Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)
1973-10-07 / 40. szám, Vasárnapi Új Szó
nek annak érdekében, hogy a kitűzött határidőre elkészüljön a gazdasági telep. Bizonyos fokú felelőtlenség csak a Hurbanovói Építkezési Vállalatot terheli, amely az utak betonozását és a külső vízvezeték szerelését vállalta, de a munkának mintegy 25 százalékát elvégezve mindent itthagyott A dolgozók közül nehéz lenne bárkit is kiemelni, hiszen mindannyian lelkiismeretesen végzik munkájukat. De érdemes szólni legalább Domonkos István kőművescsoportjáról, mely az irodaépületen dolgozik, valamint a Kovácsik Gyula vezette ácscsoportról, mely a reá bízott feladatot mindig idejében teljesítette. Nagy segítséget nyújt az építkezéshez Volkovics Béla gazdaságvezető, Dubovský Géza, a növénytermesztés vezetője, valamint Matyó József, az ÁG igazgatóságának üzemgazdásza, aki főleg a munkaszervezésben és anyagbeszerzésben nyújtott nagy segítséget. Ha figyelembe veszem a látottakat, hallottakat, bizony el kell ismernem: a segítségre itt nagy szükség van, hiszen nem egyszerű építkezésről van szó. Olyanról, amely környezetvédelmi szempontból is társadalmi jelentőségű, s amelyre méltán lehet büszke majd az ÁG vezetősége. BOJTOS JÁNOS antovka (Szántó) község már régen hírnevet szerzett magának üdítő ásványvizével. Amióta megépült a szomszédos Ma linovce (Magyarad} határában a szántói vizet hasznosító fürdő, egyre többen, ke resik fel üdülés, gyógyulás céljából. Néhány évvel ezelőtt Santovka néven egye sült a két község, ami érthető is, hiszen távolságról a két község között nem lehet beszélni, mivel ahol a magyaradi há znk végződnek, ott kezdődnek a szántójak. A rohamosan fejlődő, csinosodó fürdőhelyet ma már sokan látogatják. Ez a tény csak sürgeti, gyorsítja a község fejlesztését. A helyi vezetők el is követnek minden tőlük telhetőt, hogy a vendégeket kellemes környezet fogadja, hogy megszeressék a fürdőhelyet, és minél gyakrabban látogassanak ide. A fürdőhely környékének esztétikáját azonban nagyban lerontják a Šahyi Állami Gazdaság ma- linoveci üzemrészlegének a főút mellett, rendezetlen összevisszaságban „ékeskedő“ mezőgazdasági épületei, istállói, magtárai stb. Csupa kiszolgált, viharvert, lebontásra érett épület. Ezen a telepen csak komolyabb anyagi beruházással lehetne valamit elérni. Tisztában vannak ezzel a gazdaság irányítói, vezetői is, ezért egy határozott döntés született: nem újítják fel a régi épületeiket, hanem a falu feletti dombon — másfél kilométerre a lakott területtől — építik fel az új, minden igényt kielégítő, korszerű gazdasági központot. Volkovics Béla üzemvezetőtől a gazdaságról, az elért eredményekről érdeklődöm. — Üzemünk 800 ha mezőgazdasági területen gazdálkodik, ebből 710 ha a szántó. A vidék dombos, a talaj minősége is elég gyenge, komoly hektárhozamokat nemigen tudunk elérni, de a körülményekhez mérten eredményeinkkel meg vagyunk elégedve. Állattenyésztésünket 400 darab szarvasmarha, ebből 224 tehén, 2700 tojóstyúk és 360 juh alkotja. A tehénállományt a jövőben átszervezzük, a Az új telep. Előtérben a silógödrök silóvermek, hidroglóbusz stb. Lehocky László építésvezetővel az épülő irodaház tövében találkozunk. Hármasban indulunk a terepszemlére. Először a négy tehénistállót tekintjük meg, ahol a tehenek gondozását a legkorszerűbb módszerekkel fogják végezni. Az almot gumimatrac helyettesíti, az ürülék egy rostéllyal fedett csatornán át jut a trágyagödörbe Az állatok külön boxokban kapnak elhelyezést, ahol megkötésük is teljesen automatizált. A gondozó egyetlen mozdulattal 25 tehenet „köt“ meg egyszerre. A takarmányt az istállók előtti silógödrökből traktorok szállítják az istállóba, s azokról egyenesen a vályúkba szórják. A kifejt tej üvegcsöveken át jut el a központi hűtőtartályokba. Közben egy automatikus berendezés méri a tej mennyiségét. A négy darab 500 literes tartályból szintén szivattyú emeli a tejet a szállítókocsiba. Az istállók közölt van az ellető istálló, ahová a fertőtlenítő „zuhanyozón“ át vezetik majd a teheneket. A borjakat innen a borjú neveidébe viszik, amelyet télen meleg levegővel fűtenek. Az most épülő új istállókba már nagyrészt törzskönyvezett tehenek kerülnek, aminek következtében a tejtermelés is emelkedni fog. Jelenleg 8 liter körüli napi átlagot érünk el, és az első félév gyengébb eredményei miatt a tervteljesítés- sel egy kicsit lemaradtunk. A növendékmarhák- nál a tervezett súlygyarapodást elértük. Tojás- termelési tervünket 109 százalékra teljesítettük. Baromfitenyésztésünk félig automatizált, de ennek bővítésével a jövőben már nem számolunk. Gazdasági eredményeinket az a tény is negatívan befolyásolja, hogy teljesen elavult, minden korszerűsítési intézkedést kizáró épületekben termelünk. De már nem sokáig, hiszen épül, illetve befejezés előtt áll az új gazdasági központ, mely a modern gazdálkodás minden követelményének eleget tesz. Az építkezés 1970 tavaszán indult meg. Elsőként a másfél kilométeres bekötő út készült el, közel 2 millió koronás beruházással. Az emeletes iroda- é|)ületen kívül 4 tehénistállót és egy borjúnevelőt építünk. Mindegyiket a legkorszerűbb felszereléssel látjuk el, aminek következtében az állatgondozók száma is jelentősen csökken. De talán nézzünk körül a helyszínen — fejezi be Ismertetését Volkovics elvtárs. Néhány perc múlva már kint is vagyunk az új telepen. A látvány valóban meglepő: példás rendben sorakozó épületek, magtárak, hatalmas istállók mellett az egészségügyi ellenőrzés és a gondozók tisztálkodási céljaira külön helyiségeket építenek. Mivel a telepen minden lehetséges munkát automatizálnak, így az állatgondozók száma a minimálisra csökken. Eddig egy gondozó 13 tehenet látott el, ezekben az istállókban már 50 tehén jut egy gondozóra. Az állattenyésztési komplexum szomszédságában épült fel a 60 vagonos gabonatároló, melyben korszerű gépsor biztosítja a gabona tisztaságát. Van azonban egy komoly hiányossága is: „kifelejtették“ belőle a szárítóberendezést, ami ma már nélkülözhetetlen tartozéka minden komolyabb mezőgazdasági üzemnek. Tovább haladva a gépesítő központba jutunk. Itt garázsokat, javítóműhelyeket, gépmosót es egy üzemanyagtöltő állomást építenek A műhelyeket, garázsokat központi fűtéssel látják el. — Ez a korszerű mezőgazdasági telep, melynek a közelben aligha akad párja, 25 millió koronás költséggel épül — mondja Lehocky László építés- vezető. — A munkálatok 65 százalékát az ÁG munkásai, szakemberei végzik. Ez év végén kellene átadni az egész telepet, de bizonyos hiányosságok hátráltatják a munkát. Egyik probléma a cementhiány, ami jelentősen lassítja az építkezés menetét. Az építkezést végző vállalatok mindent elkövetVmkovics Béla gazdaságvezetó Lehocky Lászlóval, az építkezés irányítójával beszéli meg az építkezés problémáit Domonkos István irányítása ineiiett kiváló munkát végez a kőművescsoport Uj*n épületekben termelt eddig a gazdaság
