Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)
1973-10-28 / 43. szám, Vasárnapi Új Szó
tEBMumi - innsnaniDN AZ ESEMÉNYEKHEZ MÉLTÓAN HAGYOMÄINYOK SZÜLETNEK ' Vannak családi események, ünnepnapok, melyek gazdagítják életünket, s melyekre olykor még évek múltán is szívesen emlékezünk. Ilyen családi ünnep egyebek közt a házasság- kötés. a névadás stb. A világ különböző helyein az említett eseményeket nem ünnepük azonos módon. Sőt, gyakran még az országon belül sem, amit többek közt a különféle lakodalmi népszokások kialakulása si bizonyít. A családi ünnepek is változnak, fejlődnek, miközben új hagyományok is születnek. Ennek a jelenségnek napjainkban is tanúi lehetünk. Nemrég ellátogattunk a galántai járás Veľké Űlany (Nagyfödémes) nevű községébe, ahol Pavul Kerďóval, a hnb elnökével és Ajpek Mária anyakönyvvezetővel, a hnb polgári ügyeket intéző testületének a tagjával beszélgettünk az említett kérdésről. — Községünkben az utóbbi időben fellendült a polgári ügyek testületének a munkája. A párt és a nemzeti bizottság tanácsának ülésén foglalkoztunk az aktivizálás feltételeivel. Utána újjászerveztük a bizottságot. Jelenleg négy kommunista tagja van. Vannak közöttük képviselők, fiatalok, tanítók. A pártszervezetnek félévenként beszámolunk a hnb munkájáról, s azon belül a polgári ügyek bizottságának a tevékenységéről is. A bizottság egyik tagja a pártszervezet elnöke, a bizottság kommunista tagjainak pedig pártfeladata a polgári ügyek intézése. Az idős házaspárnak az aranylakudalum alkalmából gratulál a nemzeti bizottság elnöke. (Svarda felv.) Hogy mennyire vált be a bizottság megfiatalítása, átszervezése és munkájának figyelemmel kísérése, azt az eredmények is tanúsítják. Például ma már ritkaság a faluban a kizárólag polgári esküvő. A szertartások általában ünnepélyesebbek, mint régen. Ma már mindenkinek hiányoznék, ha — mondjuk — az esküvői szertartásnál elmaradna a már hagyományos szavalat. A fejlődés nem állhat meg, éppen ezért a bizottság tagjai újabb és újabb ötleteken törik a fejüket. Jelenleg például azon, hogy mit ajándékozhatnának az ifjú párnak, ami jellemző lenne a községre. Olyasmire gondolnak, mint Bratislavában a város kulcsa. Azt is tervezik, hogy az esküvői szertartás szövegét fel- játsszák magnószalagra, s az ifjú pár utána megveheti a szalagot — emlékbe. A már megvalósított ötletek közül hadd említsük meg, hogy Födémesen már nemcsak az elnök és a titkár esket, hanem a polgári ügyek bizottságának más tagjai is. Ezt a változatosság kedvéért vezették be. Az újabb esketőket a nemzeti bizottság tanácsa nevezte ki. Ahhoz, hogy a polgári szertartással megtartott esküvő'valóban ünnepélyes legyen, elengedhetetlen követelmény a megfelelő házasságkötő terem. Ez pedig Födémesen minden igényt kielégít. A nemzeti bizottság új otthonában levő hatalmas terem falait értékes művészi alkotások díszítik. A műszaki felszerelés is korszerű: hangszóró, beépített magnetofon, megfelelő világítás. Helyi szokás szerint néha még kétszázan is jelen vannak egy polgári esküvőn. — Zenével fogadjuk az érkezőket — tájékoztat Ajpek Mária. — A verseket pionírok és SZISZ-tagok szavalják. A gratuláló a bizottság nevében virágot ad át. Ha csak polgári szertartással kötnek házasságot a fiatalok, akkor a testület nevében meg is ajándékozzuk őket. A lakodalmat a fiatalok csaknem kizárólag a helyi szövetkezet klubhelyiségében tartják. Ezért már előre tervezik, ki mikor veszi igénybe a helyiséget. Például december elsejéig már foglalt a terem. Háznál csak akkor van esküvő, ha kevesebb vendéget hívnak meg, vagy ha foglalt a szövetkezet klubhelyisége. A polgári ügyek testülete nemcsak az esküvői szertartásokkal foglalkozik. Egyik sikeres akciója például a személyi igazolványok ünnepélyes átadása volt, melyen a pártszervezet elnöke mondott beszédet a fiataloknak. Ezt az ünnepséget is a házasságkötő teremben tartották meg. Az előző években a személyi igazolványokat az iskolában adták át a fiataloknak, s ezért az esemény nem volt olyan ünnepélyes, mint ez idén. Első ízben fordult elő az is a faluban, hogy i testület képviselői ünnepélyesen köszöntötték a falu első 1973-ban született polgárát, és ajándékot adtak át a szüleinek. Ugyancsak először tartottak csoportos arany-, illetve gyémántlakodalmat. Tizennyolc házaspár mondta ki újra az „igent“ a polgári szertartással megrendezett esküvőn. Ez volt ebben az évben eddig a polgári bizottság legsikeresebb rendezvénye. Ott voltak a házasságkötő teremben a párokon kívül a gyermekek, unokák és hozzátartozók is. Az idős házastársak szemében könnyek csillogtak. A hivatalos aktus után az ünnepséget a házaspárok otthonukban tartották. A tervezett rendezvények közül mindenekelőtt a december elsején sorra kerülő, az 1913-ban született lakosok nyugalomba vonulása előtti búcsúztatást említem meg. A közel 4U00 lakosú község nyugdíjba menő polgárai különböző helyeken dolgoznak. Eddig ilyen rendezvényt sem tartottak még a faluban. Az elmondottak ellenére sem elégedettek a födémesiek azzal, amit elértek. Fogyatékosságnak tekintik például, hogy még mindig kevés a faluban a polgári szertartású temetés. Kevés a csak polgári szertartású névadó ünnepség. Éppen ezért a jövőben fokozni kívánják a fiatalok ideológiai nevelésének hatékonyságát. — Korábban minden figyelmünket és erőnket a községfejlesztésre fordítottuk, s közben megfeledkeztünk az emberek neveléséről — mondta befejezésül a hnb elnöke. — Pedig ez sem másodlagos feladat. Éppen ezért ebben a választási időszakban a választási program teljesítésével párhuzamosan ennek a kérdésnek a megoldására is gondot fordítunk. FÜLÖP IMRE Elektromos érzéstelenítés a szülészetben Még nem találták meg azt az Ideális érzéstelenítő szert, amely a szülő nőket minden veszély nélkül megszabadítaná a fájdalmaktól. Az anyának adott érzéstelenítők ugyanis károsíthatják a magzat érzékeny szervezetét. Továbbá: félő, hogy a fájdalom megszüntetésével egyidejűleg a szülő nő elalszik. Márpedig szüléskor különösen fontos az aktív szülési tevékenység, amelyhez ébrenlét szükséges. Ezzel a problémával foglalkoznak többek között a Szovjetunió központi szülészeti és nő- gyógyászati intézetében. A kutatások rendkívül korszerű, de kissé szokatlan irányban folynak: az elektroaltatás terén nyert legújabb felismerések alapján. A szovjet altatókészüléket már a világ számos országában használják. Az agyra ható elektromos áramimpulzusok következtében a beteget először a súlytalanság kellemes érzése fogja el. Ezt az első szakaszt a kutatók elektrohipnózisnak nevezik. Azután következik a második szakasz: a beteg könnyű nyugtalanságot érez, amely azonban rövidesen elmúlik. A harmadik szakasznak, az elekt- roalvásnak kezdetét ellenállhatatlan ásítási vágy jelzi. A végső szakaszban érik el a fájdal- matlanságot, a mesterséges altatással járó teljes tudatkikapcsolódást és érzéketlenséget. A szülészet szempontjából a fájdalom mértékének csökkentése a fontos, hiszen az orvosoknak nem az altatás a céljuk. Az elektromos érzéstelenítés minden vegyszer nélkül történik, s mértéke tetszés szerint szabályozható. Beállítható a szülőfájdalmak növekedésének és csökkentésének megfelelően, s bármikor be vagy kikapcsolható. A vizsgálatok szerint még hosszabb ideig tartó alkalmazása is ártalmatlan az anyára és a gyermekre. Újabban az elektroaltatást nőgyógyászati műtéteknél, valamint császármetszéskor is alkalmazzák. TÖRLESSZÜNK AZ ADÓSSÁGBÓL Gyakran halljuk fiatal házaspároktól, hogy gyermeküket nem tudják az óvodába elhelyezni, így a nagyszülők foglalkoznak vele. A párt- és a kormányszervek Intézkedései enyhítik a több gyermekes szülők gondjait. Meghosszabbították az anyasági szabadságot, emelték a gyermeknevelési pótlékot, s a több gyermekes anyáknak lehetővé tették, hogy odahaza maradhassanak és rendszeres havi juttatás mellett gyermekeikről gondoskodjanak. Ugyanakkor az ötéves tervben is meghatározták, hogy az óvodák építését Szlovákiában olyan ütemben kell növelni, hogy 1975-ig az óvodáskorba lépő gyerekek 65 százaléka helyet kapjon az említett létesítményekben. Az idei iskolai év kezdetén csupán a gyerekek 49 százaléka járt óvodába, ami lényegében azt jelenti, hogy 1975 végéig mintegy 890Ü gyerek beiskolázását, illetve óvodában való elhelyezését kell biztosítani. A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy. a cél elérése érdekében igen sokat kell tenni, főleg a čadcai, a Považská Bystrica-i, a Dolný Kubín-i, a vranovi, a Žilinai és a prešovi járásokban. A leviceiek (lévaiak), a roz- ftavaiak (rozsnyóiak), Nové Zámky-iak (érsekújváriak), a Dunajská Streda-iak (dunaszerdahelyiek) és a košiceiek (kassaiak) jó eredményei ellenére is Szlovákiában mintegy 10 000-en kérelmezik gyermekük elhelyezését. Az idén 70üU-rel kellene az óvodai férőhelyeik számát növelni. Ám a tapasztalatok az újonnan épülő lakótelepeken azt mutatják, hogy az építők nem tartják be a komplex lakásépítés elvét. Az óvodák, üzletek építését a legutoljára hagyják. Azok, akik így cselekszenek, vagy akik azt megtűrik, vajon tudatosítják-e kellőképpen a párt és a kormány populációs politikáját, s az ebből eredő feladatokat? A fenti megállapítás vonatkozik az üzemekre is. Ugyanis az óvodai férőhelyeknek csupán 6,34 százaléka üzemi. Szlovákiában indusztrializálási folyamat következtében jelentős, több ezer embert alkalmazó üzemek jöttek létre. A legtöbbjének milliós értékű üdülőközpontja van. Óvoda építésére, amint az adatokból kitűnik, nem futja!? Kassán például a Városi Nemzeti Bizottság hatáskörébe tartozó óvodákban 2640 olyan gyerek jár, akiknek szülei nagyüzemekben, ebből_ 1830-nak a Kelet-szlovákiai Vasgyárban dolgoznak. A mezőgazdaság rohamos fejlődése, a növekvő hektárhozamok és az ezzel járó jövedelmek növekedése ellenére csak igen kevés efsz-nek van saját óvodája; a közép-szlovákiai kerületben például egynek sincs. Vajon miért? Az irányelvek „hiányoznak“, vagy nem jönnek rá arra, hogy ha van óvoda, ahol a szülők gyermekeiket elhelyezik, akkor az idénymunkák idején van elég munkaerő. Ám, előfordulhat olyan eset is, hogy a kisebb üzemnek, efsz-nek külön-külön nincs elegendő pénze arra, hogy óvodát építsen. Ha azonban összeadják a pénzt, és a nemzeti bizottságot is felkérik, társas beruházással megoldhatják a problémákat, természetesen megfelelő törvényes keretek között. Bármelyik oldaláról is nézzük a dolgokat, az óvodai férőhelyek növelésével adósak vagyunk. Egy kis jóakarattal, összefogással, megértéssel és nem utolsósorban társadalmi munkával igen sokat törleszthetünk adósságunkból, a magunk és a jövő nemzedéke érdekében. NÉMETH JÁNOS Hazánkban a Mexikóból, vagy Peruból Európába került pompás virágú növény, a 17. század első felében vált ismeretessé. Másutt már korábban is ismerték, a legenda szerint Kleopátra, egyiptomi királynő, amikor első alkalommal fogadta Julius Caesart, keblére tűzött egy tubarózsát, s ez bódító illatával elbűvölte a híres hadvezért. A tubarózsát a tudományos növényrendszertan megteremtője, Charles Linné Poiianthes Tube- rosa néven a liliomfélék közé sorolta. A napjainkban használatos népies neve: tubarózsa is kétségtelenül a latin nevéből (amely a növény gumószerű hagymájára utal) alakult ki. A növényrendszertan ellenben ma már — igaz, változatlan nevén — az Amarillis-félék családjában tartja nyilván, a kertészek pedig három fajtáját és ezeknek számtalan nemesített változatát ismerik. A tubarózsa nevelése meglehetősen próbára teszi a virágkedvelők türelmét. De annak „titka“, hogy miként serkenthetjük virágzásra ezt a kényes növényt, nem nagy, csupán a természetét és igényeit kell ismernünk, s bizonyos, hogy bőségesen „meghálálja“ gondoskodásunkat. A tubarózsának ahhoz, hogy teljesen kifejlődjék és virágozzék, hosszú tenyészideje alatt védett, meleg, naposfekvésű helyre, tápanyagban gazdag, dúsan trágyázott, laza talajra és bőséges öntözésre van szüksége. Hagymáját még ősszel, elvirágzás után a fagyok előtt felszedik, kiválogatják, megtisztítják a földtől és a levelét a hajtás vége felett visszavágják, majd fagymentes, száraz helyen teleltetik át. Ha márciusban cserépbe ültetjük, a kertben július és szeptember között virágzik. Az ültetést úgy végezzük, hogy a hagyma hegye kissé kiálljon a földből, majd a cserepet állítsuk üvegházba, kihűlt melegágyba, vagy a lakás egyik világos helyére, az ablak közelébe, s a földjét tartsuk mindig kissé nyirkosán. A fejlődő oldalhajtásokat vágjuk le, hogy ne vonjanak el tápanyagot; ezzel is a későbbi virágzást segítjük. Az így előnevelt hagymát májusban ültethetjük ki a szabadba a kert egy meleg, napos helyére. A növények között 40 cm sor, és 15 cm tőtávolságot hagyjunk. Bőven öntözzük, s ha megindult a hajtás fejlődése, időnként hígított trágyalével, vagy tápsó oldattal is locsoljuk megl A virágoztatást cserépben is végezhetjük. Ilyenkor a hagymákat tavasszal virágcserépbe, tápdús földbe ültessük és a cserepeket a szabadban süllyesz- sziik a talajba. További gondozásuk megegyezik a szabad földben nevelt hagymáéval. A nyár végére, az ősz elejére a közben 40—60 cm magasra nyúlt száron felpattannak a bimbók, s kífeslenek a külső és belső lepellevelekből összenőtt illatos virágok. A virágzás 3—4 hétig tart. A levágott, vázába tett virágok is sokáig megőrzik üdeségüket, bódító illatukat. A hagymákon — főként az idősebbeken — sokszor fejlődnek ki sarjhagymák. Ezeket az „anyáról“ leválasztva tavasszal szintén elültetjük. A sarjhagymák az elültetést követő második, harmadik évben fognak virágozni. 1973. X. 28. HÁZTÁJI A tubarózsa
