Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)
1973-09-30 / 39. szám, Vasárnapi Új Szó
A TÖRVÉNY EREJÉVEL § 1 A törvény rendeltetése A felszíni és a föld alatti vizek legfontosabb nyersanyagaink közé tartoznak, természeti környezetünk fontos részét képezik, gazdasági és egyéb társadalmi szükségleteink kielégítésére szolgálnak. A törvény rendeltetése sokoldalúan védeni a vizeket pótolhatatlanságuk és társadalmi jelentőségük miatt, tervszerűen irányítani a víz igénybevételét és felhasználását, éspedig úgy, hogy biztosítva legyen az egyensúly a víz szükséglete és a víz források kapacitása között, gondoskodni a víz tisztaságáról és leggazdaságosabb felhasználásáról, biztosítani az árvízvédelmet, emellett gondoskodni a természet védelméről, az üdülési lehetőségekről, a vízi közlekedésről és a társadalom további fontos érdekeiről. § 23 A hulladékvizek és a különleges vizek kibocsátása a felszíni és a föld alatti vizekbe 1. Aki hulladékvizet vagy különleges vizet bocsát a felszíni vagy föld alatti vizekbe, köteles gondoskodni arról, hogy a felszíni vagy föld alatti vizek minőségét ne veszélyeztesse és ne rontsa. E célból köteles biztosítani a kibocsátott vizek ártalmatlanságát a technikai haladás jelenlegi állapotának megfelelő módszerekkel. sődleges figyelmet szentelnek ennek a kérdésnek. Az életkörnyezet tisztántartására irányuló munkák elsősorban a szocialista országokban járhatnak jó eredménnyel, mert ez a feladat teljesen összhangban áll a szocialista társadalmi rendszer célkitűzéseivel. Ezt bizonyítják többek között a Szovjetunióban a Volga vízrendszerének tisztántartásában, valamint Moszkva és a többi ipari gócpont vízgazdálkodásában elért eddigi eredmények. A közép-európai szocialista államokban, ahol a nagyobb folyórendszerek több ország területét is érintik, a vízgazdálkodás a szocialista gazdasági integráció egyik jelentős ágazatává fejlődhet. Ez egyaránt megnyilvánulhat a tudományos és műszaki fejlesztés szakaszán, a szennyvizek tisztítóberendezéseinek gyártásában és felhasználásában, s a kölcsönös gyakorlati tapasztalatcserében. ( E munkák Igényessége a további iparosítás, főleg a vegyipar fejlődése, az állattenyésztés nagyobb mértékű koncentrálódása és a növénytermesztés kemi- zálása következtében tovább növekszik. A mi feltételeink között további víztárolókat, tisztítóberendezések százait, vízvezetékek és csatornarendszerek új hálózatait kell megépíteni. A vízben szegényebb közép- és kelet-szlovákiai kerületben új vízforrásokat kell létesíteni. Emellett megkülönböztetett gondot kell fordítani Felső-Csallőköz föld alatti vízkészleteinek megóvására, hogy az távlati célkitűzéseink megvalósításához a következő évtizedekben is rendelkezésünkre álljon. M. M. A fenti sorokat az idén kidolgozott és előterjesz- tett vízügyi törvényjavaslatból idéztük. Célszerűnek mutatkozik ugyanis új törvényt alkotni az 1955-ből származó és 1959-ben felújított vízgazdasági törvény helyett, amely már nem felel meg a mai kor viszonyainak és követelményeinek. A vízgazdálkodás nagyon összetett probléma, és az utóbbi időben — nem utolsósorban az aszályos időjárás hatására — egyre komolyabb társadalmi üggyé válik. Gondot okoz a nagy lakótelepek vízellátása, a fő fejlesztési programokban szereplő új, főleg vegyipari üzemek elhelyezése, a termelő vállalatokban és a szolgáltatási üzemekben keletkező szennyvíz eltávolítása, s újabban már a mezőgazdasági termelés is veszélyezteti a vizek tisztaságát. Nem kell különösebben hangsúlyozni, hogy menynyire fontos feladattá vált az utóbbi időben a környezetvédelem, s ennek keretében főleg a vizek védelme. Tudatában vagyunk annak, hogy életszínvonalunk növekedése csak a nehézipar, a vegyipar és a közszükségleti ipar fejlesztésével biztosítható, ezért örömmel vesszük tudomásul a Szlovákia iparosítási programjában elért eredményeket. Ugyanakkor azzal is számolnunk kell, hogy az iparosítás jelentős meny- nyiségű szennyvíztermeléssel jár. Ennek a kérdésnek