Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)

1973-09-25 / 228. szám, kedd

1973. IX. 25. 3 PERÓN GYŐZÖTT AZ ELNÖKVÁLASZTÁSON Október 12-én iktatják be Argentína új elnökét VÁLJANAK A BÉKÉS EGYMÁS MELLETT ÉLÉS ELVEI A NEMZETKÖZI ÉLET NORMÁJÁVÁ Buenos Aires — Egybehang­zó hírügynökségi jelentések sze­rint az Argentínában megrende­zett választásokon Juan Domin­go Perónt választották meg Ar­gentína elnökévé. Bár még kö­rülbelül 300 000 szavazólap számlálása van hátra, a rendel­kezésre álló adatokból kitűnik, hogy Perón a megválasztásához szükséges 50 százaléknál sok­kul több szavazatot kapott. Juan Perón és felesége Isabel az első latin-amerikai alelnöknő-jelölt a leadott szavazatok több mint 90 százalékának tanúsága szerint Buenos Aires — A Buenos Ai- res-i rendőrség bejelentette, hogy a főváros közelében rá­bukkantak Eberhard Quetin, a korábban elrabolt nyugatnémet nagykövetségi alkalmazott holt­testére. A testben hat golyót találtak és egyelőre nem isme­retes, hogy elrablásának zsaro­lás vagy más célja volt. Ugyan­Kommentárunk Ľdward Heath brit minisz- terelnök a múlt héten az Ir Köztársaságba látogatott. Ezt az eseményt a sajtó „tör­ténelminek“ nevezte, mert Dél- Irország függetlenségének öt­ven évvel ezelőtt történt kikiál­tása óta hivatalosan nem láto­gatott brit kormányfő a köz­társaságba. Heath látogatása azonban — amelyre példátlan biztonsági intézkedések köze­pette került sor — nem hozott megegyezést a legfontosabb kérdésekben. A brit—ír kormányfői talál­kozón elsősorban azok a kér­dések szerepeltek napirenden, amelyeket a tavaly november­ben kiadott brit Fehér Könyv az észak-írországi probléma „ír dimenziójának* ismert el. Az angol kormány elképzelése az észak-írországi válság politikai rendezéséről az, hogy hajlan­dó volna beleegyezni az úgyne­vezett írországi tanács — egy össz-írországi testület — felál­lításába, s ezzel némi beleszó­lást engedni a dublini kor­mánynak az északon élő írek sorsába, ha ennek fejében Dub­lin elősegíti Északon a rende­zést. A két kormányfő megbe­szélései azonban, amelyek jó­val tovább tartottak az eredeti­leg tervezettnél, nem jártak eredménnyel: nyílt maradt az írországi tanács megalakítását célzó kerekasztál-értekezlet időpontja, s nem tudtak meg­állapodni abban sem, hogy mi­re terjedjen ki a tanács hatás­köre. A tárgyalásokról kiadott kö­zös közlemény is csak arra szolgált, hogy elkendőzze az el­lentétekre valló jeleket. „Az észak-írországi megbékéléshez — hangoztatta a közlemény — a Juszticialista Párt (FrejUll) számára a szavazatok 61,39 szá­zalékát szerezte meg. Mögöttük következik a Ricardo Balbin ve­zette polgári radikális unió (UCR) 24,55 százalékkal és a harmadik helyen áll Francisco Manrique vezetésével a Föde- ralista Népi Szövetség (APF) a szavazatok 12,33 százalékával. Perón jelölését a kommunista párt, a szocialista párt és egy sereg más haladó párt támogat­ta. Az új elnököt október 12-én iktatják be hivatalába. akkor bejelentették, hogy hat fegyveres férfi még pénteken elrabolt egy Argentínában élő angol üzletembert, akiért több mint félmillió dollár váltságdí­jat követelnek. A 37 éves Dávid Heywood két testőrt fogadott fel, akik azonban nem tudták megvédeni támadóival szemben. siszta junta utasítására elren­delt házkutatások nyomán könyvégetés kezdődött. Ezer számra vetik máglyára Marx, Lenin, Fidei Castro és Mao Ce tung műveit. Folytatódnak a letartóztatá­sok: egy katonai szóvivő ölven személy őrizetbe vételét ismerte el. Hajnalban pokolgép robbant az Egyesült Államok santiagói nagykövetsége közelében. A hí­rek szerint csak anyagi károk keletkeztek. A La Tercera című lap sze­rint a Népi Egység tisztviselőit Quiriquina-szigetén a haditen­gerészet egyik kiképző iskolájá­ban a titkosszolgálat ügynökei vallatják, a DPA jelentése sze­rint a nyugatnémet törvényho­zás két szociáldemokrata képvi­selője, Hans Jürgen Wischnew- ski, a nemzetközi kapcsolatok bizottságának elnöke és Alwin Briick, a fejlesztési bizottság el­nöke hétfőn Santiagóba utazik. Emlékezetes, hogy pénteken be jelentették: a bonni külügymi­nisztérium santiagói nagykövet­sége útján felvette a hivatalos kapcsolatokat a junta hatósá­gaival. csupán demokratikus úton, a két észak-írországi közösség közötti bizalom növelése, az Észak-írország és a Dél közötti együttműködés szorosabbra fű­zése révén lehet eljutni.“ A munkanélküliség mind Észak-lrországban, mind az ír Köztársaságban állandó problé­A HARC FOLYTATÓDIK ma. A munkaképes lakosság 6 százaléka állandóan munka nélkül van. Ehhez járul az, hogy a vámkedvezmény révén és az adókedvezmények miatt az ír piacot szinte elárasztják a közös piaci országok termékei, mindenekelőtt a brit áruk. A sokkal gyengébb ír ipar ilyen feltételek közepette súlyos ne­hézségekkel küszködik, ts vár­ható a munkanélküliek számá­nak további növekedése. Egyes nyugati politikai meg­figyelők véleménye szerint Észak-lrországban fordulat tör­tént: a brit Fehér könyv, majd az új választások után kedve­zően változott a kormányzati forma. Az események, a szűn­ni nem akaró véres összetűzé­sek, merényletek azonban meg­cáfolják ezt a derűlátó, célza- tos véleményt. London hosszas erőfeszítése­ket tett, hogy észak-írországi jelenlétét a helyi önállóság olyan formájával támassza alá, amely egyaránt elnyeri a pro­testáns és a katolikus vezető körök és a dublini kormány bizalmát. A londoni kormány Fehér Könyve volt hivatva az erre vonatkozó elképzeléseket /Folytatás az 1. oldalról I Is szólt, hogy a Szovjetunió megbecsüléssel tekint az Algír­ban kijelölt antiimperialista programra. Brezsnyev ezután megállapí­totta, hogy egyes országok po­litikája lényegében a nemzetkö­zi életben bekövetkezett kedve­ző fejlemények ellen irányul. „Ez teljes mértékben vonatko­zik — mondotta — az olyan állam külpolitikájára, mint a Kínai Népköztársaság, amely­nek vezetői változatlanul aktí­van, időnként pedig nyíltan is •fellépnek a nemzetközi feszült­ség enyhülése ellen, különösen európai és ázsiai béke és biz­tonság megszilárdítása, az álla­mok közötti békés együttműkö­dés fejlesztése ellen.“ A szónok kijelentette: „Pekingben változatlanul olyan képtelen, fantasztikus vá­dakkal illetik a Szovjetuniót, hogy az vulamijajta agressziós szándékokat táplálna Kínával szemben, beleértve „Kína beke- belézésének" szándékát is — olyan vádaskodásokkal, ame lyeknek hazug volta már réges- rég nyilvánvaló az egész világ előtt. A kínai vezetők természete­sen jobban tudják, milyen cé­lokat követve tartják szüksé­gesnek az ilyen irányvonal folytatását. Meglehet, hogy eb ben valamilyen belső indítékok játszanak szerepei, az a szán­dék, hogy saját országuk la­kosságát megfélemlítsék egy Nairobi — Nairobiban meg­kezdte értekezletét a Nemzet­közi Valutaalap (IMF) és a Nemzetközi Újjáépítési és Fej­lesztési Bank (Világbank). Az ülést, amelyet e szervek elő­ször tartanak Afrikában, Ke- nyatta kenyai elnök nyitotta meg. Beszédében az államfő annak a reményének adott hangot, hogy az ülés elfogad majd egy, a tőkés világ pénzügyi problé­máit rendező „nairobi egyez ményt“. Kenyatta után a 126 IMF-tag- ország mintegy 3500 küldötte előtt a Nemzetközi Valutaalap főtitkára, johannes Witteveen és McNamara, a Világbank el­nöke szólalt fel. Witteveon el­sősorban a nyugati világ valu- táris válságának megoldását sürgette. nyilvánosságra hozni. A kör­vonalazott terv azt a célt szol­gálta, hogy csillapítsa Ulster katolikus kisebbségének elége­detlenségét és egységvágyát. A Fehér Könyv nemzetgyűlési vá­lasztásokat indítványozott, s olyan helyi kormányzatot, amely bizottságokból áll — a minisztériumok helyett — s amelyben katolikusok és pro­testánsok is helyet kapnak. Írország Kommunista Pártja már a Fehér Könyvről kifejtet­te: igazi célja „a brit politi­kai és gazdasági hatalom fenn­tartása Északon, s ezzel egy­időben a brit politikai és gaz­dasági befolyás növelése Dé­len.“ Az új kormányforma nem szolgálja Írország dolgozó né­pének — sem a katolikusok­nak, sem a protestánsoknak — érdekeit. A Fehér Könyv által indítvá­nyozott választásokat június­ban megtartották, de lényegé­ben nem történt változás: sem a szavazatok eredményét te­kintve, sem az azóta eltelt idő­szak politikájában. Az ír kom­munisták mindjárt a választá­sok után rámutattak arra, hogy Észak-lrország problémái közül semmi sem oldódott meg. Sem­miféle garancia sincs arra, hogy a nyugalom helyreáll, hiszen folytatódni fog a harc a mun­káért, a demokratikus és pol­gárjogokért. London kétkulacsos politiká­járól tanúskodik Heath brit kormányfő legutóbbi, valóságos politikai vihart keltett kijelen­tése, hogy ha nem sikerül lét­rehozni az észak-írországi ön- kormányzatot, akkor Anglia esetleg teljesen bekebelezi ezt az országrészt. Heath ugyan később hozzátette, hogy Észak­nem létező „fenyegetés" kísér­teiével. Világos azonban, hogy más országok szemében az ilyen pozíció sem Kína tekintélyét, sem az iránta való bizalmat nem gyarapítja, a béke, a szo­cializmus és a népek független­ségi harca általános érdekeinek szempontjából pedig ez a pozí­ció sajnálatra méltó és káros." A főtitkár elmondta, hogy az SZKP KB, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány júniusban hivatalosan javasolta a kínai vezetésnek a két ország közötti megnemtámadási szerződés megkötését, amelyben a felek kötelezettséget vállalnának ar­ra, hogy semmilyen fegyverfaj­ta alkalmazásával nem hajta­nak végre támadást egymás el­len és nem fenyegetik egymást ilyen támadással. A KNK veze­tése azonban még válaszra sem méltatta ezt a teljesen konkrét javaslatot. „Ha a KKP X. kongresszusán a kapcsolatok normalizálásáról elhangzott szavaknak — hang­súlyozta Brezsnyev — van va­lamiféle komoly jelentőségük, és nem csupán propagandacélo­kat és ködösítést szolgáltak, akkor ezeket a szavakat meg­felelő tetteknek kell követniük. Csak reális tények alapján le­het megvonni a végső követ­keztetéseket." Leonyid Brezsnyev beszédé­ben részletesen szólt a most kitüntetett szovjet közép-ázsiai köztársaság, Üzbegisztán ered­ményeiről. Robert McNamara, a Világ­bank elnöke rendkívül sötét ké­pet festett a fejlődő országok helyzetéről. Elpanaszolta, hogy a gazdag tőkés országok által a fejlődő országoknak nyújtott segítség elégtelen. Rámutatott arra, hogy amennyiben nem biz­tosítanak elegendő összeget a Világbanknak a fejlődő orszá­gok „támogatására“, akkor az a veszély fenyeget, hogy a szer­vezet jövő év július 1-től nem adhat kölcsönt a fejlődő or­szágoknak „kedvező feltételek­kel . A „húszak bizottsága“ megál­lapodott abban, hogy a nem­zetközi pénzügyi rendszer átfo­gó reformjáról 1974. július 31- ig részletes dokumentumot dol­goz ki; ez a reform volna hiva­tott orvosolni a súlyos pénz­ügyi bajokat. Írország integrálódása csak az utolsó megoldás lenne, s a brit kormány abban reménykedik, hogy sikerül létrehoznia egy olyan rendszert, amely lehetővé tenné, hogy Észak-lrország maga irányítsa saját ügyeit, de ez mit sem változtatott az óriá­si felháborodáson, amelyet kor­mánya igazi szándékait lelep­lező kijelentése keltett Ulster­ben. Az ír Köztársasági Hadse­reg (IRA) ideiglenes szárnya Heath fenyegetőzésére reagálva azonnal bejelentette: a végső­kig folytatja harcát, ha Nagy- Britannia ehhez a politikához folyamodna. Heath dublini tárgyalásai sem keltettek kedvező visszhan­got Ulsterben, bár a megbeszé­léseket követően mindkét kor­mányfő megpróbálta nyugtatni az észak írországi közösségeket afelől, hogy nem a fejük fe­lett dolgozzák ki a normalizá­lás feltételeit. A létrehozandó ír Tanács kérdésében továbbra sem született megoldás. E ter­vezett testületnek ugyanis más jelentőséget tulajdonítanak Dublinban, ahol ezt sokan az ország egyesítése felé tehető első nagy lépésnek tekintik, és mást Londonban, ahol először egy életképes észak-írországi tartományi közigazgatást sze­retnének látni, és csak azután a tartományi gyűlés bevonásá­val rögzíteni az ír Tanács na­gyon is korlátozott hatáskörét. Míg London és Dublin között meddő próbálkozás folyik a nézetek egybehangolására, Észak-írországban továbbra is bombák robbannak, tovább tart a brit hadsereg önkényes be­avatkozása, az elnyomott ki­sebbség harca jogaiért. PROTICS JOLÁN SZADAT elnök megbeszélésen fogadta Vlagyimir Vinogrado- vot, a Szovjetunió kairói nagy­követét. ROBERT GALLET francia had­ügyminiszter az Egyesült Álla­mokba érkezett. Ott-tartózkodá- sa során magasrangú amerikai katonai vezetőkkel tárgyal. MAO CE-TUNG elnök fogad­ta a Pekingben tartózkodó Husszein El-Saffeit, az Egyip­tomi Arab Köztársaság alelnö- két. Megbeszélésükön jelen volt Csou En-la] miniszterelnök is. A megbeszélés szívélyes és ba­ráti légkörben folyt. NEUENHAUSE közelében 11000 nyugatnémet, amerikai, angol, belga, holland, és kana­dai katona részvételével had­gyakorlat kezdődött. A Big bem fedőnevű hadgyakorlatot Eber­hard Wagemann, a Bundeswehr tábornoka irányítja. POZNANBAN megnyitotta ka­puit az első nemzetközi fo­gyasztási cikk vásár, amelyen 36 országból több mint 1500 vállalat mutatja be termékeit. Legnagyobb kiállítói a Szov­jetunió, Olaszország és az NSZK. Brandt New Yorkban Neuj York — Willy Brandt nyugatnémet kancellár New Yorkba érkezett. A kancellár a repülőtéren várakozó újságírók­nak nemi nyilatkozott a kilenc- napos egyesült államokbeli lá­togatásának programjáról. A nyugati hírügynökségek azonban úgy tudják, hogy a bonni kormányfő felszólal az ENSZ közgyűlés 28. ülésszakán, New Yorkban találkozik Henry Kissingerrel, az Egyesült Ál-r lamok új külügyminiszterével és várhatóan a hét végén kon­zultál Richard Nixon amerikai elnökkel. Ezen kívül több ame­rikai egyetemre is ellátogat. Járási választások Franciaországban Párizs — Franciaországban megtartották a járási választá­sok első fordulóját. E választá­sokon a megyei tanácsok tag­jainak felét választják meg új­ra. A közel kétezer betöltendő mandátum mintegy felének sor­sa dőlt el az első fordulóban, azokban a járásokban, ahol va­lamelyik jelölt megszerezte a leádott szavazatok abszolút többségét. A többi járásban jövő vasárnap újabb szavazást tar­tanak. A járási választásokon az idén rendkívül nagy volt a tartózkodók aránya: a válasz­tásra jogosultaknak csak 54 százaléka szavazott. Az eddigi részeredményeket nem lehet összehasonlítani a legutóbbi vá­lasztás adataival. Waldheim derűlátó Neu) York — Kurt Waldheimf az ENSZ főtitkára az ABC ame­rikai rádió-televízió társaság műsorán sugárzott interjújában az ENSZ-közgyűlés 28. üléssza­ka kapcsán nyilatkozott nem­zetközi kérdésekről. Üdvözölte a nagyhatalmaknak a leszere­lés területén kifejtett erőfeszí­téseit, pozitívan értékelte a tá­madó hadászati fegyverek kor­látozásáról most folytatódó szovjet—amerikai tárgyaláso­kat, valamint a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentését célzó tárgyalásokat. Waldheim annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülés­szaka jelentős mértékben hozzá­járulhat a béke és a biztonság megszilárdításához. Aggodalmá­nak adott hangot a tragikus chilei események miatt. Az ENSZ főtitkára részlete­sebben foglalkozott a közel-ke­leti helyzettel, hangsúlyozva, hogy az ENSZ szerepet játszhat a probléma rendezésében. Rá­mutatott, hogy a válság megol­dásának alapja az izraeli csa­patok kivonása a megszállt arab területekről. Megerősítet­te, hogy New Yorkban folytat­ja megbeszéléseit a közel-kele­ti országok külügyminiszterei­vel. TERRORISTÁK ÁLDOZATAIRA BUKKANTAK BUENOS AIRESBEN Fasiszta terror Chilében Könyvmáglyák Santiagóban GAZDASÁGI TANÁCSKOZÁSOK NAIROBIBAN Santiago — Tarkójukon ösz- szekulcsolt kézzel menetelő fog­lyokat terelnek Santiago utcáin a koncentrációs táborrá alakí­tott Nemzeti Stadion felé az el­lenforradalmár junta katonái. Hírügynökségi jelentések szerint újabb megtorló akciókat indítot­tak a fasiszta hatóságok. A chilei fővárosban háztömböket zárnak körül, majd osztagaik „szélsőséges személyek“ és „fel­forgató irodalom“ után kutatva lakásokat törnek fel és embe­rek tucatjait hurcolják el. A jelentések arról számolnak be, hogy a junta által a „nor­malizálásról“ kiadott közlemé­nyekkel ellentétben, fokozódik a megtorlás, a Népi Egység hí­veinek üldözése. Diplomáciai körökből nyert értesülésekből kitűnik, hogy a santiagói dip­lomáciai képviseleteken sok ül­dözött kér menedéket. A katonai junta vezetői ho­mályos ígéreteket tesznek a chi­lei parasztoknak a „törvénye­sen kisajátított földek megtartá­sára“, a munkásoknak pedig az „üzemek profitjából való része­sedésre“. Santiago központjában a fa­! SORBAN

Next

/
Thumbnails
Contents