Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)
1973-10-30 / 258. szám, kedd
Ű J FILMEK ALENA NŐVÉR ISMERETSÉGE _________________(cseh) Ha zai filmalkotóink már nemegyszer merítettek témát Marie Puj. Lanová cseh írónő műveiből. Most Alena nővér című novellája alapján Vladimír Bor és Miroslav Hubáček írt forgatókönyvet, melyet — Alena nővér ismeretsége címmel — Miroslav Hubáček vitt filmre. Nincs szán dókunkban párhuzamot vonni a novella és a belőle készült film között, annyit azonban minden képpen szükségesnek tartunk megjegyezni, hogy a film alko tói a történetet „aktualizálták" élet és a halál viaskotlása, az élni akarás erős ösztöne. Márpedig Pujmanová műve éppen eme gondolatok kidomborításával válik mély értelmű lélektani drámává, Alena nővér pedig a novella központi hősévé, aki önzetlen szerelmével, áldozatkészségével megkönnyíti a halállal viaskodó férfi utolsó napjait. A filmben kevésbé hiteles a beteg autóversenyző és a nővér kapcsolata, lélektani ábrázolásuk is meglehetősen sekélyes. Stefan Kvielik és Emília Vasáryová az Alena nővér ismeretsége című cseh film főszerepében. a cselekményt merőben más környezetbe helyezték. Pujmanová újságíró hőse a filmben szenvedélyes autóversenyzővé „vedlik át“, s bár az eredeti műben csak másodlagos szerepe van, a filmalkotásban ő viszi a „prímet“, háttérbe szorítva Alena nővér alakját. Tény, hogy egy autóversenyző rendkívül attraktív figura s környezete is látványt nyújt — ezek a külsőségek tehát jó lehetőséggel kecsegtették az alkotókat, de talán éppen a külsőségek túlzott hangsúlyozása okozza, hogy a történetben el sikkad a mű alapgondolata: a gyógyíthatatlan beteg és az őt ápoló nővér tiszta szerelme, az A történetet el is hinnénk, ha ez a kapcsolat meggyőzőbb lenne, s kissé életszerűbbek lennének a főszereplőket körülvevő egyének. Ezért aztán nem egy lélektani dráma, hanem inkább egy rendkívül izgalmas autóverseny szemtanúi lehetünk és bepillanthatunk a rallye-k, versenyzők világába. Az adaptációval kapcsolatos fenntartásaink ellenére elismerően kell szólnunk Emília Vá- šáryová és Štefan Kvietik szlovák színészek alakításáról, akik a forgatókönyv, illetve a szerep adta lehetőségeken belül a tőlük megszokott jó teljesítményt nyújtották. Florinda Bolkan és Tony Musante A velencei névtelen című olasz film egyik jelenetében. A hatvanas évek szexhullámát követően a nyugati orszá gok filmgyártói a brutalitás és erőszakosság látványától meg csömorlött közönség apátiáját felismerve, új „hullámot“ te remtettek, s a 19. század romantikus irodalmának mintájára neoromantikus filmeket kezd tek alkotni. Ismét divat lett az érzelgősség, a líra és az ennek az ízlésnek megfelelő zene, színek, ábrázolásmód. A neoromantikus áradat legna gyobb kasszasikert arató filmje a híres Love Story. Ennek a mintájára készült A velencei névtelen című olasz film. Az alkotás cselekménye Velencében, a pusztuló városban játszódik. Hétévi különélés után itt találkozik az egykori házaspár, hogy felidézzék szerelmük születését, fellángolását, s felújítsák érzelmi kapcsolatukat. Az emlékezés során azonban nem találnak egymásra, szerelmük lassú pusztulásra van ítélve, akárcsak a gyönyörű Velence. Az asszony és a férfi sétája, barangolása az őszben, az elhaló természet sápadt színei szinte elmúló szerelmük jelképei. Ennyi és nem több a film, mely erősen romantikus színezete mellett nem mentes a szentimentális melodráma jegyeitől sem. Kár, hogy Enrico Mario Salerno, a jónevű színész de- bütáns rendezői munkája megrekedt az érzelgős melodráma szintjén. A főszerepet Florinda Bolkan és Tony Musante játssza — a film jellegének megfelelően. —ym — EGY „CSODÁLATOS“ NÖVÉNY — A SZÓJABAB Kultúrnövényeink között nincsen még egy, amely hasonló pályafutással dicsekedhetne, mint a szójabab. Kínában (beleértve Mandzsúriát is], Koreában, Japánban és valószínűleg Indiában már az írás feltalálása előtt termesztették. Az erre vonatkozó első kínai írásbeli emlék is több mint ötezer éves. De Európában és Amerikában csak századunkban „fedezték fel“, s azóta népszerűsége egyre fokozódik. Ennek illusztrálására külföldi szaklapok alapján néhány statisztikai adatot sorolunk fel. Kontinensünkön a szójababot nagyobb méretek ben először csak 1924-ben a Szovjetunióban termesztették és vetésterülete 1948-ban már 274 OUÜ hektárra szaporodott. Jelentősebb mennyiségű szójahab-termesztés volt még a balkáni államokban, Magyarországon és Olaszországban. Fran- ( iaországban, Ausztráliában, Németországban és a skandináv országokban az ilyen irányú próbálkozások nem vezettek nagyobb sikerre. Ennek egyik oka az volt, hogy nem rendelkezik megfelelő akklimatizált, vagyis a környező éghajlathoz alkalmazkodott fajtával. A szója ugyanis úgynevezett „borreális monszumnövény“, amely különleges mikroklímát, meleg és mégis páradús levegőt igényel. Magyarországon például már évtizedek óta főleg az iregszemcsei mezőgazdasági kísérleti intézetben folytatnak sokat ígérő kísérleteket részint a jelenlegieknél még inkább alkalmazko- dóbb fajták nemesítésével, részint olyan agrotechnika kidolgozásával, amely a szója számára megfelelő mikroklímát biztosít. Annál jelentősebb a szója térhódítása az USA- ban, ahol 1924-ben már összesen 650 000 hektáron termesztették. Jelenleg pedig már több mint 10 millió hektáron terem. A szójatermesztő terület ilyen hihetetlen méretű kiterjesztése következtében — amelyet területegységenként a termés- mennyiség megkétszereződése is kísér — alapjában megváltozott a szója világhelyzete is. Míg ugyanis az 1935/39-es öt év átlagában Kína (beleértve Mandzsúriát is) 720 000 vagonnyit, vagyis az akkori világtermelés 80 százalékát, az USA pedig csak 112 000 vagonnyi mennyiséget, azaz a világtermelés 12 °/o-át termesztette, addig már 3958-ban az USA 1 145 000 vagonnyi terméket adott a piacra s ez a mennyiség azóta alaposan megnövekedett. A szójamagot az egész világon étolajra és takarmánypogácsára vagy darára dolgozzák fel. Ezek közül az első közvetlen emberi fogyasztásra vagy étzsír, illetve margarin gyártására szolgál, az utóbbi — állati takarmányozás révén — további nagy mennyiségű élelmiszer (hús, tej stb.) előállítását segíti elő. A szójatermesztés jelentősége tehát a világ rohamosan szaporodó lakosságának létfenntartása szempontjából szinte felbecsülhetetlen. Milyen a hatása a szójának és a szójaolajnak — a legkülönbözőbb formában fogyasztva — az ember egészségére? Ezek közül elsősorban azokat említjük meg, amelyek az olyan gyakori betegségek gyógyításánál — mint a koszorúérmeg- betegedés és az érelmeszesedés különböző formái — nyilvánulnak meg. Tudvalevő, hogy a koszorúérmegbetegedés több áldozatot követel a férfiak mint a nők közül. E jelenséget eddig annak tulajdonították, hogy a fériíakat felelősségteljesebb foglalkozásuk következtében általiban több izgalom, feszültség és kellemetlenség éri, mint a nőket. Ez az indokolás azonban megdőlt, amidőn számos, mindkét nemhez tartozó újszülött és 70 év közötti életkorban meghalt ember szívkoszorú artériáját (verőerét) mikroszkópos vizsgálatnak vetették alá. Eszerint a megbetegedések oka az artériák szerkezetével és a helytelen táplálkozással függene össze. A szívet tápláló koszorús artériáknak — egy tömlő belső falához hasonló — belső bevonata vastagabb, mint a test más részén levő artériáké. Ez rendesen már születéskor vastagabb a fiú- mint a leány gyermekeknél. Idővel e vastagodás fokozódik és erőteljesebben a férfiaknál mint a nőknél. E folyamat a vascső bedugulását előidéző rozsdásodáshoz hasonlóan befelé halad és fokozatosan szűkíti az ér belsejét, ami megakadályozza a szív vérellátását. A koszorúér artériák belsejének megvastago dósát, illetve keményedését, rugalmatlanságát gyakran meggyorsítja annak elfajulása. A vér ben jelenlevő zsírszerű anyag, a koleszterin ugyanis az ér sima felületén finoman elszóródva lerakódik. így rögök keletkeznek, amelyek ingerük az érfal legbelső rétegét s ily módon elősegítik varszerű helyek keletkezését, ajnelye- ket atherómáknak nevezünk. Ez a jelenség tarthat néhány hónapig vagy több évtizedig és állandóan szűkíti a vérellátás csatornáját. A koleszterin a vér lényeges alkatrésze. A májban halmozódik fel és bizonyos koleszterint tartalmazó élelmiszerekből szívódik fel. Ezek közé éppen a legértékesebbnek vélt élelmiszerek tartoznak, mint az állati zsírok (vaj, szalonna stb.), a tojás sárgája, a tejszín és a tej, — a csecsemők, a növekedésben levő gyermekek és a rosszul táplált felnőttek nélkülözhetetlennek hitt tápszerei. A gyümölcsben, a főzelékben, a gabonában, a dióban stb. nem található koleszterin. Sok ezer kínainál, akiket haláluk után megvizsgáltak, meglepően kevés koszorúérmegbetegedést vagy atheromát, az előbbi előfutárját észleltek. Kínában sok millió embernek keményítőben gazdag rizs és fehérjedús köles, meg szójabab a fő tápláléka. Tojásból, tejből és állati zsírból jóval kevesebbet fogyasztanak. Az átlagos kínai vérének koleszterin-tartalma csak valamivel több mint a fele annak a mennyiségnek, amelyet a legtöbb amerikai vére tartalmaz. Az érelmeszesedésre ugyanaz áll, mint a koszorúérmegbetegedésekre. A tengeri malacok, a nyulak artériáit mesterségesen meg lehet keményíteni, ha tápadagjukhoz koleszterint kevernek. Majmoknál mesterségesen idéztek elő érelmeszesedést azáltal, hogy a vér koleszterin-tartalmát fokozták. A növényi eredetű szójaolaj koleszterin helyett az ártalmatlan filoszterint tartalmazza. így a szójaolaj és az abból készült étzsír vagy margarin és más szójamagból készült tápszer nem idézi elő az említett megbetegedéseket Best kanadai kutató a szójalecitinban található kolint tekinti annak a tényezőnek, amely a koleszterin eltávozását sietteti a szervezetből. A kolin hiánya bizonyos diétát tartott cukorbeteg kutyák és patkányok májának megbetegedését idézte elő. Az USA-ban folytatott kutatősok szerint a kolinszegény étrend huzamosabb használata sok esetben zsugorodott, bőrszerű máj keletkezését okozta, ami sok tekintetben a krónikus alkoholisták májzsugorodásához, cirhózisához hasonló. A szójabab kolinon kívül még egy másik lipot- róp tényezőt (azaz zsírt átváltoztató, zsírfelhalmozódást megszüntető anyagot) tartalmaz: az inozitolt. A szójabab e két alkatrésze egyúttal a B vitamin komplexumának is tagja, így a növekedés, valamint a tejképződés fontos tényezője A szójababot nagy fehérje- és kis keményítő- tartalma miatt előnyösen felhasználják a cukorbetegek étrendjében is. Megállapították, hogy a szójabab — eddig még ismeretlen módon — csökkenti az étrendi megszorításokon tartott cukorbetegek vizeletébe jutó cukor százalékát és mennyiségét, tehát csökkenthető az inzulin. Sokan tanulmányozták a szójababnak azt a páratlan tulajdonságát, hogy kedvező bélflórát alakít ki. A bélemésztés során nagy szolgálatot végez a bélflóra megváltoztatásával. így hozzájárul a baktériumok támadásának elhárításához, amelyek megfertőzik a szervezetet, vaslagbélhu- ruton és más akut és krónikus fertőzésen kívül fejfájást, bőrbajokat és a konok krónikus betegségek egész sorát okozzák. Szójadiétával eredményesen gyógyították a gyermekek nyári hasmenését a párizsi Salpetriére kórház orvosai. Különösen értékes a szójából készült acidofilus bacilussal alvasztott tej a toxémia súlyos krónikus eseteiben, amikor a bélflóra hasznos acidofilus bacillusa teljesen eltűnt. Ilyenkor a szója- acidofiltej egy két hét alat ismét normális aci- dofil-flórát biztosít még akkor is, ha hónapokig, sőt évekig alkalmazott egyéb módszer teljesen csődöt mondott. A szójából készült tápszerek kitűnően beváltak az élelmiszer-allergiában szenvedőknél is. Eltüntetik a pörsenéseket, bőrkiütéseket, ekcémákat és más borzavarokat. A szójatápszerek értékesek a köszvény, a reuma és az allergikus asztma ellen is. Ekcéma és más bőrbajok esetében azért ajánlatos szójababbal táplálkoznunk, mert általa felesleges az állati fehérjék — a hús, a tej és a tojás — fogyasztása. Ezzel pedig kiküszöbölődnek az érzékenységet okozó úgynevezett allergikus reakciók, amelyek az állati fehérje fogyasztásakor oly gyakoriak. Következésképpen a szójatej nagyon értékes olyanok számára is, akik a tehéntejre allergikusan reagálnak. Sok száz gyermeket és csecsemőt kezeltek már sikeresen szójatejjel és szójaliszttel. Az eredmények szerint a szójatej és a szójaliszt elősegíti a növekedést, javítja az étvágyat, felújítja a belek tönkretett emésztő tevékenységét, helyreállítja az általános jó közérzetet és szellemi é lénkséget. Idjf A szovjet egészségügyi technik • -.gu —• a tv-kamerával felszerelt műtőlámpa, amely 13 reflektorral, két fertőtlenítő és két ibolyántúli sugárzóval van felszerelve. 19^3. X. 30. 6 A VELENCEI NÉVTELEN (olasz)
