Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)

1973-10-12 / 243. szám, péntek

Kitűnő kezdeményezés, jó eredménnyel

Áz év elején Maršálek Jaro- mír mérnök, a Žiar nad Hro- noni-i Szlovák Nemzeti Felkelés Vállalat dolgozója felhívással fordult köztársaságunk különböző üzemeinek mérnökeihez, műszaki dolgozóihoz és mestereihez, hogy újító javaslataikkal, a komplex racionalizálás bevezetésével évente 100 ezer koronát takarítsanak meg. Maršálek mérnök saját felajánlását teljesítette, sőt túlteljesítette. Felhívása visszhangra talált üzemében is. A komplex szocialista racionalizálás bevezetése a vállalatban a termelésnek 123,6 millió koronás növekedését, a költségeknek viszont 2,78 százalékos csökkenését biztosítja, ami 42,6 millió korona viszonylagos megtakarítást jelent. Ebből a racionalizálásra 22,6 millió korona jut. Felvételünkön: Jaromír Maršálek mérnök és Hlaváček mérnök a javítórészleg vezetői, valamint Jozef Turcan, a javítórészleg technológusa egy bonyolult forrasztási művelet problémái megoldásán fáradoznak.

(Felvétel: T. Babiak — CSTK)

EGYRE IGÉNYESEBBEN

Előtérbe került a népművelés hatékonyságának fokozása és az eszmeiség elmélyítése # Alapvető dokumentumok készültek a problémák megoldására $ A nemzeti bizottságok felelősségteljesen foglalkoznak a kultúra fejlesztésével £ Iskolázásokon vesznek részt a kulturális és népművelési dolgozók 0 Fejlesztik a kulturális központok

hálózatát

1973.

X. 12.

Társadalmunk rohamos fejlődése elengedhetetlenül megköveteli, hogy az eddigieknél még nagyobb figyelmet szenteljünk az emberek szocialista szellemben történő nevelésének, egyéniségük, világnézetük, politikai meggyőződésük és magatartásuk formálásának. Elsősorban ennek tulajdonítható, hogy napjainkban a népművelésben is egyre jobban előtérbe kerül a hatékonyság fokozása és az eszmeiség elmélyítése.

Az Idevonatkozó gazdasági, ideológiai és nevelési kérdésekkel foglalkozó párthatározatok teljesítése céljából az állami szervek az elmúlt időszakban számos olyan konkrét intézkedést foganatosítottak, illetve feladatot tűztek ki, amely az e tevékenység különböző ágazataiban felmerülő tartalmi, módszertani, szervezési és anyagi problémák megoldására irányul. A központi kulturális szervek kidolgozták a polgári nevelés, a felnőttoktatás, a könyvvel való munka, az amatőr-csillagászat, a kultúrközpontok hálózatának és berendezésének, valamint a szakkáderek nevelésének alapvető dokumentumait is.

Az SZNT 1972. december 20-i ülésének határozatai a kulturális tevékenység és a népművelés hatékonyságának a további fokozását irányozták elő. Megvalósításuk céljából a Művelődésügyi Minisztérium az idén több olyan országos szemináriumot, aktívát és módszertani értekezletet rendezett, melyen a résztvevők a tartalmi vonatkozású témákon kívül szervezési és módszertani kérdésekkel is foglalkoztak, illetve kicserélhették tapasztalataikat, és a felmérések alapján országos méretben is áttekintést nyerhettek a fejlődésről.

E munkaforma hatékonyságáról tanúskodik, hogy a nemzeti bizottságok a kulturális munkára és a népművelésre vonatkozó párthatározatokat felelősségteljesen bontották le a helyi viszonyokra, s hogy a közigazgatási területeik kulturális életének fejlesztését célzó konkrét, a népművelés minden ágazatára kiterjedő, sok esetben hosszú lejáratú terveiket igyekeznek maradéktalanul teljesíteni.

Az eszmei nevelés terén valamennyi állami kulturális szerv terve hangsúlyozza a népművelés fontos szerepét a szocialista hazafiság, a proletár internacionalizmus és a szocialista világ- rendszerhez való tartozásból eredő büszkeség elmélyítésében. Az elmúlt időszakban számos aktíva, szeminárium és konferencia szolgálta ezt a célt.

