Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)
1973-10-14 / 41. szám, Vasárnapi Új Szó
MERRE TART A KOSÁRLABDA N em volt olyan kosárlabda Európa-bajnok- ság, amelynek helyzetképe ne ezzel az állandó szöveggel kezdődött volna: a Szovjetunió minden bizonnyal ezúttal is megvédi kontinens-bajnoki címét. Mert amióta a Szovjetunió megjelent az Európa-bajnokságokon (1947) csak Magyarország „aranycsapata“ tudott az első helyen végezni, megelőzve az „örökös“ bajnokot. (1949-ben a szovjet kosárlabdázók nem vettek részt az EB-n, így lett első Egyiptom). Az elmúlt szombaton befejeződött XVIIi. Európa- bajnokság előtt is szokványos szöveggel kezdődött a helyzetkép, de a papírforma — óriási meglepetés — a feje tetejére állt: az elődöntőben až 1957 óta megszakítás nélkül első Szovjetunió 80:7ü (40:45) arányban alulmaradt a rendező Spanyolországgal szemben. Nagyobb szenzációval nem is végződhetett volna e 'látványos labdajáték európai seregszemléje. Az Európa-bajnoki címet Jugoszlávia szerezte meg, 2. Spanyolországi!), 3. Szovjetunió, 4. Csehszlovákia. Nézzük csak meg közelebbről is ezt az „okos“ játékot. Azt mondják, okos játék, mert nemcsak átlagon felüli magasság, hanem ész is szükséges a kosárlabdához. A szakemberek szerint nincs még egy labdajáték, amelyben annyira fontos szerepe lenne a játékosok elméleti képzettségében, mint éppen a kosárlabdában. Gyümölcskosár és létra James Naismith, a springfieldi főiskola tanára 1891-ben labdával a kezében azon töprenget, milyen szórakoztató játékkal foglalkoztassa diákjait, amikor telefonhoz hívták, s ő a labdát — hirtelen nem találva más, alkalmas helyet — az udvaron levő gyümölcskosárba dobta. Visszatérve megérlelődött benne a kosárlabdajáték gondolata... Útjára indult tehát egy új labdajáték, a B. B., a „Basket Ball“, amely azóta sokat változott, mint minden sportág. Naismith és tanítványai először szabadtéren kezdtek játszani, és valóban gyümölcsös kosarakkal. Később terembe húzódtak, s a karzatra két kosarat szereztek. A terem történetesen 10 láb, vagyis 305 centi magas volt, s ezért eny- nyiben állapították meg a kosár magasságát. Eleinte létrát támasztottak a kosarakhoz, úgy szedték ki belőle a labdát, de ez nagyon sok időt vett igénybe, ezért született meg a vaskarika és a háló ötlete. Kezdetben annyian játszották a kosárlabdát, ahányan éppen kéznél voltak, s olyan széles és hosszú helyiségben, amilyen éppen rendelkezésre állt. A technikai és taktikai fejlődés akkor indult meg, amikor meghatározták a játéktér pontos méreteit és ötre csökkentették a játékosok számát. Néhány évvel ezelőtt fokozatosan szabályozták a játék idejét, a labda birtoklásának másodperceit, a lépéseket, a pályát, a labda méreteit a vasgyűrű átmérőjét. Az egyetlen, ami megmaradt, az a bizonyos 10 láb, vagyis 305 centiméter, a palánkra szerelt gyűrű föld feletti magassága és a játék neve. A pillanatnyi diszpozíció Az új játék nemcsak Amerikában hódított. Konti nensünkön először a németek játszották a palánk nélküli úgynevezett ,,Korball“-t. James Naismith ötlete világméretű mozgalommá csak 1932-ben vált, amikor megalakult a Federation Internationale De Basketball Amateur, azaz a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség, amelynek jelenleg 124 tagállama van. 1935-ben rendezték az első férfi és 1938-ban az első női Európa-bajnokságot; 1936-ban a kosárlabda már felkerült az olimpia műsorára, megelőzve néhány, akkor már klasszikusnak mondott sportágat. Egy-egy világversenyen a nagyjából egyforma képességű csapatok között sokszor a pillanatnyi diszpozíció dönt csupán és az eredmény nem mindig tükrözi a reális erőviszonyokat. így volt ez az idei Európa-bajnokságon és mondjuk a mexikói olimpián ôs az 1970. évi ljubljanai világbajnokságon, amikor a jugoszlávok megelőzték a szovjet együttest, de nemzetközi szakkörökben a Szovjetuniót mégis Jugoszlávia elé rangsorolják. A sportág az Egyesült Államokban a legfejlettebb. Nem is csoda, hisz itl keletkezett a játék, itt vannak a legnagyobb hagyományai a kosárlabdának. Annak ellenére, hogy a profi kosárlabdázás évről évre elhódítja a legjobb amatőröket, az amerikaiak mégis minden olimpiára képesek olyan csapatot kiállítani, amely aranyérmet szerez. Kivételt csupán a legutóbbi olimpia képez, amikor a Szovjetunió lett az első. Sokat jelent mind az amerikai, mind a szovjet csapat számára, hogy esztendők óta intenzív a kapcsolat a két ország válogatottja között.. Évente legalább 4—5 hetet töltenek az amerikaiak a Szovjetunióban, illetve fordítva, a szovjet kosarasok az Egyesült Államokban Három iskola A kosárlabda-világ nem egységes a játékíelfogáso- kat illetően. Nagy általánosságban azonban három iskolát ismer el: amerikai, szovjet és brazil. Az amerikai iskola a tökéletes technikán és a legapróbb részletekig átgondolt játékfelfogáson alapszik. Ezt a sok tényezőt évtizedes hagyománya és népszerűsége határozza meg, valamint az Egyesült Államok színvonalas bajnokságának a kiegyensúlyozottsága. Az amerikai kosárlabdára tovább jellemző a meghökkentően újszerű játékelemek alkalmazása. Ha mindehhez hozzászámítjuk a kitűnő erőnléti és pszichikai felkészülést, valamint pontos kosárra dobást, akkor nem csodálkozhatunk, hogy sehol a világon nincsen annyi jól képezett kosárlabdázó, mint éppen az Egyesült Államokban. Tíz, húsz, harminc egyforma képességű csapatot is kiállíthatnak. Gátolja őket a fejlődésben, hogy ellenséges magatartást tanúsítanak a FIBA-val szemben (Nemzetközi Kosárlabda Szövetség). Ugyanis az amerikaiak nem ismerik el sem a VB-t, sem az olimpiai játékokat; szerintük a legnagyobb világverseny az amerikai bajnokság! Mintha már hallottunk volna hasonlókat a profi jégkoronggal kapcsolatban. Ott a mítosz már szertefoszlott . .. A szovjet kosárlabda-iskola a fizikai felkészülésen alapszik. A tökéletesen megszervezett védelemből vezetik a villámgyors ellentámadásokat. Nagyon nagy súlyt fektetnek az egész mérkőzés folyamán a maximális iramra, és mivel minden játékos erőnléte kifogástalan, a legmagasabb iramban képesek végigjátszani a találkozót. Ami a legjellemzőbb a szovjet iskolára, az a kollektív játékfelfogás. Az amerikai csapatban léteznek csillagok, akiknek kénytelenek alárendelni magukat a többiek. A szovjet csapatban a csillagok is „cipelik a zongorát“, nemcsak játszanak rajta. Brazíliában a futballhoz hasonlóan kosárlabdáznak: könnyedén, elegánsan, a nézőket és önmagukat szórakoztatva játszanak. Mondanunk sem kell, hogy mindez nagyon is öncélú. Talán nem érdektelen elmondani, hogy a szovjet iskolát a legapróbb részletekig átvették a jugoszlávok és jelenleg a kitűnő hazai feltételeknek köszönve a Szovjetunióval szuverén kettőst alkotnak az euró« pai kosárlabdázásban. Hozzájuk lehetne sorolni a ■spanyolokat is. Védekezés kontra támadás Az exlraklasszisú csapatok a saját útjukat járják, de az igyekezet mindenütt egyforma: a lehető legtökéletesebb és legeredményesebb kosárlabdát játszani. Manapság a kosárlabda fejlődése a védekezést érinti elsősorban, a jól megszervezett védőjátéknak nyilvánvaló előnyt aclnak a támadással szemben. Ha ehhez hozzászámítjuk az erőt, amely elengedhetetlenül szükséges a védekezéshez, a szovjet iskola javára billen a mérleg. És mivel nap nap után agresszívebb a játék, nagyon fontos szerepet játszik a pszichikai „erőnlét“, Aki végigbírja pszichikailag a kiegyensúlyozott mérkőzést, azé a győzelem. Ez manapság a fejlődés alapfeltétele. További fontos tényező, hogy az edzésmódszerek egyre igényesebbek, a játékos kiválasztásra egyre nagyobb gondot fordítanak, öt évvel ezelőtt például I a sikerhez elegendő volt a 185—195 centiméteres átlagmagasság, manapság már 210 centiméternél tartanak. És ezektől a mai „méreten felüli“ játékosoktól ugyanúgy megkívánják az ügyességet, gyorsaságot és mozgékonyságot, mint az alacsonyabbaktól. Az első I ilyen „méreten felüli“ ember vagy másfél évtizede I a szovjet válogatottban tűnt fel. Rendkívül nehézke- I sen mozgott, lassú volt, de 214 centiméteres magas- I ságával uralta a kösár körüli területet. A kosárlabda egyre jobb feltételeket igényel, és I ahogy ez a gyakorlatban megmutatkozik, nem telje- I síthetetlenek ezek a feltétplnk. A modern játékfelfogásban szinte egyáltalán nincs különbség a védő- és a támadójátékosok, valamint a beállás között; a gyakorlatban mindenki mindent játszik, támad és védekezik. Aki ma sikerre pályázik, annak alá kell magiäl rendelnie az új és modern követelményeknek. Az eredmények jók, de... Már említettük, hogy egy-egy világversenyen sok' szór a pillanatnyi diszpozíció dönt. Valószínűleg így volt a Spanyolország—Szovjetunió mérkőzésen is. A szakemberek véleménye, hogy az idei Európa-baj- nokság első három helyezettje (Jugoszlávia, Spanyol- ország, Szovjetuniói külön klasszist képvisel kontinensünkön, nagyjából egyforma képességekkel. Az utánuk következő csapatok beleértve a negyedik helyezett Csehszlovákiát is — húsz ponttal gyengébbék. Annak ellenére, hogy Csehszlovákia bekerült az elődöntőbe, nem tartozik az európai élcsapatok közé. Nemcsak erőnlét tekintetében maradunk el a legjobbaktól, hanem főleg a lassú játékfelfogásban. Talán így jellemezhetnénk röviden a csehszlovák kosárlabdát. Az amerikai és a brazil iskola valamiféle keverékét játsszák kosárlabdázóink, de mivel nincs jellegzetes játékstílusunk, helyzetünk Európában és a világban ingatag. A kitűnő szovjet iskola felé is kacsingatunk, de hogy ezt is elérjük, ahhoz erőnlét kell és szívósság végigcsinálni a kemény erőnléti edzéseket. így talán Vladimír Ilegernek, a válogatott edzőjének van igaza, amikor férfi kosárlabdasportunkról beszélve kijelentette: „Figyelemre méltó, hogy jobbak az eredményeink, mint amilyen játékot produkálunk. Ez egy kicsit unikútumnak tűnik, de így igaz ...“ Nem minden edző nyilatkozik hasonló önkritikával ... És hol van jelenleg Magyarország? Bizony lassan már olyan a szerepe a magyar kosárlabdasportnak a nemzetközi porondon, mint a jégkorongozásnak ... TOMI VINCE Kiadja Szlovákia Kommunista Pórija Központi Bizottsága. Szerkeszti o szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lőrinoz Gyula Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorkij utca 10. Telefon: 169, 312-52, 323-01, főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdosági ügyek: 506 39 Távíró. 092308.. Pravda Kiadóvállalat, Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja o Pravdo Nyomdavállalat bratislavai üzeme, Bratislava, Štúrova 4. Hirdetőiroda: Vajonskéiio nábrežie 13/A, II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Előfizetési díj havonta 14,70 korona, a Vasárnapi Oj Sző negyedévre 13,—- korona. Terjeszti a Posta Hiriapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ostredná expedjeia tlače, Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VII.
