Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)

1973-09-08 / 36 szombat, Vasárnapi Új Szó

Ez az érdekes, képes faliújság Nové Zánikyban (£rsekújvá- rott) a vasútállomás csarnokában található. A járási pionírház tevékenységét mutat ja be. Ügyes ötlet. Más városokban is készíthetnének hasonló faliújságokat. A felvételt TÓTH PÁL GYŰL,A készítette Nyom keresők Nagyon sokan a pionírok közül úgy gondolják, hogy csak az számíthat életében komoly kalandra, felfedezésre, aki firhajós­nak, vagy atomfizikusnak készül. Többen azért kedvelték meg a krimit, mert ugyebár ez egyetlen olyan területe az életnek, ahol véletlen, váratlan fordulatok következnek, de az igaz­ságért küzdő nyomkereső, a nyomozó a végén mégiscsak győz. Ésszel, ügyességgel, találékonysággal. Néhányan, ha nem is nyíltan, de titokban egy-egy krimi megismerése után el is ha­tározzák: ha ők egyszer hasonló helyzetbe kerülnek, no, ak­kor majd megmutatják! Ilyen nyomkeresőkre, számítottak a šahyi (ipolyságiJ Janko Kráľ pionírház vezetői, Képes Tibor, igazgató elvtárs, a helyet­tese, Nagy Sándor elvtárs, és a többiek, amikor összeállították munkatervüket, s arra gondoltak, hogy az év egyik legnagyobb feladata a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójára való előkészület megszervezése. Nyomkeresőket toborozni, szerveznil Ok majd segítenek ne­künk. Ok majd megmutatják. Fel is jegyezték ezt az ötletet. Napjainkban pedig már azzal foglalkoznak, hogy megismer­tessék a nyomkeresőkkel a feladatot. Miről van szó? Arról, hogy annak idején, a Szlovák Nemzeti Felkelés esetné nyelnek során a Tri Duby repülőtérre Nyikolaj Mironov őr­nagy vezetésével 12 tagú csoport érkezett. A kapott utasítás értelmében Ipolysághoz közel, a čelovcei (csallij erdőségben két partizánbunkert építettek, s néhány hét múlva megkezd ték a „munkát“. Ilarcoookat toboroztak maguk köré, a kör­nyező falvakból hírszerzőket, s a csoport két hordozható, adó vevő rádióállomása segítségével a fasiszta csapatok mozgásá ról, létszámáról, harci előkészületeiről rendszeresen tájékoz­tatták a 2. ukrán front parancsnokságát. Közben hadászati szempontból jelentős létesítményeket, hidakat, vasútvonalakat robbantottak fel Ipolyságon, Pláštovce (Palást), Vyškovce nad Ipľom (Ipolyvisk) mellett. Többször megtámadták a frontra vonuló fasiszta csapatokat. 1944 október végétől 1944 december utolsó napjáig harcoltak ilyen módon, míg végre Csali község felszabadításakor a Vörös Hadsereg alakulataival nem talál­koztak. * Ennyit, s meg néhány adatot feljegyeztek a csoport tevé­kenységéről a történészek. Húsz, harminc évvel ezelőtt azon­ban igazán csak a legfontosabb adatokat jegyezték fel. Kezdő nyomnak elég. A pontos részletek felderítése a nyomkereső pionírok feladata. Nem öncélú a tevékenységük, mert például Palást községben emlékszobát szeretnének nyitni, más községekben a krónikát szeretnék kiegészíteni Nyikoláj Mironov őrnagy harci csoport­jának tevékenységére vonatkozó pontos adatokkal. Megszervezték tehát az ipolysági pionírházban a nyomkere­ső pionírok csoportját, s megkezdték a munkát. Bizonyára sok érdekes adatot, korabeli fényképet, emléket összegyűjtenek majd a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának ünnep­ségéig. Nálatok is tevékenykednek már ilyen