesség kérdéseinek. Örömmel állapítom meg, hogy ezen a téren a Szövetségi Gyű­lés mindkét kamarájának szer­veivel teljes megértésre és hat hatos támogatásra talált szá mos jogi rendezés előkészíté­sében, amelyeket a XIV. kong resszus után valósítottak meg. A kitűzött feladatokkal kap­csolatban a kormány arra tö­rekszik, hogy hatékonyabban érvényesítse a szocialista jog szervező funkcióját a társada­lom további fejlődésében, első­sorban azonban a népgazdaság­ban. Ebből a szempontból nagy jelentőségű lesz a területi ter­vezésre és az építőrendre vo­natkozó előkészített törvény, amely pozitívan befolyásolja az építkezési beruházások tervezé­sének és irányításának a szín­vonalát, ezen a téren hatékony eszközt ad az illetékes szer­veknek, s egyúttal fontos he­lye lesz a jogi rendezések komplexumában a szocialista államnak az életkörnyezet vé­delmére és kialakítására kifej­tett gondoskodása terén. Amint a párt Központi Bi­zottsága feladatul adta, előké­szítjük a mezőgazdasági szö­vetkezetek kapcsolatainak a jogi rendezését. Gondosan mér­legeljük az egyes javaslatokat azzal a céllal, hogy a társada­lom szükségleteivel összhang­ban biztosítsuk az egységes földművesszövetkezetek további fejlődését és következeteseb­ben védjük a mezőgazdasági földalapot. Intenzív munkák folynak Prága, a CSSZSZK fővárosa helyzete jogi rendezésének sokoldalú elemzésén és az ez­zel kapcsolatos alapanyagok kidolgozásán. Ezzel politikailag és jogilag is ki akarjuk fejez­ni, milyen érdeke az egész sző vetségnek Prága fejlesztésének sikeres megoldása. Nagy gondot fordítunk Cseh Szlovákiának a szocialista gaz­dasági integrációban való rész vételéből adódó jogi kérdések re. Ez a feladat több ágazatra vonatkozik és jelenleg a nem­zetközi, a gazdasági és a mun­kajog területén már fel is dol­gozták. A szocialista törvényhozás kialakításában koncepciósabb munkára törekszünk, ami alap­vető feltétele jogrendünk to­vábbi megjavításának és stabi­litása fokozásának. Azt akar­juk, hogy a jog a társadalmi élet valamennyi területén ha­tékony eszköze legyen a CSKP politikai irányvonala teljesíté­sének. A jog kialakítása mellett a szocialista törvényesség jelen­tős része az állami szerveknek, a gazdasági és a társadalmi szervezeteknek, valamint a pol­gároknak az a kötelessége, hogy megtartsák az érvényes jogszabályokat. Ezt az elvet ál­talánosságban elismerik, de a gyakorlatban egyes szervezetek és egyes emberek úgy viselked­nek, mintha a jogszabályoknak csak azok a meghatározásai vonatkoznának rájuk, amelyek közvetlenül a javukat szolgál­ják. Ilyen jelenségekkel leg­gyakrabban a gazdaságban ta­lálkozunk. Ezt szemléltethetjük a szál­lítói-megrendelői kapcsolato­kon, amelyeknek színvonala és működése többek között a jog­rend illetékes szabályainak a megtartásától függ. Azokat a fogyatékosságokat és zavaro­kat, amelyekkel itt találkozunk, gyakran az okozza, hogy egyes termelők kihasználják helyze­tüket és a gazdasági szerződés megerősítése helyett szerződés nélküli kapcsolatokat követel­nek a megrendelőkkel szemben, vagy pedig a termelő szerveze­tek és felettes szerveik nem tartják meg következetesen az előírásokat a termelési progra­mok megszüntetésénél, megvál­toztatásánál. Jelentős figyelmet szentelünk a bűnözés elleni összehangolt harcnak. Bizonyára jó eredmé­nye az, hogy 1972-ben, 10 év után, sikerült megállítanunk a bűnözés emelkedését, s a bű­nözés egyes kategóriáiban csökkenés állt be. Ezen a téren nagyra értékeljük a népi ellen­őrzési szervek, a biztonsági szervek, az ügyészségek, a bí­róságok munkáját. A bűnözés elleni harchoz jelentősen hoz­zájárult a novellizált büntető­törvénykönyv, a büntetőper­rendtartás, a kihágásokra vo­natkozó törvény, a szabadság- vesztésre és a védőőrizetre vo­natkozó törvény, a biztonsági szervekre vonatkozó törvény, tehát azok a normák, amelyek­nek többségét a Szövetségi Gyűlés az idén pontosan meg­vitatta. A bűnözés, az állami és az állampolgári fegyelem megsze­gésének megelőzése terén ja­vult a helyzet, azonban a to­vábbi javulás elérésére az ál­lami és a gazdasági szervek­nek, a társadalmi szervezetek­nek és minden becsületes ál­lampolgárnak állandóan töre­kednie kell. Sok jó, s amint az eddigi ta­pasztalatok mutatják, hatékony intézkedést fogadtunk el. Hang­súlyoznunk kell, hogy a bűnö­zés elleni harcban a követke­zetes büntetésen kívül jelentős szerepe van a megelőzésnek. Nemcsak a szocialista tulajdon következetesebb védelmére, a rend és a fegyelem sokoldalú megszilárdítására és az ellen­őrzési rendszerre gondolok, ha­nem a szocialista nevelés egyre jelentősebb szerepére is. El kell érnünk, hogy a gyakorlati te­vékenységben megszilárdítsuk azokat a tényezőket, amelyek pozitívan hatnak a dolgozók szocialista jog tudatának a (Folytatás a 4. oldalon) Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök beszámolóját tartja a Szövetségi Gyűlés tegnapi ülésén. (ČSTK felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents