Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)
1973-12-02 / 48. szám, Vasárnapi Új Szó
1973. XII. 2. Nemes tevékenységet folytatnak Az orvos és a beteg között * Tíz napból öt a kórházban • Tudás és egyéniség • Az iskola jellemet formál CSAK HIVATÁSSAL! Ezt hangsúlyozza az ápolónők munkájára vonatkozólag Rusznyák Martin elvtárs, a Rožňavai (Rozsnyói) Egészségügyi Szakközépiskola igazgatója is. Csak hivatástudattal vállalkozhatnak a lányok és a nők erre a feladatra. A szükséges tudást megadja számukra az iskola. Jelenleg 357 diákot, jövendő ápolónőt 19 tanár, pedagógus, s rajtuk kívül 21 külső munkatárs oktat és nevel ebben az iskolában. Ezek az adatok is azt jelzik, hogy az általános, egészségügyi kultúra színvonala érdekében a lehető legjobb kiképzést, oktatást nyújtják. Gyakorlati oktatásuk nemcsak azért színvonalas, mert a különféle szaktan- tárgyak — ápolástan és hasonlók — keretében jól felkészítik a tanulókat jövendőbeli munkájuk elvégzésére, hanem azért is, mert kórházi viszonyok között tanítják őket. A negyedik évfolyam tanulói tíz napból ötöt a kórházban töltenek. Csucsomkán, a kórház II. sz. belgyógyászati osztályán Mudr. Ondrej Zoltán főorvos irányítja a tanulók gyakorlati oktatását. Egyébként az iskola 11 osztálya közül 4 magyar tanításnyelvű osztály. A kelet-szlovákiai kerületből jelentkező tanulók oktatását végzi az iskola, bár az Idén kivételesen a közép-szlovákiai kerületből is felvettek 16 tanulót. Az igazgató elvtárs, valamint az iskola oktatási-nevelési tervének fő jelszava: Komplex módon! Ez annyit jelent, hogy nem választják külön az oktatási és nevelési célokat, hanem együtt, egyszerre küzdenek azok megvalósításáért. Minden formalizmus nél kül. " Például: Más iskolákban ateista kö röket szerveznek a tanulók számára. Nem hanyagolják el ők sem a tanulók materialista világnézetre való neveié sét, sőt, céljuk, határozott céljuk, de az oktatással párhuzamosan valósítják meg. AZ EZREDIK NŐVÉR Már az ezredik egészségügyi nővér, ápolónő is elhagyta az iskolát. Zsigmond Magda, aki a múlt tanév végén érettségizett. Három osztályban, 40 tanulóval, az 1951—52-es tanévben kezdték az ápolónők oktatását. Azóta jelentős munkát végeztek, mert 156 gyermeknővér és 103 ápolónő távtanulóként szerzett szakvégzettséget iskolájukban. Fő feladatuk az úgynevezett egészségügyi középkáderek képzése, de azért büszkén említik, hogy végzett tanulóik a főiskolákon is megállják helyüket. Csonka Erzsébet Budapesten tanul. Tavaly öten jelentkeztek főiskolára diákjaik közül. Három felvételi vizsgája kitűnően sikerült. Kardos Irén, Kaszás Margit, Cholvatová Emília már orvosi fakultáson folytatják tanulmányaikat. Az idén hatan jelentkeznek főiskolai tanulmányokra. A jövendőbeli ápolónők oktatása-ne- velése során nagyon fontosnak tartják, hogy az iskola növendékei tudásukat, ismereteiket különféle, élethivatásuknak megfelelő szakkörökben bővíthessék. Az idén 9 szakkört szerveztek számukra. Ezek egyike olyan speciális szakkör, melyben az elsősegélynyújtás gyakorlati tennivalóit sajátíthatják el a tanulók. Legutóbb, amikor az egészségügyi iskolák ilyen szakkörei országos versenyt rendeztek, a rozsnyóiak első helyezést értek el. A tudás megszerzéséről tehát gondoskodik az iskola. ÉS AZ EGYÉNISÉG? Erről a kérdésről, erről a témáról Tóth Endre tanár elvtárssal beszélgettünk, Abból a szempontból indultunk ki, hogy nyilvánvaló: más magatartást tanúsítunk a beteggel, és mást az egészségessel szemben. De milyen a változó alkalmazkodási helyzetekben az ápolónők szerepe? Meg lehet tanulni ezt a szerepet? Nagyon sok, iskolájukban végzett ápolónőt ismer, s nyomon követi életútjukat. Tapasztalatai alapján hangsúlyozza: — A szerep a magatartásnak csupán egyik mintázatát jelenti, de nem a jellemet, mely minden szerepen átsugár- zik. Az ápolónő egyet-mást megtanulhat az iskolában, meg a gyakorlati foglalkozásokon a kórházban, de önmagát kell adnia, önmaga jellemét a „szerepben“ is. Ez nem könnyű, de legtöbb növendékünk hivatástudattal választotta a foglalkozást. Nem csalódtak, és amint tapasztaltuk, bennük sem csalódtak. Sem az orvosok, sem a betegek. Neveket sorolt a legutóbb végzett növendékek közül: Bodnár Terézia, Hack Erika. A régebbiek közül is említett néhányat, de félbehagyta, mert ezer nővér közül alig akad egy vagy kettő, aki tanulmányai befejezése után jött volna rá, hogy nem jól választott annak idején. Biztos mozdulattal... Végül megállapítottuk: ha hivatástudattal jelentkezik egészségügyi iskolába a tanuló, akkor az oktatási-nevelési folyamat során úgy alakul, formálódik egyénisége, hogy a kórházi környezetbe való beilleszkedés után, néhány hónap múlva már igazi ápolónő lehet belőle. DÖNTÖ LEHET A problémakört vizsgálva úgy fogalmaztuk meg tapasztalataink tanulságát — beteg hosszabb-rövidebb ideig mindegyikünk volt már —, hogy a betegségben jelentős az érzelmi szférában mutatkozó változás, olyankor az orvos és betege, az ápolónő és betege közötti kapcsolat lényegét, különösen annak gyógyító értékét, az érzelmi viszonyulások döntően befolyásolhatják. Ha szakképzett az ápolónő, ha hivatásához méltó egyéniségű, még a mosolya is gyógyít. Ilyenek ma az igazi ápolónők. hajdG ANDRÄS A felvételeket TÚTHPÁL GYULA készítette A salai (vágsellyei) Duslo üzemben megalakult a Szlovák Vöröskereszt alapszervezete. A szervező munkában a legnagyobb érdeme Mária Baničová elnöknőnek van. Nagv lelkesedéssel látott hozzá a gátló körülmények eltávolításához. Az alapszervezet megalakulása után a mintegy 200 tagot számláló közösség feladata az önkéntes véradás és az üzem egészségügyi felelőseinek a kiképzése volt. Ma már a tagok létszáma 500 fölé emelkedett, és az üzemi Vöröskereszt tagjaira egyre több feladat vár. Említsünk meg ezek közül néhányat. Meglátogatták Košútyban a szociális otthont, és lakóinak ajándékokkal kedveskedtek Meghívták az üzem nyugdíjasait, megvendégelték és műsorral szórakoztatták őket. Jelentős feladatot látnak el a Vöröskereszt tagjai a munkavédelmi és munkabiztonsági bizottságokban. Részt vesznek a munkahelyek egészségvédelmi felszerelésének tökéletesítésében. A legfigyeleu’reméltóbb azonban a véradói tevékenységük. Az üzemben eddig 340 önkéntes véradó van. Ezek közül 12 elnyerte a „Jánsky-emlék- érmet“. Külön dicséretet érdemelnek a következő dolgozók: Viktória KováCovô, Dominik MraCko, František Škrabala, akik több mint hússzor adtak vért, és rövidesen a „Jánsky-emlékérem“ ezüst fokozatának a tulajdonosai lesznek. A Szolidaritási Alapra több mint 2000 koronát gyűjtöttek, és a vietnami gyermekek megsegítésére néhány tucat vízhatlan köpenyt készítettek. Nagyon jó az együttműködés a veszélyes munkaszakaszokon dolgozó egészségügyi felel^ök és a? üzem egészségügyi központja között. Jó eredményeket érnek el a polgári vádeieir őrsei. Rendszeresen részt vesznek a gyakorlaté kon, s ott úiabb elméleti és pvakoriat* tudásra tesznek szert. A šaľai Duslo üzemben a Szlovák