Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)
1973-10-21 / 42. szám, Vasárnapi Új Szó
1973 X. 21. sági üzemei a takarmánytermesztés növelésével jó feltételeket teremtenek az állatsűrűség növelésére. Erre nagy szükség mutatkozik, hiszen amíg a CSKP XIV. kongresszusa az ötödik ötéves tervidőszakra a mezőgazdasági termelés 14 százalékos növelését irányozta elő országos átlagban, addig a trebišovi járás például 56,7 százalékos növekedéssel számol. Itt természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy a kelet-szlovákiai síkság vízrendszerének kiépítése rövidesen befejeződik, ami azt jelenti, hogy a kerület legtermékenyebb vidékén, a Bodrogközben is elkezdődhet az öntözéses gazdálkodás. Az itteni 150 000 hektárnyi földterület valamennyi mezőgazdasági növény termesztésére alkalmas. A nagy állami beruházások már most is gyümölcsöznek, közel 40 000 hektár területet tettek termővé a lecsapolás, a gátépítés és a folyók szabályozása által. Ezeken a területeken, ahol a múltban csak rossz minőségű, savanyú fű termett, most gabonából 40—50 mázsa körüli hozamokat takarítanak be. Cukorrépából 450—500 mázsát, kukoricából pedig a 70 mázsás hektár- hozam sem ritkaság. R o c i on ál i s Intéz kedések Mint már említettem, a kerületben nagy jelentősége van a kisebb mezőgazdasági üzemek társulásának. A 4022 hektáros Nová Bódva-i (Újbód- vai) Efsz például már 9 éve kamatoztatja a társulásból fakadó előnyöket. A társult szövetkezetek termelési feltételei megközelítőleg azonosak voltak, a termelési eredményeik azonban annál eltérőbbek. Racionális intézkedésekre volt szükség, hogy az elmaradottságból kimozdítsák a kullogó szövetkezeteket. Köteles Sándor mérnök, az egyesült szövetkezet elnöke elmondotta, hogy a társult szövetkezetben olyan termelési színvonal elérését tűzték célul, amilyennel a társulásba lépő legjobb szövetkezet dicsekedhetett. Ezt a célt egyre jobban megközelítik. Tavaly például már 31 mázsa gabonát termeltek hektáronként, az idén ennél is többet. A szövetkezetnek mindössze 2690 hektár a szántója, a többi terület kis hozamú rét és legelő. Azt gondolhatnánk, hogy ez a tény az állattenyésztésben erősen érezteti a hatását. A valóság azonban mást mutat. Igaz, hogy száz hektárra számítva kevés az állatállományuk, de az is igaz, hogy tehenenként az évi fejési átlag 3417 liter. Kelet- szlovákiai viszonylatban ez kiváló eredmény. Ennek köszönhetik, hogy hektáronként már most is 1000 liter tejet termelnek. Még eredményesebb a hústermelés, melyből 418 kg fut egy hektárra. Köteles elnöktől azt is megtudtam, hogy kezdetben nem vállalkoztak nagyobb arányú beruházásokra, gondolván, hogy a társult szövetkezetben továbbra is meg kell tartani a korábbi jutalmazási szintet. Ugyanis abban állapodtak meg, hogy a tagok átlagos havi keresetét 2100—2300 koronás szinten kell tartani. Mivel ez éveken át sikerült, ezért nagyobb vállalkozásba kezdtek. Eddig például 10—15 tehenet gondozott egy-egy fejőgulyás, de az új, az ezres tehénistállóban már 70 tehén fejése, gondozása jut majd egy dolgozóra. A termelés intenzitását azzal is igyekeznek fokozni, hogy a jelenlegi 32 hektárról száz hektárra bővítik a kertészetet. Mivel Košice (Kassa) közel van, a kertészeti áru értékesítése nem okoz gondot. Eredményes az intézkedéseknek az a része is, hogy megoldódik sok fiatal ás még dolgozni kívánó nyugdíjas foglalkoztatása. Mindent magas színvonalon Kertészeti szakemberek talán megmosolyogják azt a tényt, hogy a Győzelmes Február nevet viselő Űjbódvai Efsz 100 hektárra bővített kertészete egy-egy hektárra mindössze 35 ezer koronás bevételt tervezett. De hadd jegyezzem meg, nem üvegházi kertészetről van szó és a fő cél az, amit korábban említettem, — a fiatalok és a dolgozni kívánó nyugdíjasok foglalkoztatása. Emellett természetesen az is, hogy a közeli Kassa zöldséggel való ellátásából a szövetkezet hírnevéhez méltón kivegye a részét. Sok minden jót elmondhatnánk még erről a társulásos szövetkezetről. Például azt is, hogy a kelet-szlovákiai kerületben szinte páratlan, ahogyan a szakemberek képzéséről gondoskodnak. A 4022 hektáros szövetkezetben jelenleg nyolc mérnök dolgozik, 35 a technikai végzettségűek száma és továbbiak is tanulnak a különböző szakiskolákon. Főiskolai hallgatóikat havi 800 koronával, a technikumi tanulókat 400 koronával támogatják. Természetesen csak azokat, akik szerződésileg biztosították, hogy tanulmányaik befejezése után a szövetkezetben vállalnak munkát. Van még több tényező is, amely azt igazolja, hogy a Győzelmes Február szövetkezetben magas színvonalú a termelés. A Bódva folyó számukra lehetőséget ad az öntözésre. Ük nem kevesebb mint 9 millió koronát fordítottak az öntözőberendezés megépítésére. Az is a gazdálkodás magas színvonalát bizonyítja, hogy a szövetkezet egy-egy hektár szántóterületre 300 kg tiszta tápanyagot használ fel. Évi termelési tervük 41 millió korona. A szövetkezet fejlesztése szempontjából az sem lényegtelen, hogy az efsz eddig 22 lakásegységet épített fel a tagoknak, további 20 lakásegység építése pedig folyamatban van. Az Űjbódvai Efsz ufjyan csak egy a kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemei közül, azt azonban már ez a példa is bizonyítja, hogy a ^kerületben egészséges úton megindult a fejlődés s a mezőgazdasági üzemek a XIV. kongresszus, valamint a kerületi és járási konferenciák határozata alapján minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy a jelenleg elmaradott kerület mielőbb felsorakozzon az ország legjobbjai közé. SZOMBATH AMBRUS Mikita, a kerületi mezőgazdasági igazgatóság vezetője gyújtottak részletes tájékoztatást. Mint mondották a kerületben a mezőgazdasági termelés még a harmincas években is nagyon alacsony színvonalú volt. Búzából alig 10 mázsás volt az átlagos hektárhozam. Cukorrépát lényegében csak a grófi és egyházi birtokokon termeltek. A búza hektárhozama még a kollektivizálás éveiben is csak 11 mázsa körül mozgott, a rozs még ennél is kevesebbet fizetett. A közös gazdaságokban összpontosított tehénállomány átlagos évi tejhozama az ezer litert sem érte el. Sokáig lehetne sorolni azokat a fogyatékosságokat, amelyekkel a kerület a kollektivizálás éveiben elindult. Hosszú utat kellett megtenni addig, hogy néhány termelésben ne csak elérjék, hanem túl is szárnyalják az országos átlagot. Jelenleg a kukorica és a cukorrépa az országos átlagnál is nagyobb hozamokkal fizet ezen a vidéken, a Sze- pesség pedig az ország burgonyatermésének igen jelentős részét adja. Az idén a gabonafélék átlagos hektárhozamaiban a trebišovi járás is felsorakozott a negyven mázsán felüliek közé, s az egész kerületben 31,4 mázsás átlagot értek el, ami a megelőző évek teljesítményéhez viszonyítva nagyon szép eredmény, s jelentősen megközelítették az 1975-re tervezett 33 mázsás átlagot. Pártos hozzáállással Az utóbbi években tapasztalható sikerekben nem kis része vah a szervező és irányító munka magas, színvonalának, a kommunisták, a pártszervezetek elvi és szakmai hozzáállásának. Különösen a CSKP Központi Bizottsága 1972 áprilisi ülése után alakult ki kedvező légkör a párt tömegpolitikai munkájában. A pártszervezetek tagsági üléseinek látokülönleges figyelmet szentelnek. A kerületi párt- bizottság a mezőgazdasági termelés szakaszán 100 tagú aktívával rendelkezik, melynek tagjai rendszeresen látogatják a járásokat, a mezőgazdasági üzemek alapszervezeteinek taggyűléseit, tanácsokat adnak és segítséget nyújtanak a gazdasági élet és a munka szervezésében. Rendre előkerültek a kerületi és a járási, valamint a helyi szervezetek jegyzőkönyvei, határozatai, és lépésről lépésre így küszöbölik ki a gazdálkodás fejlődését gátló fogyatékosságokat. Remélik, hogy ezzel a rendszeres munkával a kelet-szlovákiai kerület rövidesen felzárkózik az ország legjobb kerületeinek sorába. 19 millió literrel több tefet Az elmúlt évben a kerület tehenenként! évi fejési átlaga 2600 liter tej volt. Ez már aránytalanul több a huszonöt évvel ezelőtti ezer liternél, a mezőgazdasági üzemek azonban ettől sokkal jobb eredményt akarnak elérni, ezért erre az évre a tavalyival szemben 19 millió literrel több tej megtermelését vállalták. Január dekádjaiban még nem sikerült ezt a növekedési ütemet elérni, később azonban bőségesen pótolták a januári lemaradást, s jelenleg körülbelül egymillió liter tejjel szárnyalták túl a tervezett mennyiséget. Egyébként éppen a tejtermelésben tűzték maguk elé a legmerészebb terveket. Kerületi méretben már 1975- ben el akarják érni a 3000 literes évi átlagot. Ismerve az alapállomány jelenlegi állapotát, elmondhatjuk, hogy ennek a feladatnak a teljesítése valóban komoly erőfeszítéseket igényel. Az állattenyésztés többi ágazata szintén jelentős fejlődésen megy keresztül. A kerület mezőgazdaA mezőgazdasági munkák komplex gépesítése már a kelet-szlovákiai kerület hegyaljai körzeteiben is érvényesül. Rudolf Noga felvétele A kár Prágától, akár Bratislavától számítjuk, a kelet-szlovákiai kerület mindenképpen a legtávolabbi országrész és számos tekintetben magán viseli a központtól való távolság jegyeit. Ez még a mezőgazdasági termelés eredményességében is megmutatkozott, bár az is igaz, hogy ezeknek a jegyeknek a száma ha nem is napról napra, de évről évre kevesebb. Az ^Imúlt évben például még 190 mezőgazdasági üzemnek volt szüksége állami támogatásra, az idén előreláthatólag már csak 90 szövetkezet szorul rá, hogy gazdálkodási fogyatékosságainak következményeit állami támogatás billentse helyre. Hozzá kell még tennem, hogy a segítségre szoruló gazdaságok nagy többsége a közelmúltban alakult, amikor központilag is támogatták a hegyvidéki és hegyaljai körzetek kisebb- nagyobb földterületei'- k egyesítését. Messziről indultok A kerület mezőgazdaságának múltjáról, jelenéről és távlatairól ing. Milan Sukuba, a kerületi pártbizottság mezőgazdasági titkára és ing. Jura] gatottsága jelentősen megnövekedett, a pártszervezetek minden egyes tagot konkrét feladatokkal bíztak meg és arról is gondoskodtak, hogy a feladatok teljesítését következetesen ellenőrizzék. Azt is határozatba foglalták, hogy az elvi jelentőségű kérdéseknél semmiféle megalkuvás nem jöhr» szóba. Annak ellenére, hogy a kerületi pártbizottság nagy körültekintéssel kezeli a mezőgazdaság fejlesztésének ügyét, még mindig akadnak fogyatékosságok, amelyek egyúttal azt is jelentik, hogy a kerületben a mezőgazdasági termelés növelésének további tartalékai is vannak. A tartalékok egyike például a további kollektivizálás. 1972 áprilisa óta 62 000 ha földet tagosítottak, de a vranovi és svidníki járásban még további 25 000 hektárnyi földet lehetne nagyüzemi módszerekkel hasznosítani. Ehhez azonban meg kell teremteni a szükséges feltételeket, ami az anyagi és technikai feltételeken kívül a megfelelő káderek kiválasztására, politikai-szakmai nevelésére is vonatkozik. További lehetőség kínálkozik a termelés növelésére a kisebb mezőgazdasági üzemek társulásában. Ezért a kerület vezetői ezeknek a kérdéseknek
