Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)

1973-11-17 / 274. szám, szombat

Van még tennivaló minden szakaszon Gustáv Husák elvtárs beszéde a Csehszlovák Testnevelési Szövetség IV. kongresszusán űl SZÓ 1973. XI. 17. Gustáv Husák, a CSKP KB fő­titkára beszédének bevezető ré­szében a CSKP KB, a CSSZSZK elnöke, kormánya és a CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bi­zottsága, valamint saját nevé­ben szívélyesen üdvözölte a Csehszlovák Testnevelési Szö­vetség IV. kongresszusát és munkájában sok sikert kívánt. Ugyancsak üdvözölte a testvéri sport- és testnevelési szerve­zetek külföldi küldöttségeit, a világhírű sportolókat — a kül­földi küldöttségek tagjait —, s egyben hazánk sportolóit is, akik az elmúlt időszakban kül­földön és otthon egyaránt jó hírnevet szereztek a csehszlo­vák testnevelésnek és sport­nak. A IV. kongresszus előkészí­tésének időszakában — folytat­ta Husák elvtárs — az embe­rek százezrei, az alapszerveze- tektöl kezdve egészen a nem­zeti kongresszusig testnevelé­sünk, sportunk problémáival, az eddig megtett úttal foglal­koztak, elgondolkoztak a pozi­tív eredmények felett, amelye­ket elértek, ugyanakkor mér­legelték a problémákat is, ame­lyek a sport és a testnevelés terén felmerültek, legfőképpen azonban azokkal a célokkal, utakkal foglalkoztak, amelyek • felé és amelyeken tovább keli haladnunk, hogy ezen a téren Is egyre kifejezőbb és nagyobb eredményeket érjünk el. A Csehszlovák Testnevelési Szövetség legfelsőbb szervének jelentése, amelyet Himl elv­társ tett, kimerítően feltárta a közelmúltban történteket, . s ugyancsak a mai helyzetet, szólt az elért jó eredmények­ről, ugyanakkor az előttünk ál­ló problémákról és kérdések­ről is. Népünk milliói nagy érdeklődéssel követik mindazt, ami testnevelésünk, a sport körül történik az oly nagy esemény alkalmával, mint amilyen az országos kongresz- szus előkészítése. Pártunk és államunk vezető szervei is nagy figyelemmel kísérik ennek a te­rületnek a fejlődését. Értékel­jük mindazokat a pozitív ered­ményeket, amelyeket az utóbbi időszakban sikerült elérni ma­gának a testnevelési szervezet­nek konszolidálása terén, a tagság bővítésében, a további utak keresésében egyaránt, s végezetül értékeljük az első javaslatot a testnevelés és a sport további fellendítésére vo­natkozólag. A párt-, az állami és a tár­sadalmi szervek nevében sze­retnék ebből az alkalomból kö­szönetét mondani önkéntes és hivatásos dolgozóink egész hadseregének, akik ezen a té­ren dolgoznak, az összes pozi­tív eredményekért, a sok idő­ért és gondosságért, amelyet a testnevelés és a sport fejlesz­tésének szentelnek. Szeretnék köszönetét mondani minden jó­ért, amit az utóbbi években a testnevelés terén elértek. Csehszlovákia Kommunista Pártjának, a Nemzeti Frontnak és a CSSZSZK kormányának szervei az utóbbi években gyak­ran foglalkilffak a testnevelés és a sport kérdéseivel. Nem azért, mintha nem bíztunk vol­na az ezen a szakaszon dolgo­zó emberekben, hanem inkább annak jelentőségéért, amilyet társadalmunkban ennek a sza­kasznak tulajdonítunk. A XIV. kongresszus megadta az alapo­kat e szakasz további munkája számára, és a CSKP Központi Bizottságának ez évi júliusi plenáris ülése jelentős figyel­met szentelt a testnevelésnek és a sportnak. Azért történt ez így, mert a testnevelést és a sportot szocialista társadal­munk fejlesztése szerves ré­szének, a jó, az egészséges és harmonikusan fejlett ember, társadamunk polgára feltétlen követelményének tartjuk. A CSKP XIV. kongresszusa számunkra meghagyta, hogy államunk, szocialista tár­sadalmunk, lakosságunk, né­pünk sokoldalú fejlődésére, a legszélesebb tér kialakítására törekedjünk népünk millióinak teljes, boldog kulturális élete számára. Az utóbbi néhány évet mér­legelve kijelenthetjük, hogy ez a program a dolgozó nép, a munkások, a parasztok, az ér­telmiség és a dolgozók többi rétege millióinak teljes megér­tésére és támogatására talált, hogy észlelhetően pozitív ered­ményeket érünk el minden té­ren. Egyértelműen szólhatunk kedvező belpolitikai fejlődé­sünkről. Sikeresen fejlődik a gazdaság, a társadalom továb­bi anyagi fejlődésének bázisa, emelkedik népünk életszínvo­nala. Mindez kétségtelen, a mindennapi életben bebizonyí­tott tény. Lendületet kapott a tudomány, a kultúra és a mű­vészet fejlődése is — a társa­dalom fejlődése számára, az ember gazdagítása számára ' annyira fontos területek, s en­nek keretében a testnevelés és a sport fejlődése is. A sikeres belpolitikai hely­zet következtében szilárdul a csehszlovák állam nemzetközi helyzete, az államunk iránti, a népünk munkája iránti tiszte­let. Egyszóval: kijelenthetjük, hogy hazánkban a dolgozók millióinak igyekezete folytán kialakultak a jó feltételek né­pünk élete számára, hogy re­ményteljes a jövő, hogy ezt az irányelvet a következő években is megtartjuk. Mindez termé­szetes büszkeséggel tölti el né­pünket az elért eredmények fe­lett, a csehszlovák hazánkra való büszkeséggel. Társadalmunk egész fejlődé­sében a legszélesebb értelem­ben jelentős hely illeti a test­nevelést és a sportot. Csehszlovákiában a testnevelésnek és sportnak sokéves, jó hagyománya van. Sok testnevelési egylet (in nepelte fennállásának 50., 60., sőt több éves évfordulóját. Ám világosan és nyíltan ki kell je­lentenünk, hogy az objektív feltételeket a tömeges testne­velés és a sport számára csak a szocializmus teremtette meg, hogy a feltételeket ahhoz, hogy milliók foglalkozhassanak egészségük megszilárdításával, hogy a sportnak hódolhassa­nak, azt csupán társadalmunk­nak az 1945 és 1948-as évek utáni mélyreható, forradalmi átalakulásai tették lehetővé. Csakis népünk anyagi feltéte­leinek és kulturális színvona­lának fejlődése teremthette meg az objektiv Teltételeit an­nak, hogy sikerrel fejleszthes­sük a tömeges testnevelést, a tömegsportot. Néhány évvel ez­előtt bevezettük az ötnapos munkahetet. Minden dolgozónk­nak több mint 100 szabad nap­ja van. Sürgetően merült fel a szabad idő kihasználásának a kérdése, hogy az célszerű, ésszerű és hasznos legyen az ember fejlődése, egyben az egész társadalom fejlődése szá­mára is. A kongresszussal és az e kér­désekről tartott vitával kapcso­latban mérlegeltük, mi mindent kell majd tenni a testnevelés fejlesztésében, hogy népünk milliói szilárdíthassák egészsé­güket, fizikai ellenállóképes­ségüket, hogy megszilárdíthas­sák erkölcsi tulajdonságaikat, akaratukat, hogy kibontakoz­zék az önrealizálás számára szükséges tér. A szabad idő ér­telmes kihasználásáról és álta­lában az új életstílus keresésé­ről van szó. Számunkra nem lehet és nem is lesz közömbös, hogy miként fejlődik az ember a szocialista társadalomban. Amint tudjuk, igen felületesek és helytelenek az arról szóló tantételek, hogy az anyagL termelés fejlődése és az életszínvonal emelése és egyebek valamiképpen automa­tikusan alakítják a szocialista ember tudatát. A korszerű, fejlett civilizá­ció, amely rohamos ütemben mozdítja a tudományt, a tech­nikát és a termelést, néhány negatív irányzatot is hoz ma­gával. Himl elvtárs pl. felso­rolta, hogy ma az ember meny­nyivel kevesebb testi munkát végez és mennyivel több az ülő foglalkozás. E ténynek a ki­egyensúlyozása — nagyobb méretű mozgékonyság elérése — egy öntudatos folyamat, amelyre példákkal és általában az egész nevelési rendszerrel szükséges hatást gyakorolni, hogy akik a munkában nem mozognak, ne érezzék végtag­jaik, vagy egész szervezetük elkorcsosodását, hanem ellen kezőleg, gondoskodjanak vérbő, egészséges testi és szellemi fejlődésükről Ezen a téren éppen a test­nevelés és a sport számára nyílik óriási lehetőség. Mond­hatnám, hogy ez az egyik leg­nemesebb módszere annak, mi­ként lehetne a legértelmeseb­ben, racionálisan és bizonyára a legkellemesebben kitölteni a szabad időt, megtartani a kon­díciót. Lehetséges, hogy a pénz­ügyekkel foglalkozó elvtársak más véleményen lesznek majd, ám minél több eszközl fordí­tanak a testnevelésre és a sportra, s ha ezeket az eszközö­ket okosan felhasználnánk, an­nál kevesebbet kellene fordí­tanunk az egészségügyre. Mindezek komoly kérdések, s ezekkel foglalkoznunk kell. Természetesen nem parancsol­hatjuk meg senkinek, hogy itt a szombat és a vasárnap, ezért most szabad időben ezt és ezt kell tenned. Ezt nem írhatjuk elő, ám az embereket racioná­lisan vezethetjük, nevelhetjük, irányíthatjuk, mert nem mind­egy, hogy szabad idejét valaki a söröskorsó mellett, vagy másutt töltl-e, vajon célszerűen használja-e ki. Bár természetes, hogy a magánérdekeket utasí­tásokkal nem irányíthatjuk, fejlett társadalmunk életstílu­sában azonban valóban fontos szerepe legyen a testnevelés­nek és a sportnak. Néha azonban úgy tűnik, hogy ezen a téren bizonyos előítéletek uralkodnak. A sport­tal szemben és a testneveléssel szemben egyaránt. Ez a kon­zervativizmus egy bizonyos faj­tája, a felületes megítélés bizo­nyos fajtája. Kisfiú koromban megalakítottuk a híres dúbrav- kai ŠK klubot, amely tulajdon­képpen semmiféle klub sem volt, mivel senki sem ismerte el. fis dicső csak a fiúk köré­ben volt, akik sportoltak. És mit mondtak akkor a falube­liek? Mi értelme van ennek, hiszen tönkretesznek a ruháto­kat, meg a cipőtöket. Néha ilyen nézetek is felül­kerekednek: „A testnevelés és a sport? Jól van, aki akar sportoljon, mi közöm hozzá“. Nem gondolkod­nak annak társadalmi jelentő­sége felett, hogy a testnevelés nem csupán alkalmat nyújt, ha­nem egyben sokoldalúan támo­gatja az egészséges testi és az ebből származó szellemi fejlő­dést is. Talán nem egészen megfelelő hasonlattal élek. Ez ügy van, mint valaha, amikor bevezették a kötelező hatévi is­kolalátogatást. Az emberek ak­kor azt mondták, mit kell any- nyit a gyermekeknek iskolába járniuk, hiszen nem lesz belő­lük sem pap, sem tanító, ahe­lyett inkább elmehetnének te­heneket legeltetni. És éppen a tanítóknak volt a legtöbb gondjuk azzal, hogy a gyerekek iskolába járjanak. Ma már ter­mészetes, hogy minden gyer­mek kötelezően jár Iskolába. Hasonlítsuk össze ezt a sport­tal! Vajon ennyire természe­tes-e, hogy a szülők, az iskola, az üzem és mindenki köteles gondoskodni, s gondoskodik is az ifjúság és a többiek egész­séges fejlődéséről? Nem érhetjük el azt, hogy minden ember élsportoló, világ­bajnok legyen. Ez a tehetség és a kialakított feltételek kér­dése. Kötelességünk azonban céltudatosan ahhoz vezetni mindenkit, hogy ügyeljen egészségére, hogy jól érezze magát, hogy testileg és szelle­mileg egészségesen fejlődjék. A testnevelés vezetőségétől függ tehát, hogy a mestersége­sen különböző módszerek segít­ségével közvetítse az ilyen te­vékenységet a társadalom va­lamennyi szakaszán. A Csehszlovák Testnevelési Szövetség jelentős társadalmi szervezet, a CSSZSZK Nemzeti Frontjá­nak része. Demokratikus elvek­re épül, több mint 1 400 000 tag képviselője és a drukkolókkal együtt ez a hadsereg még na­gyobb. Tehát a Nemzeti Front részeként felelősséggel tarto­zik egész fejlődésünkért, és eb­ben is közösen döntünk. Nem csupán a testnevelésbe és a sportba avatkozik, hanem egész társadalmunk fejlődésébe. Ezért teljesen egyetértünk azzal, ami itt elhangzott az emberek po­litikai neveléséről is. Megtörténhet, hogy az ember szorosan veit szakértővé válik a sportban és a testnevelésben egyaránt. Az ilyen apolitikns magatartást szándékosan ápol­ták. Tudjuk azonban, hogy mi lett ennek a következménye. Amikor a társadalom válságba jut, akkor derül ki minden a testnevelésben, az egyéneknél is, a társadalmi ügyek iránti kapcsolatban, kiderül, miként követik az ügyeket, milyen a megértésük, elkötelezettségük. Ogy véljük, liogy a testnevelés és a sport sem kivétel. Szüksé­ges, hogy a testnevelésben és a sportban dolgozó emberek is minden téren fejlettek, elköte­lezettek legyenek, akik a dolgo­kat helyes szempontból fogják fel. Mert társadalmunk eszme nye és célja, hogy itt egész séges, testileg és szellemileg fejlett, öntudatos ember ne­velkedjék, aki valamit tud, va­lamihez ért, aki nagy kollek tívánk alkotórésze, aki nem csupán saját fejlődésével törő­dik, hanem államunk fejlődé­sével is. fis ezt az egész tel rét nem ölelheti fel egymagá­ban csupán a Csehszlovák Test nevelés i S zö vétség. Pártunknak, a Nemzeti Front valamennyi részének sokkal nagyobb figyelmet kell szentelniük a testnevelés és a sport, főleg a tömegsport fej­lesztésének. Ugyanúgy, mintáz állami szervek, a községek, a városok, a nemzeti bizottságok, az iskolák, a hadsereg és az üzemek. Erről már gyakran szóltunk. Most az Itbz a fon­tos, hogy ezen a téren előbbre jussunk. Hogy a felelősséget vezető emberek ezt komoly tár­sadalmi feladatnak tartják, ami nem csupán a testnevelési egy­let kiváltsága. A pártszerve­zetnek, a nemzeti bizottság­nak, vagy a szövetkezetnek, egyszóval, minden szervezet­nek gondoskodnia kell társa­dalmunk és az egyének kedve­ző fejlődéséről. Ez lenne az újszerű mai kongresszusunkban és valamennyi intézkedésünkben. Nem csupán a Csehszlovák Testnevelési Szövetség dolgo­zóinak erejével, hanem az egész társadalom erejével és eszközeivel törekedni fogunk né­pünk egészséges fejlődésére. Eh­hez meg kell teremteni a szervei^ zési kereteket és az anyagi fel­tételeket. Az a feladat áll előt­tünk, hogy csoportosítsuk és koordináljuk az egész társada­lom erőit és eszközeit, hogy ezen a téren lényegesebben, ug­rásszerűen haladjunk előre. Fontolóra vettük azt is, hogy milyen módszerekkel — Himl elvtárs néhányat említett — koordinálhatnánk az állami szerveket, a kormányt és a nemzeti bizottságokat, a szak­szervezetekeit stb. Nem szeret­nék beavatkozni a szakszerve­zeti dolgozók dolgába, hisz nagy szervezet, ám gyakran hallunk olyan élcelődéseket, hogy amikor az emberek üdü­lésre mennek, ott aktívan szer­vezett pihenésre találnak, ám amikor megkérdezik, miként zajlott le ez az üdülés, akkor az eredmény inkább élcelődés, mint igazi testi és szellemi re- genetrálódásra irányuló komoly igyekezet tárgya. Van még tennivaló minden szakaszon. Előttem az elvtárs a dolgozó ifjúságról szólt: né­hol olyan a helyzet, amint mondotta, néhol azonban szép játszóterek vannak. Ám jól nézzék meg, hogy ezeket mi­ként használják ki! Nagy nyo­mást fejtenek ki akkor, ami­kor egy stadion építését köve­telik, ám kihasználása leszű­kül egy klub, vagy az érdeklő­dők, egy kis csoportja számá­ra. És a fiatalok százezre! csak a stadion körül futkos­hatnak, csak valahol az udva­ron futballozhatnak. A sport­palotákba a fiataloknak tilos a belépés! És ha igen, akkor ez csakis külön elngedéllyel lehet­séges. Mindenütt, minden szinten és minden egyletben gondoskod­nunk kell a fiatalokról. Nem történhet meg, hogy az iskola- szolga bezárja az iskolát, a tornaterem üres marad, a gyer­mekeknek pedig nincs hová menniük. Egész nemzeti jöve­delmünk sem lenne elegendő arra, hogy kielégítsük a klu­bok minden igényét. Ezért kell tömörülnünk, hogy ezt a célt megvalósíthassuk. Itt több szervezési dolgot kelll megfon­tolnunk. A Csehszlovák Test- nevelési Szövetség, amely a hi­vatásukra felkészült, áldozat­kész embereket tömöríti, ebben a tanácsadó szerepét vállalhat­ja. E kérdések megoldása terén nagy utat szeretnénk megtenni az elkövetkező kongresszusig, hogy a mérleg sikerrel zárul­jon. Ami pedig a Csehszlovák Testnevelési Szövetség munká­ját illefti, teljesen egyetértek azzal, ami itt elhangzott; hogy az igények növekednek šs a lécet feljebb kell tenni. Az élvonalbeli sportolók tud­ják a legjobban, milyen roha­mosan növekednek az igények, miként tolják ki a csúcstelje­sítmények határát. Ugyanéi vonatkozik a tömegsportra., is. Itt is sokkal több embert kell megnyerni a nemes célnak, az egész társadalom segítségével kell őket nevelni és vezetni. örülünk a sikereiknek, ame­lyeket sportolóink itthon és külföldön elértek. Ez teljesen természetes büszkeség, s ezért hálásak vagyunk nekik. Ogy vélem azonban, nem leszek MÚ igényes, amikor azt mondom, hogy a következő években töb­bet kell tőlük várnunk, hogy a csehszlovák testnevelés és sport más szocialista államokkal 19 összehasonlítva sokkal többet érhet el ezen a téren. A Csehszlovák Testnevelési Szövetség megfontolt utat vá­lasztott és intézkedéseket tett, hogy államunknak az élspor­tok terén való reprezentálásá- ban egyre inkább büszkék le­hessünk a csehszlovák sporto­lókra, sikereikre, a fejlett Csehszlovákia jó képviseletére. A spartakiád előkészítésével foglalkoznak; ez valóban jó alkalom árra, hogy az itt el­hangzott és még a jövőben sorra kerülő jó elgondolásokat a tömegsportban és a többi sportágban életbe léptessék, hogy két év alatt haladást ér­jünk el. A Csehszlovák Testnevelési Szöveftség IV. kongresszusának és mindnyájuknak szeretnék sok sikert kívánni a tanácsko­zásban, s főleg a kongresszust követő munkában. Kifejezném egyben óhajomat, hogy a IV. kongresszus határkő legyen testnevelésünk és sportunk íla gyobb fellendülésében, hogy a kongresszussal kezdődjék szebb, sikeresebb fejezete. Ebben a munkában a párt-, a társadalmi és az állami szer* vek nevében teljes támogatás* ról biztosíthatom önöket. Nőm csupán szurkolni fogunk önöjk* nelk, hanem igyekszünk majd megteremteni a feltételeket, és sokoldalú segítséget nyújtani. Jó lenne, ha mindnyájan l!e nagy ügy lelkes harcosai len­nénk. Nagyon szeretném, ' s amint a funkcionáriusoktól ér tesültem, számuk több száz­ezer, hogy mindnyájan áldo­zatkész harcosaivá válnának a csehszlovák testnevelés és sport további nagy felvirágoz­tatásának, fellendítésének. Eb­ben a párttól, a kormánytól és a Nemzeti Fronttól mindig tel1 jes támogatást kapnak. Dicsőség a csehszlovák test* nelvelésnek és sportnak. Éljen drága hazánk — A Csehszlovák Szocialista Köztár* saság! Éljen társadalmunk vezető ereje, Csehszlovákia Kommunis* ta Pártja!

Next

/
Thumbnails
Contents