Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)

1973-09-06 / 212. szám, csütörtök

események margójára . «MaŕíSii» NYIKOLA] PODGORNI], a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a Kreml­ben fogadta Hirohide Iszidát, a japán parlament Japán—Szov­jet Baráti Társaságának elnö­két. A baráti eszmecsere során a felek a szovjet—japán kapcso­latok kérdéseit érintették. AZ NDK—NSZK határbizott- pág legutóbbi ülésén hozott ha­tározat értelmében a két ország munkacsoportjai megkezdték a Német Demokratikus Köztársa­ság és a Német Szövetségi Köz­társaság határvonalának kije­lölését. a gdanski városháza dísztermében megkezdődött a balti-tengeri országok diplo­máciai értekezlete, hogy meg­tárgyalja és elfogadja a Bal­tikum halállománya és élővilá­ga védelméről szőlő szerződést. A konferencián dán, finn, NDK- és NSZK-beli, svéd és szovjet küldöttség, valamint a KGST a FAO, az ICEF és néhány más nemzetközi szervezet képviselői vesznek részt. A NÉMETORSZÁG KOMMU­NISTA PÁRTJÁNAK [KPD) lega­lizálásáért küzdő központi munkakör nyílt levélben arra sürgette Willy Brandt nyugat­német kancellárt, hogy szálljon síkra a párt betiltásának ha­tálytalanításáért. PATRICK MOYNIHAN, az Egyesült Államok indiai nagy­követe bejelentette, hogy India jelentősen csökkentette az ott­tanuló amerikaiak létszámát. A jelenlegi 550 amerikai diák he­lyett a jövőben csak 20-an ta­nulhatnak indiai főiskolákon. AZ ENSZ felszóllította a vi­lágszervezet székhelyén műkö­dő diplomatákat, hogy a New York-i levegő tisztábban tartása érdekében csökkentsék magán­autóik használatát. A CSÁDI NEMZETGYŰLÉS Fort Lamyban tartott rendkívüli ülésszakának küldöttei határo­zatukban feltétlen támogatásuk­ról biztosították Francois Tom- balbaye köztársasági elnököt, az újonnan alakult nemzeti mozgalom, a Kulturális és Tár­sadalmi Forradalomért elneve­zésű párt főtitkárát. EGON BAHR az NSZK tárca nélküli minisztere és Günter Gaus, államtitkár az NSZK jö­vendő berlini képviseletének vezetője Nyugat-Berlinben Klaus Schütz kormányzó pol­gármesterrel a ,,várost érintő időszerű politikai kérdésekről“ tárgyalt. TO DOR ZSIVKOV, a BKP KB első titkára, az államtanács el­nöke fogadta Nyikolaj Faggye- jevet, a KGST titkárát. A CHILEI KÖZPONTI BANK leértékelte az escudot. Az új intézkedés értelmében 1 dollár az eddigi 300 escudo helyett 350 escudót ér. A leértékelés nem vonatkozik az exportcikkekre, közöttük a rézre. BELGIUM legnagyobb iparvi­dékén csaknem 10 000 munkás sztrájkol. Liége környékén a hét elejétől beszüntette a munkát az állami tulajdonban lévő ko­hászati és fémipari üzem mint­egy 8000 dolgozója. MARIEN NGOUABI a Kongói Népi Köztársaság elnöke szep­tember 10—12-e között hivata­los látogatást tesz Líbiában. A CGT és a CFDT a két fran­cia szakszervezeti szövetség ve­zetői elhatározták, hogy pénte­ken országos akciónapot ren­deznek. Ennek keretében or­szágszerte munkabeszüntetések lesznek, Párizsban pedig tünte­tő felvonulást rendeznek. Az akciónak célja, hogy sürgessék a kormányt, végre rendezzék a dolgozók érdekeinek megfele­lően a LiP gyár problémáját. BESANCONBAN újabb talál­kozóra került sor Henry Giraud, a kormány megbízottja és a LIP-gyárl dolgozók képviselői között. A találkozó után a szak- szervezetek egyik képviselője kijelentette, hogy a keddi meg­beszélésen „egy kis lépés tör­tént előre“. Bulgária azon országok kö­zé tartozik, melyeknek nemze­ti jövedelme állandóan növek­szik. Az 1939. évivel összeha­sonlítva nemzeti jövedelme 6,3-szor növekedett. 1971 és 1975 közölt 45—50 százalékos növekedéssel számolnak. Az elmaradott agrárország rövid időn belül ipari agráror­szággá változott. Az ipari és a mezőgazdasági termelés 81,4: :18:6 arányban oszlik meg, el­lentétben az 1939. évi 21,9:78,1 aránnyal. Bulgária ma a szocialista tár­sadalom építésén dolgozik. Az ország már régen túllép­te az átlagos világszintet a vil­lamos energia felhasználásában és előállításában. Az 1939. évi 266 millió kilowattóra előállí­tásával szemben a múlt évben ez a mennyiség meghaladta a 22 milliárd kilowattórát. 1975- ben 31—32 milliárd KWó elő­állítását tervezik. 1944-ben az ország városai­nak 96,5 százaléka falvainak pedig 11,5 százaléka volt villa­mosított. Jelenleg a városok 100 százaléka és a falvak 95 százaléka van ellátva villamos energiával. A Duna mellett épül nem­csak az ország, hanem a Bal­kán-félsziget első atomerőmü­ve, a „Kozloduj“. Az erőmű kezdő kapacitása 880 megawatt lesz, bővítése után pedig en­nek kétszerese. BULGÁRIA GAZDASÁGA SZÁMOKBAN Az energiaegyensúly javítása szempontjából épül a szovjet— bolgár távolsági gázvezeték. Egy részét már a jövő évben üzem­ije helyezik; évi kapacitása 3—4 milliárd km3 földgáz lesz. A gépipar Alkotja az ipari termelés 20 százalékát, az or­szág exportjának pedig 40 szá­zalékát. A gépipar modern technikai szinten működik, amit az is bizonyít, hogy ter­mékeit 80 országba exportálja. Bulgária hajókat, traktorokat, mezőgazdasági gépeket, gépko­csikat, és orvosi műszereket gyárt. Egyre nagyobb jelentősége van a modern gépipari termé­kek gyártásának — automata gépeket, agregátokat, elektro­nikus berendezéseket és műsze­reket állít elő. Híresek a bol­gár emelő gépek. Növekszik az elektronikus számítógépek gyártása is. Bul­gária 1975-ben 500 millió leva értékben állít majd elő külön­féle elektronikus berendezése­ket. Az ország iparosításában nagy jelentősége van a fejlő­dő kohászatnak. Színes fémek előállításában Bulgária világ- viszonylatban az egyik első helyen áll. Bulgária területén több kohóipari központ létesült az utóbbi időben. A Szófia mel lett lévő „Kremikouci“ kohó kombinát a legnagyobbak kö zé tartozik Európában. Bulgáriának modern vegyipa ra van. Nagy kombinátjai van nak a kőolaj feldolgozására, cement, műtrágya, műanyag stb. gyártására. Devnya mellett nem messze Várnától épül Eu­rópa egyik legnagyobb vegyi kombinátja. A vegyiüzemek 1975-ben 12— 13 millió tonna kőolajat fognak feldolgozni. Gyors fejlődésnek indult a gyógyszeripar is. Sikeresen fej­lődik az ipar többi ága is. Gyökeresen megváltozott a vasúti és közúti közlekedés, modern légi közlekedés és ten­geri hajózás alakult ki. A Lengyelországban vendégeskedő csehszlovák nemzetgyűlési küldöttség a varsái Színház téren koszorút helyez el a Nike em­lékműnél. A háttérben a varsói Operaház épülete. (Caf felvétele) FEGYVERES TÁMADÓK Szaúd-Arábía párizsi nagykövetségén Párizs — A párizsi rendőr­ség bejelentése szerint szerdán három fegyveres nagy lövöldö­zés közepette behatolt Szaúd- Arábia párizsi nagykövetségére és túszokat ejtve elbarikádozta magát. Az első jelentések sze­rint a lövöldözés során egy sze­mély megsérült. Az arabul be­szélő támadók több nagykövet­ségi dolgozót fogságba ejtettek, és egy Jordániában börtönben tartott palesztin személy szaba­donbocsátását követelik. Köve telik továbbá, hogy valamelyik arab légitársaság hat órán be­lül bocsásson rendelkezésükre egy repülőgépet. A kuwaiti nagykövetségen be­jelentették, hogy a kuwaiti és a szaúd i nagykövet telefonon tárgyalásokat folytatott az ed­dig még nem azonosított kom­mandóval. A szaúdl nagykövet­ség épületét mintegy háromszáz főnyi rendőri erő körülvette. GARRISGN - HIVATALOS BOSSZÚ ÁLDOZATA —New York — A New Orle- ans-i