Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)
1973-10-09 / 240. szám, kedd
lliók reménysége a béke szavatolásé A MOSZKVAI BÉKE-VILÁG KONGRESSZUS ELŐTT Az egész haladó szellemű emberiség a moszkvai béke-világkongresszusra készül. Dr. Jaroslav Musílek- kel, a tudományok kandidátusával, a világkongresz- szus csehszlovák előkészítő bizottsága elnökségének a tagjával a közelgő tanácskozásokról beszélgettünk. Megkértük, tájékoztasson a szocialista országok békepolitikájának lényegéről, és a kongresszus várható eredményeiről. — A Szovjetunió és a többi szocialista ország néhány év óta tartó békeoftenzívájának eredményeként lényegesen megváltoztak a szocializmus és az imperializmus erőviszonyai a világban, jelentette ki Musi- lek elvtárs. Az egymástól eltérő két világrendszer békés egymás mellett élésének, illetve együttműködésének a lehetősége a Szovjetunió bölcs politikája és előrelátása jóvoltából egyre konkrétabb formál ölt. A Szovjetuniónak ugyanis sikerült végre megértetni© az USÁ-val, az NSZK-val és a többi kapitalista országgal, hogy a szocialista országokkal fenntartott szorosabb kapcsolatuk kölcsönös előnyökkel járhat, ami azonban nem jelenti azt, hogy megszűnik a szocialista és a kapitalista országok ideológiai harca. Ellenkezőleg, ez azért sem lehetséges, mert a szocialista országok továbbra is támogatni fogják a kapitalista országok munkásosztályának forradalmi harcait. Kötelességüknek tartják az elnyomott nemzetek felkarolását és a gyarmatosítás, valamint a faji megkülönböztetés elleni rendíthetetlen, meg nem alkuvó harcot. Ez azonban nem lehet akadálya annak, hogy saját és jövő nemzedékeink békés, nyugodt élete érdekében ne tegyünk meg minden tőlünk telhetőt. A nemzetközi biztonság megteremtése, a konkrét intézkedéseket igénylő békeharc felelősségteljes feladat, melynek teljesítésében a legszélesebb társadalmi rétegeket kívánjuk érdekeltekké tenni. ® Mi jellemzi a kongresz szus előkészületeit? Az október 25—31-e közt megtartásra kerülő kongresz- szust a Béke-világtanács hívta össze, mely fennállása óta — a jövő év áprilisában ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját — a nemzetközi kérdések dem okna tikus és haladó szellemben történő megoldásáért küzd. Ez a záloga annak, hogy a közelgő moszkvai kongresszus olyan nemzetközi légkörben zajlik le majd, mely lényegesen különbözik az előző kilenc kongresszus légkörétől. A Szovjetunió és a többi szocialista ország következetes békepolitikája és a világ haladó szellemű erőinek törekvései ugyanis nem maradtak eredménytelenek. Ezt bizonyítják pl. az európai biztonsági konferencia tanácskozásai, az NDK nemzetközi jogainak elismerése és az ország felvétele az ENSZ-be, vagy akár a vietnami háború befejezése, sőt a Szovjetunió és az USA közt létrejött megállapodások is a béketörekvések jelét viselik magukon. © Miben különbözik a moszkvai kongresszus az előzőektől? — Elsősorban abban, hogy a kongresszusra a nyugati országok demokratikus erői is bejelentették részvételüket, azok, akik eddig nem voltak hajlandók együttműködni a Béke-világtanáccsal. Már az előkészítő tanácskozások során tapasztaltuk a nemzetek békés együttműködésére, a leszerelésre és az országok függetlenségének a biztosítására irányuló szabad véleménycsere rendkívüli előnyeit. A kongresszusra az ts jellemző, hogy azt valamennyi ország békevédői együtt készítik elő. Ha akadnak is olyanok, akik eltérő nézeteket vallanak, a kongresszus a békére, a biztonságra és a függetlenségre törekvő erőknek alkalmat ad a párbeszédre, arra, hogy megértsék egymást. Ez az egység a legfőbb feltétele annak, hogy az országok a béke ügyét a sajátjuknak tekintve, a szorosabb együttműködés mellett döntsenek. Az sem téveszthető szem elől, hogy a kongresszuson mindenki részt vehet. A bizottságok várják mindazokat, akik egyetértenek a kongresszus céljaival, s ezek megvalósításához segítségüket is felajánlják. És hogy nincsenek kevesen, azt az is bizonyítja, hogy a kongresszusi előkészületeken kb. 110 nemzeti és mintegy 80 különböző nemzetközi szervezet vesz részt. Különösen nagy jelentőséget tulajdonítok annak, hogy a kongresszust az ENSZ is teljes mértékben támogatja. Ez Kurt Waldheimnek, az ENSZ főtitkárának a kongresszus nemes céljait méltató üzenetéből is kitűnik. & Miről tanácskoztak a júliusban megtartott értekezleten, melyen a kongresszus programját is bizonyára összeállították? Mindenekelőtt 13 szakbizottságot létesítettünk. A Béke-világtanács és a kongresszus előkészítő bizottsága felszólította a békeszerveket, a bizottságok rendelkezésére bocsátandó anyagok és adatok előkészítésekor a jelenlegi helyzet: tudományos elemzéséből induljanak ki, hogy a főbb problémák minden szakaszon nyilvánvalókká váljanak, és hogy a résztvevők többsége által elfogadható konkrét megoldások biztosíthatók legyenek. Minden egyes bizottság bizonyos problémakörrel foglalkozik majd, s elvben minden küldött bármelyik bizottság munkájában részt vehet. Az előkészítő bizottság az egyes bizottságok sorrendjét az általuk megvitatandó problémák fontossága szerint állapította meg. Az első bizottság munkakörébe tehát a békés egymás mellett éléssel és a nemzetközi biztonsággal kapcsolatos kérdések tartoznak, A második bizottság — melynek Csehszlovákia is tagja — Indokínával, a harmadik a Közép-Keleten megteremtendő igazságos béke kérdésével, a negyedik az európai biztonság és a nemzetek együttműködésének problémájával foglalkozik majd. Az ázsiai békéről és biztonságról az ötödik bizottság fog tanácskozni, melynek az ázsiai országok haladó szellemű erőin kívül az Afroázsiai Szolidaritási Bizottság is tagja. A leszereléssel kapcsolatos kérdések a hatodik bizottságot illetik. A hetedik bizottságban a gyarmatosítás és a faji üldözés elleni nemzeti felszabadító harcról, a nyolcadik bizottságban pedig az államok gazdasági függetlenségéről fognak tárgyalni. Az életkörülmények és a környezet a kilencedik bizottságba, a kultúra és a nevelés problémái pedig a tizedik bizottságba tartoznak. Ez utóbbi munkájából a Nemzetközi Újságíró Szervezet, a Rádió és a Televízió Nemzetközi Szervezete, valamint a Tanítók Világszövetsége is kiveszi részét. A tizenegyedik bizottság a gazdasági, a tudományos és a műszaki együttműködés lehetőségeit veszi majd fontolóra. Ennek a bizottságnak a tanácskozásaihoz az alapanyagokat és adatokat Csehszlovákia készítette elő. Az igényes feladat teljesítését a Csehszlovák Tudományos Akadémia Filozófiai és Szociológiai Intézete, a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság, valamint a prágai és a bratislavai Gazdasági Főiskola, a Károly Egyetem és a November 17. Egyetem vállalta. Hátra vannak még a szociális problémákkal, az emberi jogokkal kapcsolatos kérdések, továbbá a kormányszervezetek és szervek együttműködését biztosító lehetőségek, melyeknek megvitatása a tizenkettedik, illetve a tizenharmadik bizottságra vár. A elmondottakból is nyilvánvaló, hogy a bizottságok programja az egész emberiséget érintő, legégetőbb kérdésekre igyekszik választ találni. © Feltételezhető tehál, hogy a moszkvai kongresszus hatalmas békéiiintelessé izmosodik, melyhez hasonlóra, a különböző társadalmi erők részvételét és a tartalmi gazdaságát tekintve, még nem volt példa a békemozgaknn történetében? — Valóban ezt várjuk a kongresszustól, mely minden bizonnyal értékeli majd a Szovjetunió és a többi szocialista ország fáradozását és a nemzetközi feszültség enyhülésében észlelhető eredményeket. A moszkvai Kongresszusi Palotában a 3000 küldött befogadására már nagyban folynak az előkészületek. Az idei júliui- si tanácskozásokon megválasztott Nemzetközi Előkészítő Bizottság 32 tagú végrehajtó szervével együtt megszakítás nélkül dolgozik. A küldöttségek is felkészültek felelősség- teljes feladataik lelkiismeretes teljesítésére. Szeptember közepén. — egy hónappal a kongresszus megnyitása előtt — már megkapták a tanácskozások anyagát. Elég idejük volt tehát arra, hogy véleményt mondjanak a problémákról és kidolgozzák álláspontjukat. 