Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)
1973-08-30 / 206. szám, csütörtök
Sitiim A VERSENYZŐ BRIGÁDOKAT A TRÍNECI nagy októberi szocialista forradalom vasgyár DOLGOZÓINAK TAPASZTALATAI A Tríneci Vasgyár dolgozói kerek 24 óra alatt 4630 tonna nyersvusat, 7420 tonna acélt, több mint 3000 tonna nedves kokszol, 9120 tonna agglomerátumot, csaknem 6000 tonna ben gerelt árul és több mini 7000 ingotot állítanak elő. Az anyagmozgatás ugyanannyi idő alatt !>00 vasúti kocsi ki és berakását kívánja meg, a közúti szállítás dolgozói t3 600 tonnakilométer rakományt fuvaroznak, a vállalat személygépkocsijai és autó buszai több mint 4000 kilométert tesznek meg: A számítóközpont dolgozói adatfeldolgozásra 20 000 sornyi információt vesznek át, s a termelés irányításá hoz és ellenőrzéséhez több mint 80 000 sornyi információt nyújtanak . .. FIATALOK .. (Molnár János felveteie; A DOLGOZÓ NÉPHEZ HÍVEN ,.A Csehszlovák Rádió 50 éve" című kiállítás margójára A Tríneci Vasgyárban, amelyről az olvasó az említett adatok révén bizonyos képet tud alkotni magának, nemrég fontos aktívaülés zajlott le, amelyen részt vettek szocialista brigádvezetők, mesterek, párt- csoport-vezetők és a szakszervezeti műhelybizottságok elnökei. Tanácskoztak a szocialista brigádok tevékenységének további fejlesztéséről, s ezzel kapcsolatban azoknak a feladatoknak teljesítéséről és túlteljesítéséről, amelyeket a tríneci kohászok elé a CSKP XIV. kongresszusa tűzött ki. Az utóbbi időben óriási fejlődésnek indult a vállalatnál a szocialista brigádmozgalom. Jelenleg 537 olyan kollektíva van itt, amelyek már megszerezték a címet, vagy most versenyeznek „A szocialista munkabrigád“ címért. Ezekben a kollektívákban több mint 90Ü0 munkás és műszaki-gazdasági alkalmazott dolgozik. A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy több mint 1760 kollektíva kapcsolódott be a szocialista munkaversenybe. A kezdeményezés eredményeket hoz Arról, hogy milyen hatékony segítség a termelési feladatok teljesítéséhez és túlteljesítéséhez a szocialista brigádok tagjainak kezdeményezése és a szocialista versenymozgalom, az idei év első felében elért kiváló eredmények is tanúskodnak, így például havi csúcseredményeket értek el a hengerelt áru termelésében; az olvasztárok az egyik hónapban szintén csúcseredményt értek el a nagyolvasztóban: egy hónap alatt 53 700 tonna nyersvasat állítottak elő. A többi üzemegység dolgozói hozzájárultak ahhoz, hogy a múlt év azonos időszakához viszonyítva sikerült 21 millió koronával növelni az árutermelés értékét. További javulás mutatkozott a termelés minősége tekintetében is, és az exportszállítmányokra sem érkeztek reklamációk. A vállalaton belül mozgalom indult a tervezettnél nagyobb gazdaságosság elérésére. A munkahelyek között a mechanikai műhely dolgozói láttak hozzá elsőként e feladat teljesítéséhez. Vállalták, hogy az év végéig 400 000 koronát takarítanak meg. Ebből már eddig 170 000 korona megtakarítást értek el. Értékes kötelezettséget vállaltak a hengermű dolgozói is. Dicséretet érdemelnek a „C“ hengerműben dolgozó Miki szocialista brigád tagjai. A meghatározott normához képest minden tonna hengerelt áru előállításakor fél kilogramm fémet takarítanak meg és a tavalyihoz viszonyítva 10 százalékkal csökkentik a másodosztályú termékek mennyiségét. A „B“ hengermű II. számú dróthúzó gépsoránál dolgozó Kupcák brigád célkitűzése, hogy 100 000 koronát takarít meg. Az acélöntődé dolgozói fűtőanyag megtakarítására vállalkoztak. Például a Branec szocialista brigád 5 hónap alatt 200 000 korona megtakarítást ért el. A K. Bocek vezette ifjúsági kollektíva már csaknem 500 000 korona megtakarítást mutathat fel. Konkrét válaszként a CSKP XIV. kongresszusának határozataira verseny indult az olvasztárok között, hogy melyik kollektíva takarít meg több kokszot a nyersvas előállításánál. A technológiai folyamatok gondos betartása mellett egy tonna nyersvas termeléséhez 5 kg-mal kevesebb kokszot használnak fel, s így évi 4 millió korona értékű kokszot kívánnak megtakarítani. Az aktívaértekezleten értékelték u dolgozók kezdeményezésének és a szocialista versenynek az eredményeit, azonkívül felhasználták az értekezletet arra, hogy kicseréljék tapasztalataikat a szocialista brigádok, valamint az újítók. Különösen arról tanácskoztak, hogy a szocialista verseny és a szocialista brigádmozgalom segítségévei, a tríneci kohászok hagyományaihoz hűen, egyetlen munkahelyen sem maradnak adósok az ötéves tervidőszak második felében sem. Hallottuk a vitában Jan Hoik, a 3. körzet szak- szervezeti üzemi bizottságának elnöke: „Körzetünkben a dolgozóknak már 94,7 százaléka bekapcsolódott a szocialista versenybe, ami azt bizonyítja, hogy sikerült a versenyt tömeges alapra helyezni. Minden segítséget megadunk a brigádok tagjainak. Megismertetjük őke* az új irányelvekkel a termelési értekezleteken és a szakszervezeti taggyűléseken. A versenyző csoportok tagjai tudják, mit vár tőlük a vállalat, mivel részt veitek iskolázáson is, ahol megismertettük őket a szocialista brigádok tevékenységének elveivel. A szocialista munkabrigád címért körzetünkben 60 kollektíva versenyez és már 31 megszerezte ezt a címet.“ Josef Švrtňa szocialista brigád- vezető: „A brigádok szocialista versenye nagy értékeket hoz létre a vállalat és valamennyiünk számára. A II. acélmű 22 kollektívát nevezett be „A szocialista munkabrigád“ cím elnyeréséért indított versenybe és 12 kollektíva már megszerezte a címet. A II. acélműben a dolgozóknak összesen 67 százaléka kapcsolódott be a mozgalomba. Az üzemegység Csehszlovákia fel-' szabadulásának 28. évfordulója alkalmából jelentkezett „A szocialista munka üzemegysége“ cím elnyeréséért szervezett versenybe. Az acélmű dolgozói ebből az alkalomból további szocialista felajánlásokat fogadtak el. Eredetileg 2050 tonna acél gyártását vállalták terven felül. A szocialista verseny további kiszélesítésével azonban 7000 tonnával több acélt termelnek az állami tervben előírt meny- nyiségen felül. Nálunk valamennyi kollektíva fölött védnökséget vállalt valamelyik mester vagy technikus. Mit mondhatok ehhez az eddigi tapasztalatok alapján? Véleményem szerint sok függ a mestertől, hogy mint a szocialista brigád védnöke rendszeresen és bizonyos előrelátással ossza ki a kollektívák vezetőinek a konkrét feladatokat. Nem tartom helyesnek, hogy minden politikai-szervező munkát egyedül végezzen. Ha esetleg valamelyik versenyző kollektíva vezetője nem akarja teljesíteni kötelességeit, vagy csak felületesen teljesíti azokat, hívjuk össze az egész brigádot, nyíltan folytassunk véleménycserét és ha szükséges, válasszunk új brigádvezetőt.“ „A szocialista versenymozgalom kibontakozása egy nem ki vánatos jelenséget is hozott magával: elburjánzott az „ügyintézés“ és a felesleges papírháború. Ezzel foglalkoznia kellett a szakszervezet műhelybizottsá- gának is. Miért kelleti például külön értékelni a szocialista brigádok és külön a „Tégy túl önmagadon“ mozgalom tevékenységét, amikor ugyanazok ról az emberekről és kollektívákról van szó? Ezt teljesen fölöslegesnek tartjuk.“ A kolfektíva az egyénért fán Orszulik szocialista brigád vezető: „Közvetlen tanúi vagyunk a második világháborút követő időszakban létrejött haladásnak és változásoknak. Kezdetben egyéni versengés folyt az é! munkásmozgalom keretében. Az élmunkások magas teljesítményeket értek el és többségük önzetlenül átadta tapasztalatait munkatársainak. A szocialista brigádok a szocialista versenymozgalom keretében különböző módokon folytatják ezt a hagyományt. Míg több mint 20 esztendővel ezelőtt az egyén segített a kollektíva nak, ma a kollektíva segít az egyénnek. Például „A tégy túl önmagadon“ mozgalomban.“ E. Skudrzyk, a 7. körzet egyik mestere: „A nálunk dolgozó 14 kötlek tíva közül 13 jelentkezett a szocialista brigádmozgalomba, vagyis a dolgozók 98 százaléka. Eddig már 8 kollektíva szerezte meg a szocialista brigád címet. Ezen is meglátszik a mesterek politikai hatásának eredménye, akik úgy fel tudják készíteni a reájuk bízott kollek tívákat, hogy ezek sikeresen versenyezhessenek „A szocialista munkabrigád“ címért. E tevékenységgel kapcsola tban azonban ugyanakkor tudatosítanunk kell, — és e szellemben kell hatni a versenyző kollek tívákra is —, hogy semmi esetre sem tarthatjuk fontosnak csupán a puszta számokat, hanem elsősorban a konkrét eredményekkel kell törődnünk mind gazdasági, mind politikainevelési területen. Ebben az irányban kívánjuk továbbra is előrevinni a versenyt és a jó eredményeket megfelelően értékelni. A szocialista munka vállalata címért Az aktívaértekezlet résztvevői a CSKP XIV. kongresszusa és a CSKP KB decemberi plénuma határozataival összhangban konkrét intézkedéseiket hoztak az idei terv teljesítésére, túlteljesítésére, és az 1974. évre szóló terv előkészítésére. Külön és fokozott figyelmet fordítanak a jövőben a Tríneci Vasgyárban a szocialista brigádmozgalom további * kibontakoztatására és megszilárdítására, valamint rendszeresen fog iák értékelni a brigádok munkavállalásainak a teljesítését. Az aktívaértekezlet résztvevői által elfogadott nyilatkozatban az a rész is felkeltette a figyel műnket, hogy a szocialista brigádvezetők, pártcsoportvezetők és szakaszbizalmiak a mesterekkel karöltve a jövőben is elősegítik az elvtársi légkör és a fiatal munkatársakhoz vezető kapcsolatok kialakítását úgy, hogy a munkásosztálynak ez a legfiatalabb csoportja és a párt tartaléka is teljes mértékben együttes felelősséget erezzen az egész kollektíva által elért eredményekért. Ennek a kollektívának minden Igyekezete és törekvése a Tríneci Nagy Októberi Szocialista Forradalom Vasműben oda irányul, hogy ennek az ötéves tervidőszaknak a végéig a CSKP XV kongresszusának és Csehszlovákia felszabadulása 30. évfordulójának évében kiérdemeljék és kérhessék „A szocialista munka vállalata“ kitüntető cím odaítélését. OTA KOTÍK A Csehszlovák Rádió 50 éves léte folyamán a cseh és a szlovák nemzet valamennyi újkori történelmi sorsfordulatát feljegyezte. A nemzeti fejlődés új lťori történelmének, társadalmunkban az ellentétes osztályok politikai küzdelmeinek a tükre és igazi krónikája. Az ötven éves rádió világosan szemlélteti azt az ismert tényt, hogy a tömegtájékoztatási eszközök nemcsak a tájékoztatás, hanem a hatalom jelentős eszközei is. Ez a jellegük nemcsak tudósítói, publicisztikai és propagandavonalon nyilvánul meg, de a kulturális, szórakoztató, sőt a zenei műsorban is. Azzal, hogy pl. a rádió bizonyos szórakozási stílust, életszemléletet mutat be, formálja az erkölcsöt, az ízlést, a zenei érzést és a gondolkodásmódot. Ismerjük a kimondott szó hatásosságát, amikor tükrözi az élet problémáit. Ismerjük a művészet esztétikai hatását és pó- tolhatatlanságát, amikor a szocialista társadalom fellendülésére szolgál. Mert ahol hiányzik a szépség, ott a durvaság, az összeférhetetlenség, a szélsőséges önzés, sőt a bűntettre való hajiam jelentkezik. Ezért figyelemre méltó, hogy a Csehszlovák Rádió létezése folyamán semmivel sem helyettesíthető nemzeti kultúrintézménnyé vált, amely igen jelentős mértékben vesz részt a kultúrértékek alkotásában, de főleg terjesztésében a dolgozók legszélesebb tömegei között. Ez a műszaki találmány, amely semmibe veszi a távolságokat, sohasem látott mértékben „honosodott meg“ nálunk. A fiatalok közt elvég* zett véleménykutatás rámutatott arra, hogy családalapításkor azoknak a tárgyaknak a sorrendjében, amelyeket azonnal meg akarnak vásárolni, a rádió mindjárt a második helyen all a mosógép mögött. Az ilyen vélemény, de u világfejlődés iránya is megcáfolta a rádió jövőjével szembeni teljesen indokolatlan bizalmatlanságot. Az ,,R 50“ című kiállításnak nem az a célja, hogy részletesen szemléltesse és bemutassa a látogatóknak az intézmény történetét. Gyakorlatilag ez nem is lehetséges. Csupán szemlélTatranská Lomnica (Tátra- lomnic) és Skalnaté pleso (Kő- pataki-tó) között új kabinos függövasút épült a Magas-Tát- rában. A kereken 4 km hosszú drótkötélpálya gyönyörő környezetben halad, a legalacsonyabb tartóoszlop kb. 20 méter, a legmagasabb 60 méter magas. A négyszemélyes kabinok körös körül plexi üvegből készültek. Kilencvennégy darab van belőlük, s ezek összesen 420 személyt képesek szállítani egy óra alatt az említett két állomás között. Ezzel tehermentesítik a régi függővasutat, amely évente maximálisan 266 ezer 373 személyt szállított a Kőpataki-tónál levő állomásra, míg az új függővasút pontos számítások szerint 734 340 szetetni akarja a hallgatóság nagy táborának nyújtott szolgálatait. Szemléltetni akarja, hogy meny nyire összeforrt társadalmunk vezető erejének — Csehszlovákia Kommunista Pártjának — átalakító tevékenységével, eszméivel és céljaival. A rádió mai dolgozója, bármelyik szerkesz tőségben dolgozik is, akármilyen beosztásban van, nem állhat se felette, se kívüle annak a céltudatos tevékenységnek, amelynek sugalmazója a CSKP. Az éter hullámain száll a rádió munkájának terméke. A hallgató nagyobb vagy kisebb megelégedéssel fogadja ezt, de fogalma sincs arról, hogyan készül a rádió műsora, milyen emberekre, szaktudásra1 és műszaki berendezésre van szükség a műsor szerkesztéséhez. A kiállításon a látogató betekinthet a „rádió konyhájába“ és él vezheti az alkotás ama megismételhetetlen varázsát, amely örökre hatalmába ejtette a rádió dolgozóit. Közvetlenül és személyesen vehet részt a mü- sorközvetítésben. Találkozni fog kedvenc színészeivel, szerkesztőivel, konferálóival, énekeseivel, nem is beszélve arról, hogy a zenei ínyencek ízelítőt kaphatnak az ún. fonobárokban, a monoton, sztereofón és kvadro fón előadásokból. Nem arról van szó, hogy mi mindennek le hét a látogató szemtanúja az „R 50“ kiállításon, mert a kiállítás bizony gazdag. De a kiállításnak arról a szándékáról van szó, hogy a hallgató „jelen lehessen“, hogy a rádióműsor szerkesztésének ha nem is valamennyi, de legalább néhány „titokzatosságával“ megismerkedhessen. A Szlovák Nemzeti Felkelés 29. évfordulója komoly ösztönzést jelent a rádió dolgozóii számára a közvetítés hatásosságának fokozását illetően. A Csehszlovák Rádió elmúlt ötven éve és a szocialista társadalom szolgálatában eltöltött negyed évszázad nagy munkát és jelentős sikereket jelent. A rádió dolgozói derűlátóan és azzal az elhatározással tekintenek a jövőbe, hogy megsokszorozzák az elért sikereket. Dr. PAVOL KOVÁC, CSc., a Csehszlovák Rádió szlovákiai igazgatója mélyt tud szállítani ugyanannyi idő alatt. Az új drótkötélpályát a tervezők és az építők úgy alkották meg, hogy jól beleilleszkedjék a környezetbe. Nem takarékoskodtak a vörösfenyő-burko- lattal. Stílusosan oldották meg építészetileg az állomás-csarnokokat, a büféket és más épületeket, amelyek ízlésesek, tágasak. A drótkötélpálya és a hozzá tartozó állomáscsarnokok építése nem volt könnyű dolog, különösen, ha a nagy magasságra és az itt uralkodó hirtelen időjárásváltozásokra gondolunk. A több mint 100 milliós beruházás úgy sikerült, hogy büszkék lehetünk rá. Biztosan hozzájárul majd a Magas-Tátra növekvő látogatottságához. JOZEF JANÍK Ujj függövasút a Magos-latrában 1973. VIII. 3Ü. 4
