Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)

1973-10-14 / 41. szám, Vasárnapi Új Szó

mikor a Német Demokratikus Köztársaság kikiáltásának 24. évfordulója alkalmából Berlinben számba vették az elmúlt év bél­és külpolitikai eredményeit, a mérleg egy-, értelműen pozitív volt. Az NDK, az első né­met szocialista, békeállam a Szovjetunió és a többi szocialista ország támogatásával következetes politi­kája eredményeként gazdaságilag megerősödött, ki­tört az elszigetelődésből s ma már diplomáciai kap­csolatot tart fenn a világ legtöbb országával. Egy korszak lezárását jelenti, hogy a szocialista Német­ország képviselője — a másik német állam, a Német Szövetségi .Köztársaság képviselőjével egyidejűleg — elfoglalta helyét az Egyesült Nemzetek Szervezeté­ben. A szolidaritás győzelme Az NDK vezetői ismételten leszögezték, hogy min­denekelőtt a szocialista országok közös fellépése, a demokratikus Németországnak nyújtott támogatás és aktív szolidaritás tette lehetővé a diplomáciai blokád áttörését. Ugyanakkor világos az is, hogy e sikerek nem kevésbé fontos biztosítéka az NDK következetes békepolilikája, kormányának rugalmas tárgyalási taktikája, népének világszerte általános elismerést aratott gazdasági, tudományos és kulturális eredmé­nyei. Egyfelől a szocialista országok következetes béke­politikája, másfelől az európai realitások — köztük az NDK önálló állami létének elismerésére irányuló készség tette lehetővé a moszkvai, majd az azt köve­tő szerződések rendszerét, beleértve annak fontos láncszemét, a két német állam alapvető kapcsola­tairól szóló szerződést is. Következetes külpolitika Az NDK külpolitikájának legfőbb alapelve megala­kulása óta — október 7-én ünnepelte ennek 24. év­fordulóját — a béke és a biztonság megteremtése volt német földön és Európában. Megalakulása a má­sodik világháború kialakult valóságos helyzet követ­kezménye volt. Kezdettől fogva fontos szerepet ját­szott abban, hogy — két világégés katasztrófája után — német földről ne induljon ki még egyszer háború, hogy létrejöjjön a megbékélés kontinensünkön és a nép minden energiáját és tehetségét országa fejlesz- ’ lésére és a béke biztosítására fordíthassa. A munká- « nyugatnémet bajnokai két évtizeden keresztül ne*n akartak belenyugodni az NDK létezésébe, s szövet­ségben az Egyesült Államokkal, tagadták fennállá­sát. Az első német munkás-paraszt állam azonban nemcsak állta a harcot, hanem győztesként került ki belőle. A hosszas küzdelem bonyolult szakaszokban bő­velkedett, hisz az NDK-nak több nehézséggel kel lett megbirkóznia, mint a többi szocialista ország­nak. A második világháború következményeibe bele nem nyugvó visszahúzó erők fő támadása elsősorban a német békeállam ellen irányult, ezért előfordult, hogy az NDK kormánya olyan intézkedésekre kény­szerült, amelyeknek távlati célját és értelmét csak később értette meg és fogadta helyesléssel a nem­zetközi közvélemény. Az NDK következetes politikája azonban végül a bonni kormányt is arra kényszerí­tette, hogy tárgyalásokat kezdjen a két német állam kapcsolatainak alapvető rendezéséről. Pozitív változás A pozitív változást a két német állam viszonyában — és általában az európai országok kapcsolataiban — a békés egymás mellett élés politikája idézte elő. A két német állam alapszerződésének megkötése hosszú, évekig tartó folyamat eredményeképpen jött létre s ehhez szükséges volt, hogy Bonnban is olyan erők kerekedjenek felül, amelyek tudomásul veszik a második világháború után kialakult helyzetet, s a kapcsolatok rendezésére törekednek a szocialista országokkal, köztük természetesen az NDK-val is. A két német állam kapcsolatainak végleges rendezé­se nagymértékben befolyásolhatja a szocialista és tő­késországok kapcsolatainak fejlődését a kölcsönös előnyök és békés egymás mellett élés elvei alapján. Az alapszerződés ratifikálása után részletkérdések­ben még ellentétek