Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)
1973-08-22 / 199. szám, szerda
KÜSZÖBÖN AZ ÚJ TANÉV Céltudatosan és következetesen teljesítsük a CSKP KB és az SZLKP KB júliusi plenáris ülésének határozatait Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának júliusi plenáris ülése mélyrehatóan elemezte az ifjú nemzedék nevelésének kérdéseit, a fiatalok felkészítését az életre, a fejlett szocialista társadalomban. Az ülések határozatai komplex és sokrétű programot jelöltek ki a párt- és állami szervek, a társadalmi szervezetek, nevelési intézmények és az egész társadalom számára az ifjú nemzedék nevelésével kapcsolatos kérdések megoldása érdekében. A plenáris ülés óta másfél hónap telt el. Ez idő alatt az illetékesek a határozatokat lebontották, s az 1973— 74 es tanén lehetővé teszi ezek megvalósítását, s hogy a neveléssel kapcsolatos problémák a közvélemény előtt is ismertek legyenek, a Pravda szerkesztősége Štefan Chochol professzornak, az SZSZK oktatásügyi miniszterének, dr. Miroslav Matusták docensnek, az SZLKP KB iskolaügyi osztályvezető helyettesé-' nek, dr. Martin HargaSnak, az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma szakosztálya igazgatójának, valamint Pavol K ele onak, a minisztérium középiskolai szakosztálya igazgató jának részvételével kerekasztal-beszélgetést rendezett. Az elhangzottakat az alábbiakban közöljük. Beszélgetésünk kiindulópontjaként hasznos lenne, ha tömören vázolnánk a várt júliusi plénuma határozatainak jelentősebb részeit. 1973 M. MATUŠŤÄK: A párt júliusi plenáris ülése az oktatásügy fejlesztését és az ifjú nemzedék nevelését illetően abból indul ki, hogy a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak megvalósítása során elért eredmények az oktatás- és nevelésügy terén is sikeresek. A CSKP KB és az SZLKP KB sokoldalúan megítélte a párt és az egész társadalom gondos kodását az ifjú nemzedékről, és a határozatokban a fiatalok nevelésével kapcsolatban konkrét feladatokat tűzött ki s ennek keretében természetesen megszabta az iskolarendszer tökéletesítését is. Ezekből kiindulva a párlszervekre — a kerületi, a járási és az alap- szervezetekre és valamennyi kommunistára — hárul a feladat, hogy feltételeket teremtsenek ahhoz, hogy az ifjúság aktívabban bekapcsolódhasson a szocialista építés feladatainak megoldásába. Továbbá, lehetővé kell tenni, hogy a fiatalok részt vegyenek a tudományos műszaki haladásban, fejleszteni kell az ifjúság műszaki alkotóképességét, meg kell szervezni a gazdasági ismeretek oktatását, javítani kell a kommunista nevelést. Biztosítani kell az ifjúság marxista—leninista nevelésének elmélyítését, a fiatalokat rendszeresen tájékoztatni kell hazánk és a többi szocialista ország politikai, gazdasági és kulturális kérdéseiről, a nemzetközi helyzetről. Szembe kell szegülni az ellenséges propagandával. El kell mélyíteni a nevelést a párt tapasztalataira, népünk forradalmi, harci hagyományaira való tekintettel, ügyelnünk kell az ifjúság szabad idejének célszerű kihasználására, törődnünk kell a fiatalok munkájával a lakhelyükön. További feladat az esztétikai nevelés megszilárdítása, a testnevelés és a turisztika fejlesztése s ezek eszmei jelentőségének hangsúlyozása; aktívaértekezleteket, szemináriumokat kellene rendezni, melyeken a kommunisták átadhatnák tapasztalataikat a fiataloknak. A