Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)
1973-08-30 / 206. szám, csütörtök
Politikai agitáció csücsmunkák ideién A gyakorlat azt mutatja, hogy a mezőgazdaság területén működő pártszervezetek jelentős hányada a téli időszakban intenzívebb politikai tevékenységet folytat, mint a mezőgaz- lasági munkák dandárjában. Kétségtelen, hogy a falusi embernek a téli hónapokban több a szabad ideje, könnyebben mozgósítható, szívesebben látogatja az összejöveteleket. Mindenképpen politikai hiba lenne, ha a téli időszak nyújtotta ked vező lehetőséget a pártszervezetek kihasználatlanul hagynák Ám az a szemlélet is káros — akár kimondva, akár kimondatlanul —, hogy télen politizálunk, nyáron és ősszel pedig dolgozunk. Ez a szemlélet ugyanis éppen a politikai munka fontosságát tagadja, azt, hogy a politikai tevékenység elengedhetetlen feltétele az eredményes munkának. A politikai munkára — agitá- cióra, tájékoztatásra stb. — az év minden szakában egyaránt szükség van. A politikai munka végzésében azonban figyelembe kell venni a körülményeket. Például azt, hogy a mezőgazda- sági dolgozók többsége a csúcsmunkák idején a földeken tevékenykedik, későn, fáradtan tér haza. Annak ellenére is így van ez, hogy ma már mind több a gép a szántóföldeken, a gyümölcsösökben, a kertészetekben. A munka legnehezebbjét már a gépek végzik, de ezeket is emberek működtetik, s gyakran nem éppen a legkedvezőbb feltételek között. Az aratás például már nem igényli az egész falu apraja-nagyját, annak gondja 5—10 kombájnosra, ugyanennyi gépkocsivezetőre, kisegítő személyzetre hárul. A jelen időszakban végzik mező- gazdasági üzemeinkben az őszi betakarítási munkák előkészületeit. A cukorrépa, a burgonya és a kukorica gyors betakarítása éppen olyan pontos munkaszervezést követel, mint az aratás. Ezt a politikai munka szempontjából is figyelembe kell venni. A mezőgazdasági idénymunkák időszakában több okból sem célszerű egyszerre sok embert összehívni. Egyrészt ezzel sok embert vonnak el a párt- szervezetek a mezőgazdasági munkától, másrészt a szervezésre fordított energia is többnyire csak kis mértékben hasznosul. Ugyanis ilyenkor rendszerint kevesebben jelennek meg, s éppen azok maradnak távol, akikhez a pártszervezetek leginkább szólni akarnak. Célravezető viszont a kisebb csoportokkal — munkahelyek, brigádok, munkacsapatok — való foglalkozás. Könnyebben biztosítható az egy-egy munkahelyen dolgo zók, vagy azonos munkafolyamatot végzők megjelenése. A politikai téma is egységesebb lehet, mert általában azonos foglalkozású és érdeklődési körű embereket érint. A szövetkezetek tagságát és az állami gazdaságok dolgozóit állandóan informálni kell a napi jellegű politikai és gazdasági problémákról. A szövetkezet tagságának nem csupán a téli időszakra szól az a joga, hogy tájékozott legyen a társadalom és a közös gazdaság ügyeiről. Csak a megfelelően tájékozott mezőgazdasági dolgozó erezhet mély felelősséget a társadalommal és üzemének gazdálkodásával szemben. Például a trebišovi járásban levő Kráľovský Chl- mec-i (Királyhelmeci) Állami Gazdaságban az ilyen beszélge léseket az ebédidő alkalmával tartják. Ez a módszer nagyon jól bevált, hiszen nem a ráfordított idő hossza a lényeges, hanem a tájékoztatás tartalma és ténye. A mezőgazdasági munkák időszakában a politikai munka tartalmának is igazodnia kell a körülményekhez. Mi legyen a politikai munka tartalma? Ezt szövetkezete, mezőgazdasági üzeme válogatja. A pártszervezetek vezetőségei számára ennek meghatározásában a mindennapi problémák pontos elemzése legyen az „iránytű“. A téli időszakban például bőven volt rá idő, hogy a tervkészítés során mérlegeljék a kitűzött célokat. A határban erre nincs mód és lehetőség, de arra igen, hogy felhívják egy-egy kollektíva figyelmét az aktuális eseményekre, munkájuk jelentőségére, a munkavégzés körülményeinek a kérdéseire stb. Ilyen vonatkozásban lehet a politikai munka tartalmát a felmerülő aktualitások és a napi problémák alapján megközelíteni. Az élő szónak különösen a csúcsmunkák időszakában van nagy hatása. A csoportos beszélgetések, tájékoztatók során a dolgozók is nyilváníthatják véleményüket. Felhívhatják a vezetőség figyelmét a munkaszervezés fogyatékosságaira, a munkakörülmények megjavításának szükségességére és még sok mindenre. A politikai agitációs munkának azonban további hasznos formái is lehetségesek. A rožňavai (rozsnyói) járásban levő Plešiveci Egységes Földművesszövetkezetben például az írásos tájékoztatásra is komoly gondot fordítanak. Havonta egyszer üzemi újságot adnak ki, a szezonmunkák ideje alatt pedig hetente kétszer üzemi híradókban értesítik a tagságot a munkák menetéről. De itt Is hangsúlyozni kell, hogy az írá sós tájékoztatóban nem a híradó kivitelezése, oldalszáma a fontos. Ezeknél sokkal lényegesebb követelmény a gyorsa ság és az aktualitás. A Kráľovský Chlmec-i Állami Gazdaságban az aratás ideje alatt mindennap adtak ki üzemi híradót. így a dolgozók naponta értesülhettek a szocialista munkaverseny állásáról. Lehet egy tájékoztató csupán egyetlen oldal, de ha idejében és a legfontosabb kérdésekről tájékoztatják benne a dolgozókat, nagy politikai-gazdasági haszonnal járhat. Ma már valamennyi gazdaságban kialakult az a politikailag képzett vezető gárda, aktíva- és agitációs csoport, amelynek tag- jai az idénymunkák ideje alatt is képesek megoldani az agitáció és a tájékoztatás feladatait. Alapvető követelmény azonban, hogy a tájékoztató alapos és sokoldalú legyen, hogy az üzem dolgozói kellő tájékoztatást kapjanak a politikai és a gazdasági eseményekről, s ugyanezen a csatornán a vezetőség is tájé kozódjon a dolgozók hangulaté ról, véleményéről. A CSKP XIV. kongresszusa határozatának maradéktalan teljesítésében nagy szerepe van az agitációs munkának. Azokban a gazdaságokban, ahol erre komoly gondot fordítanak, nem kell attól tartaniuk, hogy a határozatok csupán papíron maradnak. (illésj A „folyékony kenyér“ termelői A söriparhoz szorosan hozzákapcsolódik a sörárpa, illetve a komló termesztése és a malátagyártás. Szlovákia éghajlati és talajviszonyai mindkét növény termesztésének megfelelnek. Mivel a komlótermesztésre elsősorban Csehországban vannak jó feltételek, ezért Szlovákia termőföldjeit inkább a gabonatermesztésre használják ki. Ebben az évben az árpa vetésterülete a gabonafélék közül 37,8 százalék volt, és az átlagos hektárhozam 35—45 mázsa között mozgott. A maláta készítésére csak a vékonyhéjú, világos színű, kiegyenlített szemnagyságú, megfelelő csírázóképességű árpa alkalmas. Éppen ezért a sörárpa termesztésével foglalkozó mezőgazdászoknak nagy gondot kell for- dítaniok a termés minőségére. A mezőgazdasági kutató- és kísérleti állomások dolgozói sem hagyják figyelmen kívül ezt a munkaterületet, így az ő segítségükkel mezőgazdászaink egyre több és jobb minőségű sörárpát termesztenek. A malátagyártás Szlovákiában még nagyon fiatal iparág, 1960 óta foglalkoznak a fejlesztésével. Ez alatt az idő alatt a malátagyárak termékei olyan minőségi változáson mentek keresztül, hogy ma már külföldön Ä SZOCIALISTA MUNKAVERSENY GYÜMÖLCSEI Jelentős lépést tett előre a szocialista munkaverseny a Salai (vágsellyei) Duslo üzemben. Míg 1970-ben mindössze két kollektíva, összesen huszonnyolc taggal versenyzett a Szocialista Munkabrigád címért, addig az idei év első feléig már 102 kollektíva, több mint 1700 taggal versenyzett a megtisztelő cím megszerzéséért. Eddig tizenhárom közösség nyerte el a Szocialista Munkabrigád címet, nyolc csoport „A CSKP 50. évfordulójának kollektívája“ cím viselője, és három közösség „A szakszervezetek VIII. kongresszusának kollektívája“ cím hordozója. A második negyedévben az egyes számú részleg dolgozói nyerték el az üzem igazgatójának és az üzemi bizotságnak a vándorzászlaját. Becsületükre válik, hogy ugyanez a részleg a tavalyi évben háromszor lett a vándorzászló tulajdonosa. A karbantartók között legjobb eredményeket az automatizá- ción, mérésen és a szabályozáson dolgozó javítók érték el. A kereskedelem területén a szállítók érték el az elsőbbséget. A vasúti kocsik forgalmának észszerű szervezésével több mint harmincezer koronát takarítottak meg. A „Mindenki szocialista módon“ szocialista verseny keretében a šaľai Duslo 47 legjobb dolgozóját jutalomban részesítették. A szocialista munkabrigádok ezzel az egészséges versengéssel nagymértékben hozzájárulnak a gazdasági feladatok példás teljesítéséhez. Ugyanezt bizonyítja a vállalatban zajló verseny kiértékelése, amely a munkakezdeményezés programja szerint halad. —MA— is keresettek. A szlovákiai malátagyárakban évente 170 000 tonna jó minőségű malátát állítanak elő a hazai szükségletek fedezésére és kivitelre is. Említettük már, hogy a nálunk termesztett sörárpa minősége nagyon jó, éppen ezért a belőle készített maláta is nagyon jó minőségű. A külföldi országok a kész maláta és a sörárpa iránt egyaránt nagy érdeklődést tanúsítanak. Az évente kitermesztett sörárpának 25 százalékát exportálják, s ez a mennyiség évről évre növekedik. Szlovákia több járásában foglalkoznak komlótermesztéssel, az elmúlt évben a trenčíni, a topoľčanyi, a trnavai, a galántai, valamint a trebišovi járásban összesen 486 hektáron tér mesztettek komlót. A komlőter- mesztés jól bevált, az említett területről 5421 mázsa komlót takarítottak be. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a nemrégiben kiállítást rendezett a komlótermesztés, a maláta- és a sörgyártás fejlesztéséről Szlovákia területén. Az érdekes kiállítást Piešťanyban rendezték meg, ugyanis itt van az a mezőgazdasági kutató- és kísérleti állomás, ahol a komlótermesztéssel is foglalkoznak. A kiállított termékek között Szlovákia több söripari vállalata bemutatta a termékeit. Fényképekkel és írásos dokumentu mokkái igazolták, hogy tökéletesítik a csomagolástechnikát, új korszerű raktárokat létesítenek Szlovákia-szerte. A sörellátásban beálló javulást a fogyasztók is tapasztalhatják, mert egyre több fajtájú és jobb minőségű sör kerül az asztalokra. P. G. „A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának országai közös célra egyesítik erejüket“. Ez volt a lipcsei Ágra "73 mezőgazdasági kiállítás idei jelszava. Ez az „Egyetem a zöldben“ — ahogy német barátaink nevezik a kiállítást — valóban sok érdekességet és újdonságot mutatott be a mezőgazdasági szakembereknek a mezőgazda- sági termelés és az élelmiszer- ipar számos területéről. Szinte csodálatraméltó, hogy bár a kiállítás egy egész hónapig tartott, a hatalmas területnek naponta több tízezer látogatója volt nemcsak az NDK-ból, hanem a többi szocialista államból is. A gépesítési eszközök iránt érdeklődők figyelmét mindjárt lekötötték a bejárat mögötti szabad térségen elhelyezett gépek, amelyek a kiállítás jelszavának gyakorlati érvényesítését is dokumentálták. A KGST- tagországokban gyártott élvonalbeli gépek szerepeltek itt, amelyek nélkülözhetetlen segéd eszközei a korszerű mezőgazdasági termelésnek. Most ezek közül mutatunk be néhányat. A balsoros maga/árú repakiszántó és rakodógép műszaki terveinek kidolgozásában szovjet, NDK beli és bolgár szakemberek működtek együtt, s gyártásuk is a három ország kooperációjában történik. A gép automatikus sorvezetővel van ellátva és a vezetőfülkében optikai és akusztikai jelzőberendezés ellenőrzi működését. A próbaüzemelés folyamán a nehezebb talajokon is jól bevált. Óránkénti teljesítménye 0,7—1,15 hektár. Az NDK mezőgazdaságában már néhány éve jól bevált a nálunk is ismert K 700 as szovjet traktor. A kiállításon szovjet gyártmányú tárcsás boronákkal és a képen látható, NDK ban gyártott B 501 es nyolctestű ekével szerepelt, melynek eketestei nehezebb akadályokba ütközve önműködően kitérnek. A Kertitox elnevezésű növényvédelmi gépeket az NDK ban fejlesztették ki, és most Magyarországon gyártják. Az Ágra ’73 egyik érdekes újdonsága volt az A 697-es pontosan vető gép, amely kiérdemelte a kiállítás aranyérmét. Óránkénti teljesítménye 2,2 hektár. Pneumatikus vetőszerkezete tizenkét sorban 45 centiméteres sortávolságú, az egyes vetőelemek kiiktatásával azonban 90, illetve 135 centiméteres sortávolságra is állítható. Szöveg és kép: jd újszó 1973. VIII. 30. 6 INTEGRÁCIÓ A MEZŐGÉPEK GYÁRTÁSÁBAN
