Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)
1973-09-20 / 224. szám, csütörtök
I I ■ _í_ ■ I *' I a * e I p o 1111 k a i kommentár KETTŐN ÁLL A VÁSÁR Pártunk XIV. kongresszusának több döntése az életszínvonal állandó emelésére irányul. Ezt a folyamatot sok tényező szabályozza; nem kivétel a kereskedelem sem. A piaci ellátottság, a lakosság vásárlási igényeinek maradéktalan kielégítése szorosan összefügg az életszínvonal emeléséhez szükséges feltételek kialakításával, ezért a kereskedelem dolgozói a XIV. pártkongresszus 4>ta eltelt időszakban főleg a személyi szükségletektől elválaszthatatlan árucikkek skálájának a bővítését tűzték ki célul. Ennek biztosítása érdekében állandóan javítaniuk kellett az eladás szervezettségét, ügyelniük kellett a zökkenőmentes áruellátásra, fokozniuk kellett az eladás kulturáltságát. A kereskedelem dolgozói a legfontosabb teendőket belefoglalták 9z ötödik ötéves terv feladataiba, melynek félidejét nemrég értékelték. Megálllapították, hogy hazánkban évről évre emelkedik a húsfogyasztás, az emberek az előző évhez viszonyítva — több vajat, gyümölcsöt, zöldséget vásárolnak. Ez az életszínvonal növekedését bizonyító örvendetes felsorolás korántsem teljes, mert hasonló emelkedés tapasztalható azokban a kereskedelmi ágazatokban is, melyek textilt, lábbelit vagy más árucikket forgalmaz- *ak. Örvendetes, hogy a kereskedelem dolgozói nemcsak passiv eladással foglalkoznak, hanem munkájukban felhasználják a propagáciu nyújtotta lehetőségeket is. Többek között ennek köszönhető, hogy ebben az évben — a korábbi évekhez viszonyítva — több hűtőszekrényt, mosógépet, tévé készüléket és más olyan háztartási gépet adtak el, melyeknek élettartama több évre terjed ki, s melyekről egyesek azt mondták: nem érdemes piacra dobni, mert mindenkinek van belőlük elég. Tény, hogy sok háztartásban megtalálhatók ezek a gépek, berendezések, azonban az új, a jobb keresésével szüntelenül foglalkozó ipar egyre korszerűbb termékekkel látja el az üzleteket, s ha a kereskedelmi szervezetek megfelelően propagálják az árucikkeket, a vásárlók — mivel a keresetnek megfelelően szabják meg az árakat — szí vesen cserélik ki a régit, az elavultat újra, korszerűbbre. Az ötödik ötéves tervidőszak végéig tovább javul majd a kereskedelem tevékenysége. Dezider Goga, az SZSZK kereskedelmi minisztere újságírók előtt elmondotta, hogy már eddig is országos viszonylatban 40 000 négyzetméterrel bővült az eladási terület és 1975-ig további öt új áruház, két szálloda készül el, melyeknek építési ütemével elégedettek lehetünk. Természetesen tennivaló is akad bőven. Több — főleg vidéki ■— üzletben raktárhelyiségek hiányában nem tudják szakszerűen és biztonságosan tárolni az árut. Az árusításra szánt terület több helyen nem felel meg a célnak, szűk, nem eléggé világos. Ha 10—15 vásárló egyszerre érkezik, megtelik az üzlet. A városi és a helyi nemzeti bizottságoknak arra is ügyelniük kell, hogy a kereskedelmi hálózatot egyenletesen építsék ki. Találkozunk ugyanis olyan fogyatékossággal, hogy egy város egy-egy utcájában — ahogy mondani szokás — üzlet hátán üzlet található, ugyan akkor a város peremén elvétve árválkodik egy-egy bolt, így a közbeeső utcák lakosainak kilométereket kell gyalogolniuk. ha vásárolni akarnak. A kereskedelem színvonalának további javítása szükségessé teszi, hogy az ipari tanulókat a vásárlók iránti tiszteletre, szolgá- latkészségre neveljék. Az udvarias elárusító ma már nem megy fehér holló számban, de még mindig nincs belőlük elég. A jó kereskedelmi tevékenység szükségessé teszi az eladók és a vásárlók közötti jó viszony kialakítását is. Ez viszont már olyan érem, amelynek két oldala van. Itt már kettőn áll a vásár. Nemcsak a kereskedelem dolgozóira, hanem a vásárlókra is kötelességeket ró e jó viszony megteremtése. Ik. 1.) Hövekvő aktivitással Gyarapítják a lektorok és az előadások számát • Gondoskodnak az ifjúság nevelés séröl 9 Kapcsolatot teremtenek az üzemekkel, az intézményekkel és a tömegszervezetekkel A Szocialista Akadémia fontos szerepet tölt be a népművelésben, ugyanis az általa szerzett előadások jelentős mértékben hozzájárulnak a dolgozók politikai és szakmai ismereteinek a gyarapodásához, marxi— lenini szellemű neveléséhez. A válságos években a levicei (lévai) járásban — amint arról Gejzu Pavlík járási titkár beszámolt — az intézménynek fizetett apparátusa nem volt, elnöksége rendszertelenül ülésezett s a tevékenység alacsony színvonalon mozgott. 3969-ben például mindössze 69 előadást tartottak a lektorok. A munka kezdett újra fellendülni, amikor 1970 második felében a vnb jóvoltából a régi szűk helyiségből megfelelő helyre költözött új titkárság megkezdte működését. Megjavult a lektorcsopor- tok összetétele, rendszeressé váltak a vezetőség, az elnökség és a szekciók ülései, valamint — a párthatározatokból kiindulva — elkészültek ezek munkatervei az 1970-es év utolsó hónapjaira és az 1971-es évre. A 101 lektor 1970-ben 146, 1971- ben azonban már 559, nagyrészt külpolitikai, pedagógiai és pszichológiai tárgyú előadást tartott. 1972-ben a lektorok és az előadások száma tovább növekedett. A párthatározatok hangsúlyozták az ideológiai nevelés fokozásának a szükségességét, ezért az előadásokon a lektorok többsége elsősorban filozófiai, külpolitikai és gazdasági kérdésekkel foglalkozott. A Szocialista Akadémia járási vezetősége a CSKP XIV. kongresszusa és plénumai, valamint a járási pártbizottság határozatainak a teljesítése céljából az 1973—75-ös évekre átfogó, ezenkívül 1973-ra részletes tervet dolgozott ki az egyes szekciók részére. Az utóbbiban rögzítette azokat a feladatokat is, amelyek a Szocialista Akadémia ez idei, Bratislavában megtartott országos konferenciájának a határozataiból hárulnak az előadókra. A munkatervben 7 népi egyetem, 19 népi akadémia, 28 kérdés-felelet est, 21 beszélgetés és — az említett akciókon belüliekkel együtt — 825 előadás szerepel. Eddig 17 népi egyetemet, 11 népi akadémiát, 20 kérdés-felelet estet és 10 beszélgetést valósítottak meg, illetve 464 előadást tartottak a népművelők. Az előadások közül 216 gazdasági és technikai, 57 filozófiai, 52 pedig külpolitikai tárgyú volt. Közülük azok voltak a legsikeresebbek, amelyeken az előadók igyekeztek a hallgatókat minél nagyobb mértékben aktivizálni. Az előadáso kon egyébként az első fél évben összesen 26 710-en, a mai napig pedig több mint 29 000-en vettek részt. Az eredmények nem túlságo san nagyok, azonban a tevékenység felfelé ívelő. Ez annak tulajdonítható, hogy a járási titkárság dolgozói igyekeznek együttműködni az üzemekkel, a tömegszervezetekkel és a különböző intézményekkel. Ily módon rendeztek például egy autószerelői tanfolyamot 40 résztvevővel és egy hegesztői tanfolyamot 104 látogatóval. Az ifjúság nevelése céljából kapcsolatot teremtettek az iskolákkal és az internátusokkal. Ezekben a lektorok főleg az ateista neveléssel, államépítési és jogi kérdésekkel kapcsolatban tartottak előadásokat. A cigányszármazású polgárok nevelése céljából a titkárság dolgozói előadókat biztosítottak arra a háromhetes bentlakásos tanfolyamra, amelyet a járási nép művelési központ a társadalomban való helyes viselkedés szabályainak az elsajátítása céljából rendezett az említettük számára. Mivel a tanfolyam sikeres volt, a jövőben valószínűleg újra »sor kerül hasonló akcióra. A Szlovák Nemzeti Felkelés 29. évfordulójának és Július Fučík halála 30. évfordulójának alkalmából az Antifasiszta Harcosok Szövetsége járási titkárságának rendezésében a járás 6 filmszínházában 19 antifasiszta tematikájú filmet mutatnak be. Ezek előtt előadásokat tartottak a Szlovák Nemzeti Felkelés résztvevői, akiket a Szocialista Akadémia járási titkársága szervezett meg. A 7000 résztvevő egy-egy koronát fizetett Vietnam megsegítésére. A járási titkárság dolgozói gondoltak a lektorok továbbképzésére is. A közeljövőben például e célból két járási szemináriumot rendeznek. Az egyiket a burzsoá ideológia elleni} harccal, a másikat az ateista neveléssel kapcsolatban. Ezenkívül meghívtak két előadót a Szovjetunióból, akik a tudományos-műszaki forradalomnak a szocialista népgazdaságban betöltött szerepéről, valamint az előadóművészetről fognak előadásokat tartani. Az utóbbin részt vesznek a járási pártbi-. zottság lektorai és a népműve-. lési dolgozók is. A Szocialista Akadémia járási- titkársága lektorainak továbbképzését szolgálják az országos szemináriumok, a járási pártbizottság állal rendezett iskolázások, ezenkívül a szekciók ősz-, szejövetelei, amelyeken a résztvevők kicserélhetik tapasztalataikat, valamint a járási titkárság 130 kötetes könyvtára, a járási népkönyvtár politikai részlege és a szaklapok is. A továbblépést napjainkba^ néhány lényegesebb probléma gátolja. Többek között kevés az előadónők száma, a filozófiai és a történelmi tárgyú előadásokhoz pedig magyar lektor jófor-* mán nincs. Tekintettel arra* hogy kétnyelvű járásról vai* szó, ezen a helyzeten a jövőben mindenképpen segíteni kell, Lehetőség van rá, hiszen a ján rásban többen vannak olyanok* akik a nitrai pedagógiai kap magyar tagozatán és más föis-. kólán vegezték tanulmányaikat^ s megfelelnének a lektorokkal szemben támasztott követeimé-, nyeknek. A titkárság dolgozói a jövő-* ben szeretnének kapcsolatot te-, remteni a járási székhelytől tá-. volabb eső üzemekkel és intéz-, ményekkel, valamint fokozni szeretnék együttműködésüket a tömegszervezetekkel, mindenekelőtt az ifjúsági szervezettel^ ugyanis a legfontosabb feladatnak jelenleg a fiatalok neveié-, sét tekintik. Az eredményes; munkához feltétlenül szükséges, hogy az üzemek, az intézmények és a tömegszervezetek az. eddigieknél nagyobb érdeklő-, dést tanúsítsanak az előadások; iránt, s ugyanakkor elkerüljék a formalizmust, amely főleg a hallgatók alacsony létszámában és passzivitásában nyilvánul meg. TÖZSÉR LAJOSi döntő eszköze a pénzbeli jövedelmek növekedése. A fogyasztói árak leszállítására tulajdonképpen az eredeti elképzeléseken túl került sor. Minden szakaszban és mindig szükséges megítélni, milyen utakon, módokon célszerű és lehetséges biztosítani a szociális programot. E szakaszra a XIV. kongresszus előírta, hogy a szociális programot a lakosság reáljövedelmeinek emelésével kell megvalósítani a fogyasztói árak átlagos stabilitásának biztosítása mellett. Továbbá, a fogyasztói árak területén olyan árrendszert kell kialakítanunk, amely hatékonyan támogatja a szocialista társadalomnak a termelés hatékonysága növelésére és a személyi