Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)

1973-10-19 / 249. szám, péntek

A SZAKSZERVEZETI VILÁGKONGRESSZUS FOLYTATJA MUNKÁJÁT Világszerte tovább folynak a nagyméretű tiltakozó akciók a chilei katonai junta önkénye ellen. Á képen párizsiak ezrei fejezik ki szolidaritásukat a chilei néppel. (ČSTK — fölvétele) A CHILEI TERROR ÁLDOZATAI Genf — A szeptember 11-i államcsíny óta a chilei ható­ságok sok embert öltek és kí­noztak meg — jelentette be szerdán Genl'ben megtartott saj­tóértekezletén két nemzetközi jogász, akinek a junta hivata­los engedélyével alkalma volt felkeresni Chilét. Michel Blum, az Emberi jogok Nemzetközi Szövetségének főtitkára és foe Nordmann, a Demokratikus Jo­gászok Nemzetközi Szövetségé­nek főtitkára október 6—13. között tett ténymegállapító kör­utat Chilében. Beszélgettek több emberrel, aki eskü alatt vallot­ta, hogy látta a puccsisták ál­dozatainak holttestét a Santia­gói átszelő Mapucho folyóban — közölték sajtóértekezletükön a jogászok. Beszámoltak egy brazil fia­talemberrel folytatott beszélge­tésükről, aki elmondta, hogy több társát gépfegyverrel lőt­ték bele a Mapuchoba. Ö úgy menekült meg, hogy a golyó célt tévesztett és beugrott a folyóba. Saddruddin Aga Khan, az ENSZ menekültügyi főbiztosa felszólította a világ országait, hogy ajánlják fel vendégszere­tetüket azok számára, akik távozni akarnak Chiléből. A fő­biztos ezer menekülő elhelye­zéséről kíván gondoskodni. Az ENSZ menekültügyi főbizottsá­gának végrehajtó bizottsága tá­viratban szólította fel a chilei kormányt, hogy haladéktalanul oldja meg a menekültek prob­lémáit és tartsa tiszteletben a menekültek védelmével és meg­segítésével kapcsolatos normá­kat. New Yorkban bejelentették, hogy a santiagói junta vissza­vonta azt a meghívást, amelyet még a Népi Egység kormánya juttatott el az ENSZ-hez és bejelentette, hogy nem vállalja az 1974-re tervezett nemzetközi tengerjogi konferencia megren­dezését Santiagóban. LENGYEL - NYUGATNÉMET TÁRGYALÁSOK Varsó — Walter Scheel nyu­gatnémet külügyminiszter csü­törtökön délelőtt kétnapos hi­vatalos látogatásra Varsóba ér­kezett. Kollégája, Stefan Ol­szowski meghívására tárgyalá­sokat folytat majd Lengyelor­szág és az NSZK kapcsolatai további fejlesztésének lehetősé­geiről és néhány időszerű nem­zetközi kérdéseiről. Találkozik a lengyel politikai élet vezetői­vel: Edward Gierekkel, Henryk jablonskival és Piotr Jarosze- wicz-csel. Scheelt és kíséretének tagjait a repülőtéren Stefan Olszowski és a külügyminisztérium vezető munkatársai fogadták. A nyu­gatnémet külügyminiszter rö­viddel megérkezése után ünne­pélyesen megkoszorúzta a Len­gyel Ismeretlen Katona sírját. Csütörtök reggeli lengyel új­ságok első oldalas cikkekben és kommentárokban köszöntöt­ték Walter Scheel látogatását, a Trybuna Ludu a többi között megállapította: „Walter Scheel az NSZK új keleti politikájának egyik kez­deményezője ás megvalósítója. Megelégedéssel nyugtázzuk azt a támogatást, amelyet az NSZK társadalmának egyre nagyobb része nyújt a Brandt—Scheel kormány békepolitikájának, a szocialista országokkal való kapcsolatok normalizálására és fejlesztésére irányuló törekvé­seinek“. Várna — Három napon át tartó plenáris tanácskozás után csütörtökön bizottságokban, il­letve munkacsoportokban foly­tatta munkáját Várnában a VIII. szakszervezeti világkong­resszus. A bizottságok — ösz- szesen hét — előkészítik azo­kat a dokumentokat, amelye­ket a nemzetközi munkásfórum közvetlen a befejezése előtt fogad majd el, s amelyek a kongresszus fő dokumentumai lesznek. Bár a kongresszus még napo­kig tart a beszámoló és az azt kiegészítő koreferátumok, vala­mint a felszólalások máris fel­jogosítanak néhány egyértelmű megállapításra. Az első ezek közül az, hogy ez a tanácsko­zás valóban világkongresszus. Nemcsak azért, mert valameny- nyi kontinens valamennyi or­szágának munkásosztálya kép­viselteti magát Várnában, hanem főként azért, mert a legkülön­bözőbb politikai irányzatú szak- szervezetek küldték el delegá­tusaikat. Ez a körülmény önmagában is fontos lépés a világ szak- szervezeteinek egysége felé, amelynek építését ez a kong­resszus kifejezetten céljának tekinti. Az egység erősítésének útján máris tett lépéseket a várnai kongresszus: megmutatta, hogy a világ szakszervezetei sokszí­nűségük mellett is tudnak egy­ségesen állást foglalni a leg­aktuálisabb kérdésekben. Egy­öntetűen ítélték el a chilei vé­res puccsot és cselekvő szoli­daritásukról biztosították a har­coló chilei hazafiakat. Egyön­tetűen bélyegezték meg Izrael újabb agresszióját is. Fontos és értékes dokumen­tumnak tekinthető az a levél is, amelyben a kongresszus kül­döttei Leonyid Brezsnyev üze­netére reagáltak. Ebből a vá­laszából kiderül: a világ szakszervezetei tudatában van­nak annak a történelmi jelen­tőségű missziónak, amelyet a Szovjetunió a szocialista orszá1 gokkal együtt teljesít a nemzet­közi feszültség következetes csökkentésével. Pham Van Dong Berlinben Berlin — A Vietnami Demok­ratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége Pham Van Dongnak, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága tag­jának, a VDK miniszterelnöké­nek vezetésével többnapos ba­ráti látogatásra csütörtökön délelőtt a Német Demokratikus Közt ár saságba érkezett. Az IL-18-as repülőgéppel ér­kező küldöttséget a Berlin- Schönefeld-i repülőtéren Horst Sindermann, a Német Szocialis­ta Egységpárt Politikai Bizott­ságának tagja, az NDK minisz­terelnöke, valamint a párt- és állami élet számos vezetője fo­gadta. Ott voltak az NDK-ban tanuló vietnami diákok és dol­gozók, valamint a főváros la­kosságának százai. Ä thaiföldi helyzet Moszkva — Mihail Jakovlev, a TASZSZ szemleírója írja: Thaiföldön a csődöt mondott katonai rezsimet követően új — alapvetően polgári miniszterek­ből álló — kormány alakult. Az elmúlt napok eseményei a katonai diktatúra népellenes politikájának egyenes következ­ményei voltak. Kittikacsorn kormánya a katasztrófa szélére sodorta az országot. Szakadat­lanul emelkedtek az árak; roha­mosan nőtt a külfölddel szem­beni eladósodás, a külkereske­delem deficitje, s az ország ter­mészeti kincsei az amerikai és japán monopóliumok ellenőrzé­se alá kerültek. Különösen éies elégedetlensé­get váltott ki a népben a ka­tonai rezsim külpolitikája. Thai­föld volt irányítói az országot szorosan a különféle - délkelet­ázsiai katonai-politikai paktu­mokhoz láncolták. Kittikacsorn Thaiföldet az amerikai hadigé­pezet délkelet-ázsiai támasz­pontjává tette. A thaiföldi tá­maszpontokról indultak beve­tésre az amerikai repülőgépek Vietnam, Kambodzsa és Laosz ellen. Napjainkban pedig, a vietnami és laoszi háború befe­jezése után is Thaiföld terüle­tén jelentős amerikai katonai támaszpontok maradtak. A katonai diktatúra politikája végül a lakosság különböző ré­tegeinek elégedetlenségét rob­banásig fokozta. Követelték a Kittikacsornak korlátlan ural­mát biztosító ideiglenes alkot­mány eltörlését, új, demokrati­kus alkotmány elfogadását. A mostani események ismét megmutatták, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a thai­földi nép függetlenség- és de­mokráciavágyát. Bulgária nagy érdeklődéssel várt prágai kiállításán lépten- nyomon meggyőződhetünk majd arról, hogy az egykori ígrárállam — noha jellegét niegiarrott i egyúttal modern ipari országgá fejlődött. Azon, hogy .íz ipar 5ö százalékban járul hozzá a nemzeti jövede­lemhez, ma már senki sem csodálkozik, aki hallott Bul­gária korszerű mezőgazdasági gépeiről, aki megismerkedett e l e k t ro 11 i k u's számítástechnikai berendezéseivel, a raktárgaz­dálkodás gépesítését és auto­matizálását biztosító gépbe­rendezéseivel. A szakemberek joggal hangoztatják, hogy az ország gazdasági sikereinek titka a szakosítás és a koope­ráció, továbbá az ipari termelés módszereinek a mezőgazdasági termelésben való meghonosítá­sa is. Eredményes árucsere-forgalom Köztudott, hogy Bulgária idegenforgalmának fejleszté­sében és bővítésében is rend­kívüli eredményeket ér el. Ezt bizonyítja, hogy 1972-ben több mint 3 millió külföldit. látott vendégül, fekete-tenger­parti üdülőközpontjait pedig a múlt évben 375 ezer cseh­szlovák turista kereste fel. Ugyanakkor hazánkban mint­egy 60 ezer bolgár turista töltötte szabadságát. Bulgária árucsere-forgalmá­nak értéke 1972-ben 5,563 mil­lió levát tett ki. Ennek az összegnek több mint 80 száza­léka a szocialista országokkal folytatott kereskedelem ered­ménye. A prágai kiállítás termesze tesen a nemzetközi szocialista gazdasági kapcsolatokra is mezőgazdasága elképzelhetet­len volna a KGST keretében a szocialista országokkal folyta­tott politikai és gazdasági együttmüködés nélkül. Ez konkréten azt jelenti, hogy pl. BULGÁRIA a szocialista integráció tükrében X. 19. rámutat, melyek a KGST ke­retében Bulgária részére is rendkívül előnyösek. A nemzetközi szocialista gazdasági kapcsolatok tovább­fejlesztett szakasza a szocialista gazdasági integráció — melynek célja a tagorszá­gok közti munkamegosztás — mint mindenütt, Bulgáriában is érezteti áldásos hatását. De nézzük csak a Bulgária gazda­sági fejlődését tükröző statisz­tikát, mely minden más bizo­nyítéknál beszédesebb. Elegen­dő, ha megemlítjük a tényt, hogy 25 év előtt a lakosság 80 százaléka dolgozott a me­zőgazdaságban. A termőföld mintegy 13 millió sávra volt feldarabolva. A kezdetleges technika következtében faekék­kel dolgoztak a parasztok. Többségük a szükséges marha- állomány hiányában meg sem tudta művelni tenyérnyi föl- decskéjét. Szerencsére mindez — a szocialista országok, el­sősorban a Szovjetunió baráti segítsége jóvoltából — már a múlté. Bulgária mai korszerű a Szovjetunió segítségével Bulgáriában több mint 200 kü­lönböző üzem és vállalat épült fel, melyek az ország villamos energiájának 80 százalékál, az ólombányák termelésének 90 százalékát, targonca-ipara gyártmányainak 60 százalékát, a műtrágyagyárak termelésé­nek 50 százalékát biztosítják. A Szovjetunió azonban ezzel nem mondta ki az utolsó szót. További 150 új iparvállalat — többek közt pl. az első bolgár atomerőmű felépítésében is se­gítséget nyújt Bulgáriának. Csehszlovák — bolgár együttműködés Örömmel vesszük tudomásul a kiállításon, hngy a CSSZSZK és Bulgária gazdasági és tudo­mány os-műszalci együttműkö­dése is egyre jobban elmélyül. Különösen országaink növekvő árucsere-forgalmának tulajdo­nítunk nagy fontosságot, mely­nek értéke az év végéig meg­haladja a 254 millió rubelt. Ma Csehszlovákia Bulgária harmadik legnagyobb kereske­delmi partnere. Kapcsolatain­kat azonban a mennyiségen kívül a gépipar legújabb gyárt­mányainak javára történő strukturális változások is jel­lemzik. Ezek a változások, a tudományos-műszaki haladás és együttműködés eredményei­nek, illetve a KGST komplex programja keretében — több iparágban — megvalósított szakosítás és kooperáció si­kerének tudhatok be. A csehszlovák—bolgár gaz­dasági és tudományos együtt­működés fejlődése és jellege a plovgyivi és a brnói nemzet­közi vásárokon is figyelemmel kísérhető, melyeken már ha­gyományosan kölcsönösen be­mutatjuk export-lehetőségein- ket és elért politikai, gazda­sági és kulturális sikereinket. Kiállítás a Fučík-parkban Ma a Bolgár Kereskedelmi és Iparkamara jóvoltából Prá­gában viszonozzuk a plovgyivi vendéglátóink figyelmét és vendégszeretetét. A Fučík park ban október 19 e és november 1-je közt megtekinthető bol­gár nemzeti kiállítás bizonya ra mindenkinek a tetszését ei nyteri. Még alaposabban megis­merteti lakosságunkat és szak embereinket a Bolgár Népköz- társaság gazdasági sikereivel, termelési és export lehetőségei­vel, az ország turistaforgalmá­val és nem utolsósorban virág­zó kultúrájával, művészetével, szocialista vívmányaival. A kiállítás a csehszlovák—bolgár együttmüködés további elmélyí­tésének lehetőségeire is rámu­tat. — km — ANKER JORGENSEN dán mi­niszterelnök, aki hivatalos láto­gatáson a Szovjetunióban tar­tózkodik, Moszkvából körútra indult, melynek során ellátogat Taskentbe, Szamarkandba, Ki- jevbe, Volgográdba és Lenin- grádba. VLAGYIMIR ALHIMOV, á Szovjetunió külkereskedelmi miniszterének helyettese és Gaetano Stammati, az olasz Banca Comerciale Italiana igaz­gatója Moszkvában a szovjet— olasz kereskedelmi és gazdasá­gi kapcsolatok fejlesztésének távlatairól tárgyalt. LEOPOLD SEDAR SENGHOR, a Szenegáli Köztársaság elnöke háromnapos látogatásra Bonn- ba érkezett. Az elnököt fogad­ja Gustav Heinemann köztársa­sági elnök és Willy Brandt kan­cellár is. VARSÓBAN folytatta tanács­kozását a szocialista országok afrikanistáinak 4. nemzetközi konferenciája. Az értekezlet vi­tájában olyan kérdések szere­pelnek, mint a szocialista or­szágok Afrikával való kapcso­latai, az afrikai felszabadító mozgalmak, az afrikai országok társadalmi-gazdasági fejlődésé­nek jellegzetességei. AZ EURÓPAI GAZDASÁGI KÖ­ZÖSSÉG kilenc tagországa és 42 fejlődő ország képviselőinek szerdán Brüsszelben megkez­dett értekezletén a Közös Piac három pontból álló ajánlatot dolgozott ki a fejlődő országok számára. A kötendő megállapo­dás egyebek között megszünteti a fejlődő országok termékeire vonatkozó vámokat és egyéb kereskedelmi akadályokat. A DAIMLER BENZ és Bosch konszern gépgyártó vállalatai­nak mintegy 60 ezer sztrájkoló munkása elérte első sikerét: a munkáltatók attól tartva, hogy a s^trájkolókhoz a Baden- Württenberg tartomány északi részében foglalkoztatott mun­kások újabb csoportjai csatla­kozhatnak, beleegyeztek a tár­gyalások felújításába a szak- szervezetek vezetőivel. MAGASRANGŰ japán külügyi forrás szerint a Tanaka-kor- mány elégedetlen a japán—kí­nai kapcsolatok fejlődésének ütemével. Nem normális dolog, — mutatnak rá Tokióban —, hogy egy évvel a diplomáciai kapcsolatok rendezése után még mindig nincs polgári légi- forgalmi egyezmény a két or­szág között, és gyakorlatilag el­enyésző eredményt mutatnak az egyéb kormányközi megállapo­dásokat célzó tárgyalások. AZ EURÓPAI kapitalista or­szágok kommunista pártjainak képviselői október 16-án és 17- én Koppenhágában tartott ülé­sükön elhatározták, hogy 1974. január 26. és 28. között Brüsz- szelben tartják meg az európai kapitalista országok kommu­nista pártjainak konferenciá­ját. EGYHETES hivatalos látoga­tásra tegnap Tokióba érkezett Mudzsibur Rahman, Bangla Desli miniszterelnöke. Egyhe­tes japáni tartózkodása során Mudzsibur Rahman megbeszélé­seket folytat Tanakával, Ohirá- val és a kormány más vezetői­vel, elsősorban kétoldalú gaz­dasági kapcsolatokról. Kuha gazdasági fejlődése Havanna — Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, a forradalmi kormány mi­niszterelnöke beszédet mondott azon a tömeggyűlésen, amelyen értékelték a közelgő szakszer­vezeti kongresszus ' téziseiről folytatott vállalati viták ered­ményeit. Castro Kuba gazdasági fejlődéséről szólva elmondotta, hogy 1970 óta a termelés ál­landóan növekszik. A nemzeti össztermék növekedésének idén el kell érnie a 15 százalékot, s a következő évtizedben az ország termelése várhatóan megkétszereződik majd. A szónok kiemelte annak a segítségnek fontosságát, ame­lyet a szocialista országok nyújtanák Kubának. HfliM

Next

/
Thumbnails
Contents