Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)
1973-11-04 / 44. szám, Vasárnapi Új Szó
Kiadja Szlovákia Kommunista Partja Központi Bizottsága. Szerkeszti • szerkesztő bizottság. FCszerkesztA. (.annex Gyula Szerkesztőség 893 38 Bratislava. Gorkij utca 10. Telefon: 169. 312-52, 323-01, főszerkesztfi: 532-20, titkárság; 550-18, sportrovot. 505-29, gazdasági ügyek: 506-39 Távíró- 092308. Pravda Kiadóvállalat, Bratislava, Volgogradská 8. Nyom|a a Pravda Nyomdavállolat bratislavai Ozeme Bratislava, Štúrovo 4. HlrdetSiroda: Vajonskóho nábrežie 13/A, II. «meist, telefon: 551-83. 544-51. Előfizetési díj havonta 14,70 korona, o Vasárnapi 0| Szó negyedévre 13,— korona. Terjeszti a Posta Hlrlapszolgálat Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesíts. Külföldi megrendelések PNS — Ostrednó expedjcla tlače, Bratislava, Oottwaldovo námestie 48/VII. A S P 0RT IS Immár 56 év telt el azóta, hogy az Auróra ágyúdörgésének nyomán, a világ eddigi legjelentősebb rajtjelére munkások, katonák, tengerészek elszánt hada hömpölyögve dübörgött a Téli Palota felé, s az orosz proletariátus mindent elsöprő rohammal vette be a zsarnokság székhelyét. Ez az esemény feledésbe sohasem megy, mindig eleven, élő és éltető mozzanat m;irad. A földkerekség minden táján megemlékeznek róla a haladó erők százmilliói, sőt milliárdjai, erőt merítenek belőle a szociális igazságért, a haladásért, a békés távlatű jövőért vívott küzdelemben. A világ azon részén, ahol egyszer s mindenkorra megszűnt az embernek ember általi kizsákmányolása, tudják, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom az emberért, a teljesebb, szebb és boldogabb emberi életért indult. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy az emberek anyagi jólétéről, kultúrájáról, a tehetségek, adottságok maradéktalan kibontakozásáról kíván gondoskodni az a nép, amely végleg kezébe vette sorsa irányítását. Az azóta eltelt idő minden kétséget kizáróan bizonyította, hogy Lenin és Október szelleme tovább él, forradalmi eszméje mutatja az utat a haladó szellemű emberiség számára. Az élet minden vonatkozásában korszakalkotó az, amit a szovjet nép elért. Ezen megállapítás alól nem kivétel a testnevelés és a sport sem. MIT KAPOTT A SPORT? Lenin jól látta, mit jelent az egészséges nemzedék, & ezért határozottan szorgalmazta a testnevelést, a sportot, mint az egészség védelmének egyik tényezőjét, a szocialista állam egyik fontos pillérét. Irányításával a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyitotta meg a testi és szellemi kultúra végtelen távlatait. Azóta rátermett, egészséges, fejlett, kulturált generációk növekedtek föl, akik a világ minden táján, szinte valahány jelentős sporttelepen teljesítményeikkel elismerést, tiszteletet, megbecsülést vívtak ki, demonstrálták a szocializmus hatalmas erejét. A SZOVJET SPORT VILÁGMÁRKA A szovjet sport nemcsak az utóbbi években lett fogalommá, az már évtizedek óta. Tavaly Münchenben voltak a nyári olimpiai játékok, s azok minden eddiginél jobban, élesebben rámutattak a szovjet sport fejlettségére. Világversenyt el sem lehet képzelni szovjet élsportolók nélkül, hiszen azok úgyszólván minden számban, ahol rajthoz állnak, elérik a mesteri szintet, egészen biztosan az esélyesek csoportjába tartoznak, vagy ők maguk a legnagyobb esélyesek. A szovjet sportolókat mindenütt úgy ismerik, hogy a sportszerűség igazi mintaképei, a szó legszorosabb értelmében vett lovagias ellenfelek. A szovjet sport példaadó az egész világ sportolói számára, s azon belül leginkább a szocialista tábor keretein belül. A szovjet sportolók tudásukat nem rejtik véka alá, szívesen adják át tapasztalataikat a baráti államok ifjúságának. Számukra ismeretlen fogalom az önteltség, szívesen hallgatják meg a baráti államok kiválóságainak tanácsát, tanítanak, de tanulni is hajlandók. Ez teszi őket népszerűkké, mindenütt szívesen látott vendégekké. A szovjet sportolók szereplése a világon mindenütt ünnepszámba megy és kétségtelen, hogy a tőkésországokban egyre inkább erőt ad a jogait követelő, azokért küzdő munkásosztálynak. A SZOVJET PÉLDA NYOMÁN A baráti államokban egyre csökken a munkaidő, s ezzel arányosan növekszik a szabad idő. A szovjet példa kitűnő arra, hogy megtanítson bennünket a szabad idő megfelelő kihasználására. Sehol másutt a világon nem találhatunk annyi aktív sportolót, mint a Szovjetunióban, ahol sportolnak a legfiatalabbak, de az idősebbek is. Megtanullak, hogy a testi-szellemi frisseség megőrzése alapvető követelmény, mind az egyén, mind az állam jól felfogott érdekében. Az edzett, életerős ember kedélye jó, alkotóereje kívánatos szintű, kész az építésre, az alkotásra, s abban örömét találja. Ezzel szolgálja az általános jólétet, az életszínvonal szüntelen emelésének lehetőségét. Történelmileg hihetetlen rövid időn belül sikerült a szovjet államnak az emberi élet minden szférájában korszakalkotót elérni, a szovjet kormány támogatásával hihetetlen méreteket öltött a gazdasági és a kulturális fejlődés, s ez a két legfontosabb tényező biztosította azt is, hogy a Szovjetunió minden részében eddig példátlan fejlődésnek indult a testnevelés és a sport is. A szovjet példa mindannyiunk számára követendő. Hazánk sportolói lépten-nyomon találkoznak a legjobb szovjet sportolókkal, a tapasztalatcsere tehát állandó és folyamatos. Ugyanígy van ez a többi baráti ország sportképviselőivel is. Ennek köszönhető, hogy a világversenyeken a legnemesebb érmek zömét táborunk sportolói szerzik meg. Tudjuk, hogy a sport az élet egy része csak, de jelentősége és küldetése nagyon fontos. A sport olyan felvirágzása és általános érdekűvé tétele, mint amilyennek a Szovjetunióban és a baráti államokban lehettünk és lehetünk tanúi, csakis ott képzelhető el, ahol a nép a maga kezébe vette élete és sorsa irányítását. A sportpályákon természetesek e tábor képviselőinek sikerei. Az is tény, hogy a sporteseményekhez bírák is kellenek, s ezen a téren is csak az elismerés hangján lehet szólnunk a szovjet képviselőkről, akik mindig tárgyilagosak, s a részrehajlás számukra ismeretlen fogalom. A sportlétesítmények elkészítése, fejlesztése és korszerűsítése terén a legtöbbet éppen a Szovjetunióban tették, ahová mindig szívesen járnak a világ legjobbjai, hiszen eszményi körülmények között viaskodhatnak békés alapon, ismerhetik meg egymást a fiatalok, bárhonnan valók is. AZ OLIMPIÁT MOSZKVÁNAK! Moszkva, a szovjet főváros hivatalosan is bejelentette, hogy igényt tart az 19tt0-ban sorra kerülő nyári olimpia megrendezésére. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság felelős vezetői többször jártak a szovjet fővárosban és meggyőződtek annak sportfelkészültség éről. Nagyon jó bizonyíték volt a nyáron Moszkvában sorra került Universiade is. Jövőre történik meg a döntés az 19ö0-as nyári olimpiai játékok házigazda szerepének odaítélése ügyében. A Szovjetunióban, de a baráti államokban, sőt minden tisztességes szándékú, elfogulatlan helyen egyhangú a vélemény: Moszkva minden kellékkel rendelkezik ahhoz, hogy mintaszerűen rendezze meg az olimpiát. A szovjet sportolók eddigi szereplése ugyancsak sokat nyom a latban. Meg vagyunk győződve arról, hogy a táborunkban először lebonyolítandó olimpia a népek közötti barátság, a megkülönböztetés nélküli lehetőségek mintaképe, a sport és a testnevelés igazi hírverője volna. A teljesebb élet után vágyó emberiség a sport terén a lehető legtöbbet kapná Moszkvában... ZALA JÖZSEF Fenti képünkön balról: Borzov Münchenben bizonyított,, a hagyományos „amerikai“ vágtaszámokban hagyta maga mögött a világ élmezőnyét, jobbról: Alekszejev az olimpián bizonyította, hogy változatlanul a világ legerősebb embere. Lent: Olga Korbut, a kiváló tornászna, aki a szovjet sportban a Uraiságoi képviseli világszinten.