fogyasztás kívánatos szerkezete elérésére irányuló igyekezetét. A fogyasztói árszint általános stabilitásának fogalma azonban nem jelenti a merev árpolitika folytatását, nem jelenti az egyes termékek és szolgáltatások árának változ- tathatatlanságát, hanem az árváltozások felhasználását a kívánatos szerkezeti módosítások eléréséhez a fogyasztói árak általános szintjének megőrzése mellett. Hangsúlyozom a fogyasztói árak szintjét. Ez azt jelenti, hogy az árpolitikának rugalmasan reagálnia kell az üzemgazdaságban, valamint a termék- és fogyasztás-struktúrában tervezett változásokra. A szövetségi kormány 1973-ra intézkedéseket hagyott jóvá, amelyek révén egyrészt a fogyasztói árak csökkentése hozzájárulna a fogyasztás szerkezetében kívánatos változásokhoz, másrészt pedig rendet teremtene a szállodai, vendéglői, valamint a szolgáltatási árak területén. 1973. április 1-vel sor került a fogyasztói árak leszállítására több mint fél milliárd korona értékben. Helyes volt az a döntés, hogy a fogyasztói árak csökkentését április 1-én a vásárlási idény megnyílása előtt kell végrehajtani, és már a második negyedév kezdetétől kedvezőbbé kell tenni a műszálas harisnyák, és harisnyanadrágok, szilon függönyök, hűtőszekrények és egész sor további fontos termék vásárlását. Dolgozóink teljes mértékben kihasználták ezeket az előnyöket, amit a leszállított árak következtében elért nagyobb forgalom tanúsít. Például a hűtőgépek forgalma a múlt év azonos időszakához képest a kétszeresére emelkedett, jelentős mértékben emelkedett a szilon függönyök, női harisnyák és más leszállított árú termékek forgalma. A vendéglői árak egységesítése Június elsejével végrehajtottuk a közétkeztetésbe^ alkalmazott és a szolgáltatásokban számlázott árak egyesítését a fogyasztói árak általános szintjének mérsékelt emelésével. Meg kell azonban látni, hogy ez az új ármódosítás távolról sem közömbösíti azokat az előnyöket, amelyekhez a lakosság az április elsejével végrehajtott árleszállítások révén jutott. Azzal, hogy bevezettük az elkerülhetetlenül szükséges rendet a vendéglői árak és a szolgáltatások területén, nem akartunk sem keresni, sem ráfizetni. Hiszen ez a mérsékelt áremelés a teljes kiskereskedelmi forgalomnak mindössze 0,3 százalékát teszi ki és nem jelent lényegesebb bevételt az állami költségvetés számára. Nem jelentheti a lakosság vásárlóerejének csökkentését sem, ahogyan talán valaki-megpróbálná ezt az intézkedést magyarázni. A cél egyszerűen az árak egységesítése és az árak területén a rend bevezetése volt. Nem hagyhattuk a végtelen ségig érvényben azt a rendszert, hogy pl. csak a Cseh Szocialista Köztársaságban a IV. osztályba sorolt vendéglátóipari üzemekben 18-féle ára volt a pacallevesnek, 20-féle a sertéssültnek, vagy nyolc különböző áru a 10 fokos csapolt sörnek. Ez ellentétben állt az állam egységesen végrehajtott bérpolitikájával, s oda vezetett, hogy városonként, községenként másmás értéke volt a csehszlovák koronának. Fel kellett újítani a rendet az ételek, italok és szolgáltatások árának egyesítésével, és e területen is vissza kellett adni az állam kezébe az árak irányítását. Csak a jövőben tudjuk majd teljes mértékben felbecsülni mindazokat az előnyöket, amelyeket az egész állam területén egységes árak bevezetése jelent. Ennek pedig az lesz az eredménye, hogy következetesebb és könnyebb lesz az ellenőrzés. Ez a rendelkezés, amely több mint 24 000 vendéglátóipari üzemegységet érint, vonatkozik egyes ételek- és italok árának mindkét irányú mozgására. Ezek az árak helyenként igen eltérőek voltak. Mivel egyes helyeken az árak tekintetében jelentősebb eltérések mutatkoztak az országos átlagtól, itt mérsékelt áremelésekre került sor. De kénytelenek voltunk ilyen rendszabályokhoz nyúlni, ha rendet akartunk teremteni az árak terén és egységesítést akartunk végrehajtani értelmes szinten. Nem lett volna helyes olyan helyzetet teremteni, amikor egyes üzemek az árrendezés után veszteséggel dolgoztak volna és ezeket a veszteségeket az állami költségvetés terhére kellett volna kiegyenlíteni. Ezzel nem segítettük volna elő e szolgáltatási ágazat további szükséges fejlődését. E kérdés rendezésekor igyekeztünk igen érzékenyen eljárni, nem engedtük meg, hogy az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaságban emléked jenek az árak, főképp a IV. osztályba sorolt vendéglátóipari üzemekben. Szeretném megemlíteni, hogy a vendéglői árak országos egységesítésekor igen kiterjedt rendelkezéseket kellett hozni, amelyek igen nagyszámú vendéglátóipari üzemet érintettek, egységes kalkulációs rendszert, új nyilvántartást és új ételrecepteket kellett bevezetni, s el kellett rendelni annak felülvizsgálását, hogy a vendéglátó- iparú üzemegységeket helyesen sorolták-e be az egyes osztályokba. Következetesen be kell tartani a jóváhagyott elveket A rendelkezések életbe léptetése nem ment bizonyos fogyatékosságok nélkül. A felmérések azt mutatják, hogy ennek az intézkedésnek a megvalósításakor egyes helyeken helytelen eljárást alkalmaztak. A népi ellenőrzési bizottságok, kereskedelmi felügyelőségek és árellenőrző szervek dolgozói megállapították, hogy egyes vendéglátóipari üzemegységek besorolása a megfelelő árcsoportba nem a hatályos rendelkezések szerint történt, aminek helytelen árelszámolás a következménye. Egyes üzemekben önkényesen hagytak jóvá és számláztak külön százalékokat, amelyeket korlátolt terjedelemben csak az idényjellegű vendéglátóipari létesítményekben, turista körzetekben stb. lehet alkalmaz-, ni. Számos üzem a „vállalati*4 érdekeket úgy kívánta alkali mazni, hogy korlátozta az olr csóbb ételek és a kisebb hús^ adagot tartalmazó ételek vá-. lasztékát, ami az árak szintjének közvetett növekedéséhez vezetett, és rontott azoknak a dolgozóknak a helyzetén, akik nem étkezhetnek üzemi étkezdékben. Megállapították, hogy egyes helyeken, ahol nincs élelmiszerbolt, a vendéglők — az érvényes rendelkezésekkel ellentétben — palackozott sört szolgáltatnak ki a vendéglátó-: ipar számára engedélyezett árpótlékot is magában foglaló árral. Az 1973. július elsején hatályba lépett rendelkezés megvalósításával kapcsolatos ta-. pasztalatokat az illetékes szervek sürgősen megtárgyalták és intézkedéseket tettek arra vonatkozóan, hogy következetesen végrehajtsák az árak egységesítésére irányuló rendelkezést a kormány által jóváhagyott szán^ dékoknak megfelelően. Az el-* múlt hetekben a kerületi és já* rási nemzeti bizottságok már hozzáfogtak egyes hibák és fogyatékosságok kiküszöbölésé* hez, és az intézkedések végrehajtását a központi szervek továbbra is maximális figyelemmel fogják kísérni. A jövőben is kénytelenek le* szünk tervszerű ármódosításokkal elősegíteni a termelés és a személyi fogyasztás struktúrájában szükséges változások megvalósítását. De emellett következetesen végre fogjuk hajtani a CSKP XIV. kongresszusának a fogyasztói árszint stabilitásáról rendelkező határozatát, megszilárdítva a dolgozók és az egész nép politikai és szociális biztonságát.
