Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)

1973-08-05 / 31. szám, Vasárnapi Új Szó

SZINTETIKUS DOHANY Angliában és az Egyesült Államokban szintetikus ciga- ’ettákat állítanak elő, ame­lyek élvezete csökkentheti a tüdőrák kockázatát. A nagy kérdés azonban igy hangzik: szívesen fogad- ink-e a dohányosok az újfaj­ta cigarettákat? A dohánygyárak legalább húsz éve keresnek valami­lyen új anyagot, amely el­foglalhatná a dohány helyét. Most két angol vállalat — az Imperial Tobacco és a Courtaulds cég — kísérlete­ket folytat 50 százalékban szintetikus anyagokat tartal­mazó cigarettákkal. S az Amerika Celanese Corp. is azt jelenti, hogy a mestersé­ges dohánnyal folytatott kí­sérletei előrehaladtak. Az új „dohány“ alapvető­en növényekből előállított cellulőze-ariyag. Természe­tes, hogy a kutatók neon hajlandók pontos tájékozta­tást adni a műdohány össze­tételéről a jelenlegi kísérle­ti szakaszban. Nem tartózkodóak ugyan­akkor a műdohány egészség- ügyi előnyeinek méltatásá­nál. „Az ipar — mondotta Alistair "Worden, az angol Huntingdon Kutatási Köz­pont elnöke, miközben fo­lyik a központban az új do­hány kipróbálása — most abba a helyzetbe került, hogy hamarosan újfajta ci­garettát hozhat forgalomba, amelynek rákot okozó ve­szélyessége óriási mértékben csökkent.“ Annak ellenére azonban, hogy az új cigaretta keve­sebb rákot okozott a kísér­leti állatoknál, valószínűleg tíz évet is igénybe vesz, amíg a használat közben be­bizonyosodik: az emberek számára valóban előnyösebb. Persze, az új cigarettának mindenekelőtt a nagyközön­ség tetszését kell elnyernie. Még ha elegendő nikotint is tartalmaz ahhoz, hogy a Rablótámadás királysír ellen A kairói rendőrség és az óegyiptomi királysírokat ta­nulmányozó archeológusok nem kis meglepetéssel érte­sültek egy eddig még isme­retlen, fel nem tárt királysír elleni rablótámadásról. Két egymással viszálykodó rab­lóbanda tagjai akarták a fá­raó sírját kirabolni és tűz­harc indult meg köztük. Egy rabló meghalt, kettő megse­besült. A rendőrség a jelen­levőket letartóztatta és őrsé­get állított a sírhoz. A rab­lók azonban most már teljes létszámban új támadást in­téztek a sír ellen, egy rend­őr elesett. Az erősítést ka­pott rendőröknek végülis si­került a bandát ártalmatlan­ná tennie. (WELT; s—s) rendszeres dohányosokat ki­elégítse, elképzelhető, hogy az új dohány keverék annyi­ra ízetlen lesz, hogy senki­nek sem kell. Az új, biztonságosabb, szintetikus cigaretták akkor tűnnek fel az angol „hori­zonton“, amikor a cigaretta- eladások terén ismét növe­kedés tapasztalható. Az ipar szóvivőinek feltevése szerint számos dohányos, aki felad­ta a dohányzást „a rákrémü­let csúcsán“, most ismét visszatér szenvedélyéhez. (THE WASHINGTON POST) ALKALMAZKODNAK A MADARAK A korszerű technika beha­tol a természet hagyomá­nyos világába és alkalmaz­kodásra kényszeríti — egye bek között — a madarakat is. Statisztikák szerint a dá­niai autópályákon például 2 év alatt mintegy 3 millió szárnyast ütöttek el, ugyan­akkor a légiforgalom ese­tenként sok-sok emberélet­tel „fizetett“ hasonló ösz- szeütközések nyomán. Ha­talmas az anyagi kár mér­téke is. Mindez arra kényszerítet­te az embert, hogy védekez­zen az „élő lövedékek“ el­len, a madarakat pedig arra, hogy alkalmazkodjanak az új körülményekhez. A Szovjet Tudományos Akadémia Állatfejlődési Ku­tatóintézete érdekes példá­kat gyűjtött össze a szár­nyasok rendkívüli alkalmaz­kodó képességének bemu­tatására. Egy harkály pél­dául áttörte a repülőtér ra­darernyőjét borító habosí­tott műanyag panelt és a mögötte levő üregben fész­ket rakott. Az állandó for­gás ellenére kiköltötte és felnevelte fiókéit. Az asha- badi repülőtéren feljegyez­tek egy esetet, amikor egy gerle drótdarabkákat hasz­nált fel fészeképítéshez. A madarak nemcsak gyor­san alkalmazkodnak a „mű­szaki közeghez“, hanem a javukra is fordítják azt. A fecskék például a start­helyre induló gép keltette légörvényben vadásznak bo­garakra. Ismeretes olyan eset is, amikor a réti héja a felszálló pálya mellett ke­resi zsákmányát, a motorok zajától felzavart madarakat. A kutatókat leginkább a repülőgépek és a madarak összeütközése érdekli, mivel ez rendkívül balesetveszé­lyes. Leginkább az őszi és a tavaszi időszakban fordul elő, amikor a fiatal madarak elhagyják a fészket és újabb területekre vándorol­nak. Egyedülálló összeütközés következett be az egyik moszkvai repülőtér környé­kén. A gép egy tengeri si rállyal ütközött össze. Elő­ször és utoljára 1886-ban lőttek ilyen madarat Moszk va környékén. A balesetek megelőzése érdekében számos javaslat vetődött fel. A tallinni repülőtéren pél­dául 1969 óta 10 hangszóró ból menekülő sirályok vijjo­gó hangját közvetítik. Azóta egyetlen öszeütközésre sem került sor. Egy másik javas­lat szerint a csapatokban re­pülő madarak felderítésére lokátorokat kell felállítani a repülőtereken. Az adatok birtokában megváltoztatható a gépek repülési magassága és iránya. (FÁKLYA) Az olaj hatalma Az arab olajmágnások pénzügyi hatalma félelmetes módon erősödik. A New York-i Chemical Bank megítélé­se szerint az arab államok az olajüzletnek köszönhető, állandóan emelkedő bevéte­lei által 1980-ig előrelátha­tólag a világ legnagyobb de- vizakincsét — 175 milliárd dollárt helye'zhetneik el a nagy bankoknál. A közel-keleti olajsejkek, emirek és diktátorok már az utolsó hónapok folyamán is nem csekély arányban járul­tak hozzá a dollár leromlá­sához. Líbia, Kuvajt és Szaudi-Arábia ismételten fan­tasztikus, sokmilliárdos dol­lárösszegekkel árasztották el a nyugat-európai, de különö­sen a nyugatnémet pénzpia­cot. (DER SPIEGEL) KÜLÖNLEGES KERÉKPÁR A Kaunaszi mű­szaki Egyetemen a villamos távvezeté­kek javításához ér­dekes „kerékpárt“ készítettek, amely k er ekek helyett szorosan tapadó görgőkkel közre­fogva közlekedik fel és alá az oszlo­pon. A pedállal hajtott szerkezet teljes biztonságot nyújt a szerelőnek, nincs szükség na­gyobb erőkifejtésre sem. „NEM LÁTTAM ESŐT...” — Ötéves vagyok és még soha életemben nem láttam esőt — mondta egy csádi kisfiú a „Spiegel“ munkatár­sának. A riporter Mauritáni­ában, Maliban, Felső-Voltá­ban, Szenegálban, Nigerben és Csádban járt. A hat or­szágnak összesen huszon­négymillió lakosa van és kö­zülük most hatmilliót fenye­get közvetlen éhhalál. A szá­razság már-már elviselhetet­len. Vannak területek, ahol 1968 óta nem láttak esőt. Csupán Maliban az áprilisi rekordhőségben és száraz­ságban egymillió állat hul­lott el az ötmilliós marha- állományból. A két hatalmas folyón, a Szenegálon és a Nigeren hatvan év óta a leg­alacsonyabb a vízállás. És a folyók egyre apadnak. Csád­ban egy-egy aratás általá­ban az 1968 előtti termés- mennyiség felét hozza. Egy ENSZ-bizottság a minap ad­ta közre kéthetes kőrútjá­nak tapasztalatait, százhu­szonhárom pontban foglalva össze a tennivalókat. A száz- huszonnegyedik pont a sür­gősségre szólít: ha nem ér­kezik gyors segítség — ál­lítja a jelentés —, a hat or­szág területén élő minden negyedik ember meghalhat. A környező országok megte­szik, ami tőlük telik. Algéria Maliba és Mauritániába küld segélyt szállító gépkocsika­ravánokat. Algír és Csád több légikikötője között lé- gihidak létesültek, Kamerun és Dahomey megnyitották északi határaikat a szomszé­dos országok állattenyésztői és állatai előtt. De igazi se­gítséget csak a szocialista országok nyújthatnak. Az ENSZ szervezésében máris jelentős segélyszállítmányok érkeztek a szárazság sújtot­ta területekre. A szállítmányok azonban csak lassan jutnak célhoz. Kevés a szállítóeszköz, fő­képp különleges repülőgé­pek, helikopterek hiányoz­nak, nincs elég teherautó és a roppant távolságokban élő, olykor még nomád bennszü­löttek az úttalan utakon megközelíthetetlenek. Az ed­digi jelentős szállítmányok is csak a szárazság sújtotta területek lakosainak egyna­pi ellátására lennének ele­gendőek — írja a Spiegel ri­portere —, és úgy tűnik, >hogy ez a raktárakban fel­halmozódott hatalmas meny- nyiségű élelmiszer (mely mégis szinte csepp az igazi szükségletekhez képest) is ebek harmincadjára jut. Nem sikerül, vagy csak ki nem elégítő mértékben sike­rül a szükséget szenvedők­nek „kézbesíteni“ . (SPIEGEL) NŐNEK A JAPÁNOK A japán közoktatásügyi minisztérium statisztikai ösz- szeírásáből kiderült, hogy az elmúlt 72 évben a japánok átlagos testmagassága kere­ken 15 centiméterrel növe­kedett, nevezetesen ma a ti­zenhárom éves japán fiúk magassága 14,4 centiméter­rel, a tizenkét éves japán lá­nyoké 15,5 centiméterrel ha­ladja meg az 1900-ban mért magasságokat (VORWÄRTS) VÉDETT BÖLÉNYEK A lengyel állam minden erejét latba veti, hogy a má­sodik világháború után nagy fáradsággal újjátereijn- tett ritka bölényállományát a szabad erdőkben és védett területeken megvédje, illető­leg fenntartsa. Szigorú bör­tön- és pénzbüntetés fenye­geti a vadorzókat, akik ar­ra vetemednek, hogy ezek­nek az észak-amerikai préri- bölénnyel rokon pompás ős­állatoknak akár egy példá­nyát is jogosulatlanul lelő­jék. A lengyel erdőgazdasá­gi miniszter személyre szó­ló engedélye és több mint 130 000 zloty lefizetése szük­séges ahhoz, hogy valaki egy bölényt, lengyelül „zubr“-t puskavégre vehessen és le­lőjön. Az utóbbi 25 esztendő folyamán csak négy ilyen engedélyt adtak ki, hogy a beteg, vagy a csordára nézve veszélyessé vált bikákat ki­lőjék. Ütvén évvel ezelőtt csak néhány példány élt ezekből a szarvasmarhák fajtájához tartozó, rövid és erős szar­vú, széles homlokú és hatal­mas izomzatú állatokból. A lengyel hatóságok, hogy ele­jét vegyék e nemes vadak végleges kipusztulásának, megkezdték tervszerű te­nyésztésüket és állomá­nyukat a második vi­lágháború kitöréséig állan­dóan szaporították. Lengyel- országnak a német hadsereg által történt megszállása után a megriasztott bölénye­ket az erdőben rejtőzködő és ott harcoló partizánok védelemben részesítették. A háború után Lengyelor­szágnak sikerült a bölények számát ismét 130-ra szapo­rítani. Megbízható becslések szerint ma Lengyelország szabad erdőségeiben és vé­dett területein körülbelül 300 bölény él. Párizsban 1923-ban a bölé­nyek védelmére és fenntar­tására nemzetközi társaságot alakítottak, amely tenyész- könyvet vezet ez állatfajtá­ról. (FRANKFURTER RUNDSCHAU) ROBOT A MOZDONYON A Dnyeper menti vasútvo­nal 200 kilométeres szaka­szán másfél kilométer hosz- szú, 9 ezer tonna súlyú te­hervonat haladt át. Két hatal­mas VL—8 típusú villany­mozdony vontatta, pontosab­ban az egyik az élen haladt, a másik pedig a szerelvény közepén. A neliéz pálya el­lenére a tehervonat megha­tározott időben érkezett ren­deltetési helyére. Pedig a villanymozdonyt nem ember, hanem robot irányította. Az automata, amelyet a közepén haladó villanymoz­dony vezetésével bízták meg, azonnal reagált a me­netkörülmények változására, szabályozta a légnyomást a vezetékben és a fékhenge­rekben, szükség esetén féke­zett vagy gyorsított. A robot mozdonyvezetőt egyenáramú és váltóáramú villanymozdonyokon egya­ránt alkalmazhatják. (FÁKLYA) A képen a Leningrádi Kísérleti Tervezőintézet új érdekes lakóháztípusának makettje látható. A különös építmény „sejtekből“ szerelhető össze, bárhol gyorsan felállítható. Főképpen sarkkutatóknak, geológusoknak, lakásuktól tá­vol dolgozó építőknek, szakembereknek nyújt kényelmes otthont. HORDOZHATÓ HÁZ

Next

/
Thumbnails
Contents