Szövetségi Bíróságon au­gusztus 20-a óta folyik az el­járás John Garrison ügyész el­len, aki annak idején saját kezdeményezésére kivizsgálta John Kennedy elnök meggyil­kolásának körülményeit. A vád tanúi közül eddig egyetlen egy sem tudott olyan tényeket fel­sorakoztatni, amelyek alátá­masztanák a „megvesztegethe­tőséggel és illegális játékka szinók fedezésével“ vádolt Gar rison bűnösségét. Az amerikai sajtó részleteket közöl £-ra vonatkozóan, hogy miképpen készítették elő az „ügyet“. Garrison hivatalában lehallgató készülékeket szerel­tek fel, hogy kompromittáló anyagot gyűjthessenek. A ha­tóságok fenyegetésekkel pró­bálták rábírni volt munkatár­sait, hogy terhelő vallomást te­gyenek ellene. Az újságok felhívják a figyel­met arra a körülményre is, hogy Garrison ügyészi tisztsé­gét, amelyet választás útján nyert el, 1962 óta tölti be. Csak elismerést kapott a New Orleans-i alvilággal folytatott harcáért, egészen addig, amíg — az egyik lap kifejezése sze­rint — „nem kezdett azzal fog­lalkozni, ami nem az ő dol­ga“, vagyis Kennedy elnök meggyilkolása körülményeinek kutatásával. Moszkva — Alma-Atában megnyílt az ázsiai és afrikai or­szágok íróinak 5. nemzetközi konferenciája. A két kontinens haladó szellemű íróinak ez a most már 15 esztendős hagyo­mányokkal rendelkező fóruma minden eddiginél szélesebb lesz. Az alma-atai konferencián az előzetes adatok szerint több mint 80 ország irodalmi életé­nek mintegy 300 képviselője vesz részt. Vendégként számos amerikai, európai és ausztrá liai író is jelen lesz. A valamennyi résztvevőt fog­lalkoztató nagy politikai és tár­sadalmi kérdéseken kívül a konferencián az afrikai és ázsiai országok mai irodalmi életének kérdéseit is megvitat­ják. A tanácskozás napirendjének első pontját így fogalmazták meg: „Ázsia és Afrika irodalma a békéért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért, az im perialista aqresszió ellen, a cionizmus, a neokolonializmus és a faji megkülönböztetés el leni harcban. Az afroázsiai or száqok íróinak feladatai ebben a küzdelemben“. A megnyitó ülésen felolvas­ták Leonyid Brezsnyev üdvöz­letét, majd Georqij Markov, a szovjet írószövetség első titká ra, D. Kunajev, az SZKP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Ka­zahsztáni KP KB első titkára, Juszef el Szibaiaz Afroázsiai írószövetség főtitkára és más hivatalos személyiségek mond tak beszédet. Leonyid Brezsnyev üdvözleté­ben rámutat: „A nemzetközi kapcsolatok­nak a különböző társadalmi be rendezkedésű államok békés egymás mellett élésének elvei­re történő átállása időszakában a kapcsolatok fejlődése és a szellemi értékek gyümölcsöző cseréje újabb lehetőségeket nyúit Ázsia és Afrika alkotó értelmiségének, hogy aktívan részt vegyen a békéért, a nem­zeti felszabadításért és a tár­sadalmi igazságért küzdő erők egységének további erősítésé ben. “ Perón Argentína jövőjéről Juan Domingo Perón, az ar­gentin elnöki tisztség váromá­nyosa a televízió nyilvánossá­ga előtt is körvonalazta ter­veit. Kijelentette: ha győztes­ként kerül ki a szeptember 23-1 választásokból, akkor az ellen­zéki pártok bevonásával koalí­ciós kormányt kíván alakítani. Létrehozták az állami végre­hajtó tanácsot, amelyben szin­tén helyet kapnak az ellenzék képviselői. A tanács az elnök mellett működő konzultatív testület lesz. A napokban Perón gazdasági szakértőkkel tárgyalt és meg­határozta jövőbeni gazdasági programját. Mindenekelőtt sür­gősen intézkedni kíván az or­szágot sújtó évi 80 százalékos infláció megfékezésére és 1 milliárd 900 millió dollárra kí­vánja csökkenteni a 3 milliárd dolláros államadósságot. Perón