Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)

1973-08-04 / 184. szám, szombat

Az operák méltó hajléka Hatékony ideológiai nevelés Jelentős támogatásban részesülnek az agitátorok • Fel­lendült az agitációs központok és a vörös sarkok tevé­kenysége • Értékes dokumentumok a történelmi emlékszobákban Látogatás a felújított prágai Smetana Színházban A prágai Főpályaudvarra ér­kező utas figyelmét, ha gya­log közelíti meg a Vencel te­ret, nem kerülheti el a Szö­vetségi Gyűlés korszerű épü­lete, s azt megelőzően a prá­gai Nemzeti Színház operatár­sulatának új köntösbe öltözött hajléka, a Smetana Színház sem. A színházat, amelyről cikkünkben szó lesz, több évig tartó felújító munkálatok után, ez év éprilis elején ad­ták át a prágai közönségnek. A több milliós költséggel fel­újított létesítmény megfelel a kor követelményeinek — s méltóan reprezentálja a szo­cialista kultúrpolitikát is. A Smetana Színház egyike a prágai Nemzeti Színház három létesítményének. A nemrég százéves fennállását ünneplő Národní divadlo — és az ugyancsak gazdag színházi ha­gyományokra visszatekintő Tyl Színház épülete nemsoká­ra ugyancsak az építők, a res­taurátorok „kezébe kerül“, mivel ezek az épületek is megértek arra, hogy korszerű technika költözzön beléjük. Ahol Caruso énekelt Érdekes története van ennek a színháznak. E történet lap­jait nemcsak művészi hagyo­mányok, figyelemre méltó al­kotói kezdeményezések, a vi­lág színművészete csillagjai­nak, neves társulatainak ven­dégszereplése tölti be — ez a színház tanúja volt a szá­zadfordulót követő történelem drámai fejleményeinek is. Míg 1881-ben a Nemzeti Színházat a cseh nép adomá­nyaiból építették, addig ezt a színházat a prágai német bur­zsoázia — mecenások, nagy­iparosok, bankárok és keres­kedők építették. Jellemző az akkori kultúrpolitikai viszo nyokra, hogy a két színház építéséhez sem a bécsi köz­ponti kormányzat, sem pedig a cseh tartományi hivatalok nem járultak hozzá jelentő­sebb anyagi támogatással. Az Űj Német Színház (Neues Deutsches Theater) színpadá­nak függönye 188H. január 5- én gördült fel. A színházat neves bécsi épí­tészek, Fellner és Helmer ter­vezték, de a művészek igényei a színház nézőterének díszí­tésével szemben, háttérbe szo­rultak. Kevés hely jutott pró­batermekre, öltözőkre ... Angelo Neumann, az első igazgató, a világszerte Ismert tehetség-felfedező, a bécsi opera volt baritonja, a lipcsei operatársulat rendezője, min­dent megtett annak érdekében, hogy az operavilág legjobbjait szerződtesse prágai fellépésre. A színház nem sokkal megala­kulása után világhírű opera­központtá vált. Nétgyszer lé­pett itt a prágai közönség elé Enrico Cüj’uso, s itt volt Ri­chard Strauss Elektrájának ősbemutatója. A későbbiek so­rán itt került sor Smetana Eladott menyasszony és A csók c. operájának első bemu­tatására német színházban — amely addig cseh műveket nem tűzött műsorára. A két világháború közti idő­szakban Tháliának ez a hajlé­ka továbbra is prágai német ajkú lakosság rendelkezésére állt. A színház hírneve tovább­ra is mágnesként vonzotta az európai operatársulatok neves művészeit, rendezőit és kar­mestereit. A színház szellemisé- ségét, haladó mivoltát bizonyítja a tény, hogy 1933-ban, miután Németországban Hitler hata­lomra jut, sok német művész kapott menedéket ebben a színházban, olyanok, akik a fasizmus elől menekültek Prá­gába. Néhány héttel a felszabadu­lás után, még 1945 májusában, a megszűnt német színház homlokzatára új felirat ke­rült: Divadlo 5. Kvétna, azaz Május 5. Színház. A színházba új, fiatal művészekből álló operatársulat költözött. A mai Smetana Színház elnevezés 1949-től olvasható az épület homlokzatán. Az operaház 1948-tól szerves része a Nem­zeti Színháznak. Vendégek a világ minden tájáról A Smetana Színház, azon kívül, hogy a cseh . és a kül­földi operairodalom legjavát tűzte műsorára, az elmúlt két évtizedben figyelemre méltó vendégszerepléseknek is a színhelye volt. Világviszonylat­ban is élvonalba tartozó mű­vészek és társulatok szereplé­sében gyönyörködhetett itt a prágai közönség. A gyakori vendégek közt találhatók a Szlovák Nemzeti Színház tár­sulatai, amelyekkel a prágai Nemzeti Színház testvéri kap­csolatot tart fenn. A cseh kö­zönség e vendégszereplések során ismerkedhetett meg Su- choň és Cikker operáival. De a külföldi együttesek és társu­latok vendégszerepléseinek lis­tája is gazdag. Hogy csak né­hányat említsünk belőlük: A Smetana Színházban lépett fel a zágrábi, a berlini opera, a londoni Sadlers Welle társu­lat, a moszkvai Ohlopkov Színház, a lyoni Theatre V illeurbanne, a stratfordi Royal Shakespeare Theatre, a moszkvai Kis Színház ós a Vahtangov Színház. A buda­pesti Magyar Állami Operaház tavalyi első prágai vendégsze­replésére a Nemzeti. Színház épületében került sor, de éhek­kel ezelőtt, 1957-ben, a buda­pesti Opera balettkara a többi között bemutatta Kenessey Keszkenőjét és Bartók Csodá­latos mandarinját. A felújított Smetana Szín­ház egyik kiemelkedő ünnepi eseménye a Moszkvai Nagy­színház idei áprilisi vendég- szereplése volt. A világhírű szovjet balettművészetet ebben a színházban olyan kiválósá­gok is képviselték már, mint Olga Lepesinszkaja, Gulina Ulanovova és N. Dudinszkuja. Az operaműsorokban sok neves külföldi magánénekes szere­peli már Prágában, például a szovjet Natalia Spillarova, Alekszunder Ognyívcec, a bol­gár Mihail Popov, a magyar Simándy József, Székely Mi­hály, az NDK beli Theo Adam, a lengyel Ewa Bandrowska- Turska, stb. Töbször vezényelt a Smetana Színházban Feren- csik János, André Cluytens és még sokan mások. A fentiekből is látható, hogy a cseh zenekultúra eme fellegvára jelentős szerepet tölt be a szocialista országok kulturális értékeinek kölcsö­nös megismerésében. „Ebben a színházban nincs rossz hely" Jirí Albrecht építész vezeté­sével 1967-ben kezdték meg a színház rekonstrukcióját. A felújítási tervezet az épület külsejének rekonstruálásán kí­vül számolt a színház színpa­di, nézőtéri és társalkodói ré­szének teljes korszerűsítésé­vel. Ahhoz pl., hogy a színház­ban is használhassák a Nem­zeti Színház díszleteit, a szín­pad fölötti térséget 23 méter­rel kellett megemelni. A kor­szerűsítésen több mint húsz kivitelezővállalat dolgozott. Igaz ugyan, hogy a színház befogadóképessége 30(J-al csökkent, de ez a minőség ja­vára történt. Ma a színház minden látogatója egyformán élvezheti az előadást, bárme­lyik helyről láthat és hallhat mindent. („Ebben a színház­ban nincs rossz hely — álla­pította meg Albrecht műépí­tész. ) A színház műszaki szolgála­ta teljesen új, korszerű fel­szerelést kapott. Automatikus távvezérlésű világosító beren­dezések, ötletes összeköttetési és tűzvédelmi rendszerek min­denütt. A színpad vörös bár­sony függönye előtt új acél­függöny felgördülése jelzi az előadás kezdetének közeledtét. Azok, akik késve érkeznek (s Ilyenek mindig akadnak), az előcsarnokban, minden eme­leten, nagy képernyőjű tele­víziós készülékeken kísérhetik a színpadon kibontakozó elő adást. Azok, akik nagyot hal­lanak, speciális hallókészülé­ket kölcsönözhetnek a ruha­tárban ... A színház felújításában több szlovákiai vállalat is részt vett, közöttük a dunaszerdahelyi Ister járási építővállalat több dolgozója is szépítgette, csino- sítgatta sokat érő szaktudásá­val a múzsáknak ezt a templo­mát. Az ő munkájukat is di­cséri a felújított színház tö­kéletes szépsége. (Itt dolgo­zott az Islerből Androvics Fri­gyes, Domonkos Ferenc, Sza­bó László, Fodor Lajos, Kása István, Stiffer Jenő és Forró János — valamennyien csalló­köziek.) Akárhányszor a Sme­tana Színház előadásán va­gyok, a zene, a tánc, az ének és a szép környezet nyújtotta légkörben ezekre az emberek­re is gondolok. Jó munkájuk­kal nemcsak hogy öregbítet­ték szakmájuk, üzemük és szülőföldjük hírnevét, de ré­szesei voltak a cseh és az egyetemes kultúra e jeles hajléka felújításának is. SOMOGYI MÁTYÁS A CSKP KB és az SZLKP KB 1972. évi októberi és novem­beri ideológiai plénumainak határozatait a járási pártbizott­ságok propagandistái és ak­tivistái a tömegszervezetek se­gítségével, a párttagokkal és a pártonkívüliekkel közösen igye­keznek realizálni. A feladatok végrehajtásában # nagymérték­ben felhasználják a nemzeti bizottságok mellett és az üze­mekben működő agitációs köz­pontokat, az üzemekben lé­tesült vörös sarkokat és a tör­ténelmi emlékszobákat, ugyan­is az ezekben folyó propagan­da és agitáció jelentős szere­pet tölt be a kommunista ne­velés folyamatában. Mindkettő pozitív értelemben befolyásolja az emberek gondolkodásmódját — az előbbi elsősorban a ha­ladó eszmék terjesztésével, a szocializmus vívmányainak nép­szerűsítésével, az utóbbi a dol­gozóknak nemes célok elérésé­re való megnyerésével —, s ezen keresztül elősegíti társa­dalmunk politikai, gazdasági és kulturális fejlődését. A Dunajská Streda i (duna­szerdahelyi) járási pártvezető­ség — amint azt Simon Béla elvtárs, a járási pártbizottság politikai dolgozója elmondta — az elmúlt időszakban a pro­paganda és az agitáció fellen­dítése céljából egyrészt új munkaformákat vezetett be, il­letve népszerűsítette a bevált munkamódszereket, másrészt gyarapította az agitációs köz­pontok, a vörös sarkok és a történelmi emlékszobák szá­mát. A pártalapszervezetek és a SZISZ alapszervezeteinek so­raiból agitációs kollektívákat hozott létre, melyeknek tag­jait — a járásban jelenleg összesen 560 agitátor tevékeny­kedik — a járási nemzeti bi­zottság művelődésügyi osztá­lyának és a járási népművelési központnak a közreműködésé­vel rendszeres támogatásban részesíti. A segítségnyújtás fő­leg iskolázások és szemináriu­mok rendezésében, tanulmányi kirándulások szervezésében, módszertani segédanyagok ki­adásában ós a szemléltető agi­tációhoz szükséges eszközök készítésében nyilvánul meg. A legutóbbi iskolázásokon és szemináriumokon többek kö­zött a politikai tömegmunka időszerű feladatairól, a szemé­lyes agitációról, a szemléletes agitáció különböző formáiról és módszereiről, például a fa­liújságok, a fényképkiállítások és a transzparensek készítésé­ről, a tanulmányi kirándulá­sokról, a történelmi emlékszo­bák berendezésének módjáról szerezhettek új ismereteket a résztvevők. Természetesen min­den esetben tudatosítaniuk kel­lett, hogy a munka tartalmá­nak feltétlenül nevelési célt kell szolgálnia. A módszertani kell szolgálnia. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a nagyobb mértékű támogatás következtében ezek tevékenysége fellendült és tar­talmasabbá vált. Az agitátorok kezdeményezésére számos üzemben fényképészeti kör alakult, melynek tagjai többek között fényképkiállításokat rendeznek a legjobb dolgozók­ról az agitációs központokban és a vörös sarkokban. A 21 agitációs központ és a 17 vö­rös sarok többségében tehát konkrét, az életet tükröző munka folyik. A jó munkáról tanúskodik a hangszórós körök tevékenysé­gének rendszeressé válása, va­lamint az előadások számának a gyarapodása is. 1972-ben például a járási művelődési központ közreműködésével az agitációs központok rendezésé­ben 196 előadás hangzott el, az idén viszont már eddig kö­zel 150. Ezenkívül a Szocialis­ta Akadémia járási titkárságá­nak közreműködésével ennél jóval több. Előrehaladás azon ban nemcsak a mennyiségben tapasztalható, hanem a minő­ségben is. Az agitáció további fokozása és javítása céljából a járási pártbizottság az idén versenyt hirdetett. Ebben 76 agitációs kollektíva nevezett be s talán érdemes megemlíteni, hogy vannak közöltük olyanok is, amelyek agitációs központtal nem rendelkező helységben te­vékenykednek. Igyekezetükkel az utóbbi hetekben mindenek­előtt az aratási munkák gyors elvégzését segítették 3lő. Az agitációs központok kö­zül a járásban jelenleg a Z Orechová Potôň-i (dióspato- nyij és a Blatná na Ostrove-Í (sárosfai) működik a legered­ményesebben. Az előbbi főleg a szemléletes agitációban je­leskedik. Az utóbbi jó kapcso­latokat épített ki a hnb-vel, a pártszervezettel, az ifjúsági szervezettel és a helyi nép-- könyvtárral. A vörös sarok közül elsősor­ban a Hubicei (Gombai) Álla­mi Gazdaság mellett működőt említjük meg. Különösen a szemléletes agitációban ér el szép eredményeket. Az ideológiai nevelésben je lentős szerepet töltenek be a történelmi emlékszobák. Ért­hető, hogy a járási pártbizott­ság ezekre nagy gondot fordít: Számuk jelenleg közel harmic, azonban napjainkban újabbak létesülnek. Ezekben a látoga= lók — különösen a fiatalok — megismerhetik a párt ós a munkásmozgalom történetét, a járás, az illető város vagy község első párttagjait, időá kommunistáit és áttekintést nyerhetnek a szocializmus építésének eredményeiről. Az emlékszobákban kiállított anyag egy része, amint azt az előbbiekből is sejthetjük, a for­radalmi múlttal kapcsolatos* összegyűjtésekor az illetéke­sek főleg az idős párttagokkal gyakran beszélgető iskolások­ra támaszkodtak. így kétszeres eredmény született: egyrészt a tanulók szereztek újabb is­mereteket a párt harcairól és a munkásmozgalom hagyomá­nyairól, másrészt fennmarad3 tak azok az értékes dokumen­tumok — a párt tagkőnyveii munkáslapok példányszámai stb. —, amelyeket az idd megsemmisített volna. De em­lítsünk meg néhányat közülük.- Vetké Blahovón (Nagyabony* ban) például található egy orosz, francia és szlovák nyel­ven írt megbízólevél, melyet az egyik elvtársnak címeztek a pártalapszervezet megalakítá­sa céljából; Gaböíkovón (Bő­sön) Varga Sándor bácsi meg­őrzött egy olyan fényképet é‘é igazolványt, amely az NOSZF ban való részvételéről tanús­kodik. A dokumentáció másik része a szocializmus építését demonstrálja. Ebben főleg a szövetkezetek alapító tagjairól és más, helyi viszonylatban jelentős személyiségekről, s a termelési eredményekről szóló feljegyzések találhatók. Az emlékszobákba szánt doku­mentumokat egyébként a já­rási nemzeti bizottság művelő­désügyi osztálya, valamint a Csallóközi Múzeum rendszere­zi. A történelmi emlékszobák a forradalmi múlt és a szocia­lista jelen megismertetésén kívül más célt is szolgálnak. Többek között helyi jelleg»"- ünnepségeket, pioníravatásokat is rendeznek bennük, továbbá a személyi igazolványok ünne­pélyes átadására is itt kerül sor. A járásban a legértékesebb dokumentációs anyagot tartal­mazó és legszebb történelmi emlékszobák a Dunajská Stre­da-i Május 1. téri alapiskolá­ban és a Veľké Bluhovó-i Hnb mellett találhatók. Ezek köze­lítették meg a legjobban azt a célt, amelyet a járási párt- ibzottság kitűzött. Az elmondottakat összegez­ve megállapíthatjuk, hogy a járásban található agitációs központoknak, vörös sarkok­nak és történelmi emlékszo­báknak nagy részük van a la­kosság ideológiai nevelésében. Küldetésüket teljesítik, azon­ban a járási pártbizottság nem elégszik meg a jelenlegi szint­tel. A lehetőségekből kiindul­va többek között célul tűzte ki az agitációs testületek, az agitációs központok, a vörös sarkok és a történelmi emlék­szobák számának a gyarapítá­sát és a szemléletes agitáció színvonalának további emeló- sét. TÖZSER LAJOS Negyedmillió korona megtakarítására szánták el magukat a Cígel Bánya bányászai. Az összeg Jelét már megtakarították. Milan Pru- žinec 60 tagú ifjúsági munkaközössége, a „Kiváló munkáért“ ki­tüntetés tulajdonosa nemrégen megdöntötte a szlovákiai csúcsot. Egy műszak alatt egy-egy dolgozó 42,55 tonna szenet fejtett. Fel­vételűnkön Emil Hoffmann vájár látható munka közben (Felvétel: J. Lofaj — CSTK) A nézőtér az ál alakítás után (Foto M. Wokoun)

Next

/
Thumbnails
Contents