Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)

1973-10-07 / 40. szám, Vasárnapi Új Szó

nek annak érdekében, hogy a kitűzött határidőre elkészüljön a gazdasági telep. Bizonyos fokú fe­lelőtlenség csak a Hurbanovói Építkezési Vállala­tot terheli, amely az utak betonozását és a külső vízvezeték szerelését vállalta, de a munkának mintegy 25 százalékát elvégezve mindent ittha­gyott A dolgozók közül nehéz lenne bárkit is kiemelni, hiszen mindannyian lelkiismeretesen végzik mun­kájukat. De érdemes szólni legalább Domonkos István kőművescsoportjáról, mely az irodaépüle­ten dolgozik, valamint a Kovácsik Gyula vezette ácscsoportról, mely a reá bízott feladatot mindig idejében teljesítette. Nagy segítséget nyújt az építkezéshez Volkovics Béla gazdaságvezető, Dubovský Géza, a növényter­mesztés vezetője, valamint Matyó József, az ÁG igazgatóságának üzemgazdásza, aki főleg a mun­kaszervezésben és anyagbeszerzésben nyújtott nagy segítséget. Ha figyelembe veszem a látottakat, hallottakat, bizony el kell ismernem: a segítségre itt nagy szükség van, hiszen nem egyszerű építkezésről van szó. Olyanról, amely környezetvédelmi szempont­ból is társadalmi jelentőségű, s amelyre méltán lehet büszke majd az ÁG vezetősége. BOJTOS JÁNOS antovka (Szántó) község már régen hír­nevet szerzett magának üdítő ásványvi­zével. Amióta megépült a szomszédos Ma linovce (Magyarad} határában a szántói vizet hasznosító fürdő, egyre többen, ke resik fel üdülés, gyógyulás céljából. Né­hány évvel ezelőtt Santovka néven egye sült a két község, ami érthető is, hiszen távolságról a két község között nem le­het beszélni, mivel ahol a magyaradi há znk végződnek, ott kezdődnek a szán­tójak. A rohamosan fejlődő, csinosodó fürdő­helyet ma már sokan látogatják. Ez a tény csak sürgeti, gyorsítja a község fej­lesztését. A helyi vezetők el is követnek minden tőlük telhetőt, hogy a vendégeket kellemes kör­nyezet fogadja, hogy megszeressék a fürdőhe­lyet, és minél gyakrabban látogassanak ide. A fürdőhely környékének esztétikáját azonban nagyban lerontják a Šahyi Állami Gazdaság ma- linoveci üzemrészlegének a főút mellett, rende­zetlen összevisszaságban „ékeskedő“ mezőgazda­sági épületei, istállói, magtárai stb. Csupa kiszol­gált, viharvert, lebontásra érett épület. Ezen a telepen csak komolyabb anyagi beruházással le­hetne valamit elérni. Tisztában vannak ezzel a gazdaság irányítói, vezetői is, ezért egy határo­zott döntés született: nem újítják fel a régi épü­leteiket, hanem a falu feletti dombon — másfél kilométerre a lakott területtől — építik fel az új, minden igényt kielégítő, korszerű gazdasági központot. Volkovics Béla üzemvezetőtől a gazdaságról, az elért eredményekről érdeklődöm. — Üzemünk 800 ha mezőgazdasági területen gazdálkodik, ebből 710 ha a szántó. A vidék dom­bos, a talaj minősége is elég gyenge, komoly hektárhozamokat nemigen tudunk elérni, de a körülményekhez mérten eredményeinkkel meg vagyunk elégedve. Állattenyésztésünket 400 darab szarvasmarha, ebből 224 tehén, 2700 tojóstyúk és 360 juh alkot­ja. A tehénállományt a jövőben átszervezzük, a Az új telep. Előtérben a silógödrök silóvermek, hidroglóbusz stb. Lehocky László építésvezetővel az épülő irodaház tövében talál­kozunk. Hármasban indulunk a terepszemlére. Először a négy tehénistállót tekintjük meg, ahol a tehenek gondozását a legkorszerűbb mód­szerekkel fogják végezni. Az almot gumimatrac helyettesíti, az ürülék egy rostéllyal fedett csa­tornán át jut a trágyagödörbe Az állatok külön boxokban kapnak elhelyezést, ahol megkötésük is teljesen automatizált. A gondozó egyetlen moz­dulattal 25 tehenet „köt“ meg egyszerre. A ta­karmányt az istállók előtti silógödrökből trakto­rok szállítják az istállóba, s azokról egyenesen a vályúkba szórják. A kifejt tej üvegcsöveken át jut el a központi hűtőtartályokba. Közben egy automatikus berendezés méri a tej mennyiségét. A négy darab 500 literes tartályból szintén szi­vattyú emeli a tejet a szállítókocsiba. Az istállók közölt van az ellető istálló, ahová a fertőtlenítő „zuhanyozón“ át vezetik majd a teheneket. A borjakat innen a borjú neveidébe viszik, amelyet télen meleg levegővel fűtenek. Az most épülő új istállókba már nagyrészt törzs­könyvezett tehenek kerülnek, aminek következ­tében a tejtermelés is emelkedni fog. Jelenleg 8 liter körüli napi átlagot érünk el, és az első félév gyengébb eredményei miatt a tervteljesítés- sel egy kicsit lemaradtunk. A növendékmarhák- nál a tervezett súlygyarapodást elértük. Tojás- termelési tervünket 109 százalékra teljesítettük. Baromfitenyésztésünk félig automatizált, de en­nek bővítésével a jövőben már nem számolunk. Gazdasági eredményeinket az a tény is nega­tívan befolyásolja, hogy teljesen elavult, minden korszerűsítési intézkedést kizáró épületekben ter­melünk. De már nem sokáig, hiszen épül, illetve befejezés előtt áll az új gazdasági központ, mely a modern gazdálkodás minden követelményének eleget tesz. Az építkezés 1970 tavaszán indult meg. Elsőként a másfél kilométeres bekötő út készült el, közel 2 millió koronás beruházással. Az emeletes iroda- é|)ületen kívül 4 tehénistállót és egy borjúnevelőt építünk. Mindegyiket a legkorszerűbb felszerelés­sel látjuk el, aminek következtében az állatgondo­zók száma is jelentősen csökken. De talán néz­zünk körül a helyszínen — fejezi be Ismertetését Volkovics elvtárs. Néhány perc múlva már kint is vagyunk az új telepen. A látvány valóban meglepő: példás rendben sorakozó épületek, magtárak, hatalmas istállók mellett az egészségügyi ellenőrzés és a gondozók tisztálkodási céljaira külön helyisége­ket építenek. Mivel a telepen minden lehetséges munkát automatizálnak, így az állatgondozók száma a minimálisra csökken. Eddig egy gondozó 13 te­henet látott el, ezekben az istállókban már 50 tehén jut egy gondozóra. Az állattenyésztési komplexum szomszédságá­ban épült fel a 60 vagonos gabonatároló, mely­ben korszerű gépsor biztosítja a gabona tisztasá­gát. Van azonban egy komoly hiányossága is: „kifelejtették“ belőle a szárítóberendezést, ami ma már nélkülözhetetlen tartozéka minden ko­molyabb mezőgazdasági üzemnek. Tovább haladva a gépesítő központba jutunk. Itt garázsokat, javítóműhelyeket, gépmosót es egy üzemanyagtöltő állomást építenek A műhelyeket, garázsokat központi fűtéssel látják el. — Ez a korszerű mezőgazdasági telep, melynek a közelben aligha akad párja, 25 millió koronás költséggel épül — mondja Lehocky László építés- vezető. — A munkálatok 65 százalékát az ÁG mun­kásai, szakemberei végzik. Ez év végén kellene át­adni az egész telepet, de bizonyos hiányosságok hátráltatják a munkát. Egyik probléma a cement­hiány, ami jelentősen lassítja az építkezés mene­tét. Az építkezést végző vállalatok mindent elkövet­Vmkovics Béla gazdaságvezetó Lehocky László­val, az építkezés irányítójával beszéli meg az építkezés problémáit Domonkos István irányítása ineiiett kiváló mun­kát végez a kőművescsoport Uj*n épületekben termelt eddig a gazdaság

Next

/
Thumbnails
Contents