Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)
1973-08-26 / 34. szám, Vasárnapi Új Szó
megnövekszik a csúcsfogyasztás idején üzemelő energiatermeink teljesítménye. AZ ATOMENERGIA FEJLESZTÉSÉNEK KÉRDÉSEI A CSSZSZK BAN A népgazdaság villanyenergia-ellátásában mutatkozó bonyolult helyzethez u csehszlovák atomener getika eredeti koncepciója is hozzájárult. Erre a tényre 1970. december 10-én dr. Gustáv Husák elv társ, a CSKP KB főtitkára is rámutatott a CSKP KB ülésének elnöki beszámolójában: „Ahhoz — mon dotta —, hogy a fűtőanyag- és villanyenergia-ellá- tásban mutatkozó mai nehézségeket íeküzdhessük. melyek fő előidézői voltak a hatvanas évek második felében a szén jövesztésével kapcsolatos helytelen nézetek, az erőművek folyamatos építésében 1967-ben bekövetkezett megingás, s az atomenergia fejlesztésének helytelen koncepciója, a következő ötéves terv egész tartama alatt nagy erőfeszítésekre, a fűtőanyagokkal és az energiával való szigo rúan pontos gazdálkodásra, és jelentős beruházási eszközökre lesz szükség, amelyek természetesen máshol fognak hiányozni.“ A Jaslovské Bohunicén épített A—1 atomerőmű alapegysége a 1150 MW teljesítményű, széndioxiddal hűtött nehézvlzű reaktor. Fűtőanyagként természetes uránércet használnak. A további csehszlovák nukleáris erőműveket az eredeti fejlesztési koncepció szerint a bohunlcei prototípusból kellett volna többnyire saját kutatással kifejleszteni, annak ellenére, hogy üzemelésével kapcsolatban eddig még nem voltak lényegesebb gyakorlati tapasztalatok. Az A—1 atomerőmű építésénél megmutatkozott, hogy nem volt kellő mértékben felbecsülve az építés rendkívüli igényessége. Az ijyen bonyolult problémák megoldásához az erőmű építése folyamán fel kellett építeni a technológiai berendezés kutatási, fejlesztési alapját, ami szintén késleltette a befejezés határidejét. Az említett nehézségek ellenére a csehszlovák atomerőmű hosszú ideig tartó felépítése számos ér tékes tapasztalattal járt, főleg a kutatás és a heren dezések ipari termelése szempontjából. Az A—1 atomerőmű olyan alkatrészei, mint például a reak tor nyomástartálya, a fűtőelemek, a reaktor szabá lyozó berendezései, a cirkulációs gázkompresszorok, ' a gőzgenerátorok és az elsődleges csővezeték a csehszlovák és a szovjet ipar csúcsteljesítményei kö zé tartoznak, s több esetben felülmúlják a légigé nyesebb konvenciós termékek színvonalát. A KS 150-es nehézvizű reaktor Csehszlovákia számára továbbra is érdekes marad, főleg azért, mert sikeres, üzemzavaroktól mentes állandó működtetése lehetővé teszi, az értékes hazai nyersanyagforrás, a természetes urán felhasználását. Ennek töké- ! let es kiégetése közben egyúttal nagy mennyiségű 4 plutónium is keletkezik, amely az atomenergetikai 1 komplexum további fejlesztésében fontos szerepet fog játszani. CSEHSZLOVÁKIA ÉS A SZOVJETUNIÓ TUDOMÁNYOS TECHNIKAI EGYÜTTMÜKÖ DÉSE AZ ATOMENERGETIKÁBAN Nem kisebb gondot kell azonban fordítani a fűtő- . anyagok és a villanyenergia biztosítására a hatodik * és az ötödik ötéves tervben. Az említett körülményekre és nehézségekre való tekintettel a villany- j energetika további fejlesztési koncepcióját a már ' bevált típusú reaktorokkal működő atomerőművek folyamatos építésére kell irányítani. Á világ valamennyi iparilag fejlett