Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)
1973-08-05 / 31. szám, Vasárnapi Új Szó
whBSÜh Az NOK kontéteres szállítása már magas színvonalon áll zeti megoldása könnyű ki- és berakodást tesz lehetővé, különböző szállítási eszközökkel kényelmesen szállítható és belső tartalmának átrakása nélkül könnyen áthelyezhető az egyik szállítási eszközről a másikra. A konténeresítés szállítási és manipulációs rendszer bevezetése, amely lehetővé teszi a nagyobb manipulációs egységek kialakítását és a gépesítési berendezések érvényesítését. A belső térség nagysága szerint megkülönböztetünk kis konténereket (legfeljebb 3 m3 űrtartalmú, ide tartoznak a közismert vasúti szállítószekrények), nagy konténereket (15 m3-ig] és transzkonténereket (15 m3-en felül]. A konténerek méreteit úgy választják meg, hogy azok mint kisebb üzemi-technikai egységek, valamely nagyobb üzemi-technikai egység (vasúti kocsi, közúti pótkocsi stb.) részét képezzék, hogy a szállítóeszközök rakodótérsége maximális mértékben ki legyen használva. A KGST keretében és nálunk Az iparilag fejlett államokban főleg 1966 után indult gyors fejlődésnek a transzkonténeres szállítás. A tengeri kikötők többségében a konténerhajók számára speciális konténerrakodókat építettek. A vasúti és a közúti szállítások átrakóhelyein ún. terminálokat létesítettek. A KGST tagállamok kölcsönös szállítási forgalmának tanulmányozása során megállapították, hogy a transzkonténeres szállítás a szocialista államok között is jól érvényesíthető. A KGST- tagállamok közül eddig a Szovjetunióban és az NDK- ban értek el jelentősebb haladást. A KGST-tagállamok keretében a konténeres szállítás kérdéseivel a KGST Szállítási Állandó Bizottsága foglalkozik. A KGST-tagállamok 1971-ben egyezményt írtak alá az egységes konténeres szállítási rendszer bevezetésére. A cseíhszlovák konténeres szállítási rendszer alapelveinek kidolgozásánál a KGST keretében elfogadott irányelvekből indultak ki, felhasználva a saját kutatási eredményeket és figyelembe véve más államok tapasztalatait. A Csehszlovák Államvasutak hálózatában összesen 21 különböző kapacitású terminál megépítését tervezik. 1975-tg megkezdődik a konténeres szállítási rendszer I. szakaszához tartozó terminálok építése Prágában, Bmóban és Bratislavában. 1971 szeptembere óta hetente egyszer — mindkét irányban — rendszeres konténeres vasúti szerelvény indul Csehszlovákiából az NDK-ba és vissza. Az idén júliusban megérkezett Moszkvából az első konténeres szerelvény, amely egyelőre havonta kétszer fog közlekedni Csehszlovákia és a Szovjetunió között. Folyamatban van a szükséges feltételek megteremtése a Csehszlovákiát és Magyarországot, valamint a Csehszlovákiát és Lengyelországot összekötő kísérleti konténeres szállítások megindításához. Sikeresen végződtek a botanyi (battyányi) közös konténeres átrakóállomás építésére vonatkozó csehszlovák—szovjet tárgyalások, amely egyúttal a MÁV szerelvényeinek átrakását is biztosítani fogja. A Csehszlovákia és Szovjetunió között közlekedő transzkonténeres szerelvények már ebben az évben lebonyolítják a Szovjetunióból importált gyapot, azbeszt, autóalkatrészek stb. szállítását, és ellenkező irányban a csehszlovák bútorok, autóreflektorok és egyéb áruk szállítását. Egyébként a Japánt és Európát összekötő nemzetközi transzszibériai konténerszerelvények is a Čierna nad Tisou-i állomáson haladnak át. 1973. március elsejétől a Csehszlovák Államvasutak is a Brüsszelben székelő „Intercontainer“ nemzetközi társaság tagjává vált. E nemzetközi társaság 23 tagja között szerepel az NDK, Lengyelország és Magyarország is, valamint a szabályozott hőmérsékletű konténeres szállítást végző Interfrigo nemzetközi társaság. A konténeresítés célja A konténeres szállítási rendszer alapvető céljai a kővetkezők: jobban kihasználni a nagy teljesítményű gépesítési eszközök műszaki és gazdasági előnyeit, meggyorsítani az árucsere-forgalmat, csökkenteni a szállítmányok csomagolási költségeit, csökkenteni a rakodási munkák élőmunka-szükségletét, növelni a munka biztonságát, hatékonyabban kihasználni a szállítóeszközök és a raktárak befogadóképességét, valamint csökkenteni a szállítási költséget, amely gyakran a termék árának 50 százalékát Is meghaladja A konténeresítés tehát nagy előnyökkel jár és a nemzetközi gazdasági Integrációban szinte forradalmasítja a szállítást. A csehszlovák konténeres szállítási rendszer kiépítését természetesen minden szempontból jól elő kell készíteni. Az egész népgazdaság áruforgalmának komplex racionalizálásáról van szó, ezért megfelelő összhangba kell hozni a népgazdaság valamennyi érdekelt ágazatának beruházási szándékait. • • • Amikor 1973. július 6-án Košicén sor került a „Prága—Moszkva és vissza“ konténeres szállítás megnyitó ünnepségére, a vendégek között jelenlevő Grigorij Joszipovics Bogdanovics, a Lvovl Vasút Igazgatója a következőket mondotta: „Amennyiben bizonyos áru átrakása eddig Čierna nad Tisouban, vagy Csopon 120 percig tartott, ezután ugyanannyi mennyiségű árut konténerben elhelyezve 120 másodperc alatt lehet majd átrakni csehszlovák vagonról szovjet vagonra és fordítva.“ Ehhez a megállapításhoz már nem is szükséges részletesebb kommentár. ANDREJ TUŠER Košice, 1973. július 6. Befutott Moszkvából az első konténeres szerelvény, amely az ünnepélyes fogadtatás után azonnal folytatta útját Prágába. A konténeres szerelvény ünnepélyes fogadtatásán megjelent ing. Štefan Sutka, szövetségi szállításügyi miniszter, Ján Šauša, a Keleti Vasút igazgatója, valamint Grigorij Josipovič Bogdanovič, a Lvovi Vasút igazgatója, aki a mellékelt képen a konténeres szállítás jelentőségét méltatja a csehszlovák—szovjet áruforgalom további fejlesztésében. ___ z utóbbi években egyre jobban elmélyülnek a szocialista államok kölcsönös kapcsolatai. A KGST-keretében megvalósuló szocialista integráció mindany- -nyiunk közös érdeke. A KGST XXVII. prágai ülésszaka újabb előrehaladást jelentett az együttműködés fejlesztésében. A vasúti forgalom területén igen jelentős tényező például a konténeres szállítás megvalósítása Csehszlovákia és a Szovjetunió között. A konténeresítés a szállítás ésszerűsítésének egyik távlati döntő irányzata és a hazai szállítási rendszer fejlesztésének fő racionalizációs programja. Mit értünk konténeresítésen Napjainkban jelentősen megnövekedtek a szállí tási igények és megváltoztak a szállítás szervezésére és technológiájára vonatkozó nézetek. A vasút mel-. lett új szállítók is jelentkeztek, jelentősen fejlődött például a közúti teherszállítás, amely gyorsaságával és operatív jellegével — lehetővé teszi a háztól házig történő szállításokat — komoly vetélytársat jelentett a vasúti szállításnak. Jelenleg már a vasút is alkalmaz újabb és célravezetőbb munkamódszereket a fehéráruk szállításánál. Kiválasztott vasútállomásokra összpontosítja a vagonszállítmányok be- és kirakását, bevezetik a palettizációt és a konténeresítést. Mindez lehetővé teszi az árumozgatásnál a korszerű és gazdaságos gépek használatát, megkönnyíti és gyorsítja a munkákat, lerövidíti az áruszállítás idejét. A CSKP XIV. kongresszusának határozata a népgazdaság fejlesztése ötödik ötéves tervével kapcsolatban az ésszerűsítést a szállítások minden területén a kombinált és a konténeres rendszer fejlesztésére irányítja. A konténer legalább 1 m3 űrtartalmú és legalább 1 tonna befogadóképességű tartály, melynek szerkeVIII. 5.