9 Hogyan támogatják a csehszlovákiai dolgozók a moszkvai béke-világkongresz- szust? A kongresszus. — a többi szocialista országhoz hasonlóan — hazánkban is élénk visszhangra talált. Tiszteletére dolgozóink kötelezettségeket vállalnak, szocialista munkaversenyeken vesznek részt, határozatokat hoznak, melyekben felszólítják küldöttségünket, a kongresszuson a legnagyobb határozottsággal lépjen fel és emeljen szót a béke mellett. Követelje a nemzetközi légkör javulását és ítélje el a hidegháborút, a militarizmust, az agressziót, a revansizmust, a neofasizmust, a faji megkülönböztetést, a gyarmatosítást, a neokolonia- lizmust, a nemzetiségi és a szociális elnyomatást. Nem tűrhetjük ugyanis az imperialista reakció sötét erőinek garázdálkodását, melyek csakúgy, mint a múltban, ma is a háborús összetűzések forrásai és a nemzetek szenvedésének okozói. Nagyon fontosnak tartom, hogy az egész országban sikerült megteremtenünk a megfelelő hangulatot, és hogy dolgozóink őszintén elgondolkod- , nak azon, ki hogyan járulhat hozzá mindennapi munkájával a békéhez. Ezért köszönetét és elismerést érdemelnek. Mivel szeretné még kiegészíteni az elmondottakat, Musílek elvtárs? — Már a júliusi moszkvai tanácskozások hangulata is rendkívül biztató volt. Meggyőződtünk róla, hogy a békéért, a demokráciáért, az igazságért és a nemzetek közti békés együttműködésért harcoló erők tekintélye az egész világon növekszik. Bebizonyosodott, hogy a szocialista országok békepolitikáját lakosságunk a saját ügyének tekinti. Egyetért a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élését hirdető lenini elvekkel és kezdeményezően támogatja a szovjet kommunisták XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogramot. Optimizmusunk tehát indokolt. Bízunk a kongresszus sikerében. KARDOS MÁRTA KÍVÁNCSISÁG . Könözsi felvétele Egészségügyi problémáik A legmagasabb fokú egészségügyi gondoskodást társadalmunk elsőrendű kötél ességének tartja. Sem nem könnyű, sem nem egyszerű ez a feladat. Az egészségügy fejlesztésével kapcsolatban tekintetbe kell venni a lakosság változó egészségügyi állapotát, az orvostudományok és a kutatás, az egészségügyi műszerek fejlődését, meg kell teremteni a személyi feltételeit az egyre igényesebbé váló feladatokkal való megbirkózásnak, s emellett optimálisan ki kell használni az állam gazdasági lehetőségeit. A gyógyító-megelőző gondoskodás területén az utóbbi időben a fő figyelmet a rendelőintézeti szolgáltatások minőségének megjavítására, a rendelő- és gyógyintézetek hálózatának továbbfejlesztésére fordítjuk. Gondoskodás történik tehát a rendelőintézetek hálózatának bővítéséről, ahol a beteg először kerül közvetlen érintkezésbe az orvossal. Az illetékes szervek mindent elkövetnek, hogy csökkenjék a szakorvosi vizsgálatokra várakozás időtartama. így például a múlt évben 432 új orvosi helyet rendszeresítettek a nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozó egészség- ügyi intézményekben; ennek több mint a fele, pontosan 231 az orvosi rendelőintézetekre jut. Csak a nyugat-szlovákiai kerületben 171 orvost irányítottak át a fekvőbeteg-osztályokról a rendelőintézetekbe az elmúlt két esztendő folyamán Meg kell azonban mondani, hogy a rendelőintézetek orvosi ellátottságának megerősítése nem történik Szlovákia valamennyi járásában egyforma intenzitással, így aztán még mindig akadnak, ha nem is fehér, de „halvány“ helyek. Július elsejével 121 volt Szlovákiában a szakorvosi rendelőintézetek száma. Több ilyenben bevezették az orvosi és ápoló személyzet számára a második műszakot. Ennek célja, lehetővé tenni a betegeknek, hogy munkaidőn kívül is jelentkezhessenek kezelésre, ami elősegíti a munkaidő jobb kihasználását a munkahelyeken. A tapasztalat azonban sok helyütt azt mutatja, hogy míg a délelőtti órákban majdnem mindig zsúfoltak a rendelőintézetek előszobái, addig délután, — noha a kezelés éppen olyan jó és a várakozási idő lényegesen rüvi- debb — igen csekély az érdeklődés. Nálunk ugyanis sokan megszokták és természetesnek veszik, hogy munkaidő alatt menjenek orvoshoz tekintet nélkül arra, hogy sürgős e a vizsgálat, illetve a kezelés. Ezzel az ürüggyel ugyanis a munkahelyen kívül sok más, az egészséggel semmiképpen össze nem függő magánügyet is el lehet intézni... A rendelőintézetekben bevezetett ke'tős műszak tehát csak akkor teljesíti feladatát, ha a vezető beosztású dolgozók rámutatnak a délutáni le- 1 ehetőségre. Jelenleg 1236 orvosi körzet van Szlovákiában, viszont ezek közül 34 még mindig ideiglenes személyzeti ellátottságú és 14- nek egyáltalán nincsen személyzete. Ezeket a hiányokat sürgősen pótolni kell. A közeljövőben megoldandó fontos feladat fokozatosan kiegészíteni a körzeti rendelőket megfelelő szakorvosi — gyermekorvosi, fogorvosi, nőgyógyászati — szolgálattal, valamint az öregekkel foglalkozó ápolónővel is. Jók a tapasztalatok az ún. kettős és hármas egészségügyi körzetek létesítésével, ahol könnyebb megoldani az orvosok esetleges egymás közötti helyettesítésének a kérdését. A szlovákiai egészségügyi igazgatás igein nagy gondot fordít a körzeti orvosok szakmai képzettségének növelésére, hogy megsze- rezzék a szükséges belgyógyászati képesítést, s úgy kezeljék a betegeket, hogy ne kelljen őket feleslegesen más orvoshoz küldeni vizsgálatra. Ugyanígy megköveteli tőlük, hogy ne engedjenek ama dolgozók sürgetésének, akik munkaképtelenségük elismeréséért folyamodnak, noha egészségügyi állapotuk ezt nem indokolja, gyógyszereket akarnak előíratni anélkül, hogy erre valóban szükségük lenne, stb. Másrészt viszont céltudatosan korszerűsíteni kell a körzeti és üzemi rendelőket és jobban fel kell szerelni. Az üzenni dolgozók egészség- ügyi gondozását 222 körzeti, üzemi egészségügyi központ, 227 orvosi állomás, 6 üzemi rendelőintézet, 431 ággyal rendelkező két üzemi kórház és összesen 95 férőhelyes két éjjeli szanatórium biztosítja. Aránylag széles körű hálózat ez, A nemzeti bizottságok a közegészségügyi intézetekkel s a szakszervezetekkel együttműködésben ez év végéig felmérik és értékelik a dolgozók számára az egyes járásokban nyújtott egészségügyi szolgáltatások iránti igényeket, és ennek az elemzésnek az alapján hozzák meg a további rendszabályokat. Ami a fekvőbeteg-intézeteket illeti, Szlovákiában július elején 46 137 volt a kórházi fekvőhelyek száma, ebből 30 519 kórházakban és szülőotthonokban. Ez a szám azt mutatja, hogy Szlovákiában ezer lakosra 6,6 kórházi ágy jut, míg az országos arány 8,15. A megbetegedések alakulása megköveteli a kórházi ágyállomány átprofilo- zását, a szakorvosi szolgáltatások irányzati megváltoztatását. Ezzel kapcsolatban még elég gyakran érvényesülnek helyi érdekek, amelyek kis, mem hatékony fekvőbeteg-osztályok létesítésére irányulnak, a járások valamiféle „önállóságra“ törekednek, fékezve nem egyszer azokat a törekvéseket, amelyek az egészségügyi szolgáltatásoknak nagyobb egységekbe való célszerű integrálását célozzák. Fontos probléma — amely azonban az egészségügyi dolgozók lehetőségein kívül esik — új egészségügyi intézmények létesítése is. Ennek jelentősége nyilván nem utolsó rendű, da ami a beruházások ütemét illeti, úgy látszik, az építőipari vállalatok érdeklődésének utolsó fokán áll. Az ötödik ötéves tervidőszakban ezekre a létesítményekre Szlovákiában több mint 4.5 milliárd korona összeget kell a beruházási keretből felhasználni, ámde egyes beruházások előrehaladása nem nyújt biztosítékot arra nézve, hogy sikerül ezeket a feladatokat teljesíteni. Pozitív példaként lehet említeni a poprádl kórház építését, ahol az összes érdekeltnek és pártszervek képviselőinek részvételével rendszeresen ellenőrzési napokat tartanak, és az így közösen hozott intézkedések teljesítésével biztosítják a beruházás zökkenőmentes menetét. JÁN KOMES 1973. X. 9.