államát a hó erőművekről az atomerőművekre való áttérés jellem zi. Jelenleg világszerte többnyire könnyűvizű reaktorokkal felszerelt atomerőműveket építenek. Az atomerőművek építése rendkívül igényes és terjedelmes beruházási-pénzügyi program, amit mint kisebb, illetve közepesen nagy ország, korlátozott lehetőségeinkre és a KS 150-es atomreaktor késedelmes fejlesztésére való tekintettel, csak a szocialista nemzetközi együttműködés keretében tudunk megvalósítani. Ezért a CSSZSZK kormánya elhatá rozta, hogy az 1980-ig és a további időszakra szükséges kapacitások építésében a WER 440-es szovjet könnyűvizű típusú atomreaktorra fog támaszkodni, melynek iparilag felépített egységei már az üzemi , termelésben is jól beváltak. 1970. június 23-án Csehszlovákia és a Szovjetunió r aláírta az atomenergetikai fejlesztésben való tudományos-technikai együttműködésről szóló jegyző- J könyvet. Ez volt az első jelentős akció az iparilag .‘fejlett szocialista államok gazdasági integrációjának I ezen a fontos szakaszán. Az alom energetika csehszlovák kutatási és fejlesztési alapja bekapcsolódott a közös programba, melynek célja a nagy teljesítményű nukleáris reaktorok építése a csehszlovák és a szovjet ipar közös együttműködésében. A kutatási és fejlesztési munkák célszerű elosztását úgy valósították meg, hogy a csehszlovák fél által megoldott feladatokat termelési programjukban a csehszlovák üzemek realizálhassák. A kooperációban elért kutatási eredményeket mindkét állam együttesen fogja hasznosítani az atomerőművek tervezésénél és szerkesztésénél. Az 1970. VIII. 14-én aláírt újabb egyezménnyel lezárult a két szovjet nagy teljesítményű atomerőmű behozatalát és felépítését előkészítő munkák első szakasza. A befejezett tárgyalások a műszaki tervezésre vonatkoztak. A tárgyalások folyamán mérlegelték és jóváhagyták a két voronyezsi típusú atomerőmű elhelyezésére vonatkozó javaslatokat, melyek mindegyikében két-két WER 440-es típusú reaktor lesz elhelyezve. Az elhelyezésre vonatkozó döntésben két szempontnak volt döntő jelentősége: elegendő hűtővíz, és a CSSZSZK energetikai rendszerének legnagyobb szükségleti helye. Ezeknek a szempontoknak Szlovákia délnyugati része és a délmorva vidék felelt meg, amelyek energetikai szempontból deficites térségek. Az első voronyezsi típusú atomerőmű felépítésére ismét jaslovské Bohunice határában kerül sor, ahol az A—1 atomerőmű befejező munkáival összefüggésben jó szervezési feltételek vannak, és a közeli Vág elegendő ipari vizet tud szolgáltatni. A másik erőművet Dukovany község mellett építik fet a trebíči járásban, a most épülő dalešicei vízi erőmű közelében. NEHÉZVIZÜ ÉS KÖNNYÜVIZÜ REAKTOR A WER atomreaktort (vodovodný energetický reaktor, magyarul vízvezetékes energetikai reaktor) könnyűvizűnek nevezzük, mert itt a moderátor szerepét — a megliasadáskor keletkező neutronok sebességét fékező közeg — könnyűvíz tölti be, amely egyúttal hűti is a reaktort. A könnyűvizű reaktorban enyhén dúsított uránt égetnek, amely kb. 3 % 325-ös izotópot tartalmaz. A 440-es szára azt jelzi, hogy egy reaktor 440 MW teljesítményt nyújt, ez azonban a szovjet feltételekre vonatkozik, ahol hidegebb a hűtésre használt víz. A mi feltételeink között 411—420 megawattos teljesítmény várható. A saját uránérc-készletek békés felhasználásának eredeti koncepciója a Korpus 150-es nehézvizű reaktor szerkesztésére irányult, amelyben természetes, tehát nem dúsított uránt égetnek és gázzal hűtik. Összehasonlító tanulmánnyal megállapították, hogy a mi koncepciónk beruházási szempontból drágább, annak ellenére, hogy olcsóbb fűtőanyagot igényel. Gazdasági szempontból a kilowattórára fordított költségeké a döntő szerep, ez viszont a WER típusú könnyűvizű reaktornál alacsonyabb. Az arányok szemléltetésének kedvéért megemlíthetjük, hogy egy kWó a nehézvizű koncepciónál körülbelül 20 fillérbe, a könnyűvizűnél 15—17 fillérbe kerül. A voronyezsi típusú atomerőmű blokkjának konvertora 1 tonna körülbelül 3,5 % U 235-ös izotóppal dúsított uránból mintegy 200 GWó energiát tud kitermelni. Ez már kedvező műszaki-gazdasági mutató, mert a természetes uránnal működő reaktornál 1 tonna természetes uránból csupán 25—30 GWó energiát tudunk nyerni. A WER 440-es típusú könnyüvizű energetikai reaktor az eddigi tapasztalatok szerint megbízhatóan üzemel. A novovoronyezsi atomerőmű 1964-ben adta az első áramot, ekkor helyezték üzembe első 200 MW teljesítményű blokkját. 1968-ban 278 megawattos rekordteljesítményt értek el benne. Érdemes megjegyezni, hogy 1964-ben egy kilowattóra termelési költsége 1,62 kopek volt, ez 1968- ban 0,94 kopekra csökkent. A novovoronyezsi atomerőmű 440 megawattos harmadik blokkjában egy kilowattóra mindössze 0,60 kopekba fog kerülni. Az idén az atomerőmű több mint 8 milliárd kWó áramot fog termelni. A második blokk reaktorja már tökéletesebb, mert azonos méretekkel az első blokk három turbinájával szembein öt turbinát hajt, melyek együttes teljesítménye 375 MW. A 440 megawattos harmadik reaktor 1971 végén szolgáltatta az első áramot. Jelenleg megkezdték már a negyedik blokk szerelését, és előkészítik az 1000 MW teljesítményű ötödik blokk építését. Az első három ma már működő reaktor együttes teljesítménye több mint egymillió kW, s az egész atomerőmű teljesítménye már a közeljövőben eléri a 2,5 millió kilowattot. ' (Folytatás az 5. oldalon) A szocialista gazdasági integráció lehetővé teszi. • hogy az egyes népgazdaságok modern termelőerőinek : fejlesztésében jobban érvényesülhessenek a tudományos-műszaki forradalom vívmányai; ennek fontos te- . rülete a KGST-tagállamok fűtőanyag- és energetikai alapjának a fejlesztése. A CSSZSZK fűtőanyag- és« energetikai mérlegében az ötödik ötéves tervidőszakban a szilárd fűtőanyagok maradnak túlsúlyban. A szénfejtés tervezett bővítése főleg az észak-csehországi barnaszénmedencére vonatkozik, melynek készletei 50—60 évre mutatkoznak elégségesnek. A CSKP XIV. kongresszusa határozatának érteimé ben gyorsabb ütemben kell növelni a népgazdaságban a nemesebb energiaforrások felhasználását, a Szov- ' jetunióból importált kőolaj és földgáz mennyiségének a növekedése, valamint az atomenergia-termelésben Saját urániumkészleteink fokozottabb felhasználása ál tál. Az elkészült prognózisok szerint 1980 után a vil-.. lamosenergia-terraelés további növekedését már csak • atomerőművek építésével fogjuk biztosítani. Fűtő anyag- és energetikai mérlegünk szerkezete %-ban kifejezve az eddigi feltételezések szerint így fog alakulni: Energiaforrások 1970 1980 1990 2000 szilárd fűtőanyagok 73,8 57,0 41,6 27,6 kőolaj 20,1 29,7 31,9 25,4 ~T gáznemű fűtőanyagok 3,3 7,5 6,1 4,3 atomenergia — 3,3 17,9 40,4 vízi energia és egyéb 2,8 2,5 2,5 2,3 A CSSZSZK energiagazdálkodásának fejlesztésével járó feladatok megoldásának szükségességét a KGST tagországokkal, főleg a Szovjetunióval való együtt működés elmélyítése által, a CSKP XIV. kongresszusa is hangsúlyozta. Erre utal az a feszültség is, amely az ötödik ötéves terv hátralevő éveiben a villanyener- gia-termelés terén mutatkozik mind az anyagi termelés, mind a szolgáltatások, mind pedig a lakosság fogyasztási szükségleteinek a kielégítésében. A vil lanyenergía-fogyasztás évi átlagos 7 százalékos növek edéséhez 1975-ig a villanyerőművek készenléti teljesítményét 3700 megawattal kellene növelni. Az ötödik ötéves terv szerint a villanyenergia-termelés 3300 MW új kapacitással bővül, az 1974—1975-ös évekre tehát kb. 900 MW deficit mutatkozik. Energetikai rendszerünk nem rendelkezik megfe- i lelő tartalékokkal, amelyekkel rugalmasan lehetne-i alkalmazkodni a népgazdaság követelményeihez. A ' helyzet javítására irányuló intézkedéseket az ötéves terv tartalmazza. Egyelőre körülbelül 13 %-os teljesítménytartalékkal rendelkezünk, de az általános tapasztalatok szerint 18%-ra lenne szükség. Ezért a népgazdaság, főleg a termelőüzemek energiaellátásában az ötödik ötéves tervidőszak utolsó éveiben bonyolult helyzettel kell számolni. Az energiagazdálkodás kiegyensúlyozatlan mérlegére való tekintettel az ötödik ötéves tervben fog- - lalt energetikai beruházások programja olyan méretű, amilyenre eddig még nem volt példa. Az elsőd leges energiaforrások termelésében 19, a villany- energia-termelésben 37 százalékos növekedést akarunk elérni. 3300 MW teljesítményű villanyenergiatermelő kapacitást üzembe helyezni és továbbiak építését megkezdeni (1972-ben a megkezdett energetikai építkezések együttes kapacitása 3900 MW volt, ez 1974-re 7500 MW-ra növekszik), beleértve az a töm erőművek öl év alatti felépítését, az eddigi tapasztalatokhoz viszonyítva rendkívül igényes feladat. Tekintettel arra, hogy a hatodik és a hetedik 1 ötéves tervidőszak folyamán az új villanyenergia termelő kapacitások építése állandóan növetkvő ten denciát mutat, megvalósításuk megköveteli a szükséges intézkedések idejében való végrehajtását mind a műszaki tervezésben, mind az építkezések egyéb előkészítő munkáiban. A csehszlovák népgazdaság további fejlesztésének . alapvető feltétele a szükséges energetikai forrásokV kiépítése. A villanyenergia továbbra is ntegtartja a nemesebb energiahordozók között betöltőit vezető, szerepét. A jelenlegi számítások szerint Csehszlová- • kia villanyenergia-termelése 1990-ig több mint a háromszorosára növekszik. Az 1990-es 160 milliárd kWó fogyasztás fedezésére 1975 után körülbelül 20 000 MW új villany energia-termelő kapacitást kell felépíteni, ebből 9000 megawattot az atomerőművek fognak szolgáltatni. Az energetika távlati beruházási programjában alapvető szerkezeti változásokra kerül sor, amelyek röviden így jellemezhetők: • a hőerőművek kategóriájában többnyire az 500 MW teljesítményű blokkok jönnek számításba, • az atomerőművek építése fő fejlesztési programmá válik, • az eddigi helyzethez viszonyítva alapvetően 1973. Vili. 26. 4 AZ»MERŐMÜVE*JLESZTÉSÉ$ÉN
