Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)

1973-08-04 / 184. szám, szombat

1973. VIII. 4. 3 hétvégi hírmagyarázatunk Baráti eszmecsere Immár hagyományossá vált, hogy a nyári „szezon” beálltá val a szocialista közösség országainak pártvezetöi baráti esz­mecserét folytatnak a Krím-f él szigeten. Történelmi tény, hogy ezekről a találkozókról immár számos olyan javaslat hang­zott el, amelyek valóban jelentős mértékben befolyásolták a nemzetközi politikai élet alakulását. Nos, az idei krími talál­kozó azon túlmenően, hogy kitűzte a szocialista közösség po­litikai vonalvezetésének további irányvonalát, összegezte az el­múlt időszakban elért eredményeket. Magától érthető, hogy a találkozó alkalmával több kétoldalú megbeszélésre is sor ke­rült, amelyek viszont hozzájárulnak a bilaterális kapcsolatok további bővítéséhez, elmélyítéséhez. A szomszédos szocialista országokban is teljes ütemben folyik az aratás. Képünk a bulgáriai Trud állami gazdaságának egyik él~ kombájnosát mutatja munka közben (Foto: CSTK — BTA) A szabadságharcosok Pitnom Penh elővárosát ostromolják A békepolitika jegyében Kétségtelen, hogy a Szovjet­unió és u szocialista közösség országainak békeoffenzívája, amely végeredményben a Var­sói Szerződés tagországai buda­pesti felhívását követően vett erőteljes fordulatot és nyerte el a világ közvéleményének fel­tétlen támogatását, rendkívül lényeges és valóban történelmi fontosságú megállapodásokra, államszerződésekre került sor. Természetesen nyilvánvaló, hogy a Szovjetunió immár a második világháborút megelőző és közvetlenül követő időszak­ban is nagy jelentőségű javasla­tokat terjesztett a világ népei elé, amelyek homlokterében mindenekelőtt a biztonság és a világbéke megszilárdítása ál­lott. Felvetődik a kérdés, vajon a számos felhívás, a konstruk­tív javaslatok miért találtak sü­ket fülekre annak idején a nyu­gati féltekén, pontosabban a kapitalista országokban. Magá­tól érthetően azért, mert az im­perialista hatalmak úgy vélték, hogy az erőszakkal való fenye­getéssel felülkerekedhetnek a szocialista országokon. Az el­múlt két évtized során viszont jelentősen megváltoztak az erő­viszonyok. A Szovjetunió és a szocialista közösség — követ­kezetes békepolitikát hirdetve — oly mértékben növelte védel­mi erejét, amely immár lehe­tetlenné tette az erőszakos be­avatkozást és arra késztette az egyes nyugati hatalmakat: kö­vessék a reálpolitikai elveket. Egyébként a felsorolt elvek al­kotják a kiinduló pontját mind­annak, amire az elmúlt hóna­pokban sor került. Az európai biztonsági és együttműködési konferencia sikeres előkészítése és összehívása, az amerikai csa­patok kivonása Dél-Vietnamból, de nem utolsósorban az ún. „német-kérdéskomplexum” meg­oldása, megnyitotta az utat a valóban alkotó párbeszéd ki­bontakozása előtt. Többek kö­zött ezt példázza a helsinki konferencia, erre utalnak a genfi leszerelési értekezlet elért eredményei, az a tény, hogy Bécsben az ősszel folytatódik a kölcsönös haderőcsökkentési tárgyalás. Pozitív irányban Nem véletlen, hogy korunk diplomáciatörténetének egyik mérföldkövet alkotó állomása éppen Leonyid Brezsnyev wa­shingtoni látogatása. Természe­tesen a nemzetközi politikai eseményeket aligha lehet ma­napság egymástól elszigetelten tárgyalni. így azután a Szov­jetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága főtitkára láto­gatásának is vannak előzmé­nyei. A SALT-megbeszélések el­ső pozitív eredményei, az álta­lános és teljes leszereléssel ösz- szefüggő különböző szintű tár­gyalásokon elért haladás lehe­tővé tették, hogy Richard Nixon Moszkvába látogasson. A szov­jet—amerikai párbeszéd első szakaszában elért eredmények olyan alapot teremtettek a to­vábbi eszmecsere számára, amely megfelelő támpontokat szolgáltatott a tárgyalások to­vábbi folytatásához. Leonyid Brezsnyev bonni látogatása, amely végképp eloszlatta a „kétségeket” afelől, hogy a Szovjetunió valóban őszintén és alkotóan járul hozzá az euró­pai béke és biztonság megszi­lárdításához, olyan közhangula­tot teremtett az európai konti­nensen, amelynek eredménye­képpen még a legagresszívebb NATO-körök is kénytelenek vol­tak meghátrálni. És ekkor még nem szólottunk Leonyid Brezs­nyev washingtoni látogatásáról. Arról a látogatásról, amelynek eredményei hosszabb távon is meghatározták nem csupán Eu­rópa, hanem a világ népeinek jövőjét. Nem áll szándékunk­ban ismét elemezni a szóban forgó megbeszélések eredmé­nyeit, hiszen erről lapunk ha­sábjain már több ízben szó esett. Viszont tény, hogy a lá­togatást követő időszakban to­vább enyhült a feszültség nem csupán európai, hanem világvi­szonylatban is. Szinkronbon . .. Aligha „titok“, hogy a szo­cialista közösség országai a nemzetközi politikai vonalveze­tés terén egységes taktikát kö­vetnek. Ezt a taktikát a kom­munista- és munkáspártok 19ü9- es moszkvai értekezlete, majd a Szovjetunió Kommunista Párt­ja XXIV. kongresszusának bé­keprogramja határozta meg. így tehát a krími találkozón az egyik elsőrendű napirendi pont­ként szerepelt Leonyid Brezs­nyev beszámolója bonni, wa­shingtoni és párizsi tárgyalá­sairól, valamint a szovjet dip­lomácia további célkitűzéseiről. Ugyanakkor tény, hogy a moszkvai vezetés immár az előbb említett megállapodások és államszerződések megköté­sét megelőzően is több konzul­tációt folytatott a testvéri szo­cialista országokkal. Erre azért volt szükség, hogy a szocialista közösség országai, éppen a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom érdekeit kö­vetve — egységesen lépjenek fel a progresszív erők oldalán az imperializmus erőivel szem­ben. Nem véletlen, hogy a krí­mi találkozón értékelték az el­ért eredményeket és ezen túl­menően kitűzték a szocialista diplomácia további célkitűzéseit, amelyek fókuszában az általá­nos és teljes leszerelés és a há­borús válsággócok felszámolá­sának a kérdései állanak. Köztudomású, hogy a szocia­lista diplomácia a békés egy­más mellett élés lenini koncep­cióját követve nagy jelentőségű eredményeket ért el. Viszont nem feledkezhetünk meg arról, hogy a hidegháború bajnokai, a NATO és egyéb agresszív kato­nai tömbök köré csoportosuló neokolonialista erők mindent megtesznek a békepolitika eredményeinek negligálása ér­dekében. Ezeknek az erőknek a semlegesítéséhez feltétlenül szükséges a világ haladó erői­nek szoros együttműködése. A krími találkozón a szocialista közösség országai pártjainak vezetői ismét hangsúlyozták a népi nemzeti felszabadítási mozgalmak támogatásának a szükségességét és mindezt ön­zetlenül a reálpolitikai elveket figyelembe véve óhajtják meg­valósítani. Az a tény, hogy a Szovjetunió mennyire önzetle­nül támogatja a népi-nemzeti felszabadítási mozgalmakat, rendkívül markánsan domboro­dik ki abból a hivatalos beje­lentésből, amelyben a Szovjet­unió kormánya leszögezi, hogy térítésmentes kölcsönt nyújt a dél-vietnami ideiglenes forra­dalmi kormánynak és nem tart számot visszatérítésre a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ságnak eddig nyújtott gazdasá­gi támogatásért. A szocialista közösség országainak többolda­lú tárgyalásairól kiadott közle­ményeket felidézve láthatjuk, hogy a segítség nyújtása teljes mértékben önzetlen. Megfelel azoknak az elveknek, amelye­ket a marxizmus—leninizmus klasszikusai szögeztek le és amelyek a népek és nemzetek függetlenségét, szabadságát és állami szuverenitását szolgálják. /bpif Houston — Több mint 1000 amerikai mérnök és technikus dolgozott a Saturn mentőraké­ta előkészítésén, hogy ha a kozmikus laboratórium legény­ségét vissza kellene szállítani a földre, készenlétben álljon. Dr. William Schneider, a Sky­lab program igazgatója, tegnap este kijelentette az irányító­központban összehívott konfe­rencián, hogy nem szükséges a Skylab-legénységét visszahozni Chilében tovább dühöng a jobboldal Santiago — Allende elnök rendkívüli tanácskozásra hívta össze kormányát, miután az au­tóbusz- és taxisofőrök is csat­lakoztak a szállítók munkabe­szüntetéséhez és ezzel