pártszerveknek és -szervezeteknek ügyelniük kellene arra, hogy olyan elvtársakat küldjenek a fiatalok körébe, akik meg tudják nyerni az ifjúságot, s konkrét feladatokkal kellene őket megbízni. A nemzeti bizottságokban és az SZSZK kormányában működő kommunistáknak az SZLKP KB meghagyta, hogy biztosítsák valamennyi nevelésügyi tényező egységes és egybehangolt eljárását, jelentősen növelni kell tehát az iskolaügy, a tudomány, a kultúra, a sajtó, a kiadó, a rádió, a televízió, a film területén dolgozók eszmei befolyását. A párt júliusi plenáris ülése a figyelem középpontjába állította az iskola és a család egységes nevelési hatását ... M. MATUŠŤÄK: Kétségtelenül. A határozat kimondja, hogy intenzívebben szükséges befolyásolni a szülők szocialista tudatát, és a családban uralkodó légkört, mert még mindig a kétvágányú nevelés tanúi lehetünk: az egyik vágányon halad az iskola, a másikon a család, mely gyakran nem érti meg kellőképpen az iskola törekvését. Szükséges a szülők körében pedagógiai propagandát szervezni s megfelelő pedagógiai irodalmat kell kiadni. E vonatkozásban a tankönyv- kiadó több kiadványt tervez. Külön figyelmet kell fordítani a munkásutánpótlás kérdésére, javítani kell az iparitanulóintézetek eszmei politikai neve- lőmunkáját és az iskolán kívüli nevelést, nagyobb gondot kell fordítani azokra az intézetekre, melyek lehetővé teszik, hogy az ipari tanulók középiskolai végzettséget szerezhessenek; ezek hálózatát a jövőben bővítjük. Szükséges, hogy a tanítók oktató-nevelőmunkájában mutatkozó fogyatékosságok kiküszöbölése, valamint az oklató- nevelőmunka korszerűsítése érdekében intézkedéseket dolgozzunk ki. Rendkívül fontos, hogy javítsuk a tanítók kiválasztását, felkészítését, továbbképzését, megoldjuk a szakképesítetlen tanerők problémáját, kiváltképp az alapiskolákban, biztosítsuk elhelyezésüket az iskolák szükségleteivel összhangban. A jövőbeni tanítók kiválasztására ez évben nagy gondot fordítottak a párt kerületi és járási bizottságai, melyek a fiatalokat közvetlenül ajánlották pedagógiai továbbtanulásra, illetve pedagógiai főiskolára. Szükségesnek mutatkozik, hogy kidolgozzuk az egységes nevelés rendszerét, fokozzuk a tudományos ateista nevelést, melyben még mindig sok a formalizmus, s néha adminisztratív feladatként értelmezik. Javítanunk kuli a polgári nevelés és a marxizmus—leninizmus oktatását. Ezt a célt szolgálja a tantervek módosítása és az új tankönyvek kiadása. Jelentős feladat az iskolaügy irányításának javítása, az ellenőrzés és a felügyelet kérdése. Š. CHOCHOL: Matusták elv- társ gondolatait azzal szeretném kiegészíteni, hogy a párt júliusi plenáris ülése valóban mérföldkövet jelent abban a törekvésben, amit a párt a szocialista iskolarendszer tökélete- sítese, és az ifjú nemzedék művelődése érdekében fejt ki. Nagyon szükséges volt, hogy a közvélemény figyelmét ebbe az irányba tereljük, a párt XIV. kongresszusa határozatainak megvalósítása során elért eredmények ezt lehetővé tették. Az iskolaügy terén dolgozó tanítók és nevelők számára a kérdés ilyen sokoldalú megvitatása nagy segítséget jelent, mert a probléma megoldásába beavatja az' egész társadalmat. Valamennyi nevelési tényező hatásának egysége a fő biztosítéka a kommunista nevelés céljai sikeres elérésének. Köztudott, hogy a CSKP KB ülése olyan dokumentumot hagyott jóvá, mely utat mutat iskolarendszerünk további tökéletesítése érdekében. Š. CHOCHOL: „A csehszlovák iskolaügy fejlődése, jelenlegi helyzete és további feladatai“ című dokumentum iskola- rendszerünk jelenlegi helyzetének mélyreható elemzéséből indul ki. Ez az elemzés számunkra rendkívül tanulságos és számos olyan kérdésre is választ ad, melyek a múltban gyakran foglalkoztattak bennünket, vagy pedig alkalmat adott éles vitára a valóban szocialista iskola képviselői közt és azok közt, akik a revizionizmus és az antiszocializmus különféle pozícióiból iskolaügyünk „reformálására“ törekedtek, de leginkább az iskola szocialista jellegét tagadták. Milyen tanulság vonható le iskolarendszerünk eddigi fejlődéséről? Elsősorban arra a felismerésre juthatunk, hogy a szocialista iskoláért vívott harc a szocializmus végső győzelméért vívott társadalmi és világharc része. Iskolarendszerünk eddigi fejlődése világosan igazolja, hogy iskolaügyünk jelentős lépést tett előre legfőképpen akkor, amikor az oktató-nevelőmunkában a szocialista pedagógia marxi—lenini alapelveiből indult ki, s ezeket következetesen megvalósította, s amikor az elméletben és a gyakorlatban a szovjet iskola gazdag tapasztalataiból és sikereiből tanult és merített. Az elemzés továbbá arra a felismerésre vezet bennünket, hogy iskolarendszerünk számos probléma és fogyatékosság ellenére olyan színvonalat ért el, mely hazánkat világviszonylatban is az egyik legrangosabb helyre emeli. E szerint a „Csehszlovák iskolaügy fejlődése, jelenlegi helyzete és további feladatai“ című dokumentum a közeljövőben nem számol iskolarendszerünk új reformjával. A hangsúlyt elsősorban az iskolák oktató-nevelő munkájának javítására helyezi, s a párt XIV. kongresszusa határozatainak szellemében hangsúlyozza az iskolák szocialista jellegének elmélyítését, hogy a szocialista rendszer még szilárdabb támaszává válhassanak. A dokumentum eme irányvonal mellett leszögezi, hogy a párt XV. kongresszusáig ki kell dolgozni iskolarendszerünk hosszú távlatú fejlődésének javaslatát. A dokumentum terjedel- messége ellenére kérnénk legalább tömören vázolja a főbb intézkedéseket. Š. CHOCHOL: A dokumentum döntő feladatnak tartja, valamennyi fokú iskola nevelőmunkájának megszilárdítását a marxizmus—leninizmus elvei alapján, ami az iskolák kommunista nevelése rendszerének kiépítését feltételezi. Az iskolák nevelőmunkáját komplex módon kell értelmezni, a nevelés nem korlátozható csupán a polgári nevelés óráira, vagy az iskolán kívüli tevékenységre. Az iskolák nevelő szerepének megszilárdítása valameny- nyi tanító pedagógiai befolyá sának növelését, tekintélyének megszilárdítását feltételezi. Ezzel kapcsolatban a dokumentum megszabja, hogy kiváltképp a társadalomtudományi tantárgyakban még jobban ki kell domborítani a nevelési célokat, s még jobban el kell mélyíteni az iskola és az élet, a gyakorlat kapcsolatát. Továbbá hangsúlyozza valamennyi iskolatípus tananyagának átértékelését s a társadalom növekvő gazdasági szükségleteihez alkalmazását. Arról van szó, hogy a tananyagból ki kelll küszöbölni mindennemű felesleges részt, mely túlterheli a tanulókat, ehelyett a diákok gondolkodásmódjának fejlesztését kell szorgalmazni. Ügyelnünk kell arra is, hogy a tananyagba új ismeretanyag kerüljön, s az oktató-nevelőmunka korszerűsödjön. A dokumentum megszabja iskoláink detflokratikus jellegének