Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)

1973-08-20 / 197. szám, hétfő

A KULTURÁLTSÁG MÉRCÉJE ÉS SZIMBÓLUMA Életünket, s főként hétköz­napjainkat a munka tölti meg tartalommal, s éppen ezért nem mindegy, hogy milyen kö­rülmények között dolgozunk. Napjainkban a technika forra­dalma lassan eltünteti az ipari és a mezőgazdasági, a testi és a szellemi munka közötti kü­lönbségeket. Nemsokára anak­ronizmusnak számít majd a be­lénk rögződött tudat, hogy a mezőgazdasági munkák piszko­sabbak '"^tóbbak a többi­A fehér köpenyes gondozó szá­zadunkban a kulturáltság mér­céje és szimbóluma lett. Fel­vételünkön Mátéfjy Emma, az üzem egyik nyolctagú szocialis­ta munkabrigádjának a vezetője [Kovács E. felvételei) nél. Főként az állattenyésztés az a terület, amelyen nagyon so­kat tehetünk környezetünk kel­lemesebbé tételéért. A mezőgazdasági üzemekben a tisztára söpört, betonozott utak a legszembetűnőbb jelké­pei a kulturált munkakörnye­zetnek. Ahol nincs por, sár és szemét, ahol a mezőgazdasági épületek között vezető utat ró­zsatövek színpompás sora sze­gélyezi, s ahol az automatizáció olyan magas fokú, mint a levi­cei (lévai) baromfitenyésztő­ben, ott nem lélekölő robot a munka, s nem csupán kénysze­rű pénzkereseti lehetőség, ha­nem figyelmet és szakértelmet követelő tevékenység. 1967-ben létesült húsz mező- gazdasági üzem kooperációjá­val, ötvenmillió korona befek­tetéssel. Azt hiszem, csak ma­dártávlatból lehetne olyan fel­vételt készíteni, amely az egész gazdaságot keretbe fogja, hi­szen tizenkilenc hektárnyi terü­letet foglal el. Megkísérlem hát leírni, hogy az olvasó képet tudjon alkotni róla. Három önálló termelő-részle­ge van az üzemnek. Az első a csirkenevelő részleg, itt ketre­ces módszerrel folyik a vásá­rolt naposcsibék felnevelése. Befogadóképessége 68 000 csir­ke. Évente kétszer telepítenek lip finnvit. A csirkék innen ke­szakembernek és laikusnak egyaránt sokat mondó. Évente húszmillió tojást ter­melnek ezekben a hosszú, la­pos építményekben, amelyek­nek már a külseje is megnye­rő. Szellőztetőberendezések hosszú sora látható a külső fa­lakon. Az előcsarnok tiszta és világos, mint egy irodahelyiség, jobb oldalt a vezérlő automata színes gombjai világítanak, s el sem hiszem, hogy „tyúkól­ban“ vagyok, ha a bejárattál szembeni fal két nyílásából fu­tószalagon nem özönlik kifelé a frissen tojt tojás. Fürge asz- szonyi kezekre van itt szükség, amelyek képesek egy tizenkét órás műszak alatt 10—13 ezer tojást megtisztítani az esetle­ges szennyeződéstől, osztályoz­ni, selejtezni és ládákba rakni. Margita Rehorcikovát találtam ebben az épületben, aki nem­régen miniszteri kitüntetést ka­pott kiváló munkájáért. Mátéfjy Emma műszaki dol­gozó, az üzem egyik nyolctagú szocialista munkabrigádjának a vezetője, kérésemre megmutatta a másik helyiséget is, amely­ben a tyúkok vannak. Itt hosz- szú, szinte végeláthatatlan sor­ban apró ketrecek álltak. A ket­recekből a tojás egyenesen a futószalagra gurult. A trágya pedig a ketrecek alatti mély­alomra hullott. A trágyakihor­dást éppen úgy, mint az ete­tést és az itatást, automatikus vezérlésű gépek végzik. Az ál­latokkal a gondozónak naponta csak annyi munkája van, hogy ellenőrizze, nem történt e vala­mi üzemhiba, és összeszedje az elhullott állatokat. Ennél több időt már nem volna kellemes itt tölteni a sok ezer állat sza­ga miatt, amelyet — és ez egé­szen természetes — a legtöké­letesebb szellőztető-berendezés sem tudna nyomtalanul eltün­tetni. A tizenkét órás munka­idő (reggel hattól este hatig) megfelel az asszonyoknak, mert minden második napjuk szabad. Emellett szívesen vál­lalnak még társadalmi munkát is. Hogy ne kelljen parlagon hevernie a gazdasági épületek között fekvő földterületnek, gyümölcsfákat és virágokat ül­tetnek, parkosítanak, tisztogat­nak, meszelik és festik az épü­leteket. Deák György mérnök, az üzem igazgatója, nemcsak az­zal törődik, hogy a rábízott gazdaság példásan teljesítse feladatát, hanem azzal is tisz­tában van, hogy az ember szí­vesebben dolgozik kulturált kö­rülmények között, s hogy a tisztaság, a rend, a fegyelem olyan befektetés, amely több­szörösen megtérül. Bizonyára ez is nagyban hozzájárul ah­hoz, hogy a dolgozók munkater­melékenysége olyan magas szinten van: egy ember évi át­laga 580 000 korona. Ha összegeznem kellene a látottakat, és a tapasztaltakat, attól félek, ismétlésekbe kelle­ne bocsátkoznom, mert ami az összbenyomást illeti, az meg­A tisztára söpört betonozott utak a legszembetűnőbb jelképei a kulturált munkakörnyezetnek LÜJB4I 1973. VIH ?0. rülnek a második részlegbe, a hizlalóba, ahol 56 nap alatt csaknem másfél kiló átlagsúlyt érnek el a lehető legkevesebb abrakfogyasztással. Ez a rész­leg évente hatszáz tonna húst produkál. A harmadik részlegben a to- jós tyúkok vannak, 13—16 ezer egy-egy épületben. A teljes ál­lomány kb. százezer Shaver- fajta tojóból áll. Egy tyúk átla­gos tojáshozama tavaly 162 gramm takarmányfogyasztással 253 tojás volt. Ez a számadat hökkentőén kellemes volt az eddig látott gazdaságokkal ösz- szevetve. Ezért inkább hadd fe­jezzem be beszámolómat azzal az ajánlással, hogy aki a me­zőgazdaságban, korunk felvilá­gosult és igényes emberéhez méltó munkakörnyezetet akar látni, az látogassa meg a lévai baromfitenyésztő üzemet. Ogy érzem, a fehér köpenyes állat- gondozó századunkban a kultu­ráltság mércéje és szimbóluma lett. MIKOLA ANIKÓ JSSL.. BBiaSZES ÉS A SZOCIALIZMUS VÉDELMEZŐI INTERNACIONALISTA ALAPON A baráti hadseregek katonái általában a különböző hadgya­korlatokon találkoznak. Minden ilyen alkalommal új ismerősök­re, igaz barátokra lesznek szert nemcsak a katonák, de a pol­gári lakosság is. Igazolja ezt az állítást a hazánk területén le­zajlott „Moldva““ és a „Pajzs- 73“ elnevezésű hadgyakorlat is. Az ősszel,1 pontosabban au­gusztus 31-e és szeptember 9-e között, újabb alkalom nyílik a barátság el­mélyítésére. Az említett idő­pontban ugyan­is hazánkban rendezik meg a baráti hadseregek III. nyári spartakiádját. Tizenkét sportág­ban mintegy 2000 sportoló mé­ri össze majd erejét Prágában, Plzeňben, Liberecben, Brnóban, Olomoucban, Prostejovban, Bra­tislavában, TrenČínben, Banská Bystricán és Zilinán. A vendégek között számos él­sportoló, olimpiai résztvevő, il­letve győztes lesz. A rendező bizottság felkészült fogadtatá­sukra, a versenyek folyamatos lebonyolítására. Az érdekelt vá­rosokban már hosszabb ideje tevékenykednek az előkészítő bizottságok, amelyekben nem­csak a néphadsereg, hanem a Nemzeti Front, a közigazgatás és pártszervek képviselőit is megtaláljuk. A baráti hadsere­gek III. nyári spartakiádja te­hát nemcsak egyszerű sportese­mény, hanem a fegyverbarátság internacionalista elmélyítésé­nek a kifejezője is. Erre a nagy eseményre tehát nemcsak a néphadsereg spor­tolói, hanem minden katona, egész országunk népe készül. Az egyes országok képviselői fölött hazánk jelentősebb üze­mei vállalnak védnökséget. Meghívják maguk közé a spor­tolókat, megmutatják üzemei­ket és városukat. Máris készül­nek a különböző emléktárgyak, ajándékok. A staféta útja HOGYAN LEHETEK BÚVÁR? Ezt a kérdést csaknem vala­mennyi iskolaköteles gyerek felteszi, s közben elképzelik a mélységek izgató kalandos vi­lágát, amely a szárazföld lakó­ja számára teljesen elérhetet­len. Egyeseknek ez a gyermek­kori vágya éppen a katonaság alatt válik valóra. A legráter­mettebbek, a legbátrabbak és a legalkalmasabbak kerülnek ab­ba az altiszti iskolába, ahol fél­éves kemény kiképzés folya­mán a búvárrajok parancsno­kaivá válnak. Hogyan lesz tehát valakiből búvár? Ezt kérdeztük Michal Barok szakaszvezetőtől, a tarta­lékos tiszti iskola végzettjétől, a leendő rajvezetők szakaszá­nak parancsnokától, ö maga az iskola befejezése után itt az alakulatnál végezte el a búvár- tanfolyamot, és nemcsak jó sza­kaszparancsnokká, de — min­den nagyzolás nélkül — a bú- városkodás rajongójává is vált. — A búvárnak mindenekelőtt vasegészségűnek kell lennie — mint a repülősöknek, sőt a le­hetőséghez képest még annál is jobbnak. Ezzel együtt szi­lárd erkölcsi „tulajdonságokkal és kemény akarattal kell ren­delkeznie — hidegvérűséggel, önállósággal, kitartással, bátor­sággal ... — mondta a fiatal parancsnok. Ismeretekre, ügyes­ségre, megszokásra mindnyájan szert tesznek a tanulmányok és a kiképzés folyamán. Az elmé­leti és a gyakorlati kiképzés váltja egymást. Az ismeretek köre bővül. Egy hónapig tart az elméleti alapismeretek okta­tása, amit a vízben folytatott első gyakorlati kiképzés követ, amely egy hétig tart. Minde­nekelőtt meg kellett tanulniuk célba úszniuk, irányt változtat­niuk, tájékozódniuk a víz alatt, takarékosan lélegezniük, kötél segítségével jeleket adniuk — egyszóval el kellett sajátíta­niuk a búvárkodás ábécéjét. Mindehhez még hozzájárul az ettől elválaszthatatlan parancs­noki módszertan, valamint ál­landóan gondot kell fordítani a politikai oktatásra is... A gyakorlati kiképzés minde­nekelőtt tornagyakorlatokkal a parton kezdődik. A tulajdon­képpeni búvárkiképzés kisebb csoportokban történik. Az egyik csoport az öltözködést gyako­rolja, a másik a segédeszközök használatát, egy további a lég­palackok felhasználásával fog­lalkozik. Az egyik búvár lemerül, a másik, akit vezetőnek hívnak, a parton marad, ahol a leme­rült búvárral a jelzőkötél köti össze. A búvár számára ez a kötél képezi az egyetlen össze­köttetést a fenti világgal. A fel­adata az, hogy a víz alatt a 40 méternyi távolságra elhelye­zett célbójához jusson, ahol jel­zést ad, majd visszatér a part­ra. Természetesen közben nem szabad felmerülnie. Most már mindenki egy órát is kibír a víz alatt. Az egész kiképzés alatt az ilyen víz alatt töltött órából éppen elég jut a részt­vevőknek. — Mindkettőjüknek feladataikat 100 százalékosan kell teljesíteniük — mondta Bárok szakaszvezető. — A ve­zető feladata igen felelősségtel­jes. Kezében tartja gyakran a víz alatt időző barátjának sor­sát, életét is, éppen ezért nem szabad csődöt mondania. A búvárok szakasza jó kö­zösség, aminek az alapja a baj­társi kollektív szellem, a köl­csönös segítségnyújtás, a fele­lősségérzet, az öntudatosság, az együttműködés. Valameny- nyien SZISZ-tagok, s így egyál­talán nem csoda, hogy szerve­zetükben minden jól működik. Szó volt már arról, hogy a búvár erős fegyvere az akarat. Mindenhol, a víz alatt és a tantermekben is. A fesztiválvi­rágért folytatott szocialista ve­télkedést arra használják fel, hogy a kiképzés során a leg­jobb eredményeket érjék el. Kevés szabad idejükben a SZISZ önképző tevékenysége keretében valamennyien spor­tolnak. Kondíciójuk megