Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)

1973-10-04 / 236. szám, csütörtök

B e I p o I it á ka i kom me n tá r

Tanévkezdés az egyetemeken, a főiskolákon

Országszerte megnyíltak az egyetemek, a főiskolák ka- púi. Szlovákia 13 felsőoktatási intézetét több m?nt 50 ezer fiatal látogatja: 42 ezer érettségizett a nappali tagozaton, csaknem 10 ezren pedig levelező hallgatóként folytatják tanulmányaikat. Az újdonsült egyetemisták, főiskolások száma meghaladja a 10 ezret.

A most kezdődő tanévre a társadalomnak a felsőfokú oktatási intézményekkel szemben támasztott egyre fokozódó igénye jellemző. Az oktatók és a nevelők munkáját azonban olyan jelentős dokumentum segíti, mint a párt júliusi plenáris ülésének határozata, mely a tudományok és a technika hallatlan fejlődése, a társadalmi haladás igényei, a szocialista rend követelményei alapján kijelöli a közoktatás közelebbi és távolabbi feladatait, a továbblépés útján; a párthatározat szellemének érvényesítése az ifjúság számára jobb feltételeket teremt, tanulmányainak eredményesebb folytatását teszi lehetővé.

Az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma a párt júliusi plenáris ülésének határozataival összhangban kijelölte a felsőoktatási intézményekre háruló legfontosabb feladatokat; a teendők vezérgondolata: a minőségi munka, amiből törvényszerűen következik, hogy emelni kell a mércét mind a nevelést, mind az oktatást illetően. Ennek értelmében szükséges, hogy elmélyítsük az egységes kommunista nevelést, mielőbb kidolgozzuk a felsőfokú oktatás távlati tervét, korszerűsítsük és hatékonyabbá tegyük az oktató- nevelő munkát, iskoláinkban vezessük be az új, a jobb ismereteket és módszereket, a régi és elavult helyett, s szorgalmazzuk a továbbképzést.

Még fokozottabb mértékben arra kell törekednünk, hogy a jövőben eszmeileg képzett és szakmailag rátermett egyének hagyják el felsőoktatási intézményeink kapuit, olyanok, akik nem vetik meg a munkát, pozitívan viszonyulnak szocialista társadalmi rendszerünkhöz s ténykedésük során alkotó módon alkalmazzák a marxizmus—leninizmus elvert. Az oktató-nevelő munka azonban csak akkor ered ményes, ha összhangban van a társadalmi érdekekkel, ha arányban van az elmélet és a gyakorlat, ha a nevelés következetes és egységes. Az élethez közelebb álló, sokoldalúan, korszerűen képzett egyének formálása társadalmi igény. Ezt a feladatot azonban csak olyan oktató képes elvégezni, aki maga is korunk embere: tudásbeli felkészültségében, világnézetben, hivatástudatban egyaránt.

A tudományos világnézetre, a hazafiságra, a proletár internacionalizmusra nevelésben fokozni kell követelményeinket az oktatókkal és általában az intézetekkel szemben. Az új tanévben tökéletesíteni kell a kommunista nevelés formáit, módszereit és eszközeit, megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a marxizmu*—-leninizmus oktatására, az esztétikai uevelésre. Halaszthatatlan feladat, hogy a felsőfokú oktatási intézmények a nevelésben még jobban támaszkodjanak a SZISZ-szervezetekre, fűzzék szorosabbra kapcsolataikat az ifjúság társadalmi aktivitásának, felelősségérzetének és kötelességtudatának növelése érdé kében.

Bőven van tehát feladat, melyeknek teljesítése elsősorban az oktatók munkájától és ügyszeretetétől, de nem utolsósorban az ifjúság szorgalmától és iparkodásától is függ. Jobb körülmények között, jobb feltételekkel és jobb helyzetben indult az 1973/74-es tanév. Változatlanul megmarad azonban a diákság alapvető kötelessége: tanulni kell szorgalmasan és kitartóan, mert csak ezen az úton juthat mindenki jó eredményekhez.

—ym—

Új tv-adóáliomás épül Buková horán

Ä köztársaság védelme:

becsület dolga és hazafias kötelesség

Az újságolvasó közönség már értesült arról, hogy a Szövetségi Gyűlés ez év június 27-én megtárgyalta és egyhan- I gúlag elfogadta a honvédelmi nevelésről szóló 73/1973. számú törvényt. Erre abban az időszakban került sor, amikor valamennyi, szocialista módon gondolkodó, állampolgár figyelme a CSKP XIV. kongresszusa és a központi bizottság ezt követő I plenáris ülései határozatainak sikeres teljesítésére összpontosult.

1973X. 4.

Deííín mellett, Buková horán új tv-adóállomást építenek a pardu- bicei Priemstav dolgozói. Az „Eszak-Csehország“ nevű új adó* állomás azt a 181,5 méter magas acéltornyot pótolja majd, mely tűzvész következtében 1965 decemberében használhatatlanná vált és emiatt fel kellett robbantani.

^Felvétel: CSTK — 0. Holan)

A honvédelmi nevelésről szóló törvénynek a Szövetségi Gyűlés által történt elfogadása kifejezésre juttatja a CSKP XIV. kongresszusán hozott határozat azon részének teljesítését, amely meghatározza: „Az egész társadalom, a fegyveres erők, az állami és a társadalmi szervek és intézmények tartós és állandó feladata az ország megbízható védelmének és népünk szocialista vívmányainak a biztosítása. Ezt csak a Varsói Szerződés tagországai egységes igyekezetének keretében, valamennyi tagország érdekeivel való teljes összhangban, a Szovjetunióval való megbonthatatlan barátság és szövetség keretében lehet teljesíteni. A párt és az állam honvédelmi politikájának fontos feladata, kimondottan osztály és internacionalista alapokon elmélyíteni a lakosság, különösen az ifjúság honvédelmi nevelését és előkészítését, erősíteni a hadsereg és a nép egységét úgy, hogy szocialista hazánk védelme valamennyi állampolgár becsületbeli ügye és haza fiús kötelessége legyen." A CSKP XIV. kongresszusán a központi bizottság tevékenységéről szóló jelentésben, amelyet Husák elvtárs terjesztett a kongresszus elé, kitűnik, hogy milyen tarthatatlan helyzet uralkodott a honvédelmi nevelés terén a múltban.

A honvédelmi nevelésről szóló 92/1951. Tt. számú, és a honvédelmi nevelés átszervezéséről szóló 87/1952. Tt. számú törvény hatályon kívül helyezése után kezdtek bizonyos nemkívánatos tendenciák mutatkozni a lakosság honvédelmi nevelésének fejlesztésével kapcsolatban. Ezek mindenekelőtt az állami és a gazdasági szervek, valamint a társadalmi szervezetek felelősségének csökkentésére irányultak a honvédelmi neveléssel kapcsolatban.

Ezeket a tényeket az anti- szocialista és jobboldali elemek felhasználták azután az 1968— 69-es válságos időszakban burkolt és nyílt támadásokhoz a szocialista haza védelméről szóló lenini tanítás elméleti következtetései, a párt honvédelmi és belbiztonsági politikájának elvei ellen. Ezek az erők bagatellizálták a nyugati imperialista államok politikájának a szocializmussal szembeni veszélyes voltát és agresszivitását. Elnyomták különösen az ifjúságnak a szocializmus védelmére irányuló eltökéltségét, akaratát. Egyes jobboldali beállítottságú tanítók pl. a honvédelmi nevelési órákat az iskolában igyekeztek zavaros ideológiai nézeteik terjesztésére felhasználni, megpróbálták megnyirbálni a honvédelmi nevelést, vagy egyáltalán kizárni ezt az iskolából azzal az indokolással, hogy az csökevény és az iskolák militarizálásának a megnyilvánulása.

Az új pártvezetés levonta a tanulságot a hibákból és fogyatékosságokból, amelyek 1968 januárja előtt és a válságos időszakban a lakosság honvédelmi nevelésének területén is megnyilvánultak. Tekintetbe véve a szocializmus védelmének objektív törvényszerűségeit és lenini elveit, a jelenlegi osztálymegosztottságú világban, az új pártvezetés

1971. március 19-én határozatot hozott Csehszlovákia lakossága honvédelmi nevelésének egységes rendszeréről, melynek érvényességét teljes mértékben igazolta, ezt tovább munkálta a CSKP XIV. kongreszusa. Ennek alapján történtek azután intézkedések állami vonalon: rendelkezéseket hozott a szövetségi kormány és mindkét köztársaság kormánya.

A lakosság honvédelmi nevelése új koncepciójának elfogadása óta több mint két esztendő telt el. A honvédelmi nevelés egységes rendszeréről szóló dokumentum gyakorlati alkalmazásával szerzett tapasztalatok igazolják, hogy az az irányzat, amelyet a párt tűzött ki a honvédelmi nevelés terű létén, helyes. Az ifjúság magatartásáról, a honvédelmi oktatáshoz való viszonyáról az utóbbi időben tartott felmérések, amelyeknek célja volt ellenőrizni, hogyan folyik az egységes honvédelmi nevelésről hozott határozat teljesítése az államigazgatás területén és a gazdasági szférában, nemcsak a honvédelmi neveléssel összefüggő kérdések szemléletében lejátszódott minőségi változásokról tanúskodik, hanem arról is, hogy megnőtt a felelősség az ország honvédelmi szükség teteinek teljesítése iránt.

Ne essünk téves illúziókba

A honvédelmi nevelésről szóló törvények elfogadására olyan időben került sor, amikor a kölcsönös erőviszonyok a világban a béke, a haladás és a szocializmus javára billennek. Amikor a Szovjetunió következetesen osztály jellegű lenini külpolitikájának következtében, amelyet a többi szocialista ország is támogat, sike rek születtek a nemzetközi feszültség enyhülésében, a béke biztosításában és a háborús veszély elhárításában.

A békés egymás mellett élés politikája, noha kezd sikeresen érvényesülni, eddig még nem győzedelmeskedett. Az imperializmus nem változtatta meg agresszív lényegét. Nem vesz tette el érvényességét Lenin elméleti következtetése, hogy amíg létezik az imperializmus, létezni fog az agresszív háború veszélye is.

Mindazoknak a címére, akik a béke megőrzésének lehetőségét összetévesztik a valósággal, mondotta Leonyid Brezs- nyev elvtárs, az SZKP főtitkára, augusztus közepéin Alma Atában elmondott beszédében ezeket a figyelmeztető szavakat: „Látjuk, hogy a tőkés világban még folyik a harc a szocialista országokkal való kapcsolatok fejlesztésének távlatai körül. Ez nem lep meg minket. Tudjuk, hogy vannak ott erők, amelyek ma is a hidegháború kategóriáiban gondolkoznak. Azok Ők, akik a katonai költségvetések korlát lan fokozására és a nukleáris iitőerö növelésére töreked nek. Azok az erők ezek, amelyek elfordulnak a valóságtól, a legkülönbözőbb kitaláld sokkal rémítgetnek és nem rettennek vissza a rágalmazástól sem. Ezek azok az erők, amelyek szeretnék megakadályozni a megkötött szerződések és egyezményele megvalósítását ... A hidegháborúnak mindezeket a híveit közös program fűzi össze. Ez az ellenállás a békéhez és a nemzetközi együttműködés fejlődéséhez vezető úttal szemben. Ebereknek kell lennünk ármánykodásaikkal szemben“.

Minőségi változások a honvédelmi nevelésben

Logikus, hogy szocialista államunk a. CSKP XIV. kongresz- szusa szellemében megfelelő gondot fordít a szocializmus védelmeinek érdekeire. Ennek bizonyítóka a honvédelmi nevelésről szóló törvény nemrég történt elfogadása is.

Politikai jelentősége e törvénynek, — amely 1974. január elsején lép hatályba —, az, hogy szocialista jogrendünkben fontos jogforrással rendelkezünk a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak ós a csehszlovák lakosság honvédelmi nevelésének egységes rendszeréről szóló pártdokumentum végrehajtásáról. A törvény célja, hogy új minőségi változásokra kerüljön sor a honvédelmi nevelésben és a szocializmus csehszlovákiai eredményeinek a védelmében, a Varsói Szerződésben tömörült szocialista országok védelmi készültségének keretében.

Az új törvény a honvédelmi nevelésre vonatkozó kötelező irányelv, amely hatályos államunk valamennyi állami és társadalmi intézménye és polgára számára. Eszköz, amely a szó valódi értelmében a népnek a szocializmus védelmére irányuló akaratát törvényerőre emeli.

A honvédelmi nevelésről szóló törvény kitűzi a honvédelmi nevelés célját és tartalmát: A honvédelmi nevelés fő célja, elérni, hogy minden csehszlovák állampolgár nagyfokú felelősséget érezzen szocialista hazájának sorsa iránt, legyen mindig kész védelmére kelni, és áldozatkészen harcolni szabadságáért és függetlenségéért, a kommunizmus győzelméért hazánkban“.

A honvédelmi nevelés tartalma murxista—leninista elveken kialakítani és szilárdítani a szocialista liazafiságot, a proletár internacionalizmust és az állampolgárok öntudatos viszonyát a Csehszlovák Szocialista Köztársaság védelmére. Ehhez szerezzék meg a süksé- ges szakmai és műszaki ismereteket, ügyességét és képességeket, fizikai alkalmasságot és pszicikai ellenállöképessé- get.

Az egyséiges rendszer magában foglalja a tanulók, az ipari tanulók és a diákok honvédelmi nevelését, a sorkötelesek katonai előkészítését, a tartalékos állományú katonák honvédelmi előkészítését, aü állampolgároknak a polgári védelemre való előkészítését, a honvédelmi szakköri levékeny- séget és a honvédelmi nevelés céljainak a megvalósítására irányuló minden egyéb tevékenységet. Elválaszthatatlan része az állampolgárok kommunista neveléséinek, s nem lehet elkülöníteni az eszmeinevelő munka tartalmától és módszereitől. Érvényes az az elv, hogy a szocialista társadalom építése az imperialista világrendszer feltételei között elválaszthatatlan a szocialista társadalom védelmének a biztosításától. Ezért a politikai nevelés, amely az állampolgárnak a társadalom számára végzett munkához és a szocializmus védelméhez való öntudatos hozzáállására irányul, úgyszintén elválaszthatatlan a mindennapos tevékenységtől a szocialista társadalom életében.

Ez a törvény, mint jogi esz köz, nem fejti ki hálását önmagában. Kötelező irányelv, amelynek megvalósítását az életben csak az intézmények, a funkcionáriusok kezdeményező tevékenysége és minden egyes állampolgár aktív hozzáállása segítheti elő. A rendelkezéis megfelelő végrehajtását csak a választott szervek, ezek apparátusa és az egyes tisztségviselők szakszerű és kezdeményező tevékenységével lehet eléírni. Talán nem kell említeni azt a régi tapasztalatot, hogy e nélkül minden jogi és egyéb rendelkezés és irányelv csak írott malaszt marad.

A szocialista haza védelme egyik létérdéke az állampol- górnak, amelynek biztosítása lehetővé teszi számára, hogy békében él fen és dolgozzék a szabad hazában. A szocialista törvény ezért kifejezésre juttatja a haza és a szocializmus védelmének társadalmi érdekét úgy is, mint minden egyes állampolgár legmagasabb fokú kötelességét és becsületbeli ügyét. Ez a felfogás tükröződik a honvédelmi nevelésről szóló törvény rendelkezéseiben is.

A honvédelmi nevelésről szóló törvény szervesen összekapcsolja a társadalom és az állampolgár érdekét. Kifejezi a nép akaratát, hogy biztosítjuk társadalmunk kommunista perspektíváját a többi szocialista állammal együtt, amelyeknek a Szovjetunióval való szövetség a támasza.

DR. JOSEF JELINEK ezredes,

DR. ZBYNEK SÍN kandidátus, alezredes