Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)
1973-10-05 / 237. szám, péntek
Évente kétmilliós forgalom EGY DÉLUTÁN A BRATISLAVAI MAGYAR KÖNYVESBOLTBAN Hétköznapi koradélután. A Mihály kapu környékén sűrű sorokban hömpölyög a vásárlók és a nézelődök tömege. Sokan a jelenleg átépítés alatt álló Magyar Könyvesbolt előtt is megállnak, s kirakat híján az ajtón át nézelődnek. Közülük t-öbben benyitnak az üzletbe, ■ meghatározott szándékkal vagy csak szemlélődni. Mi ezúttal • inkább az utóbbiakhoz tarto- . zunk, hiszen elsősorban érdek l'ódni jöttünk a könyesvesbolt . forgalmáról és a vásárlókról. — Naponta elég sokan megfordulnak nálunk, különösen most az utolsó negyedévben növekszik az idelátogatók száma — tájékoztat bennünket Sceg- lik Aranka, a könyvesbolt vezetőnője. — Évente az utánvételekeit is beleszámítva mintegy tizennyolcezer vevőt szolgálunk ki. Évi forgalmunk tavaly 2 millió 300 ezer koronát tett ki. Ebben az esztendőben ez az összeg előreláthatólag húsz- harmincezer koronával növekszik. — Mi a könyvesbolt legfon tosabb fel adut a? Először széles mosoly a válasz, csak azután hangzik el a felelet: — A célunk elsősorban az, hogy minél jobban kielégítsük vásárlóink óhaját, tehát minél több jó, a mai olvasóhoz szóló hazai és magyarországi köny vet kínáljunk megvételre. — Milyen jellegű könyvek ér deklik elsősorban az olvasó kai? — Továbbra is a szépirodalom vezet, habár szűnőfélben van az egyeduralma. Az utóbbi időben megnőtt űz érdeklődés a politikai kiadványok iránt is. Ezt a legutóbbi könyvvásárlási akciónk is igazolja, melynek során nagyon sokan politikai jellegű könyveket rendeltek. Ezenkívül sokan vásárolnak ifjúsági könyveket, azután mezőgazda- sági és műszaki szakirodalmat és versesköteteket is. — Melyek voltak az elmúlt hét legkeresettebb könyvei? — I-Iároni más-más műfajú könyvet kereslek legtöbbször az elmúlt héten. Ordódy Kata lin Keskenyebb út című regényét, Balázs Béla Életünk című művelődéspolitikai monográfiáját és Stendhal alkotását, A pármai kolostort. Az utóbbiból kétszáz példányunk volt, ez azonban olyan kevésnek bizonyult, hogy a megrendeléseit egy részét sem tudtuk kielégíteni, s ezektől az olvasóktól ezúton is elnézést kérünk. — Vannak-e különleges kéré> sek? — Akadnak, elsősorban az idősebbek keresnek fel bennünket ilyennel. Sokan például régebbi könyvek iránt érdeklődnek, mások német vagy más nyelven megjelent könyvek magyar fordításait keresik. — Feltétlenül. Ma sokrétűbb üz olvasók érdeklődése, már nemcsak ismert regényt keresnek, hanem verseket, szakiro- dalmat és más jellegű könyve két is. Persze ma n kínálat is sokkal gazdagabb. Beszélgetésünk során is egy másnak adják a kilincset az ér deklődők. M a j b a Terézia elárusítónövel én is azl figye lem, hogy ki milyen könyvet kér. Egy idős néni a Panoráma sorozatban megjelent Benelux államok című publikációt keresi. — Az öcsémnek szeretném elküldeni Pestre, mert ott már elfogyott — mondja kérdezés nélkül. Mögötte két tizenéves leány áll. Kukučín könyveket keres — Hriastély Márton vagyok, a posta központi műszaki osztályán dolgozom. Rendszeresen bejárok ide, habár naponta vidékről utazom a fővárosba. Elsősorban a mai lélektani regények érdekelnek, s a pszicho lógiai szakirodalom. Alégy óra elmúlt. Egyre több szőr nyílik az ajtó. Ä könyvesbolt ezekben a napokban hu szonhárom esztendős. Csaknem lehetetlen megszámolni, hogy hányán fordultak meg itt. Minden bizonnyal több százezren. Mégsem erről, hanem a könyvesbolt jövőjéről kérdezem a vezetőnőt: — Három problémánk van, ezt kellene a legrövidebb időn belül orvosolni. Az egyik országos „betegség“ az átépítési nek, s kúpnak. Utánuk egy ha zaspár mesekönyveket vásárol, aztán egy középkorú férfi könyveket válogat, mint később kiderül az eiiyik gimnázium ré szére. — Az iskolákkal és az üzemekkel sajnos nincs megfelelő kapcsolatunk, — mondja Ščeg- lik Aranka. Pedig komoly érdeklődés mutatkozik könyvek iránt, erről győződtünk meg azokon a helyeken, ahol jártunk. Több iskolában például 15ü—200 példányt is megvettek egy-egy könyvből, jó lenne, ha hazai íróink is szívügyüknek tekintenék ezt a problémát és több író-olvasó találkozón vennének részt. Szeretnénk továbbá fölvenni a kapcsolatot az ipari és mezőgazdasági üzemek vezetőivel is, mert úgy vélem, hogy a kulturális alap egy részét könyvek vásárlására is felhasználhatnák. Örülnénk annak, ha személyesen vagy levél útján keresnének fel bennünket, mi ugyanis hatan nem győzzük erővel az árusítást és az utazást is. A könyvespolcok előtt két fiatal lapozgat. Schneider Mária és Tóth Kurucz János. Mindketten a Szlovák Műszaki Főismunkálatok elhúzódása. Eddig már három „végletes“ időpontot állapítottak meg, az utolsó az idén májusban volt. jelenleg nincs kirakatunk, s ez nagy hiányosság, mert jórészt az vonzza az érdeklődőt. Egyébként is sokan azt hiszik, hogy az átépítés miatt nem árusítunk. A másik kérésünk az, hogy a hazai magyar sajtó jobban segítsen bennünket. A hirdetések nekünk drágának tűnnek, .s a kért időpontot sem mindig tartják be. A harmadik problémánkat a magyarországi szállítóink oldhatják meg. Ugyanis hozzánk elég nagy, mintegy két-három hónapos késéssel érkeznek meg az ottani könyvek. Győri Dezső könyve például már augusztus elején megjelent, s hozzánk csak most érkezett meg. Ezenkívül még egy helyiséget is szeretnénk, hogy még több könyvet kínálhassunk olvasóinknak. Elérkezett a záróra. Egy férfi nézeget be a csukott ajtón. Órájára néz, aztán félhangosan mondja: — Majd holnap visszajövök. SZILVASSÁ JÓZSEF Nap mint nap ismétlődő kép: az érdeklődök és az eladónti új könyvekről beszélget. (Tóthpál Gyula felvételei) — Engedjen meg egy szemé- lyes jellegű kérdést is: mióta dolgozik a könyvesboltban és miért választotta ezt a munkakört? — Idestova tizenegy éve dolgozom itt. Mit mondjak, imádom a könyveket. Gyermekkoromban petróleumlámpa mellett, este meg a dunyha alatt villanylámpával világítva böngésztem a könyveket. Szeretek olvasni, mindenem a könyv, s ezért ez a munkakör számomra nem szakma, hanem hivatás. Molnár Erzsébet szintén egy évtizede dolgozik ebben az üz- iPtben. Tőte azt kérdezem, hogy oan-e különbség a Üz évvel ezelőtti és a mai érdeklődök közőtU. kola Vegyészeti Karának a hallgatói. — Rendszeresen járunk a könyvesboltba. A szakirodaimon kívül elsősorban a mai regények és verseskötetek érdekelnek bennünket. — Mennyit költenek havonta könyvre? Összenéznek. — Ez elsősorban az ösztöndíjtól függ. Most például október végéig nem nagyon vásárolhatunk, de aztán már akad könyvre is pénz. Mindketten négyszázötven korona ösztöndíjat kapunk, ebből havonta átlag hetven-nyolcvan koronát költünk könyvre. Mellettünk is egy fiatalember nézegeti a könyveket. Eredményes kutatómunka A szlovák régészek igen sikeresnek tekintik az idei tudományos-kutató idényt. Európai jelentőségű eredményekkel járt a Spišský Štvrtokban inár hatodik éve végzett rendszeres régészeti kutatómunka. A bronzkor kezdetéből (kb. i.e. 1500 körül) származó sáncokkal ellátott település feltárására összpontosították a figyelmet. A felszínre kerülő idegen eredetű tárgyak a hazánk területét lakó népek élénk kereskedelmi kapcsolatát bizonyítják a Balti, a Fekete- és a Földközi- tenger térségeinek fejlett központjaival. A tűzvész martalékául vált település feltárása közben az idén a termelőágazatok specializálódásának további bizonyítékai ra bukkantak. A fontos leletek közé tartoznak azok, amelyek a bronzból és aranyból készült tárgyak központosított előállítására utalnak. Különleges jelentőséggel bfr a Blatué Reiuety-i település feltárása Kelet-Szlovákiában. A feltárt lakóhelyekéit számos tűzhelyet, keramikai tárgyat és vasniarad- ványokat találtak. Az utóbbiak virágzó kovácsmesterségről tanúskodnak. A kelta korszak dél-szlovákiai lakossága életének szociális-gazdasági oldalára vetnek fényt a palárikovői lelőhelyek. A sírokban vaskardokra, aranygyűrűkre és üvegkarkötőkre bukkantak. Az ez évi munka eredményéhez tartozik a fiatalabb kőkorszakból (neolit) származó, Svodinban feltárt, vizátokkal védett mezőgazdasági település. UlíK A SZER11EMRÍÍL ES A MlRft Jón Cikker operájának csehszlovákiai ősbemutatója A Bratislavai Zenei Ünnepségek egyik legrangosabb eseménye kétségtelenül Ján Cikker operájának a bemutatója volt. A neves szlovák zeneszerzőnek sorrendben ez az ötödik operája. A szövegkönyvet Romain Rolland azonos című drámája alapján maga a zeneszerző írta. Ezt az operát fán Cikker a müncheni opera megrendelésére komponálta, s a bajor fővárosban volt a zenemű ősbemutatója is négy esztendővel ezelőtt a nemzetközi zenei fesztivál keretében. Az ősbemutatót rövidesen újabb premierek követték Wupperlalban, Bernben és Detmondban, sőt a müncheni társulat jóvoltából a stockholmi, a genfi és a báseli nézők is láthatták ezt az operát. Mindenhol nagy siker fogadta az előadásokat é« a kritikák is elismerőleg írtak ján Cikker alkotásáról. A Szlovák Nemzeti Színház több esztendőt igénybe vevő átépítése miatt fán Cikker operája csak most kerülhetett az „anyaszínpadra“ az idei bratislavai zenefesztivál jelentős eseményeként. Ján Cikker a szövegkönyvet önmaga írta Rolland drámájának motívumai alapján. A zene miatt Cikker több húzásra kényszerült, ezt azonban rendkívül érzékenyen vitte végbe, semmivel sem csökkentette a mű drámai erejét, a cselek ményt csupán zenei dráma koncepciójának az igényeihez igazította. A szövegkönyv felépítésében a szöveg és a zene egyeztetésében figyelemre méltó összhangot teremtett, habár látni kell azt is, hogy Cikker, mint zeneszerző teljesen zenei problémákat megoldva túlszárnyalta Cikkért, a szövegkönyvírót. A francia forradalom idején játszódó cselekmény során, a hősök, történetén keresztül a zeneszerző ismét tanú jelét ad ta sajátos, mondhatnánk cikkeri humanizmusának, amelyet előző zeneműveiből már megismertünk. A már ismert alapvető etikai témák, mint az igaz- dágérzet, harc az erőszak ellen, a szenvedő ember iránt érzett rokonszenv itt további erkölcsi kategóriákkal — hűség, emberség, becsületesség, szerelem, barátság — bővülnek. Ezeket az erkölcsi normákat találjuk meg az opera cselekményében. Claude Vallée giron- dista képviselő, a történet főhőse, nem törődve a bíróság üldözésével Párizsba utazik, hogy találkozzon nagy szerelmével Šophiával, aki a neves tudósnak, Jerom de Curvoisier- nak a felesége. Az idős tudós és csalódott férj legyőzi önmagát és életét kockáztatva igyekszik segíteni az időközben életveszélybe került nála jóval fiatalabb feleségén és annak udvarlóján. Sophia a rövid ideig tartó kacérkodás után mégis hű marad férjéhez és vele együtt hal meg a vesztőhelyen. A szerző, miként azt a műsorfüzetben kifejtette, három ember tiszta kapcsolatát igyekezett művészi eszközökkel megragadni. Éppen ezért hiába keresnénk az operában megszokott kompozíciót, vonzó áriákat, tömeg-, illetve táncjeleneteket, avagy meghökkentő drámai fordulatokat és konfliktusokat. Cikker expresszív zenei nyelvezete lényegében előző operái, a Mr. Srooge és a Feltámadás hangvételének a folytatása. A Játék a szerelemről és a halálról című operában is olyan kifejező eszközöket választott, amely megfelel a cselekménynek, s ezenkívül képes nyomasztó légkört is teremteni. Ez a Cikker-opera is meditáló, bölcseleti jellegű, s a zeneszerző itt is bebizonyította, hogy úgynevezett szimfonikus típus, s fontos szerepet szán a zenekar kifejezőerejének. A drámai cselekmény fő kifejezője rendszerint a nagylétszámú szimfonikus zenekar, s ugyancsak fontos szerep jut a jórészt nem látható, színfalak mögötti kórusnak, amely a görög kórusokhoz hasonlóan kommentálja a cselekményt, s a hősök tetteit. Itt a kórus a lelkiismeret, az emberiség hangjának a szimbóluma. Nagy kár, hogy a szóló részekkel ellentétben a kórusrészletek eléggé érthetetlenek, így a kórusszámok drámai sző» vege sokat veszít hatásából, s elég gyakran csupán hanghátteret képeznek. A Játék a szerelemről és a halálról mintegy kilencven perces előadás, az eddigiek folyamán szünet nélkül játszották, most a bratislavai bemutatón először iktattak be szünetet. Ez a félbeszakítás kissé erőszakolt, ám lehetőséget teremt a nézőnek, hogy felfrissülve kövesse a zenei és tartalmi szempontból egyaránt igényes operál. Cikker operájában a zenekar jórészt dominál a vokális részek fölött, a zene drámaisága erősebb a cselekménynél, s ezért néhány jelenetet eléggé sztatikus, már-már a drámai oratóriumot juttatja eszünkbe. Ennek ellenére Ján Cikker zenei alkotása megfelelő fokozatokkal rendelkező opera, amely vonzó a közönség s ugyanakkor a színrevivők számára is, hiszen lehetőségük kínálkozik „megbirkózni“ egy nem hagyományos, korszerűen megfogalmazott zeneművel. Bátran modhatjuk el, hogy a színrevivők — Branislav Ki*iss- ka rendező, Ladislav Vychodil díszlettervező, Zdenék Rosier karmester és Hana Bezáková jelmeztervező — kiváló munkát végeztek. Első helyen Zde- nék Rosier kitűnő zenei betanítását kell megemlítenünk, amely a legigényesebb követelményeknek is maradéktalanul eleget lesz. Ragyogóan érzékelteti Cikker zenéjének drámaiságát és feszültségét, sőt a karmesternek arra is kiterjedt a figyelme, hogy néhány dinamikusabb rész érzékeny tompításával megfelelő egyensúlyt teremtsen a színpadi cselekmény és a zenekar játéka között. Branislav Kriška rendezése is elsőrangú. Nagy gondot fordított a szereplők jellemrajzának a kidomborítására és a lélektani összefüggések kifejezésére. Néhány üresjáratot ő sem tudott teljes egészében kiküszöbölni, s ez különösen Curvoisier aránylag hosszú monológjában, s a konventben történteket vázoló jelenetben érezhető. Ladislav Vychodil díszlete nekem túl egyszerűnek tűnt, jobban illik az opera hangvételéihez, mint a müncheni fölöslegesen túldíszített, túlzsúfolt színpad. A szereplők közül Juraj Mart- voö (Jerom de Curvoisier) és dr. Gustáv Papp (Claude Vallée) bravúros énekesi és színészi tel je«íménye az est egyik fénypontját jelentette. Kellemes meglepetés volt Hajóssy Magda (SophiaJ alakítása is. A fiatal énekesnő a klasszikus és romantikus jellegű repertoárja után most bebizonyította, hogy a mai opera szerepeiben is kiválót tud nyújtani. A többi énekes közül Ondrej Malachovský (Lazare Carnote) teljesítménye érdemel megkülönböztetett figyelmet. Ján Cikker operájának cselekménye a történelmi keret ellenére örök érvényű mondanivalója miatt ma is élő és időszerű. Örömmel nyugtázzuk, hogy a bratislavai bemutató nemcsak a zenei részeket, hanem az általános emberi elveket is megfelelően kidomborítja. Ezért is elmondhatjuk, hogy színvonalas előadást láthattunk. Biztosra vesszük, hogy Ján Cikker operáját rövidesen más hazai operatársulatok is műsorra tűzik. ALFRÉD GABAUER KULTURÁLIS HÍREK 0 Örkény István Macskajáték című tragikomédiáját műsorra tűzi a martini Szlovák Nemzeti Felkelés Színháza is. A bemutatóra október 13-án kerül sor. A darabot Vlado Strnisko rendezi. □ DIETRICH FISCHER-DIESKAU az ősszel karmesterként lép föl Innsbruckban. A salzburgi Camerata Academica Haydn- műsorát vezényli, a hangversenyen Jacqueline du Pré lesz a szólista. □ A LENGYEL Chopin Társaság hangversenysorozatokat rendezett az idén nyáron is Varsóban, Zelazov/án, Wolán és Dusznikin, olyan épületekben és helyeken, amelyek valamilyen kapcsolatba kerültek annak idején Chopin életével. OH 1973. X. 5. A könyvesbolt doigozónní.
