Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)
1973-10-21 / 42. szám, Vasárnapi Új Szó
laényes feladat A csehszlovák autópálya Prága—Bratislava közötti szakaszán szorgalmas munka folyik. Mirošovice és Vojsla- vice határában — 58 kilométer távolságon — az építők több mint hetven alul- vagy felüljárót építenek. A feladat nem könnyű, hisz több millió köbméter földet, követ kell áthelyezniük. (A ČSTK felvétele) Az újonnan kialakított müszerrai. KORMÁNYSZERKEZET A kormánymű globoid csigacsavaros. Az alumínium házban a csavar golyós, míg a csigakerék tűgörgős csapágyazású. Áttétele 16,4:1. A keresztirányú szimmetrikus kormányösszekötő- rudak függetlenül kapcsolódnak a központi tolórúdtól a kerékfelfüggesztéshez. A gömbcsuklók egyszeri állandó kenéssel rendelkeznek. VILLAMOS BERENDEZÉS A villamos vezetékrendszer egyvezetékes, az áramforrás negatív testelésű. Névleges feszültség 12 volt. A 12 V, 55 Aó kapacitású akkumulátor a motortér jobb oldalán, ferdén van elhelyezve. A generátor váltóáramú, beépített szilícium egyenirányító diódákkal. Áramerősség 4000 f/percnél 40 A. Az indítómotor teljesítménye 1,3 kW. Űj konstrukciójú a négyfényszórós világítás a kapcsolórelével, az első és hátsó szélességjelzők, az irányjelzők, a féltés rendszám-megvilágító lámpák, továbbá a hátrameneti lámpa, az első ajtók nyitásakor kigyulladó, ajtókba szerelt vörös színű lámpa, valamint a fényszórók mögött a motortérben elhelyezett, szarv alakú harsonakürtök ugyancsak kapcsolórelével. További villamos szerelvények, a VAZ-2101 típuséval megegyezően: a kétfokozatú ablaktörlő, a kétfokozatú ventillátor, a cigarettagyújtó, a kesztyűtartó belső világítása. KAROSSZÉRIA A karosszéria Sedan típusú, önhordó, négyajtós, acéllemezből sajtolt. Az ajtók pántolása elöl van, a külső kilincsek az ajtók síkjába süllyesztettek. Mindkét első ajtó egy-egy fel-le irányba mozgatható, valamint egy-egy kifordítható ablakkal van ellátva. A hátsó ajtókon egy-egy ablak le-fel mozgatható, míg a háromszögletű kis méretű egy-egy ablak fix beépítésű. A karosszéria festése több rétegű, beégetett, fényes felületű. A vészhárítók, lámpakeretek, hűtőrács, ablakkeretek és a díszlécek galvanizáltak, fényes felületűek. Az első és hátsó panoráma-ablakok szilánkmentesek. A szélvédő három rétegű, csiszolt, míg a hátsó és az oldalüvegek edzettek. Az első ülések osztottak, előre-hátra csúsztathatók, háttámlájuk dönthető, fekvőhellyé alakítható. A hátsó ülés rögzített, a háttámla olyan kialakítású, hogy abból középen kar- támlarész kihajtható. A karosszéria szerelvényei: műszerfal, időóra, cigarettagyújtó, hamutartó, kesztyűtartó, elfordítható napellenzők, külső és belső visszapillantó-tükrök, ablakmosó berendezés, műanyag könyöktámasz mind a négy ajtón, a hátsó ajtókon hamutartók. A műszerfalba került beépítésre a fordulatszámláló a következő ellenőrző lámpákkal: kézifékkar-helyzet- és fékfolyadék- szint-jelző, szívató helyzetjelző, akkumulátor töltését ellenőrző. A sebességmérő óra i napi és összegező kilométerszámláló órával és a következő ellenőrzőlámpákkal: helyzetjelző lámpák, irányjelzők, országút* fényszóró. Külön műszerként került beépítésre (balról jobbra) a mutatós üzemanyagszint-jelző a tartaléküzemanyagjelző lámpával, középen a hűtőfolyadék hőmérsékletét jelző műszer és jobboldalt az olajnyomásmérő az olajnyomás csökkenését jelző lámpával. E műszerek alatt foglal helyet a belső világítás, a műszervilágítás kapcsolója, valamint az ablaktörlő háromállású kapcsolója. A VAZ-2103 FŐBB KONSTRUKCIÓS ÉS KIVITELI ELTÉRÉSEI A VAZ-2101 TÍPUSHOZ KÉPEST Az előbbieknek mintegy összefoglalásaként és csaknem felsorolásszerűen arra utalok, hogy hogyan érték el a változtatásokat. Ennek keretében igyekszem rövid jellemzést és értékelést adni a vizsgálati eredmények és az ehhez szorosan kapcsolódó futópróba tapasztalatai alapján. A MOTOR A hengerűrtartalom mintegy 250 cm3-rel történt növelését a dugattyúlöket 14 mm-rel való meghosszabbításával érték el. Ennek következtében magasabb a hengertömb, nagyobb átmérőjű a főtengely hajtókarcsapja és hosszabb a vezérmű- lánc. A porlasztó fuvókáinak méretváltozásai a nagyobb hengerűrtartalommal és teljesítménnyel kapcsolatosak. A porlasztó üresjárati fuvókája helyére került elektromágneses szelep feladata, hogy a gyújtás levétele után azonnal lezárja az üzemanyag útját, és ezzel megakadályozza, hogy üzemanyag jusson a fojtószelep mögötti térbe. E szelep beiktatásával a gyújtás levétele esetén a motor azonnal leáll. Tény, hogy a szerkezet beépítésével tovább komplikálódott az egyébként is összezsúfolt, sok feladatot ellátó porlasztó. E szerkezet meghibásodása országúton aligha javítható, ugyanis az elektromágnes megfelelő működésének feltétele, hogy a tekercs ellenállása 20 C°-on mérve 150—160 ohm közötti legyen. S mivel zárt szerkezetről van szó, ennek cseréje szükséges. A mintagépkocsinál e szerkezet ez ideig kifogástalanul működött. A vákuumos fékszervó csatlakoztatása miatt módosult a szívócső. A kipufogórendszerben a hangtompító-dobok felépítése változott a plusz egy dob beépítésével. Esztétikai szempontból is előnyösen értékelhető a kipufogó négyszög keresztmetszetű vége. BARABÁS BÉLA, gépészmérnök Kevesebb közlekedési baleset történt az NSZK-ban 1972 októberétől, amióta a kétpályás országutakon nem szabad 100 km/óránál gyorsabban hajtani. Ez a kormányrendelet sok vitára adott alkalmat. A statisztika szerint 1972 novemberében, 1970 megfelelő időszakával összehasonlítva 7 %-kal csökkent a halálos közlekedési balesetek száma, a balesetet szenvedett személyek száma pedig 2,5 %-kal volt kevesebb. 1972 októbere és 1973 januárja között Eszakrajna-Vesztf áliában kb. hetvennel (10,8%) kevesebb ember vesztette életét az utakon, mint egy évvel azelőtt. Az országúti balesetek aránya 6,7 %-kal csökkent. EszakrajnaVesztfália belügy minisztere, Willi Weyer azon ban rámutatott arra, hogy a lakott településeken a balesetek száma ugyanakkor 10 %- kai esett vissza. Véleménye szerint a városok és a falvak jelentik a balesetek fő forrását. A közlekedési rendőrség az országutakon bekövetkezett balesetek csekély mértékű visz- szaesésének okait különbözően ítéli meg. Weyer is a' százas tempó ellenzői közé tartozik. Szerinte helytelen a sebességet egyöntetűen korlátozni. Ha rajta múlna, a svájci módszert vezetné be, ahol nem kötelező a 100 km-es óránkénti sebesség betartása. A közlekedési szervek ott megelégszenek azzal, hogy felhívták a gépkocsivezetők figyelmét arra, hogy lehetőség szerint ne hajtsanak gyorsabban 80—100 km/ó sebességnél. 1973 X. 21. következő: személygépkocsiból 150 000, motor- kerékpárokból 100 000, egyéb gépjárművekből 15 000. Ám annak ellenére, hogy az utóbbi években az útviszonyok lényegesen javulnak, feltételezhető az is — tekintettel a gépjárművek gyors ütemű gyarapodására —, hogy növekedni fog a közúti balesetek száma is. A motorizáció tekintetében előrehaladottabb országok tapasztalataiból pedig tudjuk, hogy a biztonságos közúti közlekedés fokozásának egyik legeredményesebb eszköze — a gépjárművek rendszeres műszaki ellenőrzésének a bevezetése. A gépjárművek műszaki ellenőrzése nálunk eddig magánügy volt, vagyis a gépjármű-tulajdonosok „belátásától“ függött a műszaki állapot. A közeljövőben ezen a téren is alapvető változásra kerül sor, ugyanis a járműveket kötele- z<ő e n elő kell állítani — meghatározott időközönként, vagy bizonyos kilométerek megtétele után — a műszaki ellenőrzésre. A járművek műszaki állapota tehát ezentúl nem lesz magánügy, hanem társadalmi érdek! Az ellenőrző-állomásokat a legkorszerűbb ellenőrző- és diagnosztikai berendezésekkel szerelik fel, ami feltételezi az objektív vizsgálatokat. A jármű ellenőrzőkártyát kap, amelyen fel lesznek tüntetve egyrészt a mért, másrészt az előírásos adatok. A jármű csak a hibák eltávolítása után vehet részt ismét a forgalomban. Hogy a műszaki ellenőrző-állomások valóban teljesítsék küldetésüket — az egész ország területén biztosítani kell a vizsgálatok objektivitását és az egységes méréseket. Más szóval: ki kell zárni annak lehetőségét, hogy az ország különböző területein működő ellenőrző-állomásokon különféleképpen értékeljék az autók műszaki állapotát. Ez a feladat is rendkívül igényes, főleg a technológiai berendezés és a munkaszervezés szempontjából. Épülnek a műszaki ellenőrző-állomások A Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának 1971. június 16-i 204-es határozata meghagyta az SZSZK Belügyminisztériumának, hogy gondoskodjon a műszaki ellenőrző-állomások építésének meggyorsításáról. E határozat értelmében jött létre a Banská Bystrica-i Mototrans nemzeti vállalat is, amely rövid fennállása óta megteremtette az alapvető feltételeket a kormányhatározat teljesítésére. A vállalat tavaly kidolgozta a Banská Bystrica-i műszaki ellenőrző-állomás tervezetét. Az építkezési ütemterv értelmében 1975 februárjában kell átadni rendeltetésének. Ugyanerre az évre tervezték a košicei — egy évvel későbbre pedig a bratislavai, a žilinai, a nit- rai és a prešovi — állomás átadását. Mi a jelenlegi helyzet a terv teljesítése terén? — ezzel a kérdéssel fordultunk Žigmund Haas vállalati igazgatóhoz, akinek tájékoztatását az alábbiakban foglaljuk össze: A Banská Bystrica-i műszaki ellenőrző-állomás építése jó ütemben halad. Ez főleg a szocialista munkavetrsenynek köszönhető. Az építkezés dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy a létesítményt — az eredeti időpont helyett — a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának napján, vagyis 1974. augusztus 29-én átadják rendeltetésének! Ezt követően üzembe helyezik a košicei, a bratislavai és a nitrai ellenőrző-állomást, és az ötéves tervidőszak végéig előkészítik a prešovi, a žilinai és a trenčíni állomás építését is. A hatodik ötéves tervidőnek éveiben építendő ellenőrző-állomások tervrajzai is elkészülnek — ezek székhelye: Prievidza, Trnava, Rimavská Sobota és Michalovce. Az ötödik ötéves tervben tervezett 35 szervizállomásból pedig az idén már huszonhat üzemben lesz. Józan felmérések szerint arra számíthatunk, hogy a hazai park 1980-ig eléri a négymillió gépjárművet. Ugyanis az évi tervezett gyarapodás a A bratislavai műszaki ellenőrző-állomás makettje.
