Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)
1973-10-07 / 40. szám, Vasárnapi Új Szó
Politikai könyvtár kezdte meg működését Komáromban. A mintegy 12 000 kötetes könyvtárat a Járási Könyvtár mellett, a Tiszti Pavilon épületében rendezték be. Létrehozását örömmel fogadták a Marxista—Leninista Esti Egyetem hallgatói is, akik számára jelentős segítséget nyújt az új létesítmény. A könyvtárhoz ízlésesen berendezett tanulószoba is tartozik. Németh István Űrömmel készül A bratislavai Könyvtárosképző Iskola az Idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Jubileumi ünnepséget, találkozót szervez erre az alkalomra az iskola igazgatósága. A volt tanítványok segítségéved felmérést végeznek: hány növendék maradt a szakmában, hogyan hasznosították az iskolában szerzett tapasztalatokat. Ugyanakkor a volt növendékektől ötleteket, javaslatokat kérnek a leendő könyvtárosok képzésére vonatkozólag. Örömmel készül erre a találkozóra Varga Ferenc- né, a šafárikovói (tornaijai) könyvtár vezetője, aki levelezői tagozaton, az iskola egyik kirendeltségén, Banská Bystricán végezte könyvtárosi tanulmányait. Örömmel készül a találkozóra, mert szeretettel emlékszik vissza iskolájára, mely mind a nevelés terén, mind szakmai téren sokat adott neki. A találkozón nem kell majd szerénykednie, hisz a könyvtár, melyben hét éve dolgozik, az idén májusban elnyerte a „Példás könyvtár“ megtisztelő címet. Borzi László Sikeres évzáró Izsa községben a Nőszövetség helyi szervezetének évzáró taggyűlésén megje>- lent Komlósi Menyhért, a falusi pártszervezet elnöke, valamint Varga Lajos, a hnb elnöke is. Kajtár Jó- zsefné, a szervezet elnöke néhány évre visszamenőleg elemezte, értékelte a tevékenységet. Tavaly már elég tevékeny volt a szervezet. Rendszeresen ülésezett a vezetőség, eredményesen szervezték meg a vietnami akciót. Negyvenöt tagja van a szervezetnek. Elhatározták, hogy az idén újabb 10 tagot toboroznak. Néhányan a „veterán“ tagok közül is eljöttek a gyűlésre. Danczik Judit néni, Vargáné, Orosz Erzsi néni, akik 20 évvel ezelőtt és később is igen jó munkát végeztek. Több nasznos javaslatot terjesztettek elő a munkamódszerek megjavítására vonatkozólag. Megvalósításukra szükség is lesz, hisz a szervezet tagjai nagyon szép munkatervet dolgoztak ki. Bohanes Sarolta, a járási küldött is örömmel állapította meg, hogy megfelelő volt a tagok részvétele a gyűlésen, s aktívan kapcsolódtak be a vitába. Végül azzal fejezték be az évzáró taggyűlést, hogy az új vezetőség összetétele biztosíték arra vonatkozólag, hogy a szervezet tagjai a kitűzött terveket meg is valósítják. Kurucz Nándorné Három falu öröme Tavaly kezdték meg Tur- nianská Nová Ves (Torna- újfalu) községben 1,4 millió koronás költséggel az iskola építését, mely mellé óvodát, iskolai étkezdét és tanítói lakásokat is építenek. A munkálatok már befejezéshez közelednek. Tóth Bertalan, hnb-titkár irányítja a munkálatokat, mert a helyi nemzeti bizottság költségvetéséből építik az új iskolát. Tájékoztatása szerint az óv végén át is adják rendeltetésének az épületet. Három falu örömét jelenti majd ez, mert a tomaújfalusi diákokon kívül Chorváty (Horváti) és Hostovce (Vendégi) községekből is ebbe az iskolába járnak majd a tanulók. Zolczer János Ügyes dohányosok Medvesalján » z idén 50 hektáron termesztettek dohányt. Hét dohányos csapat, azaz 105 dolgozó foglalkozott termesztésével, begyűjtésével. A MEDVES Efsz szak- agronómusa, Pelle Zoltán elvtárs számítása szerint a 15 pajtába begyűjtött dohány bőven elegendő ahhoz, hogy túlteljesítsék tervüket, pedig nem is akármilyen tervről van sző": 750 métermázsa dohányt küldenek a gyárba, s legalább 1 millió 725 ezer koronás jövedelmet szeretnének elém’' /Mez Júlia lanulószoíia 1973. X. 7. A győzte*. Az idén a „PAX — ARVA — COLAT“, azaz „Békében művelni a földet“ jelszó jegyében rendezték meg a Veľký Krtíš-i (nagykürtösi) járásban a szántóversenyt, melynek győztese Klincsok Miklós, a Szkla- bonyai Efsz 33 esztendős traktorosa. 1964 óta szövetkezeti tag, s 1969 óta rendszeresen benevez az évenként megtartott szántóversenybe. Tavalyelőtt az országos verseny első helyezettje volt. Az idén a járási verseny I. kategóriájában újból első helyet szerzett. Három vidám gyermek édesapja, szerény, becsületes. A szövetkezet vezetői és dolgozói elégedettek munkájával, mert nemcsak a versenyek idején jeleskedik helytállásban, hanem a csúcsmunkák idején is. Mestere szakmájának, a szántásnak. Több emlékérem, dicsérő oklevél bizonyítja ezt, s ami a legfontosabb: munkájának minősége is. 7olerer László Svodín (Szogyén) község határában már harmadik éve folyik a mintegy hatezer éves palánkvár maradványainak a feltárása. Legutóbb nagyon érdekes sírra bukkantak az ásatások során. A sírban egy nő teljes épségű csontvázát találták meg. Dr. Pavúková Viera, az ásatások vezetője a leletet vizsgálva megállapította, hogy a halottat jobb oldalára fordítva, felhúzott lábakkal temették el. Mellé edényekben élelmet helyeztek. A sír az úgynevezett lengyel és bádeni kultúra idejéből származik. Az ásatások során most feltárt sír sorrendben a huszonhar- madik ezen a terepen. A palánkvár maradványainak a feltárását folytatják, hisz közép-európai vonatkozásban is jelentős ásatásról van szó. Ifj. Kovács Ferenc A legjobbak /* * A Szlovák Magnezitművek üzemei közül a Rimavská Sobota-i (rimaszombati) járásban a burdai és hnúšťai üzem 10 munka- csoportja közül öt megkapta a „Szocialista munkabrigád“ címet. A burdai üzem 104,5 százalékra, a hnúšťai üzem 103,4 százalékra teljesítette munkatervét. A munkatermelékenység a burdai üzemben 105,1 százalékos volt, a hnúšťai üzemben pedig 102,5 százalékos. Juhász István Először Á Rokkantak Szövetsége országos sportvetélkedőt rendezett, hazánkban először a paraplegikus (kocsihoz kötött) rokkantsportolók számára, Bratis- lavában. Asztalitenisz, súly- lökés, gerelyvetés és speciális atlétikai négytusa szerepelt a programon. A vetélkedő sikert aratott a rokkantak körében. Valószínűleg ezentúl évről-évre hagyományosan megrendezik majd. IB Oly szép Kolárovón (Gútán) a zöldterületek, -sávok gondozása és ápolása a Technikai Szolgáltatások 17 tagú munkacsoportjának a gondja. Lupták László vezetésével szép eredményt ért el a csoport. Az idén üvegházakban és melegágyakban 16 fajta 119 500 virágtövet és palántát termesztettek, melyekből bőven jutott a város mindegyik közterére, utcájára. A virágokon kívül 500 bokor rózsát, 325 rózsafát és 260 díszbokrot ültettek ki. A munkacsoport tagjai: Hojcka Ondrej, Szabó Béla, Mátyás Endre, Névery Erzsébet, Cerná Helena, Huszárik Irén, Vincze Judit, Balázs Gabriella, Mátyás Zsuzsa, Téglás Erzsébet, Szabó Anna, Száraz Katalin, Fillöp Margit, Takács Ilona, Cígleová Júlia, Gálffy Mária. Mindannyian becsülettel, lelkesen dolgoztak. Ennek bizonyítékául elég megtekinteni a város egyetlen, új, modem lakótelepét, amelynek látványa szinte pihenteti az ember szemét, olyan szép. Egyébként a zöldterületek létesítése számukra csak a munka kezdetét jelenti, mert főleg a szakszerű gondozást tekintik fő feladatuknak. Erre büszkék is a gútaiak, mert ilyen formában a létesített parkok, zöldterületek és -sávok nemcsak szépséget jelentenek, hanem Gúta városi jellegét is megadják. Kolozsi Ernő Emlékeztet Anton Straka, hajdani budapesti sajtóattasénk annak idején többek között Kelet-Csehországot is meg akarta mutatni közeli barátjának, József Attilának. A magyar költő azonban már nem valósíthatta meg utazását, sohasem ismerhette meg Jirí Wolker hazáját. Csak más írókat vezethetett el az észak keleti határvidékre, aki szlovák létére nagyon szerette ezt a tájat, melyet oly színesen ecsetelt műveiben Božena Némcová és Alois Jirásek. De Anton Straka, a csehszlovák—magyar barátság hídépítője, maga sem barangolhatott sokáig ezen a tájon. Midőn 35 évvel ezelőtt utoljára járta végig kedvenc helyeit, az Orlické hory egyes pontjait, bizonyos területeket meg sem közelíthetett. Hiába volt a Csehszlovák Külügyminisztérium alkalmazottja, úgy érveltek, hogy polgári személy és semmi keresnivalója a betonerődök körül. Ugyanis 1938-ban a csehszlovák hadsereg nem számított arra, hogy szerződéses nyugati szövetségesei cserbenhagyják, s éppen ezért harcra készült, betonerődöket épített. A Rychnov nad Kňežnou-i járásban több ilyen erődítmény is van. Az egyik, Rokytnice község határában, a „Hanička“ nevet viseli. Azt mondják, még a hajdani katonák nevezték el így. Az idősebbek emlékeznek, hogy a jól felszerelt harcosok könnyeztek, amikor felsőbb utasításra harc nélkül kellett távozniuk innen. Ma az erőd múzeumi nevezetesség, de mint a lakosok mondják, nemcsak látványosság, hanem emlékeztet is. Szántó György A huszonharmadik lelet