nyomkereső pionírok? Hogyan? Milyen eredményeket értek el? írjátok meg! H. A. DÉNES GYÖRGY: VEREBEK Topolyfán verebek, vidám veréb gyerekek, esirip, csirip, csipcsirip, hintázgatnak egy kicsit, hajlik az ág, megremeg, nyüzsög a veréb-sereg, csirip, csirip csipcsirip, játszadoznak egy kicsit, összebújnak, dtskurálnak, zsenge fényben karikáznak, suhannak a szellők hátán a levegő óceánján. Miért választották éppen őt? A demandicei (deméndi) Vörös Csillag pionírcsapat tanácsának új elnöke Szobi Zoltán. Társai, a csa­pat tagjai nem véletlenül válasz­tották, hanem bizonyos megfonto­lás alapján. Először is: kitünte­tett tanuló, s alig csöppent bele az iskolai életbe, már szikra volt. Másodszor: több szakkör munká­ját is ismeri, hisz ötödikes korá­ban már tagja volt a tánccsoport­nak, szívesen szerepelt mint éne­kes a csapat közkedvelt triójában, tagja a sportkörnek, s nemcsak focizni szerei, hanem szívesen vesz részt a négytusa versenye­ken. Harmadszor* kitartó, küzdő- képessége példás, hisz amikor ha­todikosként a szavalóversenyben második helyezést ért el, mel­lőzte az elbizakodottságot, egy év múlva, mint hetedikes újra bene veaett a versenybe, s felvette a küzdelmet a magasabb kategóriá­ban szereplő nyolcadikosokkal, ki­lencedikesekkel, s harmadik he­lyezést ért el, de megfogadta: a következő versenyben visszaszerzi az őt megillető második helyet, s ez sikerült is neki. Negyedszer: szereti az embereket, igazán, hisz orvos szeretne lenni. Ötödször: a pionírmunkában már megfelelő ta pasztalatokat szerzett, hisz egy évig, mint a csapattanács elnöké­nek helyettese tevékenykedett, iga zán sikeresen. VARGA GAROK Az V. R ben nagy volt az izgalom. A számtan dolgozat nem tréfadologs tudták, hogy ma dol­gozatot írnak. Az osztály egy halkan, zümmögő méh kashoz hasonlított, de amikor Pálvölgyi tanító bácsi belépett, olyan nagy lett a csend, hogy jóska még karórája ketyegését is hallotta. — A hetesek osszák szét a füzeteket — mondotta a tanító bácsi, — ma dolgozatot írunk. Jóska benyúlt kabátja belső zsebébe, ahol féltve őrzött, bordó színű, süllyesztett hegyű töltőtollát tar totta és a rémülettől még a verejték is kiverte hóm lokát. A toll nem volt a kabátjában! Idegesen a másik zsebébe nyúlt, ott se találta. Megnézte a tás kajában, a pádon, s amikor a pad alá is lehajolt, rászólt a tanító bácsi. — Miért mozgolódsz annyit, Jóska?-— Nem találom a töltőtollamat — jelelte, — pe dig biztosan tudom, hogy a kabátom belső zsebébe tettem. — Nem felejtetted otthon? — Nem, mert az előző órán, a szünet előtt még megvolt, tollbamondást irtunk . .. — Óra után majd keresd meg, addig pedig írj ezzel a mártogatós tollal — mondta a tanító bácsi és intett Jóskának, hogy elviheti a katedráról a tol­lat és a tintatartót. Jóska óra után sem találta meg a töltőtollát. Más­nap, osztályfőnöki órán jelentette az esetet. — Nem hagytad otthon, nem vesztetted el az udvaron, nem adtad valakinek kölcsön? — tette fel sorban a kérdéseket az osztályfőnök. Jóska minden re nem mel felelt és padszomszédja is bizonyította, hogy az előző napi számtanóra előtt még látta Jóska töltőtollát. Óra után az osztályfőnök behívta Jóskát a tanán szobába. — Jól figyelj — mondta a fiúnak. — Lehet, hogy tolvaj van az osztályban, ezért próbát teszünk. Oda adom neked az eziisttollamat. Holnap, nagyszünet előtt tedd a kabátod belső zsebébe, és a kabátot hagyd a tanteremben. Ogy, mint amikor elveszett a tollad. Erről a beszélgetésről pedig az osztályfő nöki óráig senkinek se szólj! Jóska megtartotta az utasításokat. Másnap csen getés után nem találta a kabátban hagyott töltőtollat. Jelentkezett. Elmondta, hogy ismét eltűnt a tolla. — Gyerekek, — kezdte az osztályfőnök — tolva/ von közietek. Nagy Jóskának egy hét alatt két töltő tolla tűnt el. Csúnya dolog a lopás, de ha jelent kezik a tettes, ígérem, megbocsátok neki. Felteszem tehát a kérdést: Ki vitte el Jóska tollait? Jelentkez zen! A kérdés után egy kéz sem emelkedett a magasba. — Nem jelentkezik? Utoljára mondom: Aki rl vitte a tollakat, tegye fel a kezét! A síri csendben még a tanulók lélegzését is hal lani lehetett. A tolvaj azonban nem jelentkezett. Ekkor az osztályfőnök odament a kétajtós szekrény hez, kinyitotta ajtaját és a gyerekek nagy ámulatára Kiss Feri bácsi, a pedellus lépett ki a szekrény bői. Odament Fekete Bandihoz és keményen rászólt. — Lopni tudsz, de bevallani nem mered, ugye? — De én ... méghogy ... én ... — Bizony le, csak ne dadogj. Elmondom hogyan csináltad. Amikor a többiek csengetés után kimen tek az udvarra, te egy ideig rakosgattad a köny veidet, aztán amikor egyedül maradtál, odasurrantál Jóska padjához, kivetted a kabátjából a tollat és gyorsan kifutottál. Mindent láttam a kulcslyuk nyila sán! A tollal az inged alá rejtetted, ide ni...! Ekkor Feri bácsi benyúlt Bandi ingébe és dia dalmasan kivette az eziisttollat. — Most pedig add elő a Jóska bordó tollút is' — Azt nem én vittem el — mondta gyorsan a gyerek és futásnak eredt. Az osztályfőnök azonban elállta az útját. — Gyere csak csiltész a padodhoz, majd meglát juk, igazat mondsz e? Fekete Bandi visszakullogott a padjához. Ekkor ért oda az osztályfőnök is. kifordította Bandi táska ját a padra és... Jóska szíve nagyot dobbant, mert a kihulló könyvek, füzetek között megpillantotta a bordó színű töltőtollát. Boldog volt, és amikor ismét a kezében tartotta, elhatározta, ezután jobban vi­gyáz rá, mert sajnos akadnak olyan gyerekek is, akik — ha alkalmuk nyílik erre — ellopják mások értékes tárgyait. KOMLÖSl LAJOS ÍGY KELLETT VOLNA A pionírliáz előtt, vagy bárhol, kellemetlen hatást vált ki a feltűnő rámutogatás, amelyet sugdolózás kísér. 4 múltkor tehát Kati vétett az illemszabályok ellen, mert mutogatott, sugdolózott. Azóta persze megtanulta, hogyan illő viselkedni, hogy mit csinálnak a fiúk a rá­diós szakkörben, beiratkozhatnak a szakkörbe a lányok KÉPES REJTVÉNYSOROZAT * ILLIK NEM ILLIK IIJ FELADVÁNYUNK Táborozáskor találkoztak újra Kati ós Pista. Még nem felejtette el Pista, hogy Kati a múltkor nevetségessé tette öt a lányok előtt, s amikor a sátor előtt pihent csoport­juk, Pista kibontotta a kék szes csomagot, dühös moz­dulatokkal szétszórta maga körül a papirost, s ilyesmi­ket gondolt: fő volna, ha megkínálnálak a kekszből? Hiába pislogsz, nem kapsz belőle !... Feladat: A történet és a kép alapján írjátok meg, hogy táborozáskor ki vétett az il­lemszabályok ellen, Kati, vagy Pista? Miért? A helyes válaszok beküldői közül, sorsolással, öten könyvjutD lomban részesülnek. Kati, meg a Pista

Next

/
Thumbnails
Contents