Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)
1973-09-27 / 230. szám, csütörtök
Előtérben a minőség és a hatékonyság Az SZSZK vegyipara és közszükségleti ipara az 1974-es tervet készíti Az SZSZK Iparügyi Minisztériumához tartozó vállalatok és termelési-gazdasági egységek napjainkban dolgozzák ki az 1974-es évre vonatkozó tervjavaslataikat. A vállalati tervjavaslatok alapjául a minisztérium irányelvei szolgálnak, amelyeket az egyes vállalatok kötelező feladatok, határértékek. kötelező és tájékoztató mérlegek, valamint tájékoztató mutatók formájában kaptak meg. A minisztérium emellett szervezési utasításban hívta fel az egyes vállalatok figyelmét arra, hogy olyan igényes terv- javaslatokat dolgozzanak ki, amelyek lehetővé teszik a növekedés adott forrásainak maximális kihasználását, a termékek minőségének javítását és a termelés hatékonyságának növelését Az 1974 es irányelvek teljesítése érdekében a minisztérium a termelési-gazdasági egységek vezérigazgatóival a pártszervek és a szakszervezeti szervek bevonásával tanácskozásokat is szervezett, s az SZLKP Központi Bizottságával együttműködve munkacsoportok szervezésével nyújt konkrét segítséget egyes vállalatoknak a jövő évi terv- javaslat kidolgozásához. A vállalati tervjavaslatok kidolgozása során a CSKP és az SZLKP gazdasági tárgyú plenáris üléseivel összhangban főleg a minőségi mutatók teljesítésére kell irányítani a figyelmet. Bár az 1974-es irányelvek az előző évek pozitív eredményeire épülnek, ez semmi esetre sem jelenti azt, hogy elégedettek vagyunk az eddigi fejlődéssel és nincs szükség az igényesség további fokozására. Éppen ellenkezőleg, még jobban ki kell használni azt a tőkét, amely a tárca dolgozóinak eddigi pozitív hozzájárulása által felhalmozódott. Az SZSZK Iparügyi Minisztériumának irányelvei ezért főleg azt a célt követik, hogy a vállalatok és a termelési gazdasági egységek már a tervjavaslat kidolgozása folyamán feltárják azokat a forrásokat és tartalékokat, amelyek később a terv túlszárnyalásában nyilvánulnának meg. A vegyipar és a közszükség leti ipar termelésében állandóan szem előtt kell tartani a hatékonyság növelését. Ennek érdekében ki kell használni a korszerű termelési kapacitásokat, növelni kell a gyártás tömegességét és a munka termelékenységét, melyhez a nemzetközi szocialista gazdasági intpg ráció lehetőségeket nyújt. A beruházások tervezésénél figyelembe kell venni a népgazdaság forrásait és lehetőségeit, s azokat elsősorban a fő fejlesztési programok teljesítésére kell felhasználni. Fokozottabb mértékben kell érvényesíteni a komplex szocialista racionalizációt, főleg a tervezett munkaerő-, fűtőanyag-, energia,- nyersanyag- és anyagmegtakarítások elérése érdekében. A dolgozók kezdeményezését az állóeszközök jobb kihasználására, a termékek műszaki színvonalának fejlesztésére és felújítására kell irányítani. Tökéletesíteni kell az irányítási rendszert és a munkaszervezést, maradéktalanul ki kell használni az ipar dinamikus fejlesztésének valamennyi tényezőjét. Az 1973-as tervhez viszonyítva 1974-ben Szlovákia vegyiparában és közszükségleti iparában a bruttó termelést 9,7 százalékkal, a belkereskedelmi árutermelést 11,8 százalékkal, a szocialista államokba irányuló exportot 3,2 százalékkal, a kapitalista államokba irányuló exportot pedig 20,9 százalékkal kell növelni. A tárca keretében tervezett növekedési ütem nagyobb az országos átlagnál. A termelés növekedésének több mint kétharmadát kell a munkatermelékenység növelésével biztosítani, a termelési költségeket 1,32 százalékkal kell csökkenteni, s a nyereséget 20,ö százalékkal kell növelni. A termelés fejlesztésére előirányzott beruházások együttes értéke csaknem eléri az ötmil- liárd koronát. Az 1974-es év irányelvei rendkívül igényes feladatokat tartalmaznak. A minisztérium és a termelő vállalatok a pártszervekkel és a szakszervezeti szervekkel együtt reális terveket igyekeznek kidolgozni az 1974 es évre, amely a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa gazdasági programjának teljesítése szempontjából döntő fontosságú lesz. SZABÓ LAJOS Haladnak a korral A falu központjától elég messzire esik a Zlatná na Ostrove i f csallóközaranyosi} szövetkezet irodaháza. A hosszú, földszintes épület folyosóján nagy a csend, csupán az egyik ajtó mögül szű .fődnek ki hangok. Nagy László mérnököt, a szövetkezet elnökét , és Schoarcz Márton ökonómust szerencsére éppen az irodában találtam, * így röviden elbeszélgethettünk a szövetkezet gazda sági eredményeiről, mindennapi problémáiról. Nagy 1,ászló, a szövetkezet elnöke és Schvarz Márton üzemgazdász. Megtudtam, hogy a szöve>lke^ zet 1960 óta működik mai formájában, akkor létesült néhány puszta ós kisebb szövetkezet egyesülésével. Területe 1500 hektár, ebből 1292 ha a termő- terület, s 1074 ha a szántó. Beszélgetés közben azt is megtudtam, hogy az idén búzából 46, árpából 47, zabból pedig 52 mázsás átlagos hektárhozamot értek el. Cukorrépát 78 hektáron, kukoricát pedig 180 hektáron termesztenek. Jelenleg a vetés előtti talajelőkészítést és a trágyakihordást végzik, s mire ez az írás megjelenik, talán már hozzá is látnak a búza vetéséhez. — Az idén sajnos kevés volt az eső — mondja Schvarcz elvtárs — ós egyelőre csak a kertészetet tudjuk öntözni. Tervbe vettünk azonl>an egy mozgó öntözőberendezést, ez főleg az évelő szálastakarmányoknál jelent majd nagy segítséget. — Mivel foglalkoznak a szövetkezei kertészetében? — Harmincnégy hektárt foglal el a kertészet, főleg zöldpaprikát termesztünk fólia alatt. Van egy nagyobb víztároló medencénk, ebből öntözzük az egész kertészetet. Dohányt öt hektáron termesztettünk, ebből közepes volt a termés, mert itt- ott megtámadta a peronoszpóra, amire a mi környékünk nagyon érzékeny. Van 41 hektár gyümölcsösünk is, de ebből még csak 35 ha a termő. Főleg barackot termesztünk. Sajnos az idén a virágzásnál kedvezőtlen volt az Időjárás, és így a tervezett 7 vagon helyett csupán 2,5 vagonnal termett. — És az állattenyésztésben mi a helyzet? — Szarvasmarha-állományunk 760 darabból áll, ebből 298 a tehén. Az első fél évben a tavalyihoz képest tízezer literrel növeltük a tejtermelést, összesen 382 832 litert értékesítettünk. Az egy tehénre jutó átlagos napi tejtermelés meghaladja a tíz litert. Marhahúsból 266 mázsa helyett 298 mázsát adtunk el. A sertéshús-termelésben viszont kissé lemaradtunk, a tervezett 780 mázsa helyett csak 733 mázsát értékesítettünk. Jelenlegi állományunk azonban nagyobb a tervezettnél, ezért az év végéig igyekezni fogunk behozni a lemaradást. Baromfiállományunk 18 103 darab. Az első fél évben 766 000 helyett 804 200 tojást adtunk el. Juhtenyésztéssel is foglalkozunk, 443 darabból álló tenyészetünk a gyapjúeladásból a tervezett 242 ezer korona helyett 284 ezer koronás bevételt ért el. — Mi elsősorban vetőmagtermesztők vagyunk — veszi át a szót Nagy László mérnök, a szövetkezet elnöke, — szövetkezetünk profilját is ez szabja meg. Az állattenyésztést főleg a sertéshús- és a tejtermelésre szakosítottuk, a baromfit az új sertéshizlalda átadása után fel számoljuk. — Milyen beruházásokat igényel a szakosítás további elmélyítése? — Elsősorban az új sertéstelepet említeném, amely negyvenhárom millió korona értékben tíz szövetkezet összefogásával épül. Ebben mi 20 százalékos arányban veszünk részt. Ez egy zárt rendszerű sertéstelep, jövőre már szeretnénk megkezdeni az üzemeltetését, teljes befejezését azonban csak 1976- ra tervezzük, összesen 130 vagon sertéshúst termelünk majd évente. Az ablak nélküli csarnokokban a legkorszerűbb technológiát, a programozott automatikus etetést fog juk alkalmazni. Megközelítőleg 7 ezer sertés fér el benne. Természetesen a szarvasmarha-istállók építése is napirendre kerül, itt mintegy 4,5 millió koronát fordítunk a korszerűsítésre. Célunk a munkaráfordítás csökkentése és a munkakörnyezet javítása. A trágya eltávolítását csatornarendszerrel akarjuk megoldani. Az egyik istálló átépítése már folyamatban van, s ha az új módszerek beválnak, mind a négy istállóban bevezetjük azokat. A kannákba történő fejest megszüntetjük. Az új rendszerben a tej egyenesen a csövekbe, onnan pedig közvetlenül a hűtőbe jut. A takarmánytermelés színvonalát szintén javítani akarjuk. E célból már a jövő évben elkezdjük egy 6—7 millió korona értékű takarmányszárító építését, melynek kapacitása napi 3 vagon zöldliszt. Terveink szerint már 1975-ben üzembe helyezzük ezt a fontos berendezést. — A tagság szociális helyzetével kapcsolatban mit lehetne megemlíteni? — Szövetkezetünknek 202 tagja van. Az elmúlt évben 28 ezer 400 korona volt az átlagos jövedelem. Az állatgondozók és a gépesítők számára öltözőket, zuhanyozókat építettünk. Tagságunk életszínvonala a termelési eredményektől függ, a jövőben a vázolt ésszerűsítések következtében mindkettő nagyon sokat fejlődhet. MALINAK istvAn TÚLSZÁRNYALTÁK AZ ÁRUTERMELÉST Értékelték az 5. ötéves terv „félidejének" teljesítését A Gömöri Cellulóz- és Papírgyár dolgozói folyó év augusztus havában értékelték az 5. ötéves terv eddigi teljesítésének eredményeit, s megállapították, hogy a nem fehérített cellulóz gyártásában 106, a fehérített cellulóz gyártásában pedig 105 százalékra teljesítették az ötéves terv első felére eső termelési tervet. Ugyancsak sikerrel teljesítik a papír- és a hullámpapír-ter- melés tervét. Az előbbit 102, az utóbbit pedig 105 százalékra sikerült teljesíteni. A számítások szerint összesen 5 millió koronával lépik túl az árutermelés tervét, s az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a termelési és anyagi költségek csökkentésében szintén jelentős megtakarítást érnek el. A „félidőre“ vonatkozó értékelés azonban arra is rámutatott, hogy a vállalat dolgozóira az ötödik ötéves terv második felében még komolyabb feladatok várnak. Ez főleg a tervezett beruházások teljesítésére vonatkozik. Az 1975-ös évben ugyanis a 6. ötéves terv megalapozására 17 millió korona értékű beruházást kell realizálni. Ez a feladat a gyár dolgozóit nagy próba elé állítja, hiszen eddig csupán 2—2,5 millió korona értékű beruházás jutott egy egy évre, s most egyetlen év alatt a normális termelés biztosítása mellett 17 millió koronás beruházást kell realizálniuk. Az értékelés alkalmával megállapították, hogy továbbra is jelentős figyelmet kell szentelni az ellenőrzésnek, az irányításnak és a munkaszervezésnek. Különösen a komplex szocialista racionalizáció érvényesítésében előforduló fogyatékosságokat kell gyors ütemben felszámolni, 1973. október elsejével ugyanis érvénybe lép a vállalatban íh. ésszerűsített munka- és bérrendszer. Ilyen szempontból mérlegelték a? 1974-es esztendőre előirányzott feladatokat is, keresve azokat a lehetőségeket és feltételeket, amelyek módot adhatnak a felsőbb szervek által' előirányzott feladatok kibővítésére. Ezt a felmérést ez év október 15-ig kell elvégezni. A vállalat dolgozóinak eddigi becsületes, odaadó és áldozatkész munkája alapján a vezetőség bizakodással tekint a jövő elé. Ezt az is indokolttá teszi, hogy az ötödik ötéves terv sikeres teljesítése további jelentős fejlődést helyez kilátásba a vállalat életében. ľ. Gy. HOGYAN ÖNTÖZZÜK A VETÉSEKET Emberemlékezet óta nem volt ilyen aszályos év, mint az idei. Már a tél is nagyon száraz volt, hiszen alig volt a vetéseken hótakaró, s a tavaszi és a nyári hónapokban is az átlagosnál jóval kevesebb csapadék hullott. A talajvíz szintje állandóan csökkent, s főleg a nyárutó meleg, napfényes időjárása erősen fokozta a felszíni rétegek kipárolgását. Ezeket a körülményeket figyelembe véve, az öntözőberendezésekkel rendelkező gazdaságok megkezdték a táblák vetés előtti öntözését. Mivel a búza vetése gyakorlatilag csak most kezdődik és október közepéig is eltart, s az előrejelzés sem biztat kiadósabb csapadékkal, célszerűnek mutatkozik a vetés előtti öntözés kérdéseivel foglalkozni. A vetés előtti öntözés alapjában véve két időpontban végezhető: szántás előtt, ha rendkívül száraz a talaj, s nincs rá kilátás, hogy jó talajelőkészítést végezhetünk, de leggyakrabban a vetés előtt, ami jobban garantálja, hogy a mag kedvező viszonyok közé kerül. Az utóbbi öntözést körülbelül 10 nappal a vetés előtt végezzük, és 50 milliméteres adaggal egyszer öntözzük be a talajt. Az őszi öntözésnél egy harmadik időpont is számításba jöhet, éspedig a vetés utáni öntözés, főleg ha a kicsírázott magvak nem jutnak természetes csapadékhoz. Vetés után a szükségleteknek megfe lelően két öntözést is végezhetünk, esetenként 40—50 mm-es adaggal. Az öntözés időpontjának megválasztásánál a talajféleségeket is figyelembe kell venni, a cserepesedésre hajlamos talajok vetés utáni öntözése ugyanis akadályozhatná a kelést. A vetés előtti öntözésnél q kipárolgás mértékét fogasolással csökkentjük, ami a talaj állapotának megfelelően az öntözés utáni harmadik-ötödik napon végezhető. A vetés utáni öntözés hatékonysága nagymértékben függ attól, hogy mikor végezzük. A* őszi búza vetés utáni öntözésénél a Szovjetunió egyik sztavro- poli kerületben levő kísérleti gazdaságában a következő eredményeket érték el, ahol 10 nap- pal a vetés után öntöztek, ott 13,1 mázsával növekedett a hektárhozam, ahol harminc nappal a vetés után (október végén], ott csak 7,2 mázsás többletet értek el, s a november 20-án végzett öntözés már csak 3,4 mázsás többletet eredményezett. Ezeket az eredményeket kedvező feltételek mellett, hosszú és meleg ősz alkalmával nyerték. Ha korábban téliesre változik az idő, az őszi öntözés termés- növelő hatása is arányosan csökken. A vetés előtti öntözéssel a gabonafélék áttelelése is szorosan összefügg. Ahol a növényzet az öntözés következtében az ősz folyamán erőteljesebben fejlődik és jó kondícióban várja a telet, ott sokkal kisebb százalékban okoznak kárt a kedvezőtlen téli feltétetek. A vetések öntözésével kapcsolatban röviden a tavaszi öntözés jelentőségét is meg kell említeni. Nem tudjuk, hogy milyen tél áll előttünk, de ha nem hoz bőséges kárpótlást az eddigi szárazságért, akkor a vegetáció kezdete után azonnal hozzá kell látni a vetések öntözéséhez. Az adagolandó víz mennyisége a helyi feltételektől függ, a legfőbb szempont az, hogy a virágzás kezdetére elegendő vizet tartalékoljunk a talajban. Mind az őszi, mind a tavaszi öntözéssel kapcsolatban kiemelhetjük azt a körülményt, hogy ezek az öntözések a fő öntözési idényen kívül esnek, ezzel tehát fokozható az öntözőberendezések gazdaságossága. D. M. 1973. ;x. 27. Egyre nagyobb lendülettel halad Čierna nad Tisou n is a lakásépítés. Ez év első negyedében adtak át 14fí lakásegységet. A további 14fí lakásegység építése folyamatban van. (Tóthpál Gyula felvétele)
