Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)
1973-11-25 / 47. szám, Vasárnapi Új Szó
Jä Hg kilenc esztendővel ezelőtt, 1965. január 1-én kezdte el tevékenységét a három efsz ösz- szevonásából alakult Streda nad Bodrogom-1 (Bodrogszerda- helyi) Állami Gazdaság, amely ez év február 15-e óta viseli a Csehszlovák—Szovjet Barátság Vállalata megtisztelő címet Az igazgaiosagi épület tanácstermének falán a gazdaság sikereit tükröző oklevelek, kitüntetések hívják magukra a figyelmet. Már korábban elnyerték „A CSKP megalakulása 50. évfordulójának vállalata" és ,,A szakszervezetek VIII. országos kongresszusának vállalata“ címet, valamint a Győzelmes Február 25. évfordulója alkalmából kiadott díszoklevelet. A sok-sok elismerést elsősorban azzal érdemelte ki ez a gazdaság, hogy rövid kilenc év leforgása alatt kevés gazdaság dicsekedhet olyan eredményekkel, mint éppen a bodrogszer- d a helyi A gazdaság eredményeiről, dolgozóinak életéről. munkájáról Stefán Miklós mérnök, az SZLKP KB tagja, az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizottságának elnökségi tagja, a gazdaság tapasztalt igazgatója tájékoztatott. Rámutatott, hogy a közel háromezerháromszáz Az igazgatóság impozáns épü lete TEJTERMELŐ MINTAGAZDASAG 1973 XI. 25. Stefán Miklós mérnök, a gazdaság igazgatója a Ma ued BoÉepsa-i GsehszSotfáh-Szovjet Barátság Állami Gazdasagban hektáron termelő állami gazdaság kezdetben sok nehézséggel küzdött. Dolgozóit főleg volt szövetkezeti tagok képezték, akik többnyire már az idősebb korosztályhoz tartoztak. Az 1964-es esztendőben katasztrofálisan nagy volt a takarmányhiány, ami az úi állaim gazdaság „beindítását" igen megnehezítette. Legtöbbet szenvedett az állatállomány, melv részére messziről és nagy költséggel szállították a takarmányt. Hála a pártszervezet, a kommunisták körültekintő gondoskodásának a gazdaság munkaközössége lelkes munkájának, sikerült átvészelni a kezdeti nehézségeket s aránylag rövid időn belül lelent- keztek a? első biztató sikerek a politikai nevelésben, a dolgozóknak a gazdaság közös ügye iránti viszonyában és .a eazdasági eredményekben Is Már a gazdálkodás első évében Is íobb eredményeket ért el az állami gazdaság, mint a volt szövetkezetek Megnövekedett a bruttó és piaci termelés Egy-egy hektár mezőgazdasági földterületre számítva, átlagosan 5146 korona értékű termelést értek el, míg a volt szövetkezetek ennek csak a felét. Az űj gazdaság abban az évben tizenöi vagonra való terményt értékesített terven felül. Az évi fejési átlagot tehenenként 1009 literről 1850 literre növelték. A termelési eredmények folyamatosan elérték az állami gazdaságok kerületi szintjét, de tudták. hogy a szerdahelyi gazdaság többre is képes. Az intézkedések egész sora következett a haladó módszerek és a nagy hozamú szoviet vetőmagvak alkalmazása területén. Az aránylag költségesnek mutatkozó intézkedések gyümölcse beért: 1965-ben alig 22 mázsás hektárhozamot értek el búzából, s az idén már 47,7 mázsás hozammal dicsekedhettek. A fejlődés figyelemre méltó az állattenyésztés szakaszán Is. A tejtermelésben 3100 literes évi fejési átlagnál tartanak, sőt a feketetarka dán teheneknél a négyezer literen felüli átlag sem ritkaság. A malacnevelés anyakocánként 10,7-ről 17 darabra emelkedett. A napi súlygyarapodás a sertéseknél 0,37 kg-ról 0,55 kg-ra, a szarvasmarhánál 0,56 kg- ról 1—1,1 kg-ra növekedett. Tavaly a gazdaság bruttó termelésének értéke, az 1965-ös évhez viszonyítva, csaKnem kétszeresére emelkedett. A piaci termelés értéke nyolc év alatt közel tízmillió koronával nőtt. A munkatermelékenység egy-egy dolgozóra számítva az utóbbi nyolc év alatt több mint kétszeresére növekedett, s tavaly elérte a 66,5 ezer koronát. Megváltozott a gazdaságban dolgozó emberek élete is. Lehetőség nyílt, s a gazdaság vezetősége ezt ki is használta, a dolgozók munka- és életkörnyezetének javítására. Az istállók és öltözők, fürdőszobák központi fűtéssel vannak ellátva. A gazdaság segítséget nyúlt a családi házak építésénél, a gyerekek részére napközi otthonokat létesített. A dolgozók részére modem, központi fűtéssel ellátott lakásokról is gondoskodik. A Bodrogszerdahelyi Állami Gazdaság megalakulása óta baráti kapcsolatot tart fenn a bere- hovói járásbeli Gatai „Győzelmes Október“ Szov- chozzal, s több esetben került sor a két baráti mezőgazdasági üzem szakembereinek kölcsönös látogatásaira, tapasztalatcserére. Különösen a tehenészet fejlesztése terén nyertek értékes tapasztalatokat a szerdahelyiek a szoviet szakemberektől Az eddig felsoroltakból világosan kitűnik, nem véletlen, hogy a kísérleti tejtermelő gazdaság létesítésére éppen itt kerül sor, a szerdahelyi gazdaságban, illetve e gazdaság bodrogszögi részlegén. Az előfeltételeket részben a természet, a közeli Bodrog folyó bőséges vize. másrészt az állami gazdaság folyamatos, céltudatosan irányított fejlődése biztosítja. Csáji László elvtárssal, a bodrogszerdahelyi részleg vezetőjével megtekintettük az építkezést, amely közel 54 millió korona ráfordítást Igényel. 1970-ben a Košicei MONTOSTAV n. v. dolgozói láttak hozzá az építéshez a Košicei Mezőgazdasági Tervező Intézet tervei alapján. Néhány épület már fedél alatt áll. Elsőként a már befejezés előtt álló, háromszáz vagon termény befogadására alkalmas raktár két épülete hívja magára a figyelmet. Mellette épül a legújabb csehszlovák típusú szárító, ahol répát és egyéb kapásnövényeket is tudnak majd tartósítani. A kétszázötven vagonnyi kapacitású, ú. n. manipulációs raktár már elkészült használatban is van. Takarmányt tárolnak benne. Emellett épül a teljesen automatizált terménytisztító, odébb a víztorony és a víztisztító. Az építkezés közepén áll a 174 férőhelyes istálló, benne feketetarka dán tehenek vannak. A két, egyenként 660 férőhelyes új istálló felépítése után ez a korábban felépített tehén istái ló „elletőként“ szerepel majd. Az istállók közelében trágyalégazdaságot létesítenek. Ide is gombnyomással irányított berendezés szállítja a trágyalevet. Csáji elvtárs azt is megemlítette, hogy a trágyalevet felhasználják a kezdetben 350, majd folyamatosan az egész 750 hektáros területen létesítendő öntözőrendszer üzemeltetéséhez. A tejgazdaság épületeinek még csak az alapjai készültek el, de a gazdaság vezetőjének magyarázatából szemünk elé képzeljük az egész folyamatot. Szinte magunk előtt látjuk a fejőblokk felé irányított teheneket, amint útközben speciális berendezés mossa, szárítja tőgyüket, húsz-huszo®v öt tehén beáll a „körbe", tőgyükre kerül a fejőgép szívója, közben forog velük, csaknem észrevétlenül, a fejőblokk korongja, s mire 3—5 perc múlva a tehenek a kijárathoz érnek, vége a fejősnek is. A kifejt tej automatikus berendezések segítségével kerül a hűtött tartályokba ... Ezekre a műveletekre a gyakorlatban egy év múlva kerül sor. A terv szerint 1974 negyedik negyedében indul a mintagazdaság próbaüzemeltetése, s 1975 májusától teljes ütemben „terunel- nie“ kell, mégpedig évente tehenenként 4500 liter tejet és összesen 550 mázsa húst. A gazdaság vezetősége éberen őrködik felette, hogy a tervezett időre minden- épület elkészüljön, mart azt is figyelembe kell venni, hogy — Stefán Miklós igazgató szerint — egyéves késés közel 2,5 mililiió liter tej „kiesését“ jelentené, és a jövő év júniusában már megérkezik Dániából a megrendelt 350 tehén KULIK GELLfRT Készülnek az új terménytárolók mm m m I I--------------------- i—i i—i i— S D I )