Az emberek etikai és erkölcsi nevelésével, szocialista életmódjának kialakításával kapcsolatban az SZSZK kormányának Elnöksége és az SZLKP KB Elnöksége a múlt év végén jóváhagyta „A polgári ügyek tes- tületei munkájának koncepciójú”- 1. A benne foglalt intézkedéseket a népművelők napjainkban valósítják meg. Munkájukat a Polgári Ügyek Testületének Szlovákiai Tanácsa koordinálja, mely az SZSZK Művelődésügyi Minisztériuma mellett alakult. Még ebben az évben módszertani segédanyagot küld a nemzeti bizottságoknak, illetve a polgári ügyek testületeinek. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy az ez irányú tevékenység — elsősorban az illetékes szervek jobb hozzáállása és az új szak- felügyelők beiktatása következtében — felfelé ívelő.

A felnőttoktatás elsősorban a marxizmus—leninizmus terjesztésére, valamint a szocialista erkölccsel és a szocialista életmóddal kapcsolatos kérdésekre irányul.

A marxizmus—leninizmus terjesztését nagymértékben segítik elő a járási népkönyvtárak politikai részlegei, melyek az SZSZK Művelődésügyi Minisztériumának az SZLKP KB Elnök- séga által ez év januárjában jóváhagyott koncepciója alapján létesülnek. Augusztusig már 32 helyen rendezték be a politikai irodalom részlegét. Ez arról tanúskodik, hogy a járási nemzeti bizottságok az említett koncepciót igyekeznek minél előbb realizálni.

A gazdasági propaganda és az agitáció hatékonyságának a fokozását a népművelési intézmények szemináriumok és munkaértekezletek rendezésével, módszertani útmutatásokkal és kiadványokkal, a polgári védelemre való nevelést pedig tartalmas előadásokkal, kiállítások rendezésével, a szakiroda- lom és a szaklapok propagálásával igyekeznek elősegíteni.

A műkedvelő művészi tevékenység lehetővé teszi a dolgozók alkotó kezdemá".yezésének a kibontakozását, kulturális igényeik kielégítését. Esen a téren elsősorban a műkedvelő művészi csoportok ez idei gottwaldo- vi, illetve komárnói (komáromi j országos seregszemléjét és a Východnán megrendezett 20. folklórfesztivált említhetjük meg. Az idén ugyanis ezek voltak a legsikeresebbek. Általános vonatkozásban megállapíthatjuk, hogy aktivizálódtak a műkedvelő művészi tevékenységnek a kerületi és a járási nemzeti bizottságok mellett működő bizottságai, valamint a műkedvelő művészi tevékenység szlovákiai tanácsa is. Az utóbbi napokban a műkedvelő művészi csoportoknak a Szlovák Nemzeti Felkelés 30., illetve hazánk felszabadulása 29. évfordulójának jegyében megrendezésre kerülő fesztiválok koncepcióját készíti elő. A jövőre vonatkozólag a Művelődésügyi Minisztérium ez év júniusában dokumentumot adott ki, mely előirányozza az állami szervek és a társadalmi szeivezetek együttműködését a műkedvelő tevékenység fejlesztésében.

Az amatőr szír játszó csoportok és a bábosok dramaturgiai tervének kidolgozását a minisztérium a Szlovákiai Irodalmi Alap segítségével három gyűjteményes kiadvánnyal könnyítette meg.

Az a tény, njgy a járások, a váiosok és a falvak többségében a kulturális munkában és a népműveléssel kapcsolatban egységes tervet dolgoztak ki, megkönnyíti a nemzeti bizottságok irányító tevékenységét. A korábbi évekkel szemben — bár nem mindenhol egyformán — megjavult a szakmai tanácsadás. A káderellátásban és a káderek szakképzettségében viszont mindmáig fogyatékosságok tapasztalhatók.

Gondot okoz a kerületi és a járási nemzeti bizottságok művelődésügyi osztályain dolgozó szakfelügyelők viszonylag alacsony fizetése is. Ennek rendezésére az illetékes állami szervek most készítik a javaslatot Idővel — amennyiben nem rendeznék a nemzeti bizottságok valamennyi dolgozójának a fizetését — a többi kulturális dolgozó fizetésének a rendezésére is sor kerül.

A kulturális tevékenység és a népművelés eredményessége nagymértékben függ a káderek politikai felkészültségétől és szakképzettségétől. Ezért a minisztérium a Népművelési Intézetben iskolázási központot létesített. A múlt évtől részesülnek itt iskolázásban a népművelők.