eddig nem szenteltünk kellő figyelmet, s a káros következményeket lépten-nyomon tapasztalhatjuk. A Kis-Duna és a Feketevíz például ma már annyira ,„fekete“, hogy a higiénikusok nem engedélyezik itt a mezőgazdasági területek öntözését. Nehéz lenne számokban kifejezni, hogy milyen nagy kárt jelent ez az országnak, főleg az olyan aszályos esztendőben, mint az idei volt, amikor a gabonafélék hektárhozama az öntözés hatására 10—15 mázsával növekedett, s még hatásosabb volt az öntözd a takarmánvfélék nél és a kapásoknál. A vizek közismert, s a törvény javaslat első paragrafusában is ismertetett sokoldalú jelentősége mellett azt a körülményt is ki kell emelni, hogy az öntözés a mezőgazdasági termelés intenzitásának további fokozásában, a magas színvonalú talajművelés, a nagy termőképességű fajták termesztése és a bőséges tápanyagellátás mellett az egyik legfontosabb és nélkülözhetetlen intenzifikációs tényező. Ügy is mondhatjuk, hogy az említett tényezők — a nagy hozamú fajták és az optimális tápanyagellátás — érvényesülése elsősorban az öntözésre alkalmas víz felhasználhatóságától függ. Természetesen az említett folyókban kialakult helyzetet is ebből a szempontból kell vizsgálni, figyelembe véve különösen azt a körülményt, hogy hazánk egyik legintenzívebben kihasználható mezőgazdasági területét érinti A Kis-Duna és a Feketevíz szennyezettsége azonban nem egyedülálló jelenség. Máshol is találkozhatunk hasonló problémákkal, ami elsősorban annak a következménye, hogy az iparosítás eddigi gyors ütemű folyamatában a víztisztító berendezések építése nem tartott lépést a termelőkapacitások építésével. Népgazdaságunk fejlesztésének második, a CSKP XIV. kongresszusát követő szakaszában már nem ismétlődhetnek meg ezek a hibák. A felszíni vizek magas fokú szennyezettsége világszerte komoly problémákat okoz, s egyes szakemberek a tapasztalatokból nagyon borúlátó következtetéseket vonnak le. Az ENSZ bizottságai szintén elA z ipar és a mezőgazdaság gyors fejlődése világviszonylatban az érdeklődés középpontjába állította a vízgazdálkodást. A vizet használó ipar- vállalatoknak ma már gyakran a szükséges víz sem áll korlátlan mennyiségben és minőségben rendelkezésükre. A szennyezett vizek sem bocsáthatók kezelés, tisztítás nélkül a természetes vagy mesterséges vízfolyásokba. Az iparilag fejlett országokban számos eljárást dolgoztak ki az ipari és kommunális szennyvizek tisztítására. Magyarországon például a Tatabányai Szénbányák Víztisztító és Dúsító Berendezések Gyára szabadalmak alapján gyártja a különböző víztisztító berendezéseket, amelyekkel az idei Brnói Nemzetközi Gépipari Vásáron iS szerepelt. A szennyvizek tisztítása annyira időszerű és fontos kérdés, hogy nem indokolatlanul kerül napjainkban az érdeklődés középpontjába. A szocialista társadalomban a természet és az életkörnyezet védelme elsőrendű feladat, s legfőbb ideje, hogy az érdekelt szervezetek, ipari és mezőgazdasági üzemek megfelelő figyelmet szenteljenek ennek a kérdésnek. Az ipari és mezőgazdasági szennyvíz- tisztítás gyakran nem is a hozzáállás, vagy a rendelkezésre álló anyagi eszközök kérdése, hanem az alkalmas műszaki berendezéseké. A fentebb említett üzemben olyan eljárásokat sikerült kifejleszteni, amelyek az ártalmas szennyvizeket kibocsátó vállalatok, a községek, városok, üdülőtelepek és szanatóriumok, valamint a mezőgazdasági üzemek számára egyaránt alkalmasak. A továbbiakban ezekről az eljárásokról teszünk rövid említést. A TABTA rendszerű szennyvíztisztító telepek például kommunális szennyvizek és biológiailag bontható ipari szennyvizeket kibocsátó vállalatok, a A TABTA telepek eleveniszapos tisztítóberendezések, ahol az oxigénbevitelt függőleges tengelyű levegőztető kerekek biztosítják. A telepek az igényeknek megfelelően bővíthetők, ez lehetővé teszi a berendezés részleges üzembehelyezését kisebb kapacitás mellett is, és a beruházási költségek hosszabb időre való elosztását. Az előregyártott acél, illetve betonelemekből kialakított szennyvíztelepek helyszíni adaptálása a gyártmánytervek alapján gyorsan megvalósítható. lárd anyagok az iszapgyűjtöbe esnek, ugyanakkor kialakul egy sűrű szerkezetű, összefüggő, lebegő iszapfüggöny is, amely lassú tömörülés után az iszap- gyűjtőtérbe süllyed. Az összegyűlt zagyszivattyú segítségével jut a hidrociklo- nokba, ahol szétválik a folyamatba ismét visszakerülő homokra és az eltá- volítandó szennyeződésre. A derített víz a reaktor elvételi csatornáján, azután mérőedényen át kerül további felhasználásra. A KÖRNYEZETVÉDELEM IPARI MÓDSZEREI A víztisztító berendezések azonban nemcsak a szennyvizek tisztítására, hanem például az ipari felhasználásra kerülő felszíni vizek tisztítására is szolgálnak. Erre a célra a Cikloflok derítő eljárás alkalmazható. A felszíni vizek ipari célokra legtöbb esetben csak a tisztítási folyamat után válnak alkalmassá. A lebegő anyagok eltávolítására a derítés és a homokon való szűrés, illetve a két eljárás összekapcsolása terjedt el. A nyersvíz az úszó szennyeződésektől először durva szűréssel, majd a durva szuszpenziótól természetes ülepítéssel megtisztítva jut a derítő berendezésbe. A derítés a derítőreaktorban történik. A derítő segédanyagokkal kevert víz a derítőreaktor belső kúpterében felülről lefelé áramlik és a kúp alsó peremén távozik. A kúpon kívüli térben felfelé áramló víz sebessége fokozatosan csökken, a nagyobb fajsúlyú sziA Retamix derítő eljárás a felszíni vizek és az elfolyó ipari vizek derítésére szolgál. Legelőnyösebben a különféle ipari szennyvizek tisztításánál használható, ahol a különböző minőségű és szemcseméretű lebegő szennyeződés eltávolítása az igény. A Retamix eljárás alkalmazása különösen nagy jelentőségű a papírgyári rostos szennyvizek tisztításánál, mert a tisztított víz recirkuláltatása mellett a leválasztott iszap a gyártásba visszaadható. A sertéstelepek és hizlaldák szennyvizeinek korszerű tisztítására mechanikai és kémiai kezeléssel bővített biológiai eljárást dolgoztak ki. Az eljárás alkalmazására — az igényeknek megfelelően — előregyártott elemekből készülnek a berendezések, akár új telepek létesítésére, akár a már meglévők bővítésére. Az eljárás legfőbb előnyei, hogy a tisztított víz a befogadóba vezethető, a kiszűrt trágya közvetlenül, az iszap pedig komposztálva trágyázásra használható, szagmentes és kiküszöböli a légyveszélyt, előregyártott elemekből készül, s a meglévő telepek egyszerűen bővíthetők, a szennyezettsé- gi mérték tág határok között mozoghat a tisztítási hatásfok csökkenése nélkül, az üzemelés pedig minimális munkaerőt Igényel. A különböző folyadékok szűrésénél vagy iszapok* víztelenítésénél olyan komplett berendezés iránt is felmerült az igény, melynek telepítése egyszerű, kis helyet igényel és gazdaságos az üzemeltetése. A PTA tárcsás vákuumszűrő telepek tervezésénél ezeket a szempontokat vették figyelembe. A berendezés járművön szállítható, közös alapkeretre szerelt szűrőből, vákuum- rendszerből, sűrítettlevegő-rendszerből és villamos elosztószekrényből áll. A berendezések félautomaták, de kívánságra oly mértékben automatizálhatok, hogy időszakos ellenőrzésen kívül más beavatkozást nem igényelnek. Az említett víztisztító berendezéseket a Warman különleges kopásálló zagyszivattyúk egészítik ki. Előnyösen alkalmazhatók az ipar számos területén a legkülönfélébb eredetű és természetű zagyok szállítására, mint a hidraulikus anyagszállítás korszerű eszközei. Nagy teljesítménnyel, jó hatásfokkal, minimális karbantartással szállítanak erősen koptató hatású zagyokat. Ebből a felsorolásból is látható, hogy a szennyvizek tisztítása és az ipari üzemek vízgazdálkodása ma már nem ütközik technikai akadályokba. A szennyvíztisztítás és a víztisztító berendezések gyártása a kor követelményeinek megfelelően egyre inkább önálló Ipari ágazattá fejlődik, melynek termékei ma már a tervezett beruházások természetes és szerves részét alkotják. STEIGERVALD JÖZSEF Beilus Imre felvétele
