Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)

1973-11-15 / 272. szám, csütörtök

SZÉTHÚZÁS A KÖZÖS PIACBAN LENGYEL—BOLGÁR BARÁTSÁG Barátsági nagygyűlés Poznanban # A bolgár párt- és kormányküldöttség lengyelországi körúton Varsó — Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az államtanács elnöke vezette bolgár párt- és kormányküldöttség szerdán len­gyelországi hivatalos baráti lá­togatásának 3. napján Poznan­ba érkezett. A bolgár vendégeket poznani látogatásukra elkísérte Edward Gierek, a LEMP KB első titkára és Piotr Jaroszewicz miniszter- elnök is. A poznani Cegielski Motor- és Vagongyár megtekintése után a 20 ezer dolgozót foglalkoztató üzemben lengyel-bolgár barát­sági nagygyűlést rendeztelk. Ezen Piotr Jarosewicz és Sztan- ko Todorov miniszterelnök mon­dott beszédét. Jaroszewicz miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy nem­rég ünnepelték az első lengyel —bolgár barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyúj­tási egyezmény aláírásának 25. évfordulóját. „Ez a szerződés minőségileg új szakaszt nyitott országaink együttműködésében — hangoztatta. Kapcsolataink az elmúlt negyedszázadban a testvériség jegyében, rendkívül gyorsan, sokoldalúan és ered­ményesein fejlődtek. Egyebek között jellemző, hogy 1970 óta évi átlagban 20 százalékkal nö­vekszik árucsere-forgalmunk. amelynek értéke tavaly megha­ladta a 250 millió rubelt“. P. jaroszewicz végül aláhúzta, hogy a két párt és kormány között teljes eszmei-politikai egység van, és hogy a mostani csúcstalálkozó újabb ösztönzést ad együttműködésünk további erősítéséhez. Sztanko Todorov beszédében tolmácsolta a bolgár párt, kor­mány és az egész nép üdvöz­letét, majd részletesen ismer­tette Bulgária szocialista épí­tésének a legutóbbi években el­ért eredményeit. A bolgár-len­gyel kapcsolatok fejlődését mél­tatva rámutatott, hogy abban kiemelkedő szerepet játszanak a két párt és állam vezetőinek rendszeres munkatalálkozói. A BKP és a bolgár kormány következetesen azon munkálko­dik, hogy tovább szilárduljon a szocialista közösség országai és a kommunista testvérpártok marxista-leninista elveken ala­puló egysége. Küldöttségünk je­lenlegi látogatása nemcsak két­oldalú barátságunk és együtt­működésünk, hanem az egész szocialista közösség erősítésé­nek ügyét is előbbre viszi — emelte ki Sz. Todorov. A Todor Zsivkov vezeltte bol­gár küldöttség csütörtökön dél előttig marad a poznani vaj­daságban. Brüsszel — Brandt kancellár- mik kedden Strasbourgban, az európai parlament ülésén, il­letve lobért francia külügymi­niszternek a nemzetgyűlés ülé­sén elhangzott beszéde egy­aránt a kilencek koppenhágai csúcstalálkozójának előkészíté­sét szolgálta és a pozíciók is­mertetésére volt alkalmas — állapítják meg brüsszeli megfi­gyelők. Annak ellenére, hogy mindkét politikus a kilencek európai összefogásának szüksé­gességét hangoztatta, a kiindu lópontok meglehetősen külön­bözőek, és így továbbra sem világos, vajon a csúcstalálkozó valóban hoz-e lényeges válto­W ashington — Az Egyesült Államok és hat nyugat-európai ország: Belgium, Nyugat-Német- ország, Nagy Britannia, Hollan­dia, Olaszország frs Svájc — központi bankjainak elnökei megállapodtak abban, hogy ha­tályon kívül helyezik azt az 1968-as döntést, amelynek ér telmében különválasztották a hivatalos és a szabad piaci aranyárfolyamot. A megállapodást, amely szerdán reggel nyitáskor lépett érvénybe a pénzpiacokon, Art húr Burns az amerikai szövet­ségi tartalékrendszer kormány zótestületének elnöke jelentet te be kedden este Washington­zást a kilencek együttműködé­sében. Az álláspontok különbözősé­gére utal az a tény is, hogy míg a francia külügyminiszter parlamenti beszédében azzal ér­velt a politikai döntések egy­ségesítése mellett, hogy a ki­lencek Európáját pillanatnyilag „semmibe veszik“ a nemzetközi politikai döntések meghozata­lánál, Brandt inkább a gazda­sági meggondolásokat emelte ki. Figyelemreméltó, hogy a ki­lencek csúcstalálkozója előtt egyesek ismét nyomatékosab­ban hangoztatják a katonai összefogás szükségességét. ban. Hozzáfűzte, hogy ezzel egyidejűleg elvben megszűnik az az 1971-ben bevezetett álla­pot is, amely szerint az Egye­sült Államok nem váltja át aranyra a külföldi központi bankok dollárkészleteit. Azt is később döntik csak el, hogy mikor, hogyan és mi­lyen mennyiségben ad el ara­nyat, vagyis vásárol dollárt az Egyesült Államok. A hivatalos aranyár ez idő szerint uncián­ként 42,22 dollár. A szabad piacon az arany unciánkénti ára 100 dollár körül mozog. Az Egyesült Államok aranytar­talékait 11,6 milliárd dollárra becsülik. VALÜTÁRIS INTÉZKEDÉSEK NYUGAT EURÓPÁBAN A LITYERATURNAJA GAZETA CIKKEI Mit szolgál Laddington? ,,Az az út, amelyen Sartre elindult és halad, kérlelhetet­len logikával a haladás és a társadalmi igazságosság ellen­ségeinek táborába vezeti őt. Va­jon milyen sokáig és milyen messzire megy el ezen az úton?“ — teszi fel a kérdést „Önkéntes túsz" című cikké ben a Lityeraturnaja Gazeta eheti száma. A cikk idézi az amerikai Esquire-ben megjelent Sartre- interjút. Rámutat, hogy míg ko­rábban Sartre irodalmi munkás­ságával és filozófiai műveivel hívta fel magára . a figyelmet, addig újabban extravagáns poli­tikai magatartásával ad tápot a neve körül kialakult vitákra. Sartre, akinek a műveit a világ minden nagyobb egyete­mén tanítják, kész egyetérteni a kínai „kulturális forradalom" gyakorlatával. Az író politikai magatartásának logikája oda vezetett, hogy élete alkonyán a romegektől elszakadt „balosok“ korlátolt elképzeléseinek fog ságába esett. A „balos“ csoport feltűnő és provokatív gyakorla­tát, amely ellentétben áll a va­lódi forradalmi mozgalommal, a burzsoázia a mozgalom diszk reditálására és aláásására használja fel. Akárhányszor nevezte és ne vezi is magát „marxistának“ Sartre, soha nem volt az — folytatódik a Lityeraturnaja Gazeta cikke. Az I960 as franciaországi események idején esélyt látott arra, hogy az országot felkor­bácsoló széles körű mozgalom ideológiai vezetőjévé válhat, a lázadó ifjúságban pedig felis­merte azt a politikai erőt, amely az ő vezetésével a mun­kásmozgalom és a kommunis­ta párt alternatívájává alakul­hat. Nagyrészt ezekkel a körül­ményekkel magyarázható kom munista ellenességének mosta­ni kiújulása, a Francia Kom­munista Párt elleni támadásai. Napjainkban, amikor lépések történnek a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai­nak megjavítása irányában, Ro­ger Laddingtónnak, az AP hír ügynökség moszkvai tudósítójá­nak tevékenysége nyilvánva­lóan egyáltalán nem felel meg az Idők szellemének — írja a Lit yr er at urnaja Gazeta. A lap hangsúlyozza, hogy az amerikai újságíró az AP moszkvai iro­dáját Nyugatra irányuló szov­jetellenes rágalomanyag továb bílását végző intézménnyé alakította át. „Roger Laddington nehéz élete“ című cikkében a Litye­raturnaja Gazeta így ír: Moszk­vába érkezése után, 1970 nya­rán Laddington forró szavakkal ecsetelte, hogy „mélyrehatóan és tárgyilagosan“ kívánja fel­tárni a Szovjetunió életének legfontosabb oldalait, így: a népművelést, a szovjet művé­szetet, („a nagymúltú szovjet balettal kezdem“) az egészség ügyet („a gyermekek és anyák védelme a Szovjetunióban — erről kell írni!“] Igazi arculatát Laddington azonban akkor mutatta meg, amikor az önmagukat „a de­mokráciáért és az emberi jogo kért küzdő harcosoknak“ neve­zők gyülekezetével összetalál­kozott, akik valójában külföldi szovjetellenes szervezetek ki­szolgálói voltak. Gyakorta hallani, hogy né­hány Laddingtonhoz hasonlóan, mértéket nem ismerő újságíró szerint, az amerikai tudósítóval „nem mernek“ határozottan bánni, szem előtt tartva a szovjet—amerikai kapcsolatok rendezését. És mi történik, ha másként nézzük a dolgot? Hi­szen az államközi kapcsolatok fejlődése nemcsak nem káro­sul, hanem még nyer is, ha a Laddington félék nem zavar­ják“ — írja a Lityeraturnaja Gazeta. A KOMSZOMOL XVII. kong­resszusa jövő év áprilisában ül össze. Az ifjúsági szervezet elő­ző kongresszusát 1970 májusá­ban tartották. A szervezeti sza­bályzat értelmében a kong­resszus négyévenként ül össze. A Komszomolnak jelenleg 32 millió tagja van. ALGÉRIAI LÁTOGATÁSÁRÓL hazaérkezett Varsóba a LEMP KB küldöttsége, amely Edward Babiuchnak, a PB tagjának a KB titkárának vezetésével öt napot töltött az afrikai ország ban. A NEW YORKI KÖRHÁZAK 30 000 dolgozójának egy hétig tartó sztrájkja a sztrájkolók győzelmével végződött. A váro­si hatóságok kénytelenek vol­tak teljesíteni a kórházi dől gozók szakszervezetének a szakszervezeti tagok fizetés- emelésére vonatkozó követelé­seit. ALEKSZEJ KOSZIGIN, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke MinszJc- ben találkozott a Belorusz SZSZK vezető képviselőivel. TOKIÓBAN tegnap megkezdő­dött a Japán Kommuista Párt XII. kongresszusa. A kongresz­szust Sanzo Nosaka, a Japán Kommunista Párt KB elnöko nyitotta meg. MOSZKVÁBAN megnyílt a KGST külkereskedelmi állandó bizottságának 38. ülésszaka, amelyen megvitatják a tagor­szágok kölcsönös kereskedelme továbbfejlesztésének kérdéseit. HANS DIETRICH GENSCHER nyugatnémet belügyminiszter szombaton Kínába utazik, hogy megbeszéléseket folytasson a két ország közötti környe­zetvédelmi. valamint sportbeli együttműködésről. » NATO törzskari gyakorlatok kezdődtek „Fatányéros“ fedő­név alatt a nyugat-németorszá­gi Mönchengladbach mellett. A gyakorlaton 250 nyugatnémet, belga, holland és brit törzs­tiszt, valamint a fenti NATO-oa-- szágok hadügyminisztériumai­nak képviselői vesznek részt. ANDREJ BARCAk, haizánk külkereskedelmi minisztere pe­rui látogatása során találko­zott Alberto Jimenezzel, Peru iparügyi és kereskedelmi mi­niszterével. mn 1973. XI. 15. A moszkvai Központi Le- ** nin Múzeum tárgyai kö­zött van egy történelmi jelen­tőségű kézirat. Lenin kézvoná sai rótták oda azokat a sza­vakat, amelyektől örökké megilletődnek a szovjet embe rek: „Oroszország polgáraihozt Az Ideiglenes Kormány meg van döntve... Az ügy, ame­lyért a nép harcolt: a demok­ratikus béke haladéktalan fel­ajánlása, a földesúri földtulaj­don megszüntetése, a termelés munkásellenőrzése, Szovjet Kormány alakítása — biztosít­va van." E szavak 1917. november 7- én íródtak. Az emlékezetes nap óta a szovjetország a kommunista párt vezetésével kitartóan és megmásíthatatla- nul folytatja az első lenini dekrétumban meghirdetett bé­kepolitikát. Az SZKP külpolitikájának egész története összefügg a szovjetállam megalakulásának kezdetével, s napjainkig is meggyőzően és szemléltetően igazolja a békés egymás mel­lett élés lenini alapelveihez va­ló hűségét. Az SZKP XXIV. kongresszu­sán kiemelt szovjet békeprog­ram a népek lelkes helyeslé­sével találkozott, felkeltette sok ország kormányának érdeklő­dését. A XXIV. pártkongresszuson kimunkált békeprogram meg­valósítása során sikerült nagy lépéseket tenni előre. Az SZKP Központi Bizottságának 1973 áprilisi ülése meghallgatta és megvitatta Leonyid Brezsnyev elvtársnak, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának beszá­molóját a központi bizottság­nak a kongresszusi határoza­tok megvalósítása során kifej­tett nemzetközi tevékenységéről s teljes mértékben egyetértett a Politikai Bizottságnak a tar­amelynek így mind nagyobb súlya van a nemzetközi küzdő­téren. Ez a demokratikus Viet­nam győzelme, a Német De mokratikus Köztársaság politi­kai blokádjc iák felszámolása, a nyugati félteke első szocia­lista állama — Kuba nemzet­Á lenini békepolitika tós világbéke biztosítása érde­kében kifejtett tevékenységé­vel. „A Központi Bizottság ülése megbízza a Politikai Bizottsá­got, hogy továbbra is fáradha- tatlanui folytassa az SZKP XXIV. kongresszusán megjelölt külpolitikai irányvonalat, tart­sa szem előtt Brezsnyev elv­társ beszámolójának téziseit és megállapításait, küzdjön a bé­keprogram teljes életbe lépte­téséért s érje el, hogy válja­nak megmásíthatatlan jellegű­vé a nemzetközi helyzetben el­ért kedvező változások" — ál­lapította meg az áprilisi plé­num határozata. Mi a szovjet állam jelenlegi békepolitikájának lényege? Mi­lyen határkövek jelzik pártunk törekvéseit, amelyekkel a dol­gozó tömegek legfőbb létérde­keit tükröző lenini forradalmi külpolitikai hagyományokat folytatja? Ez mindenekelőtt a világszo­cializmus állásainak szilárdí­tásáért folytatott küzdelem, a testvéri országok sokoldalú együttműködésének fejlesztése, erejük és egységük szilárdítá­sa, politikájuk egyeztetése, közi helyzetének megszilárdí­tása. Ez a „hidegháború" front­jának áttörése, ami enyhülést eredményezett a kelet- és nyu­gat-európai államok kapcsola­taiban. Mindenekelőtt az SZKP a szovjet állam békeszerető le­nini politikájának az érdeme, hogy az emberiség immár har­minc éve elkerüli a pusztító há­borúkat. Az SZKP-nak a világbéke megőrzésére és megszilárdítá­sára irányuló történelmi jelen­tőségű tevékenységében külö­nös helyet foglal el az 1973. év. Éppen ez az áttörés éve, hogy a feszültség hosszú idő­szaka után az enyhülés és a hasznos együttműködés irányá­ban történt fordulat tovább fej­lődjék és szilárduljon. Ezt döntő mértékben elősegítette Brezsnyev főtitkár nyugat-né­metországi, amerikai és fran­ciaországi látogatása. Az egész emberiségnek bebizonyította: a békés egymás mellett élés alap­elvét nemcsak a szocialista és a tőkésországok kapcsolatai­nak egyetlen lehetséges alap­jaként ismerik el, hanem ez mind nagyobb mértékben meg­valósul a gyakorlatban, meg­állapodásokban és szerződések­ben ölt testet. A szovjet kommunisták ázsiai kollektív biztonsági rendszer létrehozását kezdeményezték. A szovjet kommunisták lelke­sen támogatták az el nem kö­telezett országok algíri érte­kezletének határozatait, a sza­badságért, a függetlenségért és a békéért vívott harcra irányu­ló határozatokat. A szovjet kommunisták fontos javaslato­kat terjesztettek megvitatás végett az ENSZ-közgyűlés XXVIII. ülésszaka elé, s ezekkel azt a célt követik, hogy — mint az áprilisi központi bi­zottsági ülés és a szocialista országok kommunista és mun­káspártjai vezetőinek krími ta­lálkozója kidomborította —, megszilárduljanak a nemzetkö­zi helyzet pozitív változásai. A szovjet kommunisták ezen a téren abból indulnak ki, hogy a világ valamennyi népének létérdeke a nemzetközi légkör gyökeres megváltozása. Lenini pártunk kidomborította és kül­politikájában következetesen betartja azt a mély lenini bé­keszeretettől áthatott tézist, hogy: „A BÉKE OSZTHATAT­LAN!“ Nem vallhatja magát va­laki az enyhülés és az együtt­működés hívének a világ egyik részében, ha ugyanakkor a világ másik részében feszült­séget és bizalmatlanságot szít. Igazán békeszerető csak az a politika, amely a világ minden részében a feszültség csökken­tésére irányul és biztosítja az államok békés egymás mellett élése alapelveinek érvényesülé­sét. Éppen ilyen, tartalmát te* kintve osztály politika jellemez­te mindenkor és ma is az SZKP külpolitikai tevékenységét. A szovjet kommunisták minden­kor kitartva osztálypozícióikon változatlanul egybekapcsolták és egybekapcsolják a békés egymás mellett élés politikáját az imperialista agresszió poli­tikája elleni kemény ellenállás­sal, a szabadságukért, függet­lenségükért és a haladásért küzdő erők támogatásával. Természetesen, nincs minden­kinek kedvére a szovjet kom­munisták elhatározása, hogy megszilárdítják a békét és a népek biztonságát. Springerék lapja, a Die Welt például olyan hangnemben írt, mintha halálos veszély fenyegetné Nyugat-Németországot, mivel­hogy „szovjet pályára vonz­zák __“ Il yen ostoba ijesztgetésekkel azonban senkit sem lehet meg­félemlíteni. Nemcsak a nyugat­német közvélemény, hanem a haladó emberiség is világosan látja és tisztában van vele, hogy a „szovjet orbita" — a békének és a népek barátsá­gának a pályája. — Bennünket, szovjet embe­reket, kell hogy büszkeség has­son át azért, hogy Lenin örö­két megvalósítva éppen a mi szovjet országunk lett az az ál­lam, amely a tartós békéhez vezető utat mutatja az egész emberiségnek, — hangoztatta Brezsnyev elvtárs. P. RJABCSUN a történelemtudományok kandidátusa (APN) Sartre tévúton

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents