Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)

1973-11-15 / 272. szám, csütörtök

Teljesítik a párt gazdaságpolitikai céftitteeit A CSKP XIV. kongresszusa és pz SZLKP kongresszusa határo­zatának következetes teljesítése elsősorban az emberektől, az .egyes munkahelyeken dolgozó párttagoktól és pártonkívüliek- től, valamint a határozatok tel­jesítésének rendszeres ellenőr­zésétől függ. Az SZLKP vranovi járási bizottsága is ilyen érte­lemben látott hozzá a CSKP KB tavalyi Ťebruári plenáris ülésén kitűzött feladatok teljesítésének második ellenőrzéséhez. Az ellenőrzést egyes kiemelt vállalatok, üzemek és üzemegy­ségek munkájának elemzésével kötötték egybe. A tapasztalatok egyaránt azt bizonyítják, hogy a járásban a februári plenáris ülés óta jelentősen megnöveke­dett a gazdasági kérdések iránt tanúsított érdeklődés, valamint a termelés minőségi mutatóinak teljesítésére irányuló törekvés. Megnövekedetl a pártszervek és -szervezetek, a funkcioná­riusok, a párttagok, a nemze­ti bizottságok és a tömegszer­vezetek politikai és nevelő mun­kájának társadalmi hatékonysá­ga. Az egyes vállalatok és üzemek gazdasági eredményeiben egyre jobban érvényesül a pártszervek és -szervezetek javuló poli­tikai és szervező munkája. A járási pártbizottság rendsze­resen foglalkozik a gazdaság­politikai feladatok teljesítésé­vel. Az elnökség főleg azoknak a vállalatoknak szentelt figyel­met, ahol a legnagyobb problé­mák merültek fel. Az elnökség és a gazdasági bizottság gyűlé­seire rendszeresen meghívják az egyes vállalatok gazdasági vezetőit, a pártszervezet elnökét és a felettes gazdasági szerve­zet képviselőjét. Az egyes vál­lalatok jó tapasztalatait aktíva­értekezleteken népszerűsítik. Jó tapasztalatokat vettek át pél­dául a Bystréi Cementgyár, a Vranovi Autóközlekedési Válla­lat és a Bukóza Vranov válla­lat pártszervezetének munkájá­ból. Az aktíva értekezleteken az alapszervezetek elnökei szá­molnak be. Ez a forma az eddi­giek folyamán nagyon *jól be­vált, a járásban továbbra is alkalmazni és fejleszteni fog­ják. A járási pártbizottság mel­lett széles körű szakaktíva mű­ködik. Ebben a gazdasági bi­zottság tagjai, a plénum egyes tagjai és a vállalatok funkcio­náriusai fejtenek ki tevékeny­séget. A szakaktíva munkáját az ipari pártmunka osztálya irá­nyítja, amely elsősorban az alapszervezeteknek nyújtott se­gítségben nyilvánul meg. A gazdaságpolitikai felada­tok teljesítésére az alapszerve­zetek kidolgozták saját prog­ramjaikat, amelyek a párt- szervezetet, a gazdasági vezetés és a társadalmi szervezetek konkrét feladatait tartalmazzák. Az alapszervezetek tevékenysé­gében a párt- és gazdasági fel­adatok konkrét elosztása terén is javulás tapasztalható. A Bukóza Vranov vállalatban például a párttagok ós a tagjelöltek konkrét feladatokat kaptak a vállalat racionalizációs tervé­nek megvalósításában. Ezek fő­leg a műszaki fejlesztésre vo­natkozó hosszabb időre szóló feladatok. Az alapszervezetek többsége a pártmunkát pártcsoportok ke­retében szervezi, amelyek saját munkaterületükön biztosítják a párthatározatok teljesítését. A pártcsoportok főleg a szocialis­ta munkaverseny terjesztésében végeznek érdemdús munkát. A párt vezető szerepének to­vábbi erősítése, valamint a tö­megpolitikai és a kádermunká­val járó növekvő igényesség megköveteli, hogy a pártszerve­zetek nagyobb gondot fordítsa­nak a tagsági alap fejlesztésére. Ezért a pártszervek és -szerve­zetek feladatul kapták, hogy a munkásosztály és a szocialista értelmiség legjobb tagjainak felvételével céltudatosan erő­sítsék a párt forradalmi jelle­gét, erősítsék kapcsolataikat a fiatalokkal, fordítsanak foko­zottabb gondot a pártba való belépés előkészítésére. Az alapszervezetek idei fő feladataik közé az ideológiai­nevelési problémák megoldását is besorolták. A Bukóza Vranov vállalatban például ezt a mun­kát külön ideológiai bizottság irányítja. A CSKP XIV. kongresszusa határozatának sikeres teljesíté­se megköveteli, hogy a gazda­sági vezető funkciókba ráter­mett, a munkásosztályhoz hű, politikailag és szakmailag egy­aránt jól felkészült emberek kerüljenek. A járási pártbizott­ság nagy körültekintéssel gon­doskodik a vezető káderek po­litikai és szakmai továbbképzé­séről. E célból 5 évre szóló ter­vet dolgoztak ki. E terv magá­ban foglalja a rövidebb és a hosszabb ideig tartó politikai iskolázásokat. Pozitívan kell ér­tékelni azt a körülményt, hogy a vezető káderek továbbképzé­se az alapszervezetek ügyévé vált. Jelentős előrehaladás ta­pasztalható a műszaki értelmi­séggel való együttműködés te­rületén is. A járási pártbizott­ság elnöksége külön is foglalko­zott a műszaki értelmiség rész­vételével a párt gazdaságpoliti­kai feladatainak teljesítésében. A műszaki értelmiség hozzájá­rulása például a Bukóza Vra­nov vállalatban is lemérhető, ahol a laminált lemezek gyár­tási technológiájának megoldá­sával olyan termék előállítását tették lehetővé, amelyet eddig a kapitalista államokból impor­táltunk. A műszaki értelmiség képezi a vállalatban az újítók 53,2 százalékát. A technikusok a szocialista munkabrigádok keretében is konkrét feladato­kat teljesítenek, főleg a bonyo­lultabb problémák megoldását segítik elő. Hasonló jó példá­kat lehetne még felsorolni a já­rás további vállalataiból, főleg a Bystréi Cementgyárból. Az SZLKP vranovi járási bi­zottsága és a járás alapszerveze­tei a termelés szakaszán nagy fi­gyelmet szentelnek a munka­kezdeményezés fejlesztésének. A dolgozók aktivitásának ter­mékeny, forrásává vált a Feb­ruári Győzelem 25. évfordulója, valamint a Szlovák Nemzeti Felkelés közeledő 30. évfordu­lója. A jelentős évfordulók tisz­teletére kötelezettségvállalási mozgalom indult, amely a ter­melési feladatok túlszárnyalá­sára, a termelési önköltségek csökkentésére, az anyagokkal, a fűtőanyagokkal és az ener­giával való takarékosságra, te­hát a termelés gazdaságának növelésére irányul. A szakszer­vezeti üzemi bizottságok akti­vitási tervei a vállalatok konk­rét feltételeit tartalmazzák és a dolgozók széles körű rész­vételére épülnek. A Bystréi Ce- • mentgyárban például 14 szocia­lista munkabrigád dolgozik és további 18 munkakollektíva versenyez e megtisztelő cím elnyeréséért. A szocialista mun- kabrigádok mozgalmában főleg Džalaj, Elšík, Verbovanec és Vojtovič elvtársak kollektívái értek el szép eredményeket. A Vranovi Autóközlekedési Vállalat dolgozói a Februári Győzelem 25. évfordulójának tiszteletére 453 500 korona ér­tékű kötelezettséget vállaltak, s a vállalásukat már az első fél­évben jelentősen túlszárnyalva 882 500 korona értékben teljesí­tették. Ebben a közös vállalás­ban 7 szocialista munkabrigád vett részt. A Lykotex Hlinné üzem dolgozói a termelésben 35 000 korona értékű veszteség­csökkentési vállaltak, ezzel szemben már az első félévben 54 000 koronát takarítottak meg, 47 000 koronát a nyersanyagok ban, 2700 koronát pedig a fűtő­anyagokban. Ez az üzem a szo­cialista kötelezettségvállalások példás teljesítéséért elnyerte a vállalati igazgató és a szakszer­vezet vállalati bizottságának vándorzászlaját. A munkakoz- deményezés fejlesztésében és a kötelezettségvállalási mozga­lomban jelentős eredményeket értek el a Slovenka Vranov, a Vacheci Kő- és Kavicsbánya, a Bukóza Vranov és a Vranovi Közszolgáltatási Üzemek dolgo­zói is, akik mindannyian jó pél­dát mutattak más, e tekin­tetben kevésbé aktív üzérnek számára. A vranovi járás tapasztalatai egyértelműen azt bizonyítják, hogy a CSKP XIV. kongresszu­sa, az SZLKP kongresszusa és az utánuk következő plenáris ülések határozatának teljesítése jelentős mértékben függ a párt­szervek és -szervezetek jó szer­vező munkájától. KERTÉSZ PÄL Mária Kotrecová fiatalságáról csak azt mondhatja el, hogy a sors igen mostoha, sőt ke­gyetlen volt hozzá. Nyolcgyer­mekes családban — amely egy helyiségben lakott — nőtt fel. Tizennégy éves korában már neki is munkába kellett állnia. A mezőgazdasági idénymunkák alatt az urasági földeken dolgo­zott, télen pedig a dohánygyár­ban. — Šuranyban születtem — mondja —, majd Nové Zámkyba költöztünk. A környezetem meg­változott, de az életem menete nem. A látástól vakulásig tartó munkát itt is éppen úgy megkö­vetelték mint bárhol máshol. Harminc év felé járt, amikor férjhez ment. Szülei egyre mon­dogatták, hogy ne tegye ezt, ha eddig- várt, várjon még néhány évet. Háború van, s könnyen özvegyen maradhat. De ha két fiatal egymásra talál, vajon hallgat-e az intő, a figyelmezte­tő szóra? összeházasodtak, de boldogságuk nem tartott sokáig. Férje katonai behívót kapott... Menetszázad — és irány a front, ahonnan aztán sohase tért ha­za' — > Amikor a szomorú hírt megtudtam, már a szívem alatt hordtam fiunkat, mondja könny­be lábadt szemmel. Azt hittem, nem élein túl. A szekrényből megsárgult tá bori levelezőlapot vesz elő, fér je utolsó írását. Egyik sarkán jól kivehető a vérfolt. :■ A sebétől lett olyan. Aztán még egy fénykép kerül elő, amely a tábori temetőben készült, nyíllal jelezve a férje sírja. Ezek láttán az ember szinte szóhoz sem tud jutni, végigsza­lad a hideg a hátán. Miért kel­lett ennek így történnie? Miért vannak az esztelen háborúk? Városunkban, a mai Lenin ut­cában a háború alatt egy tábori kórház működött — emlékszik vissza. Eljártam segíteni, a se- Lesülteket ápolni, hogy fájdalma­mon így könnyítsék. Aztán elnémultak a fegyverek, véget ért a háború. Kotrecová fiát az édesanyja gondjaira bízta, ő maga megint eljárt a dohánygyárba dolgozni, nagy­mosást végezni oda, ahová ép­pen hívták. Nem törődött a fá­radsággal, csak egy cél lebegett előtte: embert nevelni a fiából, aki másfél éves házasságukból megmaradt. Hogy miért írtam le ezeket a sorokat, amelyeket több ezer ember életéhez lehetne hason? lítani? Nehéz erre egyértelmű választ adni. de elsősorban azért, mert ez az asszony tíz év, vei ezelőtt elhatározta, hogy önkéntes nővér lesz, belép a Vöröskereszt ápolószolgálatába, idős, magatehetetlen embereket gondozni. Az említett évek alatt hét idősebb embert ápolt, gon, dozott. — Hatvanegy éves vagyok mondja. — Jgy hát megértem, az emberek, főleg az idősebbek szeszélyességét. S bizony elő, fordult olyan eset is, amikor a gondozásért még én kaptam dorgálást a „páciensektől“. A fiam gyakran s^óvá tette: „Ma­ma, hát rá van» maga erre utal, va? Maradjon idehaza“. Ilyen^ kor csak azt tudtam felelni, azok a magatehetetlen emberek vannak rám szorulva, hiszen mindezt te magad is jól tudod, mivel apa nélkül nőttél fel. Az emberi szeretet, az egymáson való segítség mindenkinek jól, esik, különösen azoknak, akik bajban vannak. Ezzel általában le is zárultak a vitáink. Nem is mondható ez vitának, Kotrecovát a fia és az érsekúj­váriak is úgy ismerik, hogy mindenütt segít, ahol csak tud. Az évek elszálltak fölötte, hois^ lokát ősz hajszálak koszorúz- zák. Am ha a városban járva nála idősebb asszonyt lát ne­héz bevásárlótáskát cipelni, el­veszi, és legalább egy darabolj segíti vinni a terhet. — Egy 92 éves gondozottam a múlt hetekben halt meg —- mondja. — Csaknem minden éj­szakát nála töltöttem, átvirrasz­tottam. Most, hogy meghalt, „munka nélkül“ vagyok ... Természetesen, nem egészen így van ez. Elsősorban is na­ponta bevásárol a házban lakó idősebb embereknek, másodsor­ban négyéves unokáját viszi az óvodába. Aztán, ha majd isko­lába megy, akkor — a közelben — ismét gondjaiba vesz valakit. — Megváltozott az életem — mondja. — Amilyen mostoha volt a fiatalságom, olyan derűs az öregségem. Korszerű szövet­kezeti garzonlakásom van. Nem hiányzik a rádió és a televízió sem. Minden futball- és jégko­rongmérkőzést megnézek... Igyekszem megérteni a világot, a mai életet, csak azt nem ér­tem, miért nem közvetlenebbek egymáshoz az emberek. Későre jár az idő, amikor el­hagyom Mária Kotrecová laká­sát. Szavainak igazságán gon­dolkodom. S míg a negyedik emeletről a földszintre érek, jóleső érzéssel gondolok arra, hogy Mária Kotrecová még nem búcsúzik. A jövőben is több idős emberen fog segíteni. NEMETH JÁNOS HASZNOSlTlAK A TAPASZTALATOKAT AZ ELSŐK KÖZT RENDEZTÉK MEG A NYILVÁNOS GYŰLÉSEKET 1973. XI. 15. Ezekben a napokban a kom­munista párt szervezetei nyilvá­nos gyűléseket rendeznek, hogy még szorosabbá tegyék a párt és a tömegek kapcsolatát. A Se­redi (szeredi) Nikkelkohó azok közé az üzemek közé tartozik, melyek az elsők közt rendeztek nyilvános gyűlést. Az üzem öt alapszervezete még októberben megtartotta nyilvános gyűlését, melyen a gazdasági feladatok teljesítéséről, a CSKP KB júliu­si plénumán kitűzött feladatok­ról és bel-, illetve külpolitikai kérdésekről volt szó. Az öt alap­szervezet gyűlésén mintegy 450 dolgozó vett részt. Ez főleg an­nak köszönhető, hogy a nyilvá­nos gyűléseket az üzemben szé­les körű agitációs tevékenység előzte meg: 24 agitkettős 1150 emberrel beszélgetett el az egyes munkahelyeken. Az agit- kettősök a dolgozókkal ismer­tették a nyilvános gyűlések programját. A dolgozók az agit- kettősöket szívélyesen fogad­ták, mivel az üzemben a szemé­lyi agitáció a politikai tömeg­munka bevált módszerei közé tartozik. Az agitkettősökön kí­vül az alapszervezetek vezetősé­ge és a szemléltető agitáció ki­használása is hozzájárult ah­hoz, hogy a megszakítás nélkü­li termelés ellenére aránylag sokan vettek részt a nyilvános gyűléseken. Az üzem alkalma­zottjainak a száma több, mint 1200. A nyilvános gyűlések előké­szítése tehát a megjelenést te­kintve nagyon sikeresnek mond­ható. A gyűlések tartalmi előké­szítésével azonban nem ugyan­olyan mértékben lehetnek elé­gedettek az üzem kommunistái. A beszámolóknak a jövőben konkrétabbaknak kell lenniök mind az eredmények nyugtázá­sa, mind a bírálat tekintetében. A helyiségekről való gondosko­dásnak arányban kell lennie az agitációval. Nyilván a tartalmi előkészítés kifogásolhatóságával függ össze, hogy a nyilvános gyűlések vitája is valamivel gyengébb volt, mint amilyenre számítottak. Kivált a nődolgo­zók részéről. Értékes felszólalások persze azért akadtak. A 26 felszólaló egyebek közt a minőség javítá­sának kérdéséről, a költségek csökkentéséről, a munkakezde­ményezés fokozásáról, az ifjú­ság neveléséről beszélt. Az utóbbi feladat az alapszerveze­tek távlati tervében is szerepel. Ehhez a kérdéshez kapcsolódott többek között Ján Šušlér mes­ter felszólalása is. A karbantar­tó részleg idős mestere össze­hasonlította a mai fiatalok hely­zetét ifjú éveinek feltéte­leivel. Rámutatott, hogy a fia­taloknak lehetőségeikhez mér­ten még aktívabbaknak kellene lenniök. Az üzem fiataljai közül többen felhívták a figyelmet arra, hogy a jövőben az eddigi­nél nagyobb figyelmet kell szentelni az ifjúsági szervezet tevékenységének. Megszívlelen­dő Varga István bírálata is. Azt tette szóvá, hogy akadnak egyé­nek, akik nem vesznek részt a pártoktatáson, s mulasztásukat nem is igazolják. A javulás ér­dekében gazdasági dolgozók ak­tívájának létrehozását szorgal­mazta. Ez az aktíva vonná fele­lősségre a mulasztókat­Az idei agitációs napokkal összhangban került sor a nyil­vános gyűlések megrendezése után az üzemben a szakszerve­zet műhelybizottságainak gyűlé­seire, melyeken az FSZM üze­mi szervezete évzáró taggyűlé­sének előkészítéséről volt szó. Ezt követően került sor a szak- szervezet összüzemi bizottságá­nak a Csehszlovák—Szovjet Ba­ráti Szövetség és a SZISZ tiszt­ségviselőinek aktívájával kibő­vített ünnepi ülésére. A konfe­rencia értékelte a vállalat ter­melési feladatainak teljesítését, a szakszervezet aktivitását a XIV. pártkongresszus és a szakszervezetek VIII. kongresz- szusa által kitűzött feladatok szempontjából. Ezen a téren a vállalat igen figyelemreméltó eredményeket ér el. Például az árutermelés tervét az utóbbi 10 hónapban 102,5 százalékra tel­jesítette. A munkatermelékeny­ség tervének teljesítése terén 102,8 a beruházások teljesítésé­ben pedig 100,6 százalékot ér­tek el az utóbbi kilenc hónap­ban. Ugyanakkor a béralapot 99,5 százalékra merítették ki. Az üzemi konferencia ünne­pélyes keretek közt zajlott le, mivel egyben a csehszlovák— szovjet barátsági hónap megnyi­tását is jelentette. Ebben a hó­napban számos rendezvényre kerül sor. A CSSZBSZ 240 tagú üzemi szervezete kirándulást rendez Bratislavába a Lenin- múzeumba. Sor kerül a Szov­jetunióban járt dolgozókkal va­ló beszélgetésre. Az üzem fiatal­jai hetente kétszer külön adást tartanak a gyári hangszóróban. Ezekben a napokban a szem­léltető agitáció anyaga is a szovjet emberek életét mutatja be. Az üzemben a legjelentősebb rendezvény a szovjet filmek fesztiválja lesz. A CSSZBSZ üze­mi szervezete meghívja a dolgo­zókat a városban megtartandó rendezvényekre is. Jelen vol­tak az üzem dolgozói a szovjet katonák seredi emlékművének megkoszorúzásánál is, melyre a baráti hónap ünnepélyes meg­nyitása alkalmából került sor. Utána megtekintették az ünnepi kulturális műsort. Az idei agitációs napok ós nyilvános gyűlések rendezését mindenütt összekötik a cseh­szlovák-szovjet barátság ápo­lásával. Így tették ezt a Sere- di Nikkelkohó dolgozói is, akik a nyilvános gyűléseken elhang­zott tapasztalatokat figyelembe véve látnak hozzá további fela­dataik teljesítéséhez. FÜLÖP IMRF MÍG NEM BÚCSŰZIK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents