Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)
1973-11-23 / 279. szám, péntek
KISSINGER SAJTÓÉRTEKEZLETE LATIN AMERIKAI MENEKÜLTEK KUBÁBAN Washington — Kissinger külügyminiszter szerdán, középeurópai idő szerint a késő esti órákban sajtóértekezletet tartott, amelyen csaknem minden figyelem a közel-keleti helyzetre, illetve ezzel összefüggésben az olajválságra és a szovjet— amerikai kapcsolatokra irányult. Érintették az USA és nyugat-európai partnerei között kiéleződött kapcsolatokat, valamint az amerikai—kínai viszony továbbfejlesztésének témáját is. Az amerikai külügyminiszter véleménye szerint „az egyiptomi—izraeli frontszakaszon ki- alakult bonyolult helyzetet tekintve elegendő haladást értek el ahhoz, hogy meglehetős bizakodással lehet a béketárgyalások megkezdése elé tekinteni”. Reményét fejezte ki, hogy a békeértekezlet decemberben megkezdheti munkáját. Hangsúlyozta: az USA elkötelezte magát arra, hogy támogatja a BT 1967. novemberi határozatának „teljes egészében való vég- rehajtását”, és igyekszik előmozdítani az érdekelt felek között az igazságos és tartós békét. Az arab olajembargóra utalva kijelentette, hogy az USA „teljesen megérti“ azokat az intézkedéseket, amelyekkel — amíg a háború tartott — az érdekeltek és barátaik demonstrálni kívánták, milyen súlyosnak ítélik meg a helyzetet. Arról iparkodott meggyőzni az arab országokat, hogy most „meg kellene fontolniok, vajon helyénvaló-e folytatni ezeket az intézkedéseket, amikor már folyamatban van a béketárgyalások előkészítése.“ Arra a kérdésre, hogy Izrael részéről — az „amerikai nyomás“ eredményeként — milyen engedmények várhatók, Kissinger kijelentette: „világos,hogy azokat a feltételeket, amelyek uz október 6-i.arab—izraeli háborút kirobbantották, meg kell változtatni. Az is teljesen nyilvánvaló, hogy a békerendezés nem az október 6-án fennállott tűzszüneti vonalakat fogja szentesíteni". Szerinte a békerendezésnek több elemet kell tartalmaznia, köztük természetesen a „kivonulás elemét“, valamint a biztonsági rendezés, esetleg a „külső garanciák“ elemét is. „Kulcsfontosságú“ a palesztinai kérdés rendezése, valamint Jeruzsálem jövőjének megvitatása. Kissinger hangsúlyozta, hogy az USA azt tartanq. a legésszerűbbnek, ha az érdekelt felek az ENSZ jóváhagyását, élvező szovjet—amerikai égisz alatt tárgyalnának, s üdvözölné Waldheim főtitkár részvételét. Egy amerikai forrásból származó „értesüléssel“ kapcsolatban kijelentette, hogy az USA- nak „ninós bizonyítéka arra, hogy a Szovjetunió atomfegyvert szállított Egyiptomba“ és rámutatott, hogy ezt az „értesülést“ a szovjet kormány alaptalanként megcáfolta. Kissinger kiemelte, hogy a szovjet és az amerikai kormány, illetve Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Nixon elnök között 1971. óta kifejlődött kapcsolatok „jelentőségteljes szerepet játszottak a válság rendezésében”. A szovjet—amerikai kapcsolatok döntő fontosságáról szólva kijelentette: „a szovjetamerikai viszony természeténél fogva kettős jellegű. Sohasem mondottuk, hogy a détente /enyhülés) párhuzamos célokat jelent, hogy egymással összeegyeztethető társadalmi rendszereket. Felfogásunk szerint a détente azért szükségszerűség, mert a két nukleáris nagyhatalomnak különleges felelőssége van abban, hogy megkíméljék az emberiséget a nukleáris világégés veszedelmétől. Minden mást háttérbe szorít a nukleáris háború megakadályozásának követelménye. A szovjet—amerikai viszonyban egyaránt benne van a bizalom és a versengés eleme — együttlétezésünk ad kettős jelleget ezeknek a kapcsolatoknak. A közel-keleti válság kapcsán kirobbant atlanti ellentétekről szólva elismerte, hogy „a súlyos nehézségek nem véletlenül keletkeztek“. Ezek tükrözik, hogy „egyes szövetségeseink lényegesen megkülönböztetik saját nemzeti érdekeiket az USA érdekeitől““. Szerinte a december 10—11-én sorra kerülő NATO miniszteri értekezletet „az atlanti kapcsolatok állapota megvitatásának” kell majd szentelni. A jövő évi népgazdasági tervünk fő célkitűzése, hogy biztosítsa a lakosság életszínvonalának további emelését, a gazdaság anyagi-műszaki bázisának fejlesztését és korszerűsítését, a társadalom és gazdaságfejlesztés eddigi gyors ütemének fenntartását, hogy megszilárdítsa gazdaságunk egyensúlyát, fokozza a gazdálkodás hatékonyságát és javítsa a termékek minőségét. Havanna — Két kiilöngép szállt le szerdán a havannai repülőtéren. Az egyiken közvetlenül Santiago de Chiléből, a másikon pedig Panamából érkeztek a chilei junta terrorja elől menekülő latin—amerikai hazafiak és családtagjaik, ösz- szesen 190-en jöttek most Kubába, többségük nő és gyermek. A menekülteket a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Chilei Antifasiszta Ellenállók Bizottságának képviselői, valamint Beatriz Al- lende, a meggyilkolt elnök leánya fogadta. Annakidején a haladó meggyőződésük miatt hazájukból menekülni kényszerült brazíliai, guatemalai, uruguayi, bolíviai hazafiaknak a chilei Népi Egység kormánya menedékjogot adott. Most kénytelenek voltak Chilét is elhagyni. A Kubában menedékjogot kapott 190 üldözött egyike, Maria Elisabet uruguayi fiatalasszony kéthetes kislányával érkezett Havannába. Elmondta: „Terhességem utolsó napjaiban többször kellett mennem a santiaWalter Castro Avendano ez redes, a bolíviai katonai rezsim belügyminisztere szerdán egy állítólagos „baloldali“ állam- csínykísérletről szóló bejelentéssel állt elő. Mint La Pazban tartott sajtóértekezletén sejtelmesen közölte: az „összeesküvést“ még nem derítették fel teljesen és a „baloldali puccs“ veszélye még fennáll. Az ezredes-miniszter szavai szerint „külföldről irányított“ akcióról van szó, amelyben erőszakkal eltávolított Juan Jósé Torres tábornok, volt elnök és hívei vesznek részt. A Reuter — nyilván a miniszBelfast — Észak-írország politikai vezetői szerdán este megegyeztek egy protestáns- katolikus végrehajtó szerv (koalíciós kormány] létrehozásában, jelentette be rövid közleményben William Whitelawnak, az északír ügyek miniszterének irodája. A közlemény szerint a megállapodás részleteit Whitelaw ismerteti majd a brit alsóház Észak-írországgal foglalkozó, péntekre kitűzött vitájában. Három északír politikai párt — a Protestáns Unionista Párt, a Szociális, Demokrata és Munkáspárt, valamint a Szövetségi párt — Whitelaw elnöksége alatt csaknem két hónapja folytat tárgyalásokat a kormány megalakításáról. E pártok tartgói El Salvador kórházba — szörnyűség, amit ott műveltek. A főkapun bevitték a megcsonkított testű halottakat, a hátsó kapun pedig vitték tovább a tömegsírba. Mindezt a szörnyű játékot azért csinálták a junta emberei, hogy az általuk sebesülteknek nevezettek iránti „aggódásukat, humanitásukat“ próbálják bizonyítani. A santiagói textilgyár egyik munkásnője, Rita Nicolai átélte azokat az órákat, amikor a junta rakétákkal lőtte a gyárat, hogy az ellenállást felszámolja. „Az ártatlan munkásemberek tucatjai haltak meg" — mondotta most Havannában. A Panamán át, valamint a venezuelai kormány által bérelt repülőgépen Chiléből érkezett üldözöttek nagy része heteken át a santiagói stadionnak volt foglya. Isabel Parra, az ismert ifjúkommunista vezető, a népszerű chilei folklorista így nyilatkozott az újságíróknak a havannai repülőtéren: „A terror tovább fokozódik hazánkban. Szinte minden munkáscsaládnak van halottja, bebörtönzött tagja". tér tájékoztatójában fellelhető fogyatékosságok miatt — nem nevezi meg a puccsban résztvevőket, mint ahogy csupán „állítólagos“ géppisztolyokról, pisztolyokról, dinamitkötegek- ről ad hírt, amelyeket La Pazban, Cochabamában, Potosiban fedeztek fel. A miniszter utolsó szavaiból derül ki, hogy a Banzer-rezshn a puccs-mesével valószínűleg a munkásság elleni újabb megtorló akciójához keres megfelelő ürügyet, hiszen a kormány szerint a bányaipari dolgozók vezetőinek Potosiban nemrég tartott kongresszusa is az „ösz- szeesküvés része volt. ják kezükben a nyáron megválasztott 78-tagú tartományi parlament mandátumainak többségét. A megállapodás értelmében — több mint 50 éves unionista uralom után — a katolikusok első ízben vesznek majd részt az említett központi szervben, amely a tartomány mindennapi ügyeinek intézését végzi majd, de természetesen nem lesz beleszólása a hadügyek vagy biztonsági kérdések intézésébe. A szerda esti bejelentés után sürgősen összehívták az ír Köztársaság minisztertanácsát. Liam Cosgrave miniszterelnök újságírókkal csupán annyit közölt, hogy örömmel fogadta a megállapodás hírét és ezzel kapcsolatban beszédet mond. „BALOLDALI" ÁLLAMCSÍNYKÍSÉRLET BOLÍVIÁBAN? KOALÍCIÓS KORMÁNY ULSTERBAN? Megegyeztek az északír politikai pártok vezetői Korlátozott beleszólási jogot kapnak a katolikusok Kommentárunk 1973. XI. 23. A nyugatnémet Keresztény- demokrata Unió kongresszusának közel hétszáz résztvevője vasárnap Hamburgban a múlt év őszén elszenvedett választási vereség első évfordulóján ült össze. Szemmel látható, hogy a párt még nem heverte ki a tavalyi megsemmisítő vereséget, majd pedig a személyi válságok sorozatát, amely Bariel pártcflnök lemondásához vezetett. A CDU vezetőségében még azt sem sikerült tisztázni, hogy milyen eszközökkel és utakon kísérelhetnék meg a hatalom visszaszerzését. A kongresszus háromnapos tanácskozásán első sorban belpolitikai, főként társadalompolitikai kérdések szerepeltek napirenden, mint például a foglalkoztatottak beleszólási joga, a közoktatás, a szakmai képzés stb. E kérdések közül a beleszólási jog körüli vita és szavazás tulajdonképpen erőpróba volt a Helmut Kohl elnök vezette új vezetőség számára. A CDU-n belül ugyanis két koncepció alakult ki e kérdésben: az egyik hívei Kohl köré csoportosulnak, a másik irányzat pedig Hans Katzer szociális szakértőt támogatja. Bár a beleszólási joggal kapcsolatos javaslatokról megtartott szavazás eredménye viszonylag kedvezőtlen volt, ugyanis a szociális bizottságoknak és az úgynevezett „ifjú unió“ tagjainak nem sikerült érvényesíteniük mérsékeltebb álláspontjukat, jelentős eredmény az, hogy a Katzer, a szociális bizottságok elnöke és Wissmann, az „ifjú unió“ vezetője közös fellépésben állapodott meg. Várható tehát, hogy e csoport befolyása a kongresszus után is jelentős mértékben megnyilvánul majd a CDU tevékenységében. A hamburgi kongresszus ismét bebizonyította, hogy a CDU mindennek nevezhető, csak egységes nézetet valló, mélyreható program alapján fellépő pártnak nem. A kongresszus valamennyi szónoka szinte egybehangzóan a kereszténydemokrata mozgalom megújhodásáért beszélt. Különösen a bajor ikerpárt vezére, Franz Jozef Strauss CSU-elnök sürgeftte egy cselekvőképes ellenzék kialakítását az általa aggasztónak nevezett baloldali előretöréssel szemben, és távlati célul jelölte meg az „őrségváltást“, vagyis az uniópártoknak a hatalomra való visz- szalérését. Kohl, a CDU elnöke kongresszusi záróbeszédében ugyancsak azt a célt jelölte meg, hogy az 1974-es és 1975-ös tartomány gyűlési választások előtt nagy erőfeszítéssel készítsék elő az uniópártok a „fordulatot a német politikában“. Jogosan tehetjük fel a kérdést: egyáltalán milyen változást hozott a kongresszus a CDU magatartásában és irányvonalában? Először is továbbra is adós maradt egy alternatíva kidolgozásával a jelenlegi SPD — FDP koalíció politikájával szelmben, ami elsődleges feladata lenne az ellenzéknek. A Kohl irányította CDU-vezérkar most sem volt képes összefoglaló, rendszerezett, az unió közeli és távoli elgondolásait tartalmazó program előterjesztésére. Méltán állapította meg a szociáldemokrata párt elnöksége a CDU hamburgi kongresz- szusával kapcsolatos nyilatkozatában: A hangzatos szólamok és a párt élére került új vezetőség ellenére világos, hogy a CDU továbbra is mellőzi korunk társadalmi-politikai követelményeit". Külpolitikai tekintetben változatlanul a hidefgháborús politikai irányvonal dominált a kongresszuson. A felszólalók támadták és tagadták a Brandt —Scheel kormány minden eddigi erőfeszítését és sikerét a szocialista országokhoz fűződő viszony javításában. Szavaikból kiderült, hogy a CDU, ha kormányra kerülne, ott folytatná a külpolitikát, ahol Kiesinger 1969-ben abbahagyni kényszerült. A belpolitikai vitából a Kohl- féle vezetőség került ki győztesen és így bizonyosra vehető, hogy a CDU, amely a tőkés vállalkozók pártja, a jövőben is a nagytőke legkonzervatívabb elemeivel folytatja együttműködését. Ez kitűnt Kohl pártvezér szavaiból is, aki hangoztatta: a CDU „készen áll“ harcolni a haladó eszmék befolyása ellen. Végeredményben azonban a kereszténydemokraták tanácskozásának nem sikerült megoldania a CDU politikai irányvonalának krónikus válságát, nem sikerült alternatívát kidolgoznia a kormánykoalíció politikájával szemben, csupán megerősítette azt, hogy az NSZK legnagyobb ellenzéki pártja továbbra is csökönyösen ragaszkodik a már csődöt mondott, megcsontosodott, konzervatív, a hidegháború szellemét tükröző politikájához. PROTICS JOLÁN Katonai küldöttségünk búcsút vett Kubától Havanna — Martin Dzúr hadseregtábornok, hazánk nemzetvédelmi minisztere, aki a Kubában hivatalos látogatást tett csehszlovák katonai küldöttséget vezette, a küldöttség kubai tartózkodásának befejeztével Havannában fogadást tartott. A fogadáson részt vett Fidel Castro, Kuba Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a kubai forradalmi kormány elnöke, valamint Raul Castro, a Kubai Kommunista Párt KB második titkára és más kubai párt- és kormányképviselők. A fogadás rendkívül szívélyes és baráti légkörben folyt le. Bonyodalmak a Skylab körül Houston — Furcsa módon került veszélybe szerdán este a Skylab asztronautáinak csütörtökre tervezett űrsétája, mert nedvességet és penészfoltokat fedeztek fel a különleges, vízhűtéses űrruhák belső részén. Gerald Carr azonnal jelentette az esetet a houstoni űrközpontnak, ahonnan azt a tanácsot kapta, hogy próbálják kiszárítani a szkafandereket. Bár a különleges ruhák megfelelő hőmérsékletét oxigén segítségével is lehetne biztosítani, az asztronauták így csupán három órát tölthetnének az űrben, és a csütörtöki űrsétát legalább 6—7 órásra tervezik. A houstoni űrközpontban egyelőre nem találtak magyarázatot az űrruhákon keletke* zett penészfoltokra. A szkafanderek ugyanazok, amelyeket a Skylab első és második legénysége viselt űrsétái alkalmával. A ruhákat a legutóbbi használat után a Skylab második legénysége elhelyezte az űrlabo- ratóriumban kijelölt rekeszbe, ahonnan csak szerdán este vették elő a harmadik misszió tagjai. MITCHEL SHARP kanadai külügyminiszter, aki hivatalos látogatáson a Szovjetunióban tartózkodik, Szocsiból Kijevi)« érkezett. PETR MLADENOV, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere Jobert francia külügyminiszter meghívására hivatalos látogatásra Párizsba érkezett. A repülőtéren a bolgár külügyminisztert Lipkowski külügyi államtitkár és Ivan Budinov, a Bolgár Népköztársaság párizsi nagykövete fogadta. EDWARD GIEREK, a LEMP 'KB első titkára hivatalos belgiumi látogatása során tegnap kijelentette, hogy Lengyelország hajlandó a gazdasági és kereskedelmi együttműködés kibővítésére Belgiummal. PERÓN argentin elnököt enyhe lefolyású szívroham érte ós legalább 45-napos kényszerpihenőre iesz utalva. Valószínű, hogy míg a 78 éves politikus felépül, Isabel Martinez alelnök, Perón felesége látja el az államfői teendőket. A MOZAMBIQUE-I Felszaba- dítási Front főhadiszállásának hadi jelentése szerint az afrikai hazafiak alakulatai az ősz folyamán több fegyveres támadást intéztek a portugálok megerősített állásai ellen. A gyarmattartók súlyos veszteséget szenvedtek. A PERUI fegyveres erők kormánya 1969-től napjainkig a földreform keretében több mint 5500 nagybirtokot sajátított ki, tehát mintegy 6 millió hektár földterületet. Az ARGENTÍN Kommunista Ifjúsági Szövetség jövő évben megtartandó 10. kongresszusának fő témája az argentin ifjúság hazafias frontjának megteremtése lesz. Az utolsó kongresszust 1971-ben illegalitásban tartották, mert az akkori katonai kormány betiltotta a kommunista szervezeteket. Hitfeghaiiorús szenemben Ülésezik a szejm Varsó — A lengyel szejm csütörtökön Stanislaw Gucwa elnökletével plenáris ülést tartott. Az első napirendi pontról — az ország 1974. évi társadalmi és gazdaságfejlesztési tervéről és költségvetéséről szóló törvényjavaslat „első olvasása“ — Mieczyslaw Jagielski miniszterelnök-helyettes, az állami tervbizottság elnöke terjesztette elő a kormány javaslatát.
