Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)

1973-11-06 / 264. szám, kedd

Gyümölcsöző együttműködés Szlovákiai vonatkozású sajtótermékek A budapesti Petőfi-Múzeum- ban a múzeumi hónap kereté­ben megnyílt „A magyar sajtó múltjából...“ című kiállításon számos szlovákiai vonatkozású sajtótermék is látható. Például az első önálló magyar folyó­irat, az 1788 júliusában Kassán megjelent Magyar Museum, amelyet Batsányi János és Ka­zinczy Ferenc szerkesztett. Ezt megelőzte az 1779-ben Pozsony­ban Patzkó Ferenc helybeli nyomdász kiadásában heten­ként kétszer megjelent Magyar Hír mondó -ja, amely elsőnek kí­sérelte meg a levelező-olvasók táborának létrehozását. Ezt a hetilapot először Rát Mátyás, majd Révai Miklós, utána Bar cafalvi Szabó Dávid szerkesz­tette, akit Szacsvay Sándor követett. Ebben a lapban ol­vasható a nagyreményű kijelen­tés: „Oly boldog időben élünk most, melyben szabad az igaz­ságot kimondani“. A boldogság nem sokáig tartott, a bécsi reakció csakhamar lehervasz- totta a hazafiak reményeit. A kiállítás korszakonként tárja a látogatók elé az anya­got. A Chronika Hungarorum- tól a szabadságharc végéig tart az első korszak. Ezt az önkény- uralom és a kiegyezés korának sajtója követi, ebben a korban alakul ki a polgári sajtó, hatal­mas nyomdavállalatok kelet­keznek. A harmadik korszak a századelő (az első világhábo­rúig) és a forradalmak évei­nek sajtóját öleli fel. A negye­dik 1945-ig mutatja be a ma­gyar sajtó történetét. Ebben a részben látható az emigráció sajtója is. A Bécsben megje­lent termékek mellett a Cseh­szlovák Kommunista Párt ma­gyar nyelvű napilaDja, az 1936­ban Lőrincz Gyula és Steiner Gábor közreműködésével meg­indult Magyar Nap című napi­lap — amely, a katalógus sza­vait idézve: „választ ígért ma­gyar sorsunk ... fájdalmas mi­értjeire ... A Magyar Nap osto­ros vádlója lesz a magyar né­pet sújtó minden bántalomnak.“ — „Beszámolt a cseh, a szlo­vák és a romániai antifasiszta mozgalmukról, a magyar népi és baloldali irodalom sikerei­ről, törekvéseiről..." A tárlókban látható még a Bécsi Magyar Űjság. A Prá­gában nyomott, de Magyaror­szágon illegálisan terjesztett Dolgozók Lapja 1937—1938-ban jelent meg. A Szovjetunióban Moszkvában magyar nyelven jelent meg 1929—1937 között a Sarló és Kalapács, továbbá az Űj Hang című ugyancsak a Szovjetunióban kiadott irodal­mi-politikai folyóirat, amelynek első számát Burta Sándor szer­kesztette. Itt látható Fábry Zol­tán lapja, Az Út, amely József Attila Lebukott című versét is közölte. S nem hiányzik a Kassai Munkás, amelyről az elmúlt években Botka Ferenc tollából külön monográfia is megjelent az Akadémiai Kiadó nál. A Kassai Munkást egy ide­ig Mácza János, a később Moszkvába került kiváló eszté­ta és műtörténész-professzor szerkesztette. A lap, amelynek belső munkatársaként dolgozott a jelenleg Berlinben élő, és az Üj Szó hásábjain mostanában is gyakran publikáló Jász De­zső — szokatlanul nagy terje­delemben közölte Nexő, Gorkij, Jack London, Csehov, Čapek és más világhírű írók ’rásait. Sz. R. Szovjet tapasztalatok a gyakorlatban Gab^.i<asiió épül Dobrán. Az építkezés a „Csehszlovák—szovjet barátság“ nevet viseli. (Molnár János felvétele) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmes harcai­ban született Szovjetunió a fa­sizmus elleni küzdelemben fel­szabadította hazánkat, s azóta is igen nagy segítséget nyújtott szocialista társadalmunk építé­sében. Népe önzetlenül átadja gazdag tapasztalatait a terme­lőmunka s a társadalmi élet minden területén. A Szovjetunióval határos tre­bišovi járás — adottságainál fogva, elsősorban a mezőgaz­dasági termelés szakaszán gyü- mölcsözteti a szovjet tapaszta­latokat. Erről Andrej P LUT KO mérnök, az SZLKP Trebišovi Já­rási Bizottságának titkára, kér­déseinkre válaszolva így nyilat­kozott. — A szovjet mezőgazdaság példaképünk, a mezőgazdaság szocializálása óta. A Szovjet­uniótól vettük át a szocialista mezőgazdaság építésének ta­pasztalatait, az efsz-ek, állami gazdaságok, gép-, és tra ktorá 1- lomások létrehozásánál. Innen kaptuk a nálunk még akkor nem gyártott, nagy teljesítmé­nyű szovjet mezőgazdasági gé­peket ... Járásunk területén 169 szovjet lánctalpas traktor, 206 gabonakombájn, 63 silókombájn dolgozik, s egyre nő a „KIRO- VEC“ kerekes traktorok száma is. Az utóbbi években különösen a növénytermesztés, s ezen be­lül a kalászosok termesztése területén gyümölcsözteljük a szovjet tapasztalatokat. A nagy­hozamú szovjet búzafajták al katmazására gondolok elsősor­ban. Járásunkban az idén kizá­rólag ilyen búzafajtákat ter­mesztettünk s ennek köszönhet­jük, hogy míg például 1966 ban hektáronként átlagosan 18,9 mázsa búzát termeltünk, az idén már elértük a 42,2 mázsás átlaghozamot. Emellett azt is látjuk, hogy a szovjet búzafaj­táknál még jobb terméseredmé­nyeket is elérhetünk. Hiszen akadtak járásunkban olyan ter­melő üzemek, mint a Maié Ozo- rovce-i Efsz, ahol a kalászosok­nál 53,6 mázsás, a Vei. Kapuša- ny-i (Nagykapos) Vetőmagter­mesztő Állami Gazdaság 51,1, a Szomotori Vetőmagtermesztő Állami Gazdaság 50,8 mázsás hozamot ért el. A Hrani Efsz a Jubilejná búzafajtánál 63,1, a Strážnéi (őrös) Efsz 62,7, a M. Horež-i (Kisgéres) Efsz a Kaukaz fajtánál 57 mázsás át­laghozammal dicsekedhet. • Tudomásunk szerint a tre­bišovi járás a berehovói járás­sal tart fenn kapcsolatot. Ezt hogyan értékeli? — A két járás dolgozóinak az élet és munka minden te­rületén fenntartott baráti kap­csolata, kölcsönös látogatások alkalmából folytatott tapaszta­latcseréje, valóban sokrétű és igen értékes, mindkét fél szá­mára. Ezen a helyen szinte le­hetetlen felsorolni mindazt, ami ennek a kapcsolatnak kereté­ben megtörtént. Ezért szeret­nék legalább néhány szót ej­teni az általam vezetett 30 ta­gú küldöttségünknek a bereho- voi járásban október első he­tében tett látogatásáról. Előre­bocsátom, igazán őszinte, ba­ráti fogadtatásban részesül­tünk mind a járási vezetők, mind a meglátogatott üzemek A hangok megszállottja 80 ÉVE HALT MEG CSAJKOVSZKIJ Csajkovszkij számára már gyermekkorában óriási élményt jelentett a zene, a hangok kü­lönös világa. A zongora szerel­mese lett, gyorsan haladt a technikai nehézségek leküzdé­sében. Korán elkerült a vot- kinszki szülői házból, s az el­szakadás fájdalma végigkísérte egész életén. Szülei Pétervárra küldték, hogy jogot tanuljon. Akkoriban a zene ugyanis lenézett fog­lalkozás volt. így aztán 19 éves korában tanulmányai befejez­tével állami hivatalba lépett, és csak négy év múlva kez­dett Rubinsteinnél zeneszerzést tanulni. Rubinstein, a nagysze­rű zongoraművész talán egyet­len igazi barátja volt élete vé­géig a túl érzékeny Csajkov­szkijnak. Rövidesen a moszkvai Kon­zervatórium tanára lett és ze- nekritikát kezdett írni. Szerze­ményei egyre ismertebbé vál­tak, és a szerencse úgy hozta, hogy egy nagyon gazdag hölgy anyagi támogatását élvezte. Az özvegy Meckné hasonló lelki alkatú, szenvedő ember volt, mint Csajkovszkij, ő is az élet realitásainak elviselhetetlen sé­relmeitől menekült. 1887-től Európa több nagyvá­rosában dirigált, s így műveit egyre többet játszották külföl­dön. Ebben az időszakban szü­letett a mindmáig rendkívül népszerű Olasz capriccio című vonós zenekarra írt szerzemé­nye és a B-moll zongoraver­seny, melyet óriási sikerrel Ru­binstein adott elő Párizsban. Ha már műveinél tartunk, meg kell említeni szimfóniáit, amelyek a világ valamennyi szimfonikus zenekara műsorá­nak állandó részét képezik. Operái közül az Anyegint és Pique Dámát, a mai napig nagy sikerrel játsszák. Kamarazené­je: kvartettjei, dalai a legelmé- lyültebbek, s ebben a műfaj­ban a legértékesebbek közé tartoznak. Ismertebb művei kö­zül meg kell említenünk a Diótörő című balettet és az 1812 c. nyitányt, amelyet a Napóleon fölött aratott győze­lem emlékére írt. Említést kell tennünk még hegedűversenyé­ről, melyet kora művészei túl nehéznek és eljátszhatatlannak tartottak. Ma már a konzerva­tóriumok növendékei is játsz- szák, szépsége, eredetisége örök népszerűséget biztosít számára. Őszinte tiszta érzésekkel lép elénk zenéjén keresztül a nagy zeneszerző. Halálának évfordu­lóján tisztelettel és hálával gondolunk rá, s szívünkben őrizzük művészetének varázs­latát. REITER ISTVÁN dolgozói részéről. Elsőként a 2500 hektáros Borzsavai „Vörös Zászló“ Kolhozba látogattunk, amely 1800 embert foglalkoz­tat. A mezőgazdasági bruttóter­melés értéke ebben a kolhoz­ban 1970-ben 1,5 millió rubel volt, az idén eléri az öt millió rubelt. Okulásként megemlítem, hogy a kolhoz másfél év alatt felépíttetett egy 22 tantermes is­Akidi-ej Plntko kólát, ahol 603 diák tanul. Ezek a kolhoztagok gyerekei, akiknek jelentős része majd felváltja a mezőgazdaságban dolgozó szülőket. A kolhozta­gok 1—4 éves korú gyermeke­inek naponta egy-egy liter tejet adnak, ingyen! Az itt mű ködő pártszervezetnek 72 tag­ja van, akik a pártpropaganda, a nevelés területén végeznek kimagasló politikai munkát. Eb­ben a kolhozban igen figyelem­re méltó a kukoricatermesztés, hektáronként 80 mázsa mag­kukoricát termelnek. Ezért el­sősorban az itt alkalmazott ter­melési módszereket tanulmá­nyoztuk. • Hol tártak még, mit ta­pasztaltak ezenkívül? — Látogatásunk második napján a 4400 hektáron gaz­dálkodó „Kommunizmus útja“ kolhozban, Veľiká Bagany köz­ségben az állattenyésztés ta­pasztalatairól tájékozódtunk. Ez a gazdaság főleg szarvasmarha- és sertéshizlalással foglalkozik, ezért érthető és nagyon dicsé­retes, hogy a környező kolho­zok segítségével takarmányke­verő üzemet létesítettek, ahol hét fajta takarmánykeveréket készítenek 12 kolhoz és két szovhoz részére. Ezenkívül jár­tunk az ivanovkai „Csapájev" kolhozban, ahol egyebeken kí­vül láthattuk azt a szép kul- túrházat, poliklinikát, strand­fürdőt, a helyi tanács épüle­tét, amit szintén a kolhoz épí­tett. A Baktai Kísérleti Állomás a gyümölcs-, és szőlőtermesz­tés kiváló eredményeinek tit­kaiba avatott be. Ez az intéz­mény hasznos kapcsolatot tart fenn a Michalovcei Mezőgazda- sági Állomással, a Bratislavai Öntözési Kísérleti Állomás egyik részlegével, a Kolčovi Ne­mesítő Állomással és a Pop- rádi Nemesítő Állomás burgo- nyatermesztő szakembereinek csoportjával. Ez a szovjet kí­sérleti állomás igen sokirányú termelési feladat megoldásával foglalkozik, és nagy segítséget nyújt a kolhozoknak, a szov- hozoknak az állattenyésztés­ben is. • Mit láttak a járás szék­helyén, Berehovon? — Itt töltöttük látogatásunk utolsó napját. Megtekintettük a város nevezetességeit, a műve»- lődési házat, sportstadiont, já­rási múzeumot, majd a „LE­NIN“ Kolhoz vendégei voltunk. Ez a járásban elsőként 1947- ben alakult, jelenleg hatezer hektáron gazdálkodik, ebből kétezer hektárt a „Fekete mo­csár“ kiszárításával nyertek. Zöldség és kalászosok termesz­tésével, az állattenyésztés sza­kaszán pedig főleg baromfite­nyésztéssel foglalkoznak, közel 35 ezer baromfit nevelnek. Eb­ben a kolhozban 11 főiskolát és 23 középiskolát végzett tag dolgozik. A napokban fogad­tuk járásunkban a berehovoi járás 35 tagú küldöttségét. Ké­résünknek eleget téve. viszo­nozták a látogatást, aminek