állnak fenn Bonn és Berlin kö­zött, különösen a képviseleti jogkört illetően egymás fővárosaiban. Az NDK kormánya kezdettől fogva kezdeményezően lépett fel, s igyekszik minél előbb elérni a még fennálló ellentétek kiküszöbölését, mert a két német állam kapcsolatainak kedvező alakulása jótékony hatással van egész Európa biztonságára. Történelmi pillanat Valóban történelmi pillanat tanúi lehettek az ENSZ 132 tagállamának képviselői, amikor a közgyűlés sok, parasztok, tehát a fizikai és szellemi dolgozók kezükbe vették sorsuk irányítását, és közel negyed­század alatt olyan államot teremtettek, amely gazda­ságilag a világ tíz legfejlettebb országa közé küzdöt­te fel magát, politikailag pedig — szövetségben a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal — biztosítéka az európai békének és biztonságnak. A Német Demokratikus Köztársaság joggal lehet büszke — politikailag és gazdaságilag egyaránt — eddig elért eredményeire. Igen nehéz feltételek kö­zött fogott hozzá önálló állami létének és célkitű­zéseinek megvalósításához. Lényegesen nagyobb ne­hézségekkel kellett megbirkóznia, mint a nyugati né­met államalakulatnak, a Német Szövetségi Köztár­saságnak. Ilyen helyzetben kellett az NDK népének megtalálnia — szemben az NSZK előnyösebb pozíció^ jával — a maga helyét Európában, és megteremteni a barátság és együttműködés feltételeit a szomszé­dos országokkal. Az NDK egyik nagy érdeme, hogy ez sikerült. A támadások kereszttüzében A nyugati hatalmak, elsősorban a nyugatnémet re- vansista körök a hidegháborús években, sőt az azt követő időszakban is sokáig támadásaik kereszttü­zében tartották a demokratikus Németországot. A hír­hedt Hallstein-doktrína, az NSZK úgynevezett egye­düli képviseletének elve, hosszú ideig mértékadó volt, a nyugati országok számára. A bonni kormány az NSZK megalakulásától kezdve először az NDK be­kebelezésére, majd, amikor ez nem járt sikerrel, nemzetközi elszigetelésére törekedett. A hidegháború 28. ülésszakának kezdetén közfelkiáltással felvették a két német államot a világszervezet tagjainak sorá­ba. Sok-sok válság, hidegháborús meghasonlás, véres konfliktusok, még több tárgyalás útján érkezett el ez a nap, amely az ENSZ alapvető céljának megva­lósulását tükrözi és ígéri. Kétségtelen: az NDK és az NSZK felvétele újabb, Igen jelentős lépés a világ- szervezet egyetemessége felé, s egyben híven tükrö­zi a nemzetközi élet megváltozott légkörét, amely a tartós enyhülés irányába hat. Az első német békeállam, az NDK már abban az időszakban is az ENSZ alapokmányának szellemé­ben lépett fel a nemzetközi életben, amikor még nem mutatkozott remény arra, hogy az ENSZ tagja legyen. A demokratikus Németország minden fórumon, a két- és többoldalú megbeszélések mindegyikén olyan ál­láspontot foglalt el, amely a szocialista közösség és a világ valamennyi népének érdekeit tartotta szem előtt. Politikáját, a köztársaság megalakulása óta mindig a fasizmus maradványainak felszámolásáért vívott harc, a béke, a biztonság, a népek közötti meg­békélés és a nemzetközi együttműködés ügyének elősegítése határozta meg. A tagfelvételi aktussal véglegesen és visszavonhatatlanul elismerést nyert a független, szuverén és szocialista NDK nemzetközi pozíciója, másrészt pedig az NSZK, most már mint az ENSZ tagállama, a békeszeretö országokkal együtt­működve, jelentősen hozzájárulhat az időszerű nem­zetközi kérdések megoldásához, az egyetemes béke szavatolásához. Huszonnyolc esztendővel a második világháború után valóban történelmi esemény a két német állam felvétele a világszervezet tagjai sorába. Újabb lehe­\7. NDK utazási irodája és az Interflug légiforgalmi társaság épülete Berlinben. tőség a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése s ezzel a békés együttműködés, a különböző társadalmi rend­szerű államok egymás mellett élésének előmozdítá­sára. Dinamikus fejlődés >•. ■; • • A második világháború befejezését követően meg­kezdett újjáépítés, a békés építőmunka időszakában az NDK rendkívül nehéz körülmények között tette meg az első lépéseket, de hamarosan talpra állt a népgazdaság, és Nyugaton rövidesen már „keleti gazdasági csodáról“' beszéltek. Az NDK rövid idő leforgása alatt a világ első tíz ipari nemzetének so­rába emelkedett, és számos iparágban az élvonalba került. A népgazdaság dinamikus fejlődéséről tanúskod­nak a júliusban közzétett statisztikai adatok. Az idei év első felében a múlt évihez viszonyítva 6,6 száza­lékkal növekedett a nemzeti jövedelem és 7,6 száza­lékkal az árutermelés. Az NDK ma nem egészen tíz hónap alatt termel annyit, mint az egész 1936-os Németország termeltl Az ember azonban egészen másképp él, mint akkor. Csak néhány példát az anyagi-szellemi fejlődésre: a múlt évben 160 Oüü lakó lakáshelyzete javult meg: több mint 35 ezer új lakás épült és közel 20 ezret korszerűsítettek. A nyugdíjak az idén 20 százalék­kal emelkedtek a tavalyihoz képest. Az NDK 3,4 millió polgárát érintő nyugdíjemelés és egyéb jutta­tások mértékére jellemző, hogy azok fedezésére az ötéves terv végéig 8 milliárd márkát fordít az ál­lam. Jelentős a sokgyermekes családoknak nyújtott állami támogatás mértéke, ugyanakkor csökkentették bizonyos kategóriák lakbérét és kölcsönnel segítik a fiatalok családalapítási törekvését. E néhány számadat is bizonyítja, hogy az NSZEP VIII. kongresszusán kitűzött cél: „Mindent javáért, a nép jólétéért“ — fokozatosan megvalósul. Szocialista integráció Az NDK az 1971—1975-ös években a KGST orszá­gaival 165 milliárd márka értékű árucsereforgalmat bonyolít le, tehát a felével többet, mint az előző öt­éves időszakban. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában tö­mörült szocialista országok gazdasági együttműkö­dése keretében az NDK és Csehszlovákia a külkeres­kedelem térfogatának tekintetében kölcsönösen a má­sodik helyen áll — mindjárt a Szovjetunió után. Amikor 25 évvel ezelőtt, 1948-ban létrejött az el­ső kereskedelmi szerződés hazánk és az akkori szov­jet övezet, a mai Német Demokratikus Köztársaság között, szinte elképzelhetetlen volt az országaink közötti kereskedelmi kapcsolatok oly dinamikus fej­lődése mint amilyennek tanúi vagyunk. Az NDK—• csehszlovák árucsere-forgalom ebben az évben első ízben meghaladja az egymilliárd rubeles határt, vagyis az eredetileg 1975-re tervezett értéket. A kereskedelmi kapcsolatok bővülése azonban gaz­dasági együttműködésünknek csak egy részét alkot­ja. Hazánk párt- és kormányküldöttségének egy év­vel ezelőtt, 1972 szeptemberében tett berlini láto­gatásáról kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy az NDK és Csehszlovákia gazdasági együttműködése mérhetetlenül fontos országaink népgazdaságának szilárd, tervszerű fejlesztése szempontjából. Ez meg­felel a KGST komplex programjában kitűzött fel­adatok megvalósításának is. A kutatásban és a ter- nielésben folyó szakosítás és kooperáció hosszú tar­tamra szóló egyezmények alapján lehetővé teszi a fontos népgazdasági ágazatok tervszerű fejlesztését. Már jó eredmények születtek a gépiparban, a vegyi- és a könnyűiparban, s különösen nagy jelentőségű a fémfeldolgozó, a közszükségleti és a vegyiparban folyó intenzív együttműködésünk. Egyetlen cikkben nem lehet kitérni minden rész­letkérdésre. Nem volt szó például az NDK-nak a tőkésországokhez, valamint a fejlődő országokhoz fűződő kapcsolatáról, jóllehet, az NDK ebben a te­kintetben is sikereket könyvelhet el magának. A kö­vetkeztetés így is egyértelmű: a Német Demokrati­kus Köztársaság a fennállása óta eltelt, közel ne­gyedszázad alatt olyan állammá -vált Európa szívében, amely szilárdan őrködik a béke vártáján, s amely nélkül vagy ellenére nem lehet rendezni földrészünk •fontos külpolitikai problémáit. PROTICS JOLÁN A berlini Alexander-platz. (CSTK — Zentralbild felv A

Next

/
Thumbnails
Contents