Vöröskereszt alapszervezetének eredményes munkáját mutatni az is, hogy a Dubnica nad Váhom-i Gépészeti és Kohászati üzem által meghirdetett szolvákiai ver senyben a harmadik helyezést érték el. És kiknek van ebben a munkában a legnagyobb érdemüK? Ide soroljuk Siváčková. Sláviková, Oravcová, Be- záková, Vidová, Csajková és Vargai elvtársnőket akik szabad idejük feláldozásával fejtik ki nem^r tevékenységüket. MILAN AIIAKŠA Az ápolónőkről van szó. Már a homéroszi eposzok is megemlítik őket. Az Odüsszeia szerint a betegeket nők ápolták és füvekből fájdalomcsillapító és kábító hatású gyógyszereket készítettek. Az Iliász ilyenekként ismerteti Agamédét, Helenét és az egyiptomi Plidamnát. Tudjuk, hogy Hekaté ismerte az álmot adó növények titkát, Médeia és Kirké pedig a bájitalokat. A trójai háborúk kapcsán megemlítik Aszklépiosz személyét, aki leányai, Hügieia és Panakeia segítségével olyan csodálatos tehetséggel gyógyította a sebeket, hogy az istenek sorába emelték. Jelképük, a pálcán tekergő kígyó pedig a modern orvostudománynak is szimbóluma. MILYENEK A MAI ÄPOLÖNÖK? AZ ORVOSOK elvben minduntalan hangsúlyozzák, hogy az egész embert kell gyógyítani. Viszont a kor színvonalán álló és nagyon pontos vizsgálatok során a beteg részekre osztva kerül az orvosi vizsgálódás folyamatába. Gyakori, hogy a beteg nem „az“ orvossal, hanem egy sereg hűvösen tárgyilagos szakemberrel, az orvos nem „a“ beteggel, hanem annak különböző laboratóriumi leleteivel, valamelyik testrészével. szervével kerül kapcsolatba. Viszont kettőjük között ott van az ápolónő. Aki a „vizit“ után az orvosi előírásoknak megfelelően gondozza, ápolja a beteget. Aki érti a gyógyítási folyamatot, aki elsőként közbeavatkozik, ha történik valami... A legtöbb beteg bőségesen el van látva különböző leletekkel, gyógyszerekkel. Tulajdonképpen nagyon elégedettnek kellene lennie, hiszen „mindent megtettek érte, mindent elkövettek érte ... mindent megkapott...“ — és mégis szorong, egyre növekvő aggodalommal figyeli betegségének tüneteit. Kihez forduljon? Kihez fordulhat? Az ápolónőhöz. A betegek az orvostól a szakszerű kezelésen kívül néhány jó szót, vigasztalást, biztatást várnak. Olyan magatartásbeli megnyilvánulást, amelynek ugyan vannak pszichoterápiás vonatkozásai, de nem azonosítható magával a pszichoterápia fogalmával. Megkapják? Feltétlenül, de ezen a téren sokat segíthetnek az orvosoknak az ápolónők. Bármelyik orvost kérdezzük, mindegyik hangsúlyozza: számít is az ápolónők ilyen jellegű segítségére. AZ ÁPOLÓNŐK régi-régi felismerés alapján tudják, hogy a beteg konkrét panaszain és tünetein túlmenően egész személyiségével vesz részt a betegségben. A biológiai lét veszélye az, amiért a beteg ember szorong, s ez készteti arra, hogy segítségért folyamodjék. S az ápolónő segít. Ahogy tud. A legfontosabb tehát, hogy tudjon. Tehát olyan elméleti és gyakorlati ismeretekre kell szert tennie, melyek birtokában valóban segíthet a betegnek, az orvosnak. Kevés, ha csak any- nyit tud, hogy az orvos utasításait, rendelkezéseit be kell tartani. Kevés, ha csak egyszerű közvetítő az orvos és a beteg között. Tevékenységében nagyon fontos egyéniségével való hatása is. Az ápolónő személyiségének alfája és ómegája a tudás és az egyéniség. Az orvos mellett gyógyító tevékenységet végez. Értenie kell az orvos szándékát, értenie kell betegének panaszát. 4nna Jedináková, a polgarveutmai raj parancsnoka feladatot vesz át az oktatótól. Milyen az eredmény?
