Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)
1973-10-10 / 241. szám, szerda
NYIKOLAJ PODGORNIJ FOGADTA A JAPÁN KORMÁNYFŐT A jószomszédság elvei alapján Moszkva — Kedden a moszkvai Kreml Katalin-termében folytatódtak a tárgyalások Tanaka japán miniszterelnök és a szovjet vezetők — Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszi- gin, valamint a szovjet kormány több más tagja között. Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a Kremlben fogadta a japán kormányfőt. A két államférfi a baráti eszmecsere során áttekintette a szovjet—japán kapcsolatok egész sorát. Az első tárgyalási napról a moszkvai Pravda „Le kell fektetni a jószomszédság alapjait“ főcímmel, nagy képes tudósításban számol be. Ez a cím, valamint a hétfői villásreggelin elhangzott beszédek szövege is azt a mértéktartó, határozott várakozást tükrözi, amelyet a Ä Biztonsági Tanács ülése felek a moszkvai csúcstalálkozóhoz fűznek: megfelelő lég kört teremteni a békeszerződési tárgyalások folytatásához, állandósítani a jószomszédság elveit a két ország kapcsolataiban, zöld utat adni a nagyszabású szibériai együttműködési tervek megvalósulásához. Jó előjelnek tekintik a szovjet fővárosban, hogy a japán kormányfő első nyilvános moszkvai beszédében erőteljesen hangsúlyozta kormányának eltökéltségét a bőkeszer- ződési tárgyalások folytatására, de ugyanakkor tartózkodott az úgynevezett ,.területi kérdés“ íelemlegetésttől. Az értékelések szerint Leonyid brezsnyev pohárköszöntő- je is a túlzott várakozásoktól mentes, de bizakodó légkört tükrözte. Damas/.kiis7bnn a katonák és polgárok a lelőtt izraeli gép roncsait sr.»fm5élik. (ČSTK — AP felv.) CHILÉBEN TOVÁBB ÜLDÖZIK A BALOLDAL HÍVEIT New York — Mint már jelentettük az ENSZ Biztonsági Tanácsa összeült, hogy megvitassa a közel-keleti válság legújabb fejleményeit. Az ülésre közép európai idő szerint hétfőn 23 óra után került sor és kedden fejeződött be. A felszólalók közölt volt a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Egyiptom, Izrael, a Kínai Népköztársaság és Nagy-Britannia képviselője. Elsőként John Scali amerikai állandó ENSZ-képviselő fejtette ki kormánya véleményét és kijelentette, hogy nem lenne helyes az egymásnak elleni- mondó harctéri jelentéseket osztályozni, vagy a történtekért való felelősséget kutatni, hanem első lépésként az ellenségeskedések megszüntetéséről kell intézkedni. A „kiengeszte- lődéshez vezető párbeszéd“ megindításának legcélszerűbb módját a jelenlegi ellenségeskedések kirobbanása előtt fennállott tűzszüneti vonalhoz való visszatérésben jelölte meg. El Zajjat, egyiptomi külügyminiszter emlékeztette az USA képviselőjét, hogy legutóbb ez év júniusában országa nevében kérte a Tanács határozott intézkedéseit a hat óv óta tartó izraeli megszállás felszámolására. Az egyiptomi külügyminiszter ezután a legújabb fejleményekkel kapcsolatban rámutatott, hogy az egyiptomi erőknek a Szuezi-cSatornán történt áttörését közvetlenül megelőzte Izrael tengeri támadása a Szuezi-öbölnek abban a részében, ahol a Szuezi csatorna helyettesítésére szolgáló olajcsővezeték kiinduló állomását készültek megépíteni. Rendkívül nyomatékkai húzta alá: „politikai rendezés nélkül az első lépésként elfogadott tűzszünet állandósítása nem egyéb, mint a Biztonsági Tanács és az ENSZ-közgyűlés vonatkozó határozatainak kigúnyolása.“ A kínai megbízott rendkívül „harcos“ nyilatkozatban, de pusztán általánosságokra szorítkozva fejtette ki nézetét, de továbbiakban már egyenlőség jelet tett az arab népeket tevőlegesen támogató Szovjetunió és az Izrael mellett kiálló USA mögött. Abba Eban izraeli külügyminiszter háromperces nyilatkozatában a „ki kezdte?