tiszta szívből örültünk. Bemu­tattuk barátainknak néhány me­zőgazdasági üzemünket, meg­hallgattuk észrevételeiket, ta­nácsaikat s mindebből újabto tapasztalatokat merítettünk. Ilyen értelmű kapcsolatainkat a jövőben tovább bővítjük, fej­lesztjük, mert ez kölcsönösen előnyös számunkra ... KULIK GELLÉRT Várjók a dolgozók észrevételeit Fö gondjuk a termelési feladatok teljesítése 0 Nagy az érdeklődés a párt nyilvános gyűlései iránt A párt alapszervezetei ezek­ben a napokban nyilvános gyű­léseket rendeznek, hogy a pár- tonkívüli dolgozókat is tájékoz­tassák a legfontosabb felada­tokról, illetve meghallgassák azok észrevételeit. A nyilvános gyűlések rendezése egyben a kommunisták és a pártonkívü- liek egységének további szilár­dítását jelenti. A falusi és utcai pártszervezetek nyilvános gyű­lésein a választási program tel­jesítéséről is sok szó esik. Az üzemi szervezetekben a terme­lési feladatok teljesítése, a munkakörnyezet, a dolgozó nők helyzetének javítása, a munka- biztonság fokozása, a fiatalok nevelése áll a figyelem köz­pontjában. Ezek a kérdések foglalkoztat­ják leginkább a galántai Slovo- dev termelési szövetkezet tag­jait is. Alžbeta Martinusová, az üzemi szervezet titkára, és Jú­liusi Farkaš alelnök elmondta, hogy a szövetkezetben a mun­kafegyelem állandóan javul. Ennek ellenére a legnagyobb gondjuk a termelési -terv tel­jesítése, melynek terén egyelő­re lemaradás mutatkozik. Pedig az évi tervfeladatot december 20-ig szeretnék teljesíteni, ez már hagyomány a termelőszö­vetkezetben. A szövetkezetnek az ipari tanulókkal együtt 500, többnyire fiatal tagja van. A tagok 88 százaléka nő. A 22 tagú pártszervezetben azonban csak nyolc nőt találunk. A szervezet tagjelöltjeinek a szá­ma öt. Ebből négy nő, ami azt bizonyítja, hogy a szervezet a nők aktivizálására törekszik. Ugyanez vonatkozik a fiatalok megnyerésére. Például a SZISZ üzemi szervezetének az elnöke és a pénztárosa is tagjelölt. El­sősorban tőlük várja a pártbi­zottság az ifjúsági szervezet munkájának a fellendülését. Az ifjúsági szervezeten kívül a Nőszövetségnek és a Cseh­szlovák—Szovjet Baráti Szövet­ségnek is van üzemi szervezete a szövetkezetben. Ezekben is érvényesül a párt vezető sze­repe. Nemkülönben a gazdasági tisztségekben, melyeket több­nyire kommunisták töltenek be. A pártonkívüli gazdasági tiszt­ségviselők pártoktatáson vesz­nek részt. A kommunistákon kívül bekapcsolták a pártokta­tásba a tagfelvételre kiszemelt fiatalokat is. A pártoktatást már megkezdték. Az előadók részben helybeli kommunisták, részben pedig a járási pártbi­zottság dolgozói. A jpb általá­ban támogatja az üzemi szer­vezet munkáját, különösen az aktivista révén, összesen három aktivista jár a szervezetbe. Előreláthatólag szorgalmazni fogja a nyilvános gyűlés a szo­cialista verseny fellendítését. Egyebek közt azt, hogy a már versenyben álló két kollektíván kívül továbbiak is versengjenek a „Szocialista Munkabrigád“ cí­mért. A feltételek megvannak hozzá, hiszen a dolgozók szük­ség esetén még szabad szomba­ton is dolgoznak a tervfelada­tok teljesítése érdekében. Oly­kor persze nehezíti a munkát az, hogy az asszonyok gyerme­keik betegsége miatt váratlanul kieshetnek a termelésből. A versengés fellendítéséhez hozzá­járulhatna az agitációs tevé­kenység fokozása. Például az, ha a legjobb dolgozók fényké­peit rendszeresen kitennék a faliújságra. Hogy mi minden járulhatna hozzá az eddiginél is jobb ered­mények eléréséhez a galántai Slovodev (varroda) termelőszö­vetkezetben, arra a nyilvános gyűlésen elhangzó észrevételek minden bizonnyal felhívják a figyelmet. FÜLŰP IMRE Kiállítás Budapesten

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents