Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)
1973-10-21 / 42. szám, Vasárnapi Új Szó
IZGALMAS A találmányi hivatalban megjelenik egy férfi, hogy bemutassa újfajta légyfogó berendezését. Egy kis tálon desz- kácska fekszik, bekenve mézzel; az edényben víz van, benne egy létra. — És hogyan működik ez az izé? — kérdi a hivatalnok. — Kérem. A légy repdes ö tál körül, persze megérzi a mézet és rászáll. Habzscrtwl kezd, de a sok méztől elszédül. s beesik a vízbe. Ekkor meglátja a létrácskát. Odaver- gödik, amilyen gyorsan csak tud. — Egy pillanat, hiszen akkor megmenekült. — Éppen ez a trükk — nevet diadalmasan a feltaláló. — A létra harmadik foka el van fűrészelve! Stratégák (Jaroslav Pop rajzaJ Moszkvai keresztek (krokogyil) AKARATERŐ — Nézze, asszonyom — mondja az orvos Kragujevác- nénak —, az ön férje csak akkor gyógyulhat meg, ha leszokik a dohányzásról. — Nem probléma — szól az asszony. — Le fog szokni. — De figyelmeztetem, hogy ehhez roppant erős akarat kell. — Nem 'probléma. Nekem roppant erős akaratom van. SZELI,EMIDFZKS Spiritiszta szeánsz. Az özvegy férj szeretné megidézni a feleségét, tie hiába minden, az usz- szony nem jelentkezik. — Tudom, miért nem jött el — mondja az özvegyember. — Nem volt mit felvennie... PÁRBESZÉD — Kisasszony, miért szólít engem folyton doktor úrnak? — Azért, mert a szerelem betegség, és ön engem ebből a betegségből kigyógyított. RACIONALIZÁCIÓ (Mikus Sándor rajzaj PRESSZÓBAN Barátnők beszélgetnek egy presszóbeli sarokasztalnál: — Csodálatos gyógyszert sikerült hozatnom Dániából! — Ne mondd! És mire jó? — Azt még nem tudom. PONTOSSÁG A férj mérgelődik: — Kérlek szépen, mikor tanulod már meg végre a pontosságot? — Miért? Te egész életedben pontos voltál, és mégis mi hasznod volt belőle; mindig várnod kellett rám. BÍRÓSÁGON A bíró megkérdezi a vádlottat: — Mondja, miért használt álnevet? — Tetszik tudni, bíró úr — felelte a vádlott —, édesanyám nekem mindig azt mondta, hogy csinálhatok bármit, csak a családunk nevét ne piszkítsam bel v * SZIGOR 0 SZÜLÖK ...... Egy sztriptíz-Äórba betér egy külföldi, és beszélni kezd az egyik górlleL A lány elmondja, hogy kitűnő hangja V°" HÓ-olyan' kitünfi a hangja, miért nem noent színpadra? — Színpadra — mondja a lány ijedten, —, azt a szüleim sosem engedték j, volna meg. * * Sznveg nélkül (Ľubomír Kotrlia rajza) 1973. X. 21. VlZPOCSÉKOLÁS — Es ha gyerekünk lenne, azt talán nem kéne néha fürdetni?! (Brenner György ra)za) Körbe körbe Végre! Éjt nappallá téve sikerült megalkotnom a négyszögletű kört! Művemet szerénységgel palástolt diadallal helyeztem főnököm asztalára.-v Kezdetnek nem rossz — mondta, miután percekig nézegette. — Csak még nem elég gömbölyű. — De hát szó sincs arról, hogy gömbölyű legyen — magyaráztam. — Ebben az az új, hogy nem gömbölyű. Hiszen ma már mások az igények, azokhoz kell igazodni... — Különös. Akkor ezt meg kell beszélnem a főnökömmel — mondta a főnököm. — Hagyja üt, majd értesítem a döntésről. Néhány nap múlva megkérdeztem a főnököm főnökét, értesült e már művemről, és mi a véleménye? — A főnöke referált —- mondta a főnököm főnöke. — Ha jól emlékszem, az a baj, hogy túl gömbölyű. Node, minden kezdet nehéz. Csak igyekezzék, igyekezzék ... — Valami tévedés lesz a dologban — feleltem. — Arról van szó, hogy egyáltalán nem gömbölyű. — No látja: még dolgozni kell rajta — fejezte be a beszélgetést a főnököm főnöke. Visszakértem a példányt és elvittem a főnököm főnökének a főnökéhez. Alaposan megvizsgálta. — Igen, ez egy négyszögletű kör, ezt senki sem tagadhatja — állapította meg szakszerűen. — Ez az, amire oly régóta várunk! Am ez csak egy darab. Kérdés, hogy a következők is ilyen négyszögletesre sikerülnek e? Előfordulhat, hogy nem. Túl nagy a kockázat, várjunk vele. De én nem vártam, elvittem a főnököm főnöke főnökének a főnökéhez. Csak ránézett és vidáman felkiáltott. — Ez igen! Tökéletes! Ezt sorozatban kell gyártani! Százezer, sőt, egymillió négyszögletű kört kell kibocsátani! Az egész lakosságot ellátjuk vele, és biztos, hogy még exportálhatunk is. Most először nagyon megnyugodtam: — Szóval megy a dolog? — No, azért nem olyan egyszerű — komorodott el kissé. — A beruházást, tudja, nekünk kell fedeznünk, hitelt nem könnyű kapni... Meg aztán: elérkezett-e már az ideje, hogy ilyen köröket gyártsunk? S mi legyen a hagyományos kör nlakú körökkel? Vegyük elő két-három év múlva, akkor majd meglátjuk ... Másnap letettem a főnököm asztalára egy kört. Nem volt négyszögletes: egyszerű, szabályos kör volt, olyan, amilyen már az alapításkor, 86 évvel ezelőtt is készült a vállalatnál. Percekig forgatta, nézegette, még a nagyítót is elővette, de természetesen egy szögletecskét sem talált rajta. — No, látom — mondotta mégiscsak van magában alkotó fantázia. Nagyon derék, csak így tovább! — csapott barátságosan a váltamra. ... Azóta is szorgalmasan gyártom a leg szabályosabb, hagyományos köröket. Ügy hallom, nagyon elégedettek velem, hamarosan felemelik a fizetésemet . ** FÖLDI IVAN Karrte# ílefcs) ABSZtXOT SZNOB,ZMUS Egy amerikai milliomos, autógyáros és műgyűjtő, ha- zatér hollandiai útjáról. — Képzeld, drágám — mondja a feleségének —, sikerült szereznem egy Ruben-