“ kérdésre szűkítette le a. problémát, majd az arab országokat az október 6-ig fennállt megszállási status quo helyreállítása alapján való tárgyalásra szólította fel. Jakov Malik, a Szovjetunió ENSZ-képviselője utolsóként szólalt fel a Biztonsági Tanács ülésén és ismertette kormányának a közel-keleti háború újra fellángolásának okairól ôs megoldási alapelveiről korábban közzétett hivatalos állásfoglalását, majd idézte Leonyid Brezsnyev hétfői nyilatkozatát a' japán miniszterelnök tiszteletére adott fogadáson. Malik nagykövet hangsúlyozta: „Háború folyik az arab területeket megszállva tartó Izrael és az agresszor áldozatai között, akik területeik felszabadításáért harcolnak. Nincs szükség új biztonsági tanácsi határozatra, hanem arra van szükség, hogy érvényt szerezzünk a tanács helyes határozatának, Egyiptom hozzájárult e határozat végrehajtásához, Izrael nem. A probléma megoldásához arra van szükség, hogy Izrael jelentse ki: kész kivonulni az arab területekről“. Interjú Corvalan családjával Nagyszabású szolidaritási gyűlés Párizsban Santiagó — Luis Figueora, a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a Dolgozók Egységes Központjának (CUT) elnöke, a Népi Egység kormányának munkaügyi minisztere a santiagói svéd nagykövetségen tartózkodik. A munkásmozgalmi vezető politikai menedékjogot kapott Svéd országtól, de mind ez ideig nincs menlevele Chile elhagyására. A menlevél kiadásának megtagadása egyértelműen arra utal, hogy a junta — a latinamerikai szokásjoggal szöges ellentétben — számos esetben nem teszi lehetővé a diplomá ciai menedék intézményének al kalmazását. A Népi Egység kormánya ezzel szemben — a legsúlyosabb ellenforradalmi terrorhullám napjaiban is — messzemenően tiszteletben tqr totta ezt a szokást, s igy juthattak például június végén külföldre az akkor még sikertelen katonai zendülés é*rtelmi szerzői is, akik ma a terrorakció közvetlen irányítói. A junta hétfőn éjjeli közleménye szerint Tálca' városban három hazafi rajtaütött egy katonai járőrön, de az egyenlőtlen tűzharcban mindhárman foglyul estek és a helyszínen kivégezték őket. Párizs — Isabel Allende, a meggyilkolt volt chilei elnök leánya tegnap a francia fővárosban megbeszélést folytatott a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának vezetőivel, köztük Georges Marchais főtitkárral. Este Párizsban részt vett azon a szolidaritási nagygyűlésen, amelyet a chilei hazafiak támogatására a francia társadalmi szervezetek hívtak egybe. A Chilei Kommunista Párt vezetése kollektív, tömegbázisa pedig egységes. A katonák ugyan letartóztatták a Chilei Kommunista Párt főtitkárát, de ez egyáltalán nem jelenti, hogy lefejezték volna a pártot — mondotta az AFP santiagói tudósítójának Lily Corvalan, a letartóztatott Luis Corvalan 23 éves leánya. Az AFP tudósítója Corvalan feleségétől megtudta, hogy fér- je gyomorbeteg, és csak nagy nehézségek árán sikerült engedélyt kapnia, hogy gyógyszereket juttasson el neki. Corvalán asszony a továbbiakban elmondta: férje szeptember 11-én, a puccs napján, a ‘haditengerészet valparaisói lázadásakor nyomban a Moneda- palotához sietett. Nem juthatott el azonban oda, mert a környéket csendőrök és katonák hermetikusan elzárták. Egy elvtársnál rejtőzött el, s családja csak a rádióból értesült letartóztatásáról. Corvalan asszony megható- dottan ós elismerően nyilatkozott a nemzetközi szolidaritási mozgalomról. Azt mondta, hogy ez nemcsak a Chilei KP főtitkárának segít, hanem a szeptember 11-e óta letartóztatott minden politikai fogolynak. Különösen jelentősnek nevezte azt a tényt, hogy ez a kampány „ideológiai határok nélkül“ bontakozott ki minden országban, amelyben tisztelik az emberi jogokat. 1973. X. 10. Kommentárunk A z új török kötársasági elnök áprilisi megválasztása, majd ezt követően az új kormány kinevezése óta a török kormánykörök azt a látszatot akarják kelteni, mintha a helyzet megnyugodna s bizonyos demokratizálódás menne végbe a politikai életben. A török kormány október közepére parlamenti választásodat írt ki, hogy méginkább elhitesse: Törökországban nincs baj a demokráciával. A választási küzdelem azonban rendkívüli helyzetben folyik; brutálisan üldö zik a haladó erőket és illegalitásba kényszerültek a demokratikus szervezetek. Már évekkel ezelőtt betiltották a Török Kommunista Pártot, amely azóta illegálisan működik s jelöltjei nem vehetnek részt a választásokon. A munkásosztály egyetlen, 1961-ben engedélyezett szervezetét, a Török Munkáspártot 1971 viharos politikai eseményei után betiltották s képviselőit súlyos szabadság- vesztésre ítélték. A legutóbbi két és fél évben sokezer török demokratát tartóztattak le. Hivatalos adatok szerint időközben 3300 személyt állítottak bíróság elé. Az Hu- manité jelentése szerint jelenleg 22 ezer demokrata sínylődik a törökországi börtönökben. Politikai meggyőződésük és állásfoglalásuk miatt tartják őket fogva. A katonai bíróságok továbbra is despotikusán járnak el. Röviddel az új köztársasági elnök megválasztása után az ország történelmének legnagyobb politikai pere kezdődött IsztanloroHorsiági „..siisittssk“ búiban; 256 személy ült a vád lottak padján. A Török Kommunista Párt betiltása és tagjainak kegyetlen üldözése ellenére .is működik. Törökország antidemokratikus törvényhozásával oly messzire ment, hogy közvetlenül a büntetőtörvény tiltja a kommunizmust. A török büntetőtörvény 141/1. cikkelye nemcsak a kommunista pártot mint politikai szervezetet tiltja be, hanem a kommunista tanítást és világnézetet is eltiltja. Ezenkívül a büntetőtörvény egyik cikke.» e szigorú büntetést helyez kilátásba azokkal szemben, akik „kisebbségi csoportokat“ alakítanak és így az „ország egysége megbontásának“ bűntettét követik el. Ezt a rendelkezést alkalmazzák a demokratikus szervezetek és funkcionáriusaik ellen. Ilyen helyzetben tartják a törökországi parlamenti választásokat, amelyekkel a kormánykörök igazoltatni akarják, hogy „demokratikusan“ kormányozhatnak a további megbízatási időszakban. A választások ráadásul olyan helyzetben zajlanak le, amikor gazdasági, társadalmi és politikai problémák gyötrik Törökországot. Az 1971 elején kormányváltozást ki- kényszerítő katonai körök eleinte azt a látszatot keltették, mintha meg akarnák gyorsítani a reformokat, amelyekről évek óta vita folyik Törökországban, pedig nagyon sürgetőek. A hatalom átvétele után azonban egyetlen komoly kérdést sem oldottak meg. A Török Kommunista Párt röpiratot terjesztett, amelyben minden haladó embert felszólított, hogy aktívan vegyen részt a választási harcban és a választási kampány keretében hangoztassa igazságos és jogos követeléseit: az összes politikai foglyok szabadon bocsátását, a török szuverenitást korlátozó amerikai támaszpontok megszüntetését és különféle _ egyezmények hatálytalanítását, a demokratikus szabadságjogok helyreállítását és a társadalmi reformok megvalósítását. A kommunisták különösen a földreform és a közoktatási reform szükségességét domborítják ki. Követelik az összes demokratikus szervezetek és politikai pártok tevékenységének engedélyezését. Külpolitikai téren fontos feladatnak tekintik a jószomszédi viszony megteremtését Törökország szomszédaival, főként a szocialista államokkal. Törökország folytasson független külpolitikát és szabaduljon ki a NATO hatalmából. Ezek a pontok alkotják a kommunisták választási programjának alapját. A Török Kommunista Párt vezetősége