gyakor­latilag megbénult Chile tömeg- közlekedése. A népi egység kormányának ezzel kapcsola­tos intézkedéseit rövidesen nyilvánosságra hozzák. A kereszténydemokratákkal folytatott tárgyalás egyik fejle­ménye az elnöknek az ellenzék ultimátumszerű levelére adott válasza. Allende a megkezdett párbeszéd folytatását javasolta és leszögezte: mindenkinél job­ban kívánja a válság megszün­tetését, de nem szándékozik változtatni egy hónappal eze­lőtt megalakult kormányán. A kereszténydemokraták „dikta­tórikus hatalom“ bevezetésével vádolják a népi egységet és azt akarják elérni, hogy a „demok­rácia biztosítása" érdekében a kabinetben ismét helyet kapja­nak a katonák. A kereszténydemokraták tár­gyalási szünetet kértek, hogy elemezhessék Allende elnök ja­vaslatát. Santiagóban közölték, hogy csütörtökön merényletet kísé­reltek meg Rolando Calderón, a Dolgozók Egységes Központja (CUT] főtitkára ellen. A rend­őrségi jelentés szerint Calderón gépkocsiját ismeretlen autó fogta körül, és csak a hatósá­gok gyors közbeavatkozása mentette meg a chilei munkás- mozgalom egyik legfontosabb vezetőjének az életét. A táma­dóknak sikerült elmenekülni. lük Hongkongba, a szomszé­dos Thaiföldre és Párizsba utaztak. A fővárost elhagyó személyek között van a Lón Nol rendszer hadserege száraz­földi csapatai főparancsnoká­nak családja is. Saigonból jelentik, hogy Kant város környékén súlyos inci­densre került sor, amelynek során a dél-vietnami kormány­csapatok támadást intéztek a hazafias erők állásai ellen és ezzel megsértették a fegyver­szüneti egyezményt is. A har­cok már csütörtökön este kez­dődtek és péntekre virradóra folytatódtak. A saigoni katonai források szerint számos halott és sebesült van. Az elmúlt 24 órában egyébként a saigoni egységek több összecsapást provokáltak ki. Párizsból visszatért Hanoiba az a kormányküldöttség, amely gazdasági kérdésekről folytat tárgyalásokat az Egyesült Ál­lamok küldöttségével a háború okozta károk helyreállításáról. A küldöttség konzultációi foly­tat a kormány tagjaival, majd visszatér a francia fővárosba. TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, az Államtanács elnöke vidéki kör­útra indult a Szovjetunióban. LE DUAN, a Vietnami Dol­gozók Pártja Központi Bizottsá­gának első titkára a Krim-fél- szigetre érkezett. NIXON amerikai elnök Camp David-i nyaralójába utazott. Az elnököt, aki a hét végét mun­kával tölti, nem kísérték el ta­nácsadói sem. A SZOVJETUNIÓBAN az idén 133 rubelre emelkedett a mun­kások és tisztviselők havi jö­vedelme. Ez a növekedés az előző évhez viszonyítva 3,4 szá­zalékos többletet jelent. KISSINGER, az amerikai el­nök nemzetbiztonsági főtanács­adója egy naggyűlésen mondott beszédében hangsúlyozta,, hogy az ország belső problémái nem terelhetik el a figyelmet a vi­lágpolitikáról. ANGLIA arany-, dollár, és szabadon átváltható valutatar­talékai júliusban az idei leg­nagyobb veszteséget mutatták: a csökkenés 385 millió dollár volt. TOKIÓBAN befejezte munká­ját a japán szakszervezeti főta­nács 4ö. kongresszusa, amely­nek programja a bérek emelé­séért, a munkaidő rövidítéséért folytatott harc továbbvitelét irányozza elő. AZ AMERIKAI képviselőház döntő többséggel megszavazta az alaszkai kőolajvezeték épí­tésének engedélyezését. A há­rom és fél milliárd dolláros építési költségű vezeték 1978- ban kezdheti meg az olajszállí­tást. MAKARIOSZ ciprusi elnök egy sajtókonferencián jelentette be. hogy elutasítja Grivas tábornok feltételeit a terrorista csopor­tok által elhurcolt Christa Va- gisa miniszter szabadonbocsátá- sára. SZÓFIÁBAN Todorov bolgár miniszterelnök fogadta a hiva­talos látogatáson ott-tartózkodó Waldheim ENSZ-főtitkárt. WASHINGTONBAN befejeződ­ték az angol—amerikai hadügyi tárgyalások és megegyezés szü­letett abban, hogy elvetik az Európában állomásozó amerikai csapatok létszámának csökken­tésére tett javaslatokat. PEKINGBÖL hazautazott a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság küldöttsége, amely részt vett a Jaut-folyón létesí­tendő vízierőmű építésével fog­lalkozó kínai—koreai bizottság ülésén. AZ OLASZ képviselőház meg­szavazta 21 alapvető fontosságú élelmiszer és iparcikk árának háramhónapos rögzítését. Az árrögzitést az inflációellenes küzdelem céljából javasolta az olasz kormány. A BELGA sajtó elemzi a nyu. gateurópai országok tudomá­nyos ügyekkel foglalkozó mi­nisztereinek brüsszeli űrkutatá­si együttműködési értekezletét. Az Európai Űrkutatási Hivaital 1974. áprilisában kezdi meg mű­ködését. Az osztrák sportrepülő kémkedett Bécs — A Volksstimme című osztrák napilap tegnap leleple­ző cikket írt azzal kapcsolat­ban, hogy az osztrák tájékozta­tási szervek és a hivatalos kö­rök is mély hallgatásba bur- kolódznak a csehszlovák terü­leten lezuhant osztrák sportre­pülőgép ügyében. A taktika mindig ilyen szokott lenni, amikor a hivatalos szervek nem tudják, mit mondjanak a té­nyekkel szemben, s amikor a felelősséget nem lehet másra hárítani. Nem hivatalos körök­ben azonban elismerik, hogy az osztrák sportrepülőgép pilótái a hadsereg titkos szolgálatá­nak megbízásából „kalandoz­tak“ csehszlovák területre. Az osztrák kommunista napi­lap véleménye szerint nem ez az első eset, hogy bizonyos „megbízatással“ incidensekre kerül sor a csehszlovák—oszt­rák határ mentén. (CSTK) NEM SZAKÍTJÁK MEG A SKYLAB PROGRAMOT Phnom Penh — A kambod zsai szabadságharcosok tegnap reggel az 1. számú stratégiai fontosságú főútvonalon mint­egy 5 kilométerre közelítették meg a kambodzsai főváros köz­pontját. Előzőleg dél—nyugati irányban a 3. számú főútvona Ion, a fővárostól 1 ti kilométer­re folytak súlyos harcok a sza­badságharcosok és a Lón Nol- rendszer csapatai között. Az amerikai légierő B-52 es ne­hézbombázói és F-lll-es vál­toztatható szárnyállású vadász­bombázói csütörtökön és pén­tek hajnalban folyamatosan és nagy erőkkel támadták Phnom Penh környékét. Katonai megfigyelők véle­ménye szerint a szabadsághar­cosok előretörése azzal fenye­geti a kormánycsapatok délke­leti védelmi vonalát, hogy az teljesen összeomlik. Nyugati hírügynökségek egy­behangzóan jelentik, hogy ed­dig több mint háromezer sze­mély, a magas hivatalnokok, tisztviselők és kereskedők családtagjai hagyták el a szo­rongatott helyzetben levő kam­bodzsai fővárost. Sokan közü­a földre a mentőrakétával. Reméli, hogy teljesítik felada­tukat — mondotta. A NASA szintén reméli, hogy november felében felküldheti a követke­ző legénységet. Dr. Schneider elmondotta többek között, hogy a mentőrakétán folytatják az előkészítő munkálatokat. Vég­leges elhatározást augusztus 27-én adnák arról, hogy fel- küldik-e a rnentőrakétát a Skylabra. (CSTK) Commonwealth- értekezlet az ellentétek jegyében Ottawa —- A brit nemzetkö­zösség tagországai 19. csúcsér­tekezletének első ülésén a Fran­ciaország legutóbbi légköri nuk­leáris robbantásai által előidé­zett problémákat vitatták meg a részvevők. A tanácskozás — a hagyományokhoz híven — a nyilvánosság kizárásával folyt le, és a vitáról a Commonwealth szóvivője tájékoztatta az újság­írókat. Az ülésen Norman Kirk új- zélandi, Gougd Whitlan auszt­ráliai kormányfő és más felszó­lalók a leghatározottabban elítél­ték a Csendes-óceánon végre­hajtott francia robbantásokat. Norman Kirk javasolta, hogy a nemzetközösség tagjai nyilat­kozatban álljanak ki az összes légköri atomkísérletek betiltá­sa mellett. Egyórás tanácsko­zás után a 32 tagország képvi­selői úgy döntöttek, hogy az új- zélandi indítvány tanulmányo­zására külön bizottságot alapí­tanak. A vitában felszólalt Edward Heath brit miniszterelnök is, kifejtvén, hogy nem ért egyet azokkal, akik éppen Franciaor­szágot — a Közös Piac egyik tagját — illetik külön bírálattal. De ugyanakkor kész csatlakoz­ni minden olyan nyilatkozat­hoz, amely az atomcsend-egyez- mény aláírására szólítaná fel mindazokat az államokat, ame­lyek ezt eddig nem tették meg. A nukleáris hatalmak közül Franciaország és Kína nem írta alá az 1963-ban született egyez­ményt.

Next

/
Thumbnails
Contents