elmélyítését, az oktatás hatékonyságának növelését, hogy minden ép eszű gyermek kötelező iskolalátogatást életkorának megfelelően fejezze be. Ezzel kapcsolatban a dokumentum célul tűzi ki, hogy javítani kell uz oktató-nevelőmunka színvonalát, különös figyelmet kell fordítani különösen az anyanyelv, az orosz nyelv és a matematika oktatására. Konkrét intézkedéseket tartalmaz a szakmunkásképzést illetően, mely a jövőben a végzős növendék számára lehetővé teszi, hogy . teljes középiskolai végzettséget nyerhessenek, illetve főiskolán folytathassák tanulmányaikat. Ami a hosszú távlatú intézkedéseket illeti, a dokumentum azzal számol, hogy az alapiskolák alsó tagozata az eddigi öt évről négy évre rövidül, s lehetővé válik, hogy az alapiskolák nyolcadik osztályának tanulói gimnáziumba vagy szak középiskolába lépjenek; ennek értelmében az érettségivel végződő iskolai tanulás az eddigi tizenhárom év helyett tizenkét évre rövidül. A dokumentum továbbá feltételezi, hogy a kö népiskolai oktatás három típusának — gimnázium, szakkö zépiskola, szakmunkásképzőintézetek — tananyaga meg közelítőleg hasonló lesz, ami lehetővé teszi, hogy a növendékek teljes középiskolai vég zettséget nyerjenek s továbbtanulhassanak vagy pedig közvetlenül a gyakorlatban hasznosíthassák tudásukat. Ez a célkitűzés lehetővé teszi, hogy fokozatosan valamennyi fiatal teljes középiskolai végzettséget szerezhessen. Nagy figyelmet szentel a dokumentum a tanítók problémájának, kiválasztásuknak, felkészítésüknek, valamint a pedagógiai munkájukhoz szükséges kedvező feltételek megteremtésének, hangsúlyozza az irányítás minőségének javítását, a felelősség és a jogkör megszabását, az iskolai felügyelet és ellenőrzés egységes rendszerének kiépítését, az iskolarendszer gazdaságosságát és racionalizálását. Nem feledkezik meg az iskolaügy fejlesztéséhez szükséges megfelelő anyagi feltételekről sem, s kijelöli valamennyi tényező feladatát, mely köteles bekapcsolódni az ifjú nemzedék nevelésébe, elsősorban a család, a SZISZ-szer- vezetek, a szakszervezet, a nemzeti bizottságok, a tömegtájékoztatási eszközök befolyására gondol; foglalkozik a politechnikai oktatással, a fiatalok pályairányításának kérdésével, az élet és az iskola szoros kapcsolatával. M. MATUSTÁK: A CSKP KB plenáris ülése még nem jelölte ki azokat a konkrét feladatokat, melyek iskolarendszerünk hosszú távlatú fejlődését célozzák. Mint a miniszter elvtárs említette, ezt a koncepciót a párt XV. kongresszusáig kell kidolgozni. Azonban abból a tényből kell kiindulni, hogy a mostani oktató-nevelőrendszert, mely a szocialista elvekre épül, bármilyen megrázkódtatás és erőszakos reformok nélkül is lehet fejleszteni és tökéletesíteni. A dokumentumot rövidesen publikálni fogjuk. A legfontosabb, hogy elmélyüljön az iskolai tevékenység szocialista tartalma, s hogy a tartalom közelebb kerüljön a mai valósághoz, továbbá a tudományos-műszaki forradalom és a társadalmi fejlődés követelményeivel összhangban korszerűsödjön. Természetes, hogy iskolarendszerünk demokratizmusának érdekében további lépéseket teszünk. Tájékoztatnák a közvéleményt azokról az intézkedésekről, melyek az 1973— 1974-es tanévben érvénybe lépnek? M. HARGAŠ: Legjelentősebbeknek tartom azokat az intézkedéseket, melyek megvalósítása iskolarendszerünk demokratikus jellegének lényeges elmélyítéséhez vezetnek. Az üj tanévtől kezdve — egyelőre csak kísérletileg — a szakmunkásképzés terén néhány szakmában bevezetjük a négyéves képzést. Eme intézetek feladata, hogy a növendékeket szakmar képesítéssel vértezzék fel, s egyidejűleg teljes középiskolai műveltséget nyújtsanak, mely a tanulók számára lehetővé teszi, hogy főiskolán folytathassák tanulmányaikat. Szeptembertől Trnaván és Ko- šicén egyéves bentlakásos középiskolákat nyitunk a dolgozók számára. Ezekben az intézetekben a fiatal munkások és parasztok, akik a gyakorlatban már beváltak, teljes középfokú általános műveltséget szerezhetnek. s lehetővé válik számukra a főiskolai továbbtanulás. P. KELCO: A dokumentum határozatai értelmében sor kerül a tananyag, a tantervek módosítására. Az alapiskolákban megszilárdul a polgári nevelés oktatása, a H. évfolyamban pedig elmélyül a honvédelmi nevelés. A szlovák tanítási nyelvű alapiskolák ötödik és hatodik évfolyamában hetente egy órával emelkedik az orosz nyélv tanítási óráinak a száma. Módosítjuk az orosz nyelv, a történelem és a polgári nevelés tantervét. A gimnáziumok harmadik és negyedik évfolyamában heti egy órával emelkedik az orosz nyelv óráinak száma, módosítjuk a választható tantárgyak rendszerét, mégpedig úgy, hogy ezek a. tanulókat a természettudományi és műszaki pályák felé irányítsák és felkészítsék a gyakorlati munkára. Azokban a gimnáziumokban, ahol megvannak a feltételek, lehetővé válik, hogy a testnevelési órák számát az eddigi heti 2 óráról 3-ra emeljék; előreláthatólag erre egy-egy kerületben csak két-három iskolában kerül sor. Az intézkedések egész komplexuma a kulcsfontosságú tantárgyak — a szlovák, az orosí nyelv és a matematika — oktatásának javítása érdekében történik, s a tanév folyamán módosított osztályozási rendszer lép életbe. Az iskolák nevelői munkájának javítását célozzák a szülői munkaközösségek tevékenységével kapcsolatos új irányelvek is, amelyek ezeket a szervezeteket leginkább politikai, nevelési vonatkozásban irányítják, s hangsúlyozzák a szülők közti pedagógiai propaganda jelentőségét. A tanítók kiválasztását, felkészítését és to- vábbbképzését tekintve szükséges az eddigi előírások átdolgozása, az iskolai ellenőrzés és felügyelet egységes rendszere javaslatának kidolgozása. M. HARGAŠ: — Szeretném megjegyezni, hogy az említeti intézkedések csak a legfontosabbak a dokumentumban rögzítettek közül. Számos továbbit, például az alapiskolák alsó tagozatának öt évről négy évre való rövidítését, az alapiskolai tanulókról való egésznapos gondoskodást kísérletileg bevezetjük, a továbbiakat az iskolaigazgatásban és a tudományos-kutató intézetekben feldolgozzuk, s ennek megfelelően javaslatokat teszünk, vagy kidolgozzuk a koncepciót. Szeretném hangsúlyozni, hogy „A csehszlovák iskolaügy fejlődése, jelenlegi helyzete és további feladatai“ című dokumentumban rögzített célok megvalósítására irányuló munka súlypontja nemcsak az új intézkedések kidolgozásában és bevezetésében rejlik. Döntő fontosságú valamennyi tanító, nevelő, iskolaügyi dolgozó munkájának javítása az apró napi feladatok teljesítésénél. A tanítás hatékonyságán nak növelése elképzelhetetlen a tanulók jobb előmenetele nélkül. Az ezzel kapcsolatos intézkedések közül beszélgetésünk során említési tettek az új osztályozási rendszerről. Milyenek lesz' nek az alapelvei? (Folytatás a 6. oldalon)