szigorú lépéseket helyezett ki látásba a spekuláció felszámo­lására. A külgazdasági kapcso­latok terén kiemelte a Kubá­val, Algériával és Kínával foly­tatandó kereskedelmi és pénz­ügyi akciók jelentőségét. Afroázsiai írókonferencia Alma-Atában HENRY KISSINGER U j lakója van a State De- partmentnek Henry Kis­singer személyében. Hónapok óta latolgatják: Kissinger, avagy Rogers, ám a Fehér Ház a legutolsó pillanatig cáfolt, s alaptalannak minősítette a ta­lálgatásokat. Egészen addig, míg Nixon elnök be nem je­lentette, az ötvenéves Henry Kissingert, nemzetbiztonsági főtanácsadóját bízza meg a külügyminiszteri tisztséggel. Egyesek szerint a levegőben lógott, hogy „Nixon császár Bismarckja“ elfoglalja a külügy­miniszteri posztot, az időpont megválasztásában azonban sze­repe lehetett annak, hogy Ni­xon elnök régi barátja, Rogers volt külügyminiszter egy saj­tóértekezleten kijelentette: „jo­gilag nem világos“ Nixon állás­pontja a Watergate-ügyben és ezzel nem ért egyet. A neves jogász és egykori igazságügy­miniszter szavai aligha lelke­síthették a Watergate-botrány- nyal küszködő, s a jelek sze­rint ellentámadásba lendülő Fehér Házat ... A nagyhir- telen bejelentett változás azon­ban senkit sem lepett meg. Néhány hete annak, hogy a Kissinger, avagy Rogers talál­gatásról a New York Times ezt írta: „Kissinger nem nyilatko­zik, de egész Washington tud­ja, boldogan megkoronázná látványos karrierjét azzal, hogy külügyminiszter lesz.“ A „meg­koronázás“ megtörtént, s Kis­singer bevonult a State Depart- rnent-be. Kissingernek jónéhány éve vezető szerepe van az ameri­kai külpolitika meghatározásá­ban. Olyannyira, hogy maguk a honatyák is észrevették, Ro­gers csupán cégére az ameri­kai külpolitikának. Minden lé­nyeges kérdés megoldása Kis- singerre várt. Az ő nevéhez fűződik a párizsi Vietnam-meg* állapodás, melynek Le Dúc Tho és Kissinger volt a főszerep­lője, s a „pekingi nyitást“ is ő tervezte meg. Ö volt a vég­rehajtója a nemzetközi politi­kában nagy szerepet játszó, s a feszültség enyhülését lénye­gesen előmozdító szovjet—ame­rikai csúcstalálkozó amerikai részről történő előkészítésének. Erről a közelmúltban így nyi­latkozott: „Mindig nagy fontos­ságot tulajdonítottam a Szov­jetunióval való új kapcsolatok problémájának. Azt mondanám, hogy nem kisebbet, mint a Kí­nához való közeledésnek és a vietnami háború befejezésé­nek“. Nem ő az első, aki elnöki tanácsadóként a Fehér Ház legfőbb bizalmasa. A diplomá­cia története számon tartja Harry Hopkins szerepét Frank­lin D. Roosevelt politikájának kialakításában, vagy Bundy te­vékenységét, aki Kennedy el­nök főtanácsadója volt. A kü­lönbség viszont nemcsak annyi köztük, hogy Kissinger az első, aki a legtöbb időt tölti az el­nökkel (állítólag napi 3—4 órátj, hanem abban is meg­nyilvánul, hogy míg Hopkins- nak egy titkárnője volt,_ Henry Kissingernek 120 tagú „agy­trösztje“ van, 2,3 millió dollár évi költségvetéssel. Nyugat-Európa úgy reagált a szerepváltásra, jó az, ha olyan ember kezébe kerül a külpoli­tika irányítása, aki eddig is meghatározója volt annak. A honatyák csupán attól féltek, vajon a külügyminiszter—főta­nácsadó — korábbi beosztását is megőrizve — nem bújik-e ki az ellenőrzés alól. Kissin­ger megnyugtatta őket, nem fog visszaélni főtanácsadói be­osztásával ... U j szerepében most nem­csak azt várják tőle, hogy a külügyminisztérium elbürokratizálódott gépezetét megújítsa, hanem azt is, hogy a realitások szellemében az együttműködés s a kelet—nyu­gati egyensúly felismert elve legyen az amerikai külpolitika fő iránya. F. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents