Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)
1973-09-23 / 38. szám, Vasárnapi Új Szó
1973. IX. 23. 9 R o tma n Miklós: Az ungvári Kárpáti Könyvkiadó gondozásában a közelmúltban jelent meg Rotman Miklós: Fáklya- vivők című monográfiája. Az ungvári egyetem tanára úttörő jellegű munkájában a Munkás Ojság történetét írja meg. A húszas évek elején ez a lap volt Csehszlovákia Kommunista Pártja kárpát-ukrajnai magyar nyelvű sajtóorgánuma. A kötetből vett alábbi részletet — saját címünkkel — a sajtó- nap alkalmából közöljük. január 31-én került első ízben a dolgozók kezébe o Munkás Újság, a kommunista mozgalom hűséges, harcos segítőtársa. Az a lap, melyet a társadalmi és nemzetiségi elnyomás éveiben, a két világháború között, önfeláldozóan támogatott, terjesztett és gyengéd, féltő szeretettel tudott sajátjánok Kárpát-Ukrajno munkás és parasztlakossóqa „A taluban, ha valoki meg akarja tudni az igazságot, nem az urak újsága után érdeklődik, hanem Munkás Újságot kér - írta a lap születésének 10. évfordulója alkalmából Bíró Bertalan, a párt érdemes harcosa Váriból. - Ez az újság nem kiszínezett rablógyilkos históriákkal, szerelmi drámákkal és hazug hírekkel van teli, hanem egyszerű, paraszti szavakkal írja meg mindazt, ami fáj a szegénységnek, megvilágítja, hogy miért von így és mit kell tenni..." Szó se róla, van, aki még ma is csodálkozik, miért féltek annyira az uralkodó osztályok ettől a technikailag igénytelen, távolról sem tökéletes laptól, miért gyűlölték engesztelhetetlen, vad gyűlölettel. Elvégre rendelkezésükre állott az államhatalom minden elnyo- nó legyvere. Számíthattak a népeilenes propaganda szerteágozó, mindenhatónak hitt segédeszközeire: gondoljunk csak arra, hogy 1934-ben Kárpát-Ukrajnában 79 újságot és folyóiratot tartottak számon (ezek közül 37 magyar nyelven jelent meg). 1936-ban csupán Ung- váron (Uzshorodon) 44 időszaki kiadvány (köztük 10 magyar nyelvű) harcolt az olvasó kegyeiért. A haladó irányzatú kiadványok száma pedig elenyésző volt ... Mégsem érezték magukat biztonságban a hatalom birtokosai. Hétről hétre érzékelték, milyen hatalmas feszítő erő van a Munkás Újságban, ebben az alig néhány ezer példányban megjelenő lapban. Tudomásul kellett venniük, hogy számukra halálos veszedelmet jelent az a bátor következetesség, amellyel a Munkás Újság forradalmi küldetését teljesíti. Ezért is üldözték tűzzel-vassal. A lap jelentőségének és népszerűségének, a munkásság részéről nyújtott támogatásnak és az Osztályellenség gyűlölködésének a titka végső fokon igen egyszerű. A Munkás Újság sikeresen birkózott meg azzal a feladattal, amelyet Lenin mór 1901-ben úgy fogalmazott meg, hogy az osztályharcos újság „nemcsak kollektív propagandista és kollektív agitátor, hanem kollektív szervező is". Ezt tükrözi vissza a Munkás Újság egész története. A Munkás Újságnak mint kommunista lapnak történelmi „előzményei" vannak. Ezek az előzmények közvetlen kapcsolatban állottak azzal a forradalmosító hatással, melyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom gyakorolt Közép Európára, Magyarországra és a kötelékébe tartozó Kárpát-Ukrajnára is. 1918 végén és 1919 elején ugrásszerűen megnőttek a kárpát-ukrajnai forradalmi mozgalom méretei, izzásig fokozódott intenzitása. Mindinkább érezhetővé vált o Kommunisták Magyarországi Pártjának s ennek keretén belül a kárpát-ukrajnai kommunisták csoportjának a tevékenysége. Kifejezésre jutott ez abban is, hogy az izmosodó munkásmozgalmat nem elégíthette ki a központi munkássajtó, a gyakorlati munkásmozgalom igényei parancsolólag követelték helyi munkáslapok kiadását is. Ilyen lapok voltak a Beregi Munkás, a Munkácsi Népszava, az Ugocsai Munkás. A jövő Munkás Újsága szempontjából bennünket egy negyedik lap, az Ungvári Munkás érdekel. Az Ungvári Munkás első száma 1919 január 12-én jelent meg. Jellegéről sokatmondóan tanúskodik a címlapján olvasható meghatározás: ,,A magyarországi nemzetközi szociáldemokrata párt ungvári csoportjának és az ungvári Munkástanácsnak hivatalos lapja." Is- nerkedünk a lap szerkesztőjével: dr. Gáti József, akiiek a nevével a továbbiakban gyakran találkozunk területünk munkásmozgalmi krónikájában. Segédszerkesztő: dr. Szőke Andor, liberális esztéta-széplélek. A napilapként induló újságot a Kreisler féle ungmegyei nyomdában készítették. „A munkás kezébe újságot adunk és a munkások pártja újságot ad mindenkinek, aki az elnyomottak oldalán áll - írja beköszöntőjében a lap. - Fülledt a levegő és ablakot nyitunk a szabad. tiszta légáramlatnak . .. Ennek az újságnak a programja a pártprogram. A párt célját és ezzel az emberiség célját szolgálja.“ Ez a lap még távol állott a kommunista irányzattól. „Nem vagyunk bolsevisták" - hangsúlyozza a szerkesztőség is. Túlsúlyban volt benne a forradalom kispolgári értelmezése. Reformista szempontjait erősítette az a körülmény is, hogy a lapindítás egybeesett o cseh burzsoázia hadseregének ungvári bevonulásával: egyrészt a megszálló hatalmak a maguk módján igyekeztek befolyásolni az Ungvári Munkás politikai vono- lát, másrészt nem maradtak rá hatás nélkül magyar nacionalista nézetek sem. Ennek ellenére az Ungvári Munkástól (amelyet a Magyar Tanácsköztársaság győzelmét követőleg tiltott be a cseh burzsoá kormányzat), bizonyos értelemben természetes fejlődési vonal vezet a Munkás Űjsághoz. Kifejezésre jutott ez abban is, hogy a Munkás Újság első (1920-as) évfolyama már mint második évfolyam szerepel, s ez a számitás maradt meg a továbbiakban Is. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a Munkás Újság első szerkesztője Gáti József volt, ugyanaz, aki már az Ungvári Munkást is szerkesztette, s aki a lappal együtt fejlődött kommunistává. A Munkás Újság kezdetben mint a Podkarpatszka Ruszi nemzetközi szociáldemokrata pártszervezet hivatalos lapja jelent meg, s ezzel is hangsúlyozta folyto- losságát az Ungvári Munkással. Másként még nem is igen nevezhette magát a lap, hiszen az újság indulása megelőzte a Nemzetközi Szocialista Párt megalakulását. Az 1920. március 21-én tartott kongresszuson alakult párt, mint ismeretes, kifejezetten elismerte a III. Intemacionálé alapelveit, s a Munkás Újság, mely a kongresszus után a Podkarpatszka Ruszi Nemzetközi Szocialista Párt hivatalos lapja lett, teljes erővel vetette magát harcba az új párt programjáért. A Munkás^ Újság első perctől kezdve szembetalálta magát a Kárpát Ukrajnán uralkodó cseh kotonai diktatúra megtoi ló intézkedéseivel. A lapnak minden pénteken kellett megjelennie, a gyakorlatban minden szómért valóságos közelharc folyt. 1920 áprilisa és októ- >ere között például mindössze 5 szám k'itott napvilágot. A szerkesztőség és kiadóhivatal kezdetben Gáti József Nagyhíd (ma Szuvorov) utcai lakásán „tanyázott", később a párt Széchenyi (ma Korjatovics) téri helyisége lett a sajtóközpont. A lap a Viktória nyomdában készült (néhány szám kivételével egészen 1926-ig). 1920 októberétől rendszeresen hetenként jelenik meg a lap. A Munkás Újság az ugyancsak Ungváron megjelenő Pravda mellett ebben az időben lett a kárpátukrajnai munkásmozgalom forradalmi szárnyának legfontosabb fórumává a kommunista párt megalakításáért folyó harcban. Kifejezte ezt a Munkás Újság címlapja a nemzetközi munkásosztály harci jelszava is: „Világ proletárjai, egyesüljetek!" Emlékezetes mily nagy jelentőséget tulajdonított Lenin az Iszkra című lopnak az új típusú marxista párt megteremtésében. „A munka kiindulópontjának - írta Lenin - , a kívánt szervezet megteremtéséhez elenged hetetlen első gyakorlati lépésnek, végül annak a vezérfonalnak, amelyet követve szüntelenül fejleszthetnök, mélyíthetnők és szélesíthetnők ezt a szervezetet, egy országos jellegű politikai lap megszervezésének kell ennie. Elsősorban lapra van szükségünk." Miniatűr méretben bizonyos tekintetben hasonló folyamat ment végbe Kárpát-Ukrajnában is 1920 - 1921 ben. Még nem volt egy lenini értelemben vett forradalmi, új típusú párt, de már létezett a forradalmi gondolattal telített munkássajtó. A Nemzetközi Szocialista Párt sajtója éles, elvszerű harcot folytatott azok ellen az opportunista elemek ellen, okik a párton belül hátráltatták, akadályozták a kommunista párt megalakítását. A Munkás Újság minden száma harci tett volt, a lap a meggyőzés minden eszközével agitált, érvelt a kommunista párt megalakítása mellett. Még az elbukott 1920-as decemberi sztrájkból is le tudta vonni a pozitív következtetéseket: „A reakció támadása - írja a lap 1921. február 11-én - kihajtotta a munkásság soraiból a kishitűeket, a kételkedőket." Egy héttel később a Munkás Újság lelkes beszámolót közöl a prágai baloldali ifjúmunkás-kongresszusról, ahol a küldöttek szakítottak a kétkulacsos, megalkuvó taktikával. „E ténnyel állapítja meg a Munkás Újság - a csehszlovákiai első kommunista szervezet megteremtődött." 1921. február 25-én a lap nagy cikket közöl „Kommunista pártot!" címmel. „Elég volt a szemérmes, húzódozó és gyáva taktikázásból! - írja a Munkás Újság. — Ruszinszkó munkássága elvárja a baloldaliak prágai kongresszusától, hogy a III. Intemacionálé alapján álló munkásság valljon színt és alakítsa meg a kommunisták csehszlovákországi egységes pártját. A sok szóbeszéd után szükséges forradalmi tett lesz a pártalakítás. .. Lehullanak a férgesek, akik a kommunizmustól szükölve inkább a független szocialista elnevezés mögött haboznának. Meg kell alkotni a szervezeti szabályokat és életbe kell léptetni az egységes, jól kiépített és mozgásra, intézkedésre képes központi szerveket “ Nem véletlen, hogy éppen a kárpát-ukrajnai forradalmi munkómozgalom képviselői, a Munkás Újság és a Pravda játszottak ennyire pozitív szerepet a csehszlovák szociáldemokrácián belül a jobboldal és a baloldal között dúló harcban, küzdöttek ily következete sen a kommunista párt megalakításáért. A szovjetek emléke ég... így jellemezhetjük az akkori kárpát ukrajnai helyzetet. A negyvennapos munkáshatalom (a Magyar Tanácsköztársaság keretében) állandó nosztalgiát és egyúttal tettre törő harci akarást szült. Ezt csak táplálja Szovjet Ukrajna közelsége, nem is szólva a Vörös Hadsereg előrenyomulásáról a Kárpátok felé 1920 július - augusztusában. Jelentős szerepet játszott az a körülmény is, hogy ez idő tájt több Magyarországról emigrált kommunista vezető tevékenykedett Kárpát-Ukrajnában, (Seidler Ernő, Karikás Frigyes, Fiedler Rezső. Hamburger Jenő, Münnich Fe- enc, Chlepkó Ede és mások). Az állandó kapcsolat a KMP bécsi központjával, valamint a magyarországi elvtársak kommünbeli tapasztalata kellő éberséget biztosított mindennemű szociáldemokrata, reformista mesterkedéssel szemben. Világosan érzékelhető a magyarországi elvtársak je- enléte a Munkás Újság frásain is. Szerepük volt nemcsak a lap politikai irányvonalának a kialakításában, befolyásuk nyomon követhető az újság mindennapi gyakorlatában. Bár a lap felelős szerkesztőjeként Gáti József szerepelt (majd Gáti 1920. decemberi letartóztatása után egy ideig Győző Ármin), a lop tulajdonképpeni szerkesztésében több magyarországi elvtár* vállalt aktív szerepet (Rákos Ferenc, Illés Béla, Mácza János). Ez az együttműködés igen pozitívan tükröződött vissza a lap általános színvonalán. Biztosította a Munkás Újság politikai irányvonalának a szilárdságát, ugyanakkor újságírói szempontból is komoly nívót jelentett. Csak elismeréssel lehet szólni a cikkek szép, tiszta nyelvezetéről, az ötletes szerkesztői megoldásokról, a rovatok és címek ügyes megválogatásáról. A csehszlovákiai forradalmi munkásmozgalom valamennyi részlegének kitartó munkája (s ehhez hozzátartozott kétségkívül a Munkás Újság tevékenysége is) így hozta mind közelebb a kommunista párt megalakítását. A Munkás Újság 1921. május 13-i száma „Miért vagyunk kommunisták?" címen elvi jelentőségű vezércikkben foglalja össze a munkásmozgalom forradalmi balszárnyának az álláspontját, és indokolja meg a bolsevik mintára felépített kommunista párt szükségességét. S végül 1921. május 14 - 16 között a prágai kongresszuson megalakult a Csehszlovákiai Kommunista Párt, melynek szerves részévé vált a kárpát-ukrajnai kommunista pártszerveíet. 1921. május 20. Ezen a napon jelent meg először a Munkás Újság mint „Csehszlovákországi Kommunista Párt ruszinszkói kerületének hivatalos lapja*. (...) A kárpát-ukrajnai kommunista pártszervezet kezdettől fogva fontos feladatának tartotta, hogy a terület magyar 3jkú dolgozó lakossága körében terjessze és népszerűsítse a párt szlovákiai magyar nyelvű lapját, a Kassal Munkást (később Munkás). A szlovákiai és kárpátukrajnai közös problémák mellett azonban figyelembe kellett vennie azokat a sajátosságokat is, melyek Kárpát-Ukrajna szociális és gazdasági viszonyaiból, nemzetiségi összetételéből, a szlovákiaitól eltérő közjogi helyzetéből következtek Erre adott módot a Munkás Újság, mely sokkal konkrétabban foglalkozhatott a terület politikai és gazdasági harcaival, problémáival. Fontos szempont az is, hogy Szlovákia és Kárpát- Ukrajna csak rövid ideig alkotott egy pártszervezeti egységet. A kárpát-ukrajnai pártsajtó irányítása a helyi kommunista vezetés hatáskörébe tartozott, mely ezt egyeztetve végezte az ukrán és magyar nyelvű lappal kapcsolatban; a Munkás esetében ez természetesen nem volt megvalósítható. Mindezek a szempontok félreérthetetlenül érvényesültek 1921-ben. Viharos esztendő volt ez területünk történetében, a dolgozók páratlan politikai aktivitásával. Részben ezzel magyarázható, hogy a Munkás Újság ebben az esztendőben érte el legmagasabb példányszámút. összegező kimutatás nem áll rendelkezésünkre. A lap példányszáma mindig az egyes pártszervezetek rendelésétől függött, s ez szinte hétről hétre változott. A lap elterjedéséről mégis ízelítőt ad az 1921-es év nyári és őszt hónapjaira vonotkozó néhány adat. Eszerint az ungvári pártszervezet 999 Munkás Újságot kapott (ebből az építőmunkások - 170, a famunkó- sok - 73, bőripari munkások - 50, a vasasok 36 példányt). További jellemző számok: Munkács - 1000 példány, Beregszász - 490, Nagydobrony - 231, Kisdob- rony - 40, Csap - 127, Kiseszeny - 56, Barka- szó - 100, Csongor - 65, Nagybereg - 150, Bereg- újfalu - 65, Kaszony - 40, Nagyszöllős - 131, Tisza- újlak - 150, Tiszaújhely - 20, Péterfalva - 50. Csepe - 30, Királyháza - 200, Salánk - 111, Dolha - 100, Perecseny - 35, Szolyva - 240. Huszt - 50, Nagybocskó - 320, Szlatina - 1000 stb. A helységek pártszervezetei környéküket is ellátták újsággal. A lap kiadását azonban ezen a színvonalon fenntartani nem lehetett. Bár minden párttag a tagsági díjon kívül kötelező sajtójárulékot is fizetett, az újság erősen ráfizetéses volt. A párt országrészi bizottsága nem tudta anyagilag biztosítani az ukrán és a magyar nyelvű lap kiadását. Amint az a kárpát-ukrajnai párt- szervezet 1922. február 19-én tartott konferenciáján kitűnt, a két újság nyomdaköltsége fél év alatt több mint 88 000 koronát tett ki, s ebből majdnem 25 000 korona még nem volt kifizetve. így merült fel az az elgondolás, hogy a Munkás Újságot egyesítik a Munkással. Az országrészi pártbizottság ahhoz a feltételhez kötötte beleegyezését, hogy a CSKP prágai központja garantálja a Pravda zökkenőmentes megjelenését. Ekkor már erősen akadozott a lap rendszeres kiadása. 1922 három hónapjában (március, .április, május) csak 7 szám jelent meg 13 helyett. Nem jelent meg a lap június 11-én és 18-án, június 25-én pedig mindössze egyoldalas volt. Végül is sor került a Munkás Újság egyesítésére a Kassai Munkással, mely most már mint a csehszlovákiai magyar munkásság egyetlen sajtóorgánuma hirdette a kommunisták igozát. A Munkás ebben az időben jelentősen több helyet szentelt'a kárpát-ukrajnai kérdéseknek, ez a megoldás azonban a továbbiakban mégsem bizonyult kielégítőnek. Ezért jelent meg 1924. szeptember 19-én ismét a Munkás Újság. „A Munkás Újságot, a régi acélos fegyvert újból a kezébe adjuk Podkarpatszka Rusz osztályharcos, magyar nyelvű munkásságának - írja beköszöntő cikkében a lap. - Üj feladatok előtt állunk és újult erővel vesszük kezünkbe a kipróbált fegyverünket. A burzsoá sajtó rágalomhadjáratára a kíméletlen igazság pallosával fogunk leütni. Bevilágítunk majd abba az irdatlan sötétségbe, ahol a megrohadt polgári mentalitás bujdosik a tiszta igazság ereje elöl. A Munkás Újság minden sora egy rög a sírba szálló burzsoá rend eltemetésére. És mi fennhangon hívunk minden élni akaró dolgozót, segítsen eltemetni az összeomló burzsoá rendet, hogy mielőbb megteremthessük a dolgozók uralmát." Ilyen felelős feladatok jegyében látott megint munkához a Munkás Újság.( . . .) A Munkás Újság végsőkig kitartott őrhelyén. A Kár- pát-Ukrajnát fenyegető fasiszta veszedelem csak fokozta a lap felelősségtudatát. Nem ingott meg a külső és belső ellenség csapásai alatt. Még a Csehszlovákia feldarabolását kimondó gyalázatos müncheni egyezmény után is rettenthetetlenül teljesítette hivatását, míg a kommunista párt kárpát-ukrajnai szervezetével egyidejűleg be nem tiltották a kommunista sajtót is. A Munkás Újság háború előtti utolsó száma 1938. október 23-án jelent meg. 1920