felszólítja a választókat, hogy vegyenek részt a választási küzdelemben, ugyanakkor azonban figyelmezteti őket, ne adják szavazataikat az Igazság Pártra, a Demokrata Pártra és a Köztársasági Pártra, amelyek a reakciós tábornokokkal együtt a jelenlegi antidemokratikus rendszer alapját alkotják. A kommunisták felszólították a választókat, hogy adják szava zataikat azokra a jelöltekre, akik síkra szállnak a demokra tikus jogokért, a reformokért és a nemzeti függetlenségért. Noha a jelenlegi antidemokratikus választási rendszerben nem nagyon valószínű, hogy a kormánypártok ne szereznék meg a kellő többséget, mégis az összes demokratikus erők feladata, hogy a választások alkalmával is kinyilvánítsák elhatározásukat, hogy pozitív változásokra törekszenek Törökország mai politikai életében. JAN BLAN >KÝ Todor Zsivkov Ausztriában Bécs — Todor Zsivkov, a bolgár Államtanács elnöke tegnap ötnapos hivatalos látogatásra Ausztriába érkezett. A tervek szerint megbeszéléseket folytat Jonas köztársasági elnökkel és Bruno Kreisky miniszterelnökkel. A tárgyalások középpontjában a két ország közti gazdasági és kulturális kapcsolatok elmélyítése áll. Todor Zsivkov Franz Jonas osztrák szövetségi elnök 1970. évi bulgáriai látogatását viszonozza. AZ SZKP KB meghívására a Szovjetunióban tartózkodott a csehszlovák pártmunkás-ikül- döttség, amely a XXIV. kongresszus határozatainak végrehajtását tanulmányozta az ideológiai munka szakaszán. ANDREJ BARČÁK csehszlovák külkereskedelmi miniszter vezetésével Nigériába utazott az a küldöttség, amely a két ország közti kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítéséről táp- gyal. HANOIBAN véget ért a Vietnami Hazafias Front Központi Bizottságának négynapos ülése, amely a szocializmus építésének időszerű feladatairól tárgyalt. OSLÓBAN nagygyűlést tartottak a béke-világkongresszus közelgő moszkvai tanácskozásának támogatása céljából. TRUDEAU kanadai miniszter- elnök egyhetes látogatásra Kínába utazott, ahol Csou En-laj miniszterelnökkel tárgyal és fogadja őt Mao Cetung is. A GALLUP közvéleménykuta- tó intézet legfrissebb felmérése szerint az amerikaiak többsége a Nyugat-Európában állomásozó fegyveres erők csökkentésének híve. BÉCSBEN folytatta tanácskozását az arab országok és 13 nyugati ország képviselőinek értekezlete a nyersolaj-kereskedelemről. CSENDŐRÖK és rendőrök felügyelete alá helyezték az olasz vasútvonalakat, miután egy zsaroló, aki egy milliárd líra „váltságdíjat“ követel, súlyosan megfenyegette az olasz vasúti társaságot. MADRID egyik munkásnegyedében letartóztatták a forradalmi antifasiszta hazafias front három fiatal aktivistáját és „felforgató propaganda-termékek“ terjesztésével vádolják őket. PERUBAN több mint 90 000 földmunkás beadvánnyal fordult a kormányhoz, hogy sajátítsa ki a „Cerro Corporation“ amerikai részvénytársaság vagyonát. MOSZKVÁBAN ülést tartotta KGST mezőgazdasági állandó bizottságának egyik albizottsága, amely a tagországok élelmiszeriparának szakosításáról tárgyalt. Megszakadtak a kétoldalú vietnami tárgyalások Saigon —- Tiltakozásul a saigoni fegyveres erőknek a dé%- vietnami felszabadított terület tek ellen elkövetett sorozatos támadásai miatt a DIFK küldöttsége Saigonban kivonult a két katonai tanácskozó testület üléséről. A DIFK-küldöttek távoztak a dél-vietnami felek kétoldalú katonai vegyes bizottságának, valamint az indokínai háborúban eltűnt amerikai katonák felkutatásával foglalkozó katonai vegyes csoportnak üléséről. A tűzszünetet sértő amerikai —saigoni cselekmények miatti tiltakozásul a VDK küldöttei is kivonultak a háborúban eltűnt és elhúnyt amerikai katonák felkutatásával foglalkozó katonai vegyes csoport üléséről.