A munka hatékonyságának fokozásához megfelelő feltételek szükségesek. Szlovákiában 1948 tó! 1972-ig több mint kétezer kul túrközpont létesült, s az idén az állami költségvetésből több mint másfél milliárd koro nát fordítanak a kultúra fejlesztésére. A falvak egyötöde azonban e rohamos fejlődés ellenére sem rendelkezik klubhelyiségekkel, s mintegy tizenöt faluban nincs semmilyen kulturális létesítmény. A kultúrközpontok hálózatának további bő vítése céljából az SZSZK Művelődésügyi Minisztériuma — több tényező figyelembevételével — k’dolgozta a trnavai, a žilinai és a michalovcei járás kulturális létesítményei optimális hálózatának a tervét. Erre 1975-ig az összes járásban sor kerül.

A felsorolt tények arról tanúskodnak, hogy Szlovákiában a kulturális és népművelési tevékenység egyre eredményesebb. Á mennyiségi és a minőségi javulást a jövőben a kulturális létesítmények optimális hálózatának fejlesztését tartalmazó terv realizálása majd jelentős mértékben elősegíti.

TÖZSÉR LAJOS

A „dezideologizálás" zászlaja alatt

Áz egyre élesedő ideológiai küzdelem korunkban a műszakitudományos forradalom körülményei között, annak szociális és ezen belül erkölcsi-lélektani következményeitől befolyásolva megy végbe. Az imperialista burzsoázia megpróbálja osztálycéljai szolgálatába állítani a tudomány és a technika eredményeit és a dolgokat úgy szeretné feltüntetni, mintha a műszaki haladás elmosná ós megszüntetné az osztályok közötti ellentéteket. A burzsoá ideológusok azt állítják, hogy a műszaki-tudományos forradalom csökkenti az ideológia szerepét, kiküszöböli azt a modern társadalom életéből és a technológiával váltja fel. Ezek az ideológusok ugyanakkor nemcsak hogy nem mondanak le az ideológiai harcról, hanem ellenkezőleg, újabb utakat és esz,kö.- zöket keresnek fokozására és olyan koncepciókkal lépnek fel a marxizmus—leninizmus ellen, mint a „konvergenciaelmélet“, a „dezideologizálás“, az „ideológiai leszerelés“ és hasonlók, ame>- lyek eltorzítják a műszaki-tudományos forradalom tartalmát, és távlatait.

Több olyan csatornát határozhatunk meg, amelyeken keresztül a műszaki-tudományos forradalom hat az ideológiai harc éleződésére.

1 A műszaki-tudományos forradalom kibontakozása folytán 1 * szélesedik az ideológiai harc frontja, új objektumokra, problémákra, koncepciókra terjed ki. A kommunistáéi lenes propaganda támadásainak egyik ilyen új objektuma, a tudomány és az ideológia kölcsönviszonya. A burzsoá ideológusok ma nem lépnek fel nyíltan a „tiszta“ tudomány védelmében, nem követelik a tudományos elszakítását a politikától. Leplezetten, többek között a „dezideologizálás“ segítségével teszik ezt.

A „dezideologizálás“ elméletének éle a marxizmus—leninizmus ellen irányul. Azt igyekszik kimutatni, hogy a tudományos igazság és a kommunista meggyőződés nem fér össze, olyan illúziót kelt, mintha a tudományos igazsághoz a dialektikus materializmus alapelveiről való lemondáson keresztül vezetne az út. Erőfeszítéseit a marxista—leninista filozófia tudományos voltának, a modern természettudománnyal fennálló szövetségének megcáfolására összpontosítja.

A dialektikus materialista szemlélet gyümölcsöző voltát igazolják a modern ismeretek különféle területein bekövetkezett természettudományos felfedezések. A szocialista országok tudósainak, korunk egyetemes tudománya sok kiváló képviselőjének munkássága bebizonyította, hogyan fagadja magába a természeí- tudomány a dialektikát. A természettudományos fejlődésben testet öltött a baladó természettudomány és a marxista filozófia alkotó szövetségéről vallott lenini gondolat.

A „dezideologizálás“ elméletének egyik változata az „ideológiai leszerelés“ koncepciója, amelynek megfogalmazását Anatol Rapoport, a michigani egyetem professzora kísérelte meg „Stratégia és lelkiismeret“ című könyvében. Széles körű matematikai, különösen pedig játékelméleti tudása alapján a háború egyetlen alternatívájaként a két társadalmi-gazdasági rendszer közötti „ideológiai leszerelést“ ajánlja.

Nyilvánvaló e felfogás tarthatatlan volta. A játékelmélet segítségével tudvalevőleg két vagy több ellenfél összeütközéseire, konfliktusaira vonatkozó racionális döntések optimális változatait lehet kiszámítani. A szerző javasolta „ideológiai leszerelés“ illuzórikus, minthogy a kapitalizmus és a szocializmus közötti ideológiai osztályellentétek minden tekintetben kibékíthetetlenek. A harc itt a „ki kit győz le“ elve alapján folyik és nem végződhet sakkjátszma módjára döntetlenül, o A műszaki-tudományos forradalom vívmányai jelentékeny mértékben befolyásolják az ideológiai harc eszközeit és módszereit, meggyorsítják a tömegtájékoztatási és propaganda- eszközök (sajtó, rádió, televízió), fejlődését. Ez pedig hatalmas mértékben növeli az új ismeretek megszerzésének lehetőségét, hozzáférhetőségüket, meggyorsítja terjedésüket, elősegíti a haladó eszmék befogadását és az elmaradott nézetek leküzdését.

A tömegtájékoztatás műszaki eszközeinek gyarapodásával együtt növekszenek a hamis tájékoztatás lehetőségei is. A burzsoá propaganda megérti és a maga céljai érdekében széleskörűen kihasználja ezt.

Csak akkor hatástalaníthatjuk ideológiai ellenfeleinknek ezeket az erőfeszítéseit, ha megoldjuk a tájékoztatás operativitásának problémáját. Ha a helytálló tájékoztatás késik, ez megkönnyíti a különféle hamis információk, koholmányok, alaptalan híresztelések terjedését.

O A műszaki-tudományos forradalom, minthogy befolyást gyakorol a személyiség alakulására, képzettségének és kultúrájának növekedésére, meghatározott követelményeket támaszt az ember (a jelen esetben az ideológiai harcban részt vevő ember) intellektuális, eszmei és erkölcsi-lélektani tulajdonságaival szemben. Központi helyet foglalnak el itt mind az egész társadalom, mind az egyes személy műszaki-tudományos és erkölcsi-lélektani fejlődése közülti kölcsönös összefüggés kérdései.

Ellenségeink a kollektivizmus és az együttműködés kommunista elveivel az ember „természetéről“ alkotott fogalmukat próbálják szembeállítani. Nem az utolsó helyen áll ebben a vonatkozásban az emberek közti érintkezés lehetetlenségének eszméje. Ez a „lehetetlenség“ az ember és a technika, a műszaki-tudományos és az erkölcsi haladás közötti állítólag elkerülhetetlen konfliktus kifejezője. „A technikai eszközök fejlődését az elembertelenedés folyamata kíséri — állítja Max Horkheimer nyugatnémet filozófus. — A haladás éppen azt a célt fenyegeti megsemmisüléssel, amelynek megvalósítására hívatott: az embereszményt“.

Az emberek elméjéért és szívéért folyó küzdelemben előtérbe kerül a kérdés: van-e tudományos alapja a személyiség formálásának, meg lehet-e változtatni az egyén szellemi arculatát. E „titkok“ kulcsát a tudományos materialista történelemfelfogás adta meg. Feltárásuk lehetővé tette a tudományos kommunizmus megalapítói számára annak a következtetésnek a levonását, hogy az új társadalom új embert hoz létre. Rámutattak: a magántulaj donosi és kizsákmányoló tőkés társadalomra hárul a felelősség azért, hogy „az ember elidegenedett munkája termékétől, élettevékenységétől“, aminek következménye az „ember elidegenedése magától az embertől“.

Az Októberi Forradalom egyik legfontosabb eredménye a szó cialista személyiség kialakulása. A társadalom forradalmi átala- kításának folyamán, a harcmezőkön és a munka ütközeteiben felnőtt és megidegződött az új ember, a szocialista világ építője és védelmezője.

A műszaki-tudományos forradalom során megnőnek a követel mények az emberrel, mint a szocialista társadalom fő termelőerejével szemben. A szocializmus a műszaki-tudományos forradalom nem csökkenti az ember szerepét, nem vezet „elembertelenedés- re“, amint a burzsoá ideológusok állítják, hanem — ellenkezőleg — új, magasabb követelményeket támaszt műveltségi és kuk turális színvonalával, szaktudásával, eszmei és erkölcsi-lélektani tulajdonságaival szemben.

Korunk bonyolult folyamatai, amelyeket a műszaki-tudományos forradalom és annak a jelenkori ideológiai küzdelem alakulására gyakorolt hatása hozott létre, új társadalmi-politikai problémákat vetnek fel. Ilyen körülmények között az SZKP egyik feladatát al> ban látja, hogy határozottan leleplezze az imperializmus ideológiai diverzióját és próbálkozásait, erősítse a dolgozók kommunis' ta meggyőződését és eszmei szilárdságát, hogy ellen tudjanak állni a burzsoá befolyás minden formájának.

ANDRE] POZNYER, a filozófiai tudományok kandidátusa