Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)

1973-10-26 / 255. szám, péntek

SZERVEZETT ELLENÁLLÁS CimÉBEN NINCS FEGYVERNYUGVÁS A KÖZEL-KELETEN Santiagó — A chilei katonai junta szeptember 11-i állam­csínye óta első ízben történt, hogy a fasiszta katonai rend­szer beismerte: szervezett el­lenállás nyilvánul meg uralma ellen. Bonilla tábornok, bel­ügyminiszter, az „El Mercurio“ című lap jelentése szerint kö­zölte, hogy a katonaságnak még nem sikerült „szétvernie“ az országban az összes ellen­állási szervezeteket és ezért is­mét sor kerülhet akciókra a junta ellenfelei részéről. Bonil­la egy rádió- és televízió nyi­latkozatban „bűnözőknek“ mi­nősítette» mindazokat, akik nem tartják be a puccsisták paran­csait és rendelkezéseit. Ezek ellen a jövőben is föllépnek. A belügyminiszter ugyanakkor „gazdaságpolitikai eszközök“ ként méltatta a reakciós kato­nai rendszer által bevezetett óriási áremeléseket. Az AFP hírügynökség beszá­molt arról a santiagói hivata­los közleményről, amely sze­rint ellenállási szervezetet lep­leztek le Valparaisoban, Chile legfontosabb kikötőjében. Gofuzzo ellentengernagy, a chilei junta pénzügyminisztere bejelentette, hogy még október­ben chilei gazdasági küldöttség utazik Washingtonba, ahol nem­zetközi pénzügyi szervezetek képviselőivel találkozik. No­vember elején peMig a Wem- zetközi Valutaalap küldöttsége látogat el Chilébe, hogy „ta­nulmányozza“ a junta gazda­ságpolitikáját, a jövendő hitel- tárgyalások előkészítésére. Róma — Joaquin Ruiz Ji­menez spanyol ügyvéd vállalta a chilei junta által letartózta­tott Luis Corválánnak, a Chi­lei Kommunista Párt főtitkárá­nak védelmét. Jimenez a sajtó képviselőinek elmondotta, hogy a védelem ellátására a de­mokratikus Jogászok nemzet­közi szövetségétől, az emberi iogok nemzetközi bizottságá­tól és a Szakszervezeti Világ­szövetségtől kapott megbízást. Már hozzá is fogott a szüksé­ges okmányok összegyűjtésé­hez és a védelem előkészítésé­hez. Augusto Pinochet tábornok a chilei fasiszta junta nevében vá­laszolt Juan Velasco Alvarado perui elnök üzenetére, amely­ben az a perui nép nevében azt kérte, hogy tartsák tiszte­letben a politikai meggyőződé­sük miatt bíróság elé kerülő Luis Corvalan és a többi letar­tóztatott életét. A válaszüze­netben azt állította, hogy Cor- valánt nem eszméiért, hanem a Chilében érvényes jogrend megsértéséért vonják felelős­ségre. A JAPÁN SZOCIALISTA PÁRT TERVEZETE Tokió — A Japán Szocialista Párt közzétette programterveze­tét egy haladó koalíciós kor­mány megteremtésére Japánban. A tervezetet a párt januárban összehívandó országos konven­cióján hagyják véglegesen jóvá. A szocialisták által javasolt, „népi koalíciós kormány“ bázi­sa egy széles körű, konzervatív és monopóliumellenes népi egy­ségfront lesz. A kormány köz­ponti feladata a demokratikus vívmányok megszilárdítása és kiszélesítése, s ezen az alapon a szocializmus meghonosítása Japánban. A program külpolitikai része előirányozza a béke és a sem­legesség politikájának meghir­detését, a Japán-amerikai kato­nai szerződés felmondását és meg nem támadási, illetve ba­rátsági szerződés megkötését a Szovjetunióval, Kínával, az Egyesült Államokkal és a Ko­reai Népi Demokratikus Köztár­sasággal. Belpolitikáiig a szocialista párt a jelenleg érvényben lévő japán békealkotmány alapján kíván tevékenykedni, s politi­kájának leglényegesebb eleme­ként a monopóliumok korláto­zását jelöli meg. Japánban mind fokozottabb tevékenységet fejt ki a hatal­mon lévő Liberális Demokrata Párt úgynevezett Szériánkéi csoportja. A párt harminc par­lamenti képviselőjéből, az úgy­nevezett héjákból alakult cso­port tagjai szabályos vérszerző­dést kötöttek, saját vérükkel pecsételve meg elhatározásukat a konzervatív párt „lagymatag“ politikájának megváltoztatására. A csoport szélsőségesen anti- kommunista politikát hirdetett meg. A szeirankei tagjai jelenleg az országot járják és a Japán Kommunista Párt ellen, az al­kotmány revíziója mellett agi­tálnak. Egy füst alatt támadják Tanaka miniszterelnököt és kormányát a Kínával való ki­egyezés miatt. Thaiföldi kormányprogram 1973. X. 2'á. Bangkok — Szabja Dharma- szakti, Thaiföld új miniszterel­nöke hivatalba lépése óta első alkalommal mondott beszédet a nemzetgyűlésben. Ismertette kormányának bél­és külpolitikáját. Hangsúlyoz­ta, hogy Thaiföld új polgári kormánya a belpolitikai prob­lémák megoldására fogja össz­pontosítani a figyelmét, külpo­litikai téren az „arany közép­utat“ fogja követni. Ennek lé­nyegét abban jelölte meg, hogy Thaiföld „baráti kapcso' latokat fog fenntartani mind­azokkal az országokkal, ame­lyek szintén baráti magatar­tást tanúsítanak irányában“. Bejelentette: várható, hogy hat hónapon beliül kibocsát ják az új alkotmányt, s nyomban azután általános választásokat írnak ki. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Thaiföld új kormánya be fogja tartani és támogatni fog­ja az ENSZ-alapokmányában rögzített elveket. Hozzáfűzte Pompidou nyilatkozata Párizs — Pompidou elnök televíziós nyilatkozatában egye­lőre félretette az alkotmány­módosítás tervét, de hangsú­lyozta, hogy nem mond le an­nak későbbi megvalósításáról. Politikai körökben elsősorban az keltett feltűnést, hogy az elnök arra célzott: esetleg a legközelebbi elnökválasztást kapcsolják majd össze az al­kotmánymódosításról rendezen­dő népszavazással. Ugyanakkor a kommentáto­rok általános véleménye sze­rint az alkotmánymódosítási terv jégreltétele nem erősíti meg az elnök tekintélyét. azonban, hogy kormánya telje­síteni fogja a Kittikacsorn-kor- mány által szerződésekben vál­lalt nemzetközi kötelezettsége­ket is. Szanja Dharmaszakti végül megígérte, hogy az új alkot­mány kibocsátása előtt hatá­lyon kívül helyezi az előző ka­tonai diktatúra által elrendelt rendkívüli állapotot, s arra kér­te a nemzetgyűlés 290 képvise­lőjét, hogy működjenek közre az új kormány körvonalazott politikájának végrehajtásában. (Folytatás a 2. oldalról) partján, a mai front déli szek­torában tartózkodó egyiptomi erők utánpótlási vonalait. E cél érdekében a tűzszünet megsér­tésével összehangolt szárazföldi és légitámadásokat hajt végre a csatorna déli szektorában és a vízi út mindkét oldalán. A leg­utolsó jelentések szerint az egyiptomi csapatok a hozzájuk csatlakozott népi erőkkel együtt sikerrel védelmezik Szuez vá­rosát, valamint a keléti és a nyugati partot összekötő hida­kat, ellátási vonalakat. A Sinai- félszigeten harcoló harmadik hadsereg utánpótlása eddig za­vartalan volt. ízrael a maga részéről a har­ci cselekményekre hivatkozva mindeddig megakadályozta az ENSZ-megfigyelők munkájának megkezdését. A magyarázat ön­ként adódik: a tűzszünet tény­leges életbe lépése előtt olyan kész helyzetet próbál teremle­ni, olyan tűzszüneti vonalakat kíván kialakítani, amelyek egy­oldalúan az agresszor számára kedvezőek, s amelyekhez — a Biztonsági Tanács második tűz­szüneti határozatával szembehe­lyezkedve — mereven ragasz­kodik. Ilyen körülmények közölt joggal vetődik fel a kérdés: ho­gyan, milyen intézkedésekkel lehet érvényt szerezni a Bizton­sági Tanács tűzszüneti határo­zatának? Az ENSZ-megfigyelők kiküldése a jelek szerint nem elegendő, ez a felismerés kész­tethette arra Szadat elnököt, hogy szovjet és amerikai csa­patok helyszínre küldését kérje Izrael megrendszabályozása, a tűzszüneti előírások betartása végett. Az Egyesült Államok elutasította Egyiptom kérését. Az el nem kötelezett országok csoportja ezt követően terjesz­tette a Biztonsági Tanács elé azt a javaslatot, hogy ENSZ- csapatokat küldjenek a Közel- Keletre a tűzszünet ellenőrzése és fenntartása céljából. Az egyiptomi elnök El-Zajjat kül­ügyminiszter útján felkérte a Biztonsági Tanácsot, hogy ne függessze fel ülésezését mind­addig, amíg Izrael nem veti alá magát a tűzszüneti határozatnak. Mindinkább nyilvánvalóvá vá­lik, hogy az Egyesült Államokat súlyos felelősség terheli a tűz­szüneti szabotálásért, és azért, hogy Izrael nem tért vissza a hétfő esti, azaz a tűzszünetet megelőző állásaiba, sőt az is­métlődő támadások eredménye­ként újabb területeket kaparin­tott meg. Washington — miköz­ben szünet nélkül folytatja az agresszor felfegyverzését — öl­be tett kézzel nézi a Szovjet­unió és az Egyesült Államok által kezdeményezett és megfo­galmazott határozatok kihívó megsértését. Időközben széleskörű nemzet­közi megmozdulás bontakozott ki a tűzszüneti határozat támo­gatására. Az igazságos közel- keleti rendezés sürgetésére. Mint Kairóban rámutatnak, csu­pán Kína zárkózik el a Bizton­sági Tanács tűzszüneti határo­zatának támogatásától. A kairói kommentárok rámu­tatnak, hogy Izrael a tűzszüne­tet kihasználva akar elégtételt szerezni elszenvedett látványos vereségéért. Az Al Ahram szerint Izrael egyrészt jobb tárgyalási pozíciók elérésére törekszik, másrészt arról szeretné meg­győzni az izraeli közvéleményt, hogy nem a gyengeség helyze­téből föladta el a tűzszüneti határozatot. Ezekben a sorsdön­tő pillanatokban nagy katonai és erkölcsi kitartást követel Egyiptomtól az ellenséges ma­nőverek meghiúsítása — írja a lap. Tel Aviv — Abba Eban izraeli külügyminiszter sajtóértekezle­ten ismertette, hogyan képzeli Izrael a Biztonsági Tanács tűz­szüneti felhívásának és 1967. évi határozatának fényében a közel-keleti rendezést. A kül­ügyminiszter világosan értésre ad La, hogy Izrael nem hajlandó visszavonulni az 19ö7. június 5-i határok mögé. Ezt az álláspon­tot Izrael „biztonságának érde­keivel“ indokolta, kijelentve, hogy a „tűzszüneti vonalak még nem határok, a határvonalakat, az erőviszonyokat, a biztonsági intézkedéseket tárgyalásokon, lehetőleg közvetlen tárgyaláso­kon kellene megvitatni“. A tűzszüneti felhívás végre­hajtásával kapcsolatban Eban megismételte a teljes fogolycse­rére vonatkozó izraeli kikötést. Arra a kérdésre válaszolva, haj­landó lenne-e kormánya tárgya­lásokat folytatni a palesztinok képviselőivel, Eban lényegében kitartva amellett az izraeli ál­láspont mellett, amely el sem ismeri a palesztinai nép létét, — hangsúlyozta: „A legtöbb pa­lesztinai Jordániában él — nem lehet őket külön elbánásban részesíteni“. Eban azt is kijelentette, hogy Izraelt nagy megelégedéssel töltötte el az Egyesült Államok poitikája, az amerikai légihidak gyorsasága és a szállított fegy­verek minősége. „Amennyiben Dajan nem él­vezi miniszterelnöke teljes bi­zalmát, benyújtja lemondását“ — hangzik az izraeli kormány sajtóhivatala által kiadott köz­lemény, amely a Tel Aviv-i ka­bineten belüli válság éleződését jelzi. A nyilatkozat előzménye az, hogy Shapiro igazságügyminisz­ter megvádolta a hadügyminisz­tert és a kabinet több más tag­ját: őket terheli a felelősség, hogy Izrael katonailag nem volt kellőképpen felkészítve az ösz- szecsapásra. Shapiro felszólí­totta Dajant, hogy mondjon le, a hadügyminiszter azonban az­zal érvelt, hogy csak Golda Meirnek, a kabinet egészének és a parlamentnek tartozik fe­lelősséggel, nem pedig a kor­mány egyes tagjainak. Golda Meir egyébként a szó szoros értelmében ágyukból ug­ratta ki a kormány tagjait rendkívüli kabinetülésre. En­nek napirendjén az el nem kö­telezett országoknak a Bizton­sági Tanács elé terjesztett leg­újabb javaslata szerepelt. A ka­binetülésről részleteket nem hoztak nyilvánosságra. K ét napig tartott a Len­gyel Egyesült Munkás­párt országos értekezlete, ame­lyen több, mint kétezer küldött vett részt. Alaposan feldolgoz­ták a Központi Bizottság Ed­ward Gierek első titkár által előterjesztett, egyébként is rendkívül részletes és elemző beszámolóját a legutóbbi — hatodik pártkongresszus hatá­rozatainak következetes végre­hajtásáról. Ez az első napirendi pont igen sok népgazdasági vonat­kozású utalást tartalmazott, ám annak hangsúlyozására, hogy a gazdasági problémák mennyire előtérbe kerüllek az 1970. de­cembere óta politikailag meg- újhodott, a lenini normákhoz visszatért lengyel pártvezetés­ben. A második napirendi pont, melynek Piotr Jaroszewicz mi­niszterelnök volt a referense, Lengyelország 1974—75-ös gyorsütelmű társadalom- és gazdaságfejlesztésével foglal­kozott. Végül a harmadik na­pirendi pont a vitát, s a külön­böző határozati javaslatok be­terjesztését, illetve azok elfo­gadását tartalmazta. A lengyel párt és a lengyel nép — de nyugodtan hozzáte­hetjük: Lengyelország minden Ä LEWMP országos értekezlete barátja — szempontjából a Gierek-beszámolőnak az a ré­sze volt a legörvendetesebb, amely büszkén leszögezhette, hogy sikeresen halad a szocia­lista országépítő program vég­rehajtása. Sőt: az ötévefe terv eddigi előirányzatát túl is tel­jesítették. Gazdagon dokumentálta ezt az állítását a Központi Bizott­ság beszámolója, érdemes az adattárból néhányat még e rö­vid helyen is kiemelni. így például azt, hogy a tervezett 7 helyett évi átlagban 9 százalék­kal emelkedett a nemzeti jö­vedelem a legutóbbi három év ben. S nem kevésbé azt, hogy a reálbérek 1971 és 1973 kö­zött 24 százalékkal nőttek, hol­ott az előirányzat mindössze 18—19 százalék volt, s nelm is 73-ig, hanem 75-ig. Miközben ilyen lendületesen fejlődik a lengyel gazdasági és társadalmi élet, további si­kerek jellemzik a külpolitikát is, amelynek alapja változatlan: szoros barátság és együttműkö­dés a Szovjetunióval és a test­véri szocialista országokkal. Több mint kétezer küldött előtt zajlott le a plénum, a két nap alatt több mint kétszáz delegátus felszólalt, csaknem 800 pedig írásban fejtette ki nézeteit. Ezer hozzászólás ezer vélemény segítette tehát előre a LEMP országos értekezletét. Annak előkészítésében több, mint 38 ezer aktivista fejtette ki véleményét. Ez az ezer s az a 38 ezer pedig — képviselő­je, szószólója, előharcosa a 25 milliónak, Lengyelország egész lakosságának. Fogadás Phenjanban Phenjan — A Todor Zsivkov vezette bolgár párt- és kor­mányküldöttség tiszteletére Phenjanban fogadást rendeztek. A fogadáson beszédet mondott Kim Ir Szén és Todor Zsivkov. Kim ír Szén beszédében a töb­bi között hangoztatta, hogy a KNDK aktívan támogatja az arab népeket az országaik terü­leti épségének biztosításáért, nemzeti méltóságuk védelmé­ért folytatott harcukban. Támo­gatásáról biztosította a chilei nép küzdelmét is a fasiszta junta ellen. Todor Zsivkov a közel-keleti helyzettel foglalkozva és az iz raeli agresszorokat elítélve ki­jelentette: a népek békeakara­tát fejezi ki a Biztonsági Tanács határozata, amely a közel-keleti katonai konfliktus megszünteté­sét rendelte el. A szocialista világrendszer szerepéről, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom, valamint a nemzeti felszabadító mozgalom egységes fellépéséről szólva Todor Zsivkov kijelen­tette, hogy Bulgária a Szovjet­unióval és a többi szocialista országgal együtt, összehangol­tan munkálkodik annak érde­kében, hogy érvényesüljön és visszafordíthatatlanná váljék az enyhülési tendencia. Nixon aggályai Washington — Nixon elnök megvétózta azt a kongresszusi határozatot, amely előírja, hogy amerikai csapatok hadüzenet és a kongresszus felhatalmazása nélkül 90 napnál tovább nem harcolhatnak külföldön. A határozat, amelyet a hónap elején hagyott jóvá a képvise­lőház és a szenátus, az elnöki vétó indoklása szerint megaka­dályozza, hogy az Egyesült Ál­lamok nemzetközi válságok ide­jén „határozott és meggyőző módon" cselekedjék és „kiveszt az elnök kezéből a béke fenn­tartásának számos fontos esz- közét". Nixon vétója nyomán a kong­resszusi határozat csak akkor léphet életbe, ha a képviselőház és a szenátus kétharmados többséggel másodszor is meg­szavazza. ANTON KOCSINYANT, az Ör­mény Kommunista Párt KB el­ső titkárát Lenin renddel tün­tették ki kiváló pártmunkája elismeréséül 60. születésnapján. Kocsinyan az SZKP KB tagja, több ízben volt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldötte. MITCHELL SHARP kanadai külügyminiszter, a Szovjetunió kormányának meghívására no­vemberben hivatalos látogatás­ra Moszkvába utazik. AZ INDIAI kormány jóvá­hagyta azt a tervet, amelynek értelmében indiai hordozóraké­tát dolgoznak ki és építenek mesterséges holdak felbocsátá­sára. A teljes egészében Indiai szakértők által konstruált hor­dozórakéta első indítására 1978- ban kerül sor. A SPANYOLORSZÁGI Sevillá­ban 16 személyt tartóztattak le. Az őrizetbe vettek állítólag a Spanyol Kommunista Párt terü­leti bizottságának tagjai. A rendőrség közlése szerint más tartományokban is várhatók le­tartóztatások. HANOIBAN és Buenos Aires­ben nyilvánosságra hozott hi­vatalos közlemény szerint a Vietnami Demokratikus Köztár­saság és Argentína nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolato­kat létesít egymással. A FINN kormány bejelentet­te, hogy hajlandó befogadni az országba 100 chilei politikai menekültet. Svédország és Svájc már korábban közölte, hogy kész 200—200 menekült befoga­dására. HENRY KISSINGER amerikai külügyminiszter november kö­zepén — pekingi látogatását követően — Tokióba látogat. Mint ismeretes, Kissinger a kö­zel-keleti válság miatt halasz­totta ©1 kínai útját, amelyre végül is november 10 és 13. között kerül sor.

Next

/
Thumbnails
Contents