Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)
1973-10-16 / 246. szám, kedd
S zövetkezeti elnököt a látogató rendszerint elég nehezen talál meg, mivel többségükben nem igen szeretnek az íróasztal mellett üldögélni, hanem legtöbbször kint vannak a „terepen“, vagyis a földeken, az itállókban, a műhelyekben meg egyéb munkahelyeken Mivel pedig az utóbbi időben a szövetkezetek nagy része három-négy község határára is kiterjedő nagyüzemekké egyesült, és a járási szervek is elég gyakran tartanak a vezető tisztségviselőkkel értekezletet meg konferenciát, az újságírónak — hacsak nincs véletlen szerencséje — általában két- három napjába is belekerül, amíg a keresett elnökkel találkozhat. Jómagam is a keresés második napjának estéjén otthonában „csíptem el“ Orbán Ferencet, a gömöri, a göinörpanyiti és a beretkei egyesült földművesszövetkezet elnökét. A járási székhelyről hosszúra nyúlt konferenciáról tért meg, a sok üléstől kissé fáradtnak látszott, mégis szívesen fogadott. Talán még örült is, hogy a beszélgetésre nem a „hivatalos“ idejéből lopok el néhány órát. Orbán elvtárs egyike a rima- szombati járás legtapasztaltabb mezőgazdasági vezetőinek; az elnöki tisztséget sok éve viseli. Közelebb volt még a húsz évhez mint a harminchoz, amikor csaknem negyed évszázaddal ezelőtt tagja lett az országban az elsők között megalakult gömöri szövetkezetnek. A fiatal kora ellenére kiváló gazdának ismert Orbán Ferencet nemsokára a földművesszövetkezet élére állították, és a tagság szorgalmas munkája mellett nyilván neki is jelentős érdeme volt abban, hogy az ötvenes évek derekán a Gömöri Efsz a járás legjobb közös gazdaságai közé számított. Az elnök szigorú rendet, a kötelességek pontos teljesítését és a közös vagyon gondos védelmét követelte meg magától éppúgy, mint a többiektől. Aztán közbejött valami — támadások érték az elnököt és „diktátoroskodá- sért“ leváltották. Az ezután következő vezetők a „jó emberek“ szerepében tetszelegve mindent elnéztek és felemelték a munkaegységek értékét. Csak természetes, hogy néhány év alatt teljesen leromlott a szövetkezet, a gazdálkodás szétzilálódott. Miután 1961-ben új vezetőséget választottak és Orbán Ferenc ismét szövetkezeti elnök lett, igencsak volt mit tenniük az új vezetőknek és a tagoknak, hogy rendbehozzák a szét- züllött gazdálkodást és ismét a helyes irányba tereljék a fejlődés útját. Igyekezetük sikerét bizonyítja, hogy 1969-ben a Gömöri Egységes Földművesszö- vetkezetet példás gazdálkodásáért és jó eredményeiért a Munkaérdemrenddel tüntették ki. — Régi elképzelésünk valósult meg 1971-ben — tért rá beszélgetésünk tulajdonképpeni tárgyára Orbán elvtárs —, az a vágyunk teljesült, hogy igazi szocialista mezőgazdasági nagyüzemet alakítsunk ki itt, a Sajó mentén. A gömöri szövetkezet kiterjedése ugyan egymagában is meghaladta az ezer hektár mezőgazdasági földet, de a valóban nagyüzemi termelési módszerek érvényesítésének feltételei mégis akkor jöttek létre, amikor egyesültünk a gömörpa.- nyiti és a beretkei szövetkezettel, s ily módon a kétezer hektár fölé emelkedett szövetkezetünk mezőgazdasági területe, állandó dolgozóinak a száma pedig megközelíti a háromszázat. A minden kezdet nehéz mondás az egyesítést követő időszakban rájuk is vonatkozott. A három község lakosságát háromféle mentalitás, háromféle szokás jellemezte, ezt kellett elsősorban is közös nevezőre hozni, a három szövetkezet tagságát egyetlen erős kollektívába kellett összekovácsolni. — Sikeresen megvalósítottuk ezt a feladatot — jelentette ki határozottan az elnök. — Az idei gazdasági év kezdetére már mindegyik részleg feladatait, fejlesztésének távlatait és szakosításának irányát kidolgoztuk. Gazdasági helyzetünk azt mutatja, hogy 1973 eredményes év lesz. Indokoltan következtethetünk erre annak ellenére, hogy a gabonatermesztés- _ ben sokkal jobb eredményt vártunk, mint amilyet elértünk. Hiszen a talajelőkészítésre igen nagy gondot fordítottunk és a kalászosok alá hektáronként 3,92 mázsa tiszta tápanyagot adtunk. Azonban az idei példátlan aszály nagyon megviselte a gabonát különösen a beretkei köves határban, ahol hektáronként csak tizennyolc mázsás hozamot értünk el. A gömöri határban negyvenegy mázsás, a gömörpanytti részlegen pedig harmincnégy mázsás átlagtermést takarítottunk be hektáronként, így szövetkezetünkben a gabonafélék átlagos hektárhozama harminchárom mázsa volt. Ennél mintegy ti- zenkét-tizenhárom mázsával többet vártunk. Kllencvenkét hektáros cukorrépatermésünk hektáronként megadja a tervezett háromszáznyolcvan mázsát. Huszonöt hektáros dohánykertészetünk legalább négyszázEREDMÉNYES ÉV ezer koronával túlszárnyalja a kilencszázhatvanezer koronára előirányzott bevételét, tízhektáros kertészetünk is megtetézi vagy másfél százezer koronával a tervezett jövedelmet, tizenkét hektáros szőlőgazdaságunk is valószínűleg túlszárnyalja a tavalyi 80,25 métermázsás átlagtermést, s meglesz legalább riz 550 000 koronára tervezeti bevétele. Alig győzöm feljegyezni a sok adatot, számot, amit az elnök csak úgy emlékezetből felsorol. Termelésük bármely ágazatáról részletes adatokkal szolgál, alapos áttekintéssel rendelkezik a szövetkezet életének minden területéről. M egtudom, hogy az állattenyésztési termelésükben a tejtermelés dominál. Összesen hétszázhatvan fejőstehenet tartanak. Az elért eredmények ki- elégítőek; remélik, hogy az idén túlszárnyalják tehenenként az évi háromezerszáz literes átlagos tejhozamot. A tej kitermelése gazdaságos. A rimaszombati járásban a gömöri egyesült szövetkezetben a legnagyobb a hektárok számához viszonyított állatsűrűség. Jelenleg nyolcvanhat szarvasmarhát tenyésztenek száz hektár mezőgazdasági területen, s a jövőben ezt a mennyiséget százra akarják növelni, amivel számításuk szerint az eddiginél még gazdaságosabb lenne a termelés. A sertés- tenyésztésben az állomány mintegy kétezer-kétezerszáz állat. Gazdaságosan termelik ki mind a sertés-, mind a marhahúst. Az első félévben egy kilogramm sertéshús kitermelési ára 10,70 korona volt, az állatonként napi súlygyarapodás pedig átlagosan 58—59 dekát tett ki. Évi tervük elég magas — 1950 métermázsa sertéshúst kell értékesíteniük — ezt a feladatot maradéktalanul teljesítik. A szövetkezetben a hízómarhák állománya kétszáz körül van, a hús kilóját 13,40 koronáért termelik -ki, ami a 15,20 koronás felvásárlási ár mellett szintén gazdaságos. — Az egyesítés lehetővé tette szövetkezetünk keretében a termelés szakosítását — ismertette közös gazdaságuk helyzetét Orbán elvtárs. — Lehetőség nyílik a rendelkezésre álló munkaerő megfelelő hasznosítására is az egyes részlegek közti átcsoportosítás révén. A dolgozókat a gazdaságok között saját autóbussszal szállítjuk a munkába. Ily módon például egész évben foglalkoztathatjuk a beretkei szövetkezeti tagokat is, amit azelőtt nem tudtak megoldani. A gömöri részlegnek van a legjobb adottsága az igényes ipari növények termesztésére, ezért ezeket főképpen itt termesztjük. A gömöri gazdasági udvarban helyeztük el a tejtermelést, valamint a borjak és a malacok nevelését. A beretkei részlegen végzik a szarvasmarha-hizlalást és a juhtenyésztést. Gömörpa- nyiton a sertéseket hizlalják és a növendék szarvasmarhát gondozzák. Lehetővé vált tehát az igazi nagyüzemi termelési módszerek alkalmazása — hangsúlyozta az elnök. J ó termelési alapokkal rendelkezünk, szövetkezetünk a gépesítés szempontjából is a járás egyik legjobban felszerelt gazdasága, azonban soha nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az eredményeket emberek, a gazdaság dolgozói érik el — emelte ki beszélgetésünk folyamán Orbán Ferenc. — Én, aki a legjobb áttekintéssel rendelkezem a gazdaság felett, a legjobban ismerem az embereket, azt is a legjobban észreveszem, mennyire megváltozott az utóbbi néhány év folyamán a dolgozók nézete, magatartása és gondolkodásmódja. Kijelenthetem, hogy igazi szocialista nagyüzemi dolgozókká formálódtak, oszlopos támaszaivá váltak a nagyüzemi gazdálkodásnak. A mindennapok gyakorlatában válik élű valósággá a „Mindenki szocialista módon“ nevű mozgalom alapelve. Nagyon sok embert említhetnék ennek szemléltetésére. Istók László, a gömörpanyiti részleg műhelyvezetője például olyan ember akire minden körülmények k*1 zött számítani lehet, a rábízott feladatokat kollektívájával akár az éjszakai órákban is teljes' ti. Ugyanez vonatkozik Máté Dénes kollektívájára is. Mindketten a szocialista munkabrigád címért versenyeznek, s járási méretben is kiváló helyezést érnek el. Az állattenyész tésben Pál János, Nagy Mária és Galovitz Zoltán munkacsoportjai versenyeznek a szocialista munkabrigád címért. Az említett kollektívák a tejtermelésben magasan túlteljesítik feladataikat, eredményeiket havonta figyelemmel kísérik és negyedévenként értékelik. A szocialista munkabrigád címért versenyző munkacsoportok nagyban hozzájárulnak szövetkezetünk 1973—1974. évi — négy és fél millió korona értékű — szocialista kötelezettségvállalásának maradéktalan teljesítéséhez — Jelentette ki Orbán elvtárs. Az egyesült szövetkezetben a három község szövetkezeti dolgozói megtalálták számításukat, jó munkájuk eredményeképpen szép jövedelmet érnek el — a személyenkénti átlagos havi kereset 1900—2050 korona körüli, és amint az elnök mondja „a keresetet embere válogatja“, vagyis a fizetés érdem szerinti, és akik odaadó igyekezettel nagyszerű teljesítményeket mu- tanak fel, azok igen tekintélyes jövedelmet élveznek. A rendes havi kereseten kívül a szövetkezet jelentős szociális juttatást is biztosít dolgozóinak. A fiatal ^szövetkezeti tagok például — ha legalább ötévi időtartamra munkát vállalnak a szövetkezetben — nősülés vagy férjhezmenés alkalmából ötezer koronát és egy hízósertést kapnak ajándékul. A központi gazdasági udvar mellett már kis lakótelep épült ki, melyben eddig tizenhat családnak biztosítottak lakást, és a jövőben további lakások építését tervezik. K éső estébe nyúló beszél getésünket Orbán Ferenc elnök azzal fejezi be, hogy jövő évi tervük igényes feladatokat tűz eiébük — egyebek közt harminchat vagon hús és egymillió nyolcszázezer liter tej eladását, gabonafélékből harminchét mázsás átlagos hektárhozamok elérését és a cukorrépa vetésterületének növelését. Azonban minden feltétellel rendelkeznek ahhoz, hogy a kitűzött feladatokat maradéktalanul teljesítsék, sőt jelentősen túl is szárnyalják. GÁL LÁSZLÓ Az ®líar termeli és fogyasztó Ennek a jelszónak a jegyéi ben tartják meg az idén Karlovy Varyban október 17—19. napjaiban az Ésszerű Táplálkozást Népszerűsítő Társaság XXII. országos kongresszusát. A jelszó pontosan és hűen fejezi ki azokat a problémákat, melyekkel a szakemberek foglalkozni fognak a kongresszuson. Az élelmiszerek hasznos előállításától kezdve a felhasználásig több tárgykörben tartanak majd előadásokat, s a kongresszus egyik fő feladata lesz, hogy az egészségügyi követelményeknek megfelelő programot dolgozzon ki az élelmiszeripar és a fogyasztók számára. Dr. MAŠEK JOZEF SZORGALMAS MUNKA FOLYIK A FÖLDEKEK" Az utóbbi napokban sok ezren szorgoskodtak a földeken, hogy a kedvező időjárás minden alkalmas percét jól kihasználják. Jó ütemben, szervezetten halad az őszi betakarítás a Tvrdosovcei (TardoskeddiJ Efsz kiterjedt határában is. A kukorica betakarítását végző kom- bájnosok és a traktorosok szombaton és vasárnap is reggeltől napestig végezték a búza vetését, a cukorrépa és a kukorica betakarítását. — Rövidesen befejezzük a ve- lést — újságolta Szlávik László üzemvezető — s azután minden gépi erőt a kukorica és a cukorrépa begyűjtésére összpontosítunk. Milyenek a terméskilátások? — A cukorrépából próbaméréseket végeztünk. Például az lehet büszke a hektáronkénti 220 mázsás termésre. — Bármilyen szeszélyes volt az idei tavasz és a nyár — adta párját a szónak — a tavalyihoz képest a hozamok szinte megkétszereződtek. Naponta öthat vagon szőlőt szállítunk a köböl kúti borászati üzembe. Legjobb szőlőfajtáink közül főleg a Zöld Veltelínit dicsérhetem, mert a tőkék szinte roskadoznak a rendkívüli nagy terméstől. Megállás nélkül a Békében Muzslán ugyancsak az ősz jellegzetes munkaüteme fogad. A kombájnok tompa zakatolása és a traktorok egyenletes berregése uralja a határt. A Duna menti feltört réteken bárom fejelő és kiszántő gépsor szinte Czanik Zoltán a traktor és a kombájn nyergében egyaránt szép teljesítménnyel dolgozik 54 hektáron termesztett Slov- mona 500 mázsát ígér hektáronként. Tavaly ugyanez a fajta határozottan jobb időjárási feltételek mellett 550 mázsás terméssel hálálta meg a jó agrotechnikái. Nincs okunk tehát panaszra, annak ellenére sem, hogy a kukoricatábláink bizony alaposan megsínylették a hosz- szan tartó nyári aszályt. A szövetkezetben természetesen a munka minőségére is nagy gondot fordítanak. Az őszi búzát a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár Lajta 32 VNC csúszócsoroszlyás vetőgépei szórják pontos mélységig a jól előkészített talajba. Fugli Antal csoportvezető nem győzi dicsérni az óramű pontossággal dolgozó gépeket. A vetőmag mennyiségét a fordulatszámvál- tőval és a lánckerék cseréjével 48 fokozatban lehet beállítani. — Azokon a parcellákon pedig — magyarázta tovább Fugli elv társ —, ahová tavasszal cukorrépát vetünk, altalaj-lazítással egybekötött speciális szántást végzünk. Végül pedig arra kért, hogy említsem meg a leglelkesebb traktorosok és gépesítők nevét. Óhajának szíves örömest teszek eleget, hiszen Czanik Zoltán, Ludas Gyula kombájnvezetök, Czibulka József, Hách Vladimir, Ladies Pál traktorosok neved valóban odaillenek a szövetkezet dicsőségtáblájára. Talpon az egész ía!u Kora reggeltől naplementéig Búčon is elnéptelenedett a falu. Nemcsak a szövetkezet aktív tagjai, hanem a nyugdíjasok is csatasorba álltak a milliós értékű termények begyűjtéséhez. S nyomukban mindjárt ott a traktor, a kombájn, a sort a ve- tőgáp és a borona zárja, hogy a betakarítással szinte egyidő- ben a vetést is mielőbb befejezhessék. — Most a legmozgalmasabb élet — tájékoztatott Retkes Lajos elvtárs, efsz elnök — az 52 hektár kiterjedésű szőlőben folyik. Valóban, több mint 100 férfit és asszonyt kerített hatalmába a szüretelés láza. A fiatalabbak teljesítményét megközelítő ütemben hajlongott a sorokban Pinka István és Molnár Lajos bácsi, akik már jóval túljutottak a hetvenen. — Ilyen termésre nem emlékszünk — jelentették ki egyöntetűen — pedig már megettük a kenyerünk javát. Ugyanezt mondja Bernáth András vincellér is, aki joggal megállás nélkül szedi a cukorrépát. A bátorkeszi út vonalában pedig a kombájnok csoportosan bevetve törik a kukoricát, melynek betakarítása az 524 hektáros területről nem kis gondot okoz a szövetkezetieknek. — Persze a jó munkaszervezésnek köszönhetően — mondja bizakodva Korňuch Jozef fő- agronómus — ezzel a feladattal is sikeresen megbirkózunk. A mag szárítására a saját felsze^ relésünkhöz még egy mobil szárítóberendezést is kölcsönöztünk, hogy a betakarítás után közvetlenül raktározhassuk a termést. A munkák zökkenőmentes folytatásában talán csak az okoz némi zavart, hogy a štú- rovói borászati üzemben a pótkocsiknak félnapokat kell várakozniuk a szőlő átvételére, ami ilyen dologidőben jelentősen megbénítja az ígérelteljesen folyó munkák ütemét. A barátsági hónap köszöntésére A Zlaté Moravce felett húzódó hegyvonulat lábánál gazdái* kodik a Tribeči Csehszlovák^ Szovjet barátság Efsz. üt község összevont határának termőföldjein sikeresen végzik az őszi munkákat. Chren Jozef, az üzemi pártalapszervezet elnöke is bizakodva beszélt a munkák kimenetel léről. — A múlt évvel szemben újságolta — 210 hektárral bővítettük a búza vetésterületét. Ezt a munkát már sikeresen be is fejeztük. Üzemrészlegeink szinte egyidőben szüretelik 17 hektárról a szőlőt és 70 hektárról az almát. Chren elvtárs azt is elmond ta, hogy az őszi munkák végzésében főleg a szövetkezet asszonytagjai tűnnek ki, akik mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben de^ rekasan megállják a helyüket. Az Ovsenáková Anna vezette szocialista munkabrigád fejőnői például vállalták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója, valamint a barátsági hónap méltó köszöntésére november végéig terven felül 150 ezer liter tejjel többet adnak át a közellátásnak. Tavaly egy-egy tehéntől átlagosan 2660 liter tejet fejtek ki. A folyó év végéig a tejhozamot 3020 literre növelik és az állattenyésztésből 1 millió 300 ezer koronával gyarapítják a szövetkezet jövedelmét. SZOMBATH AMBRUS 1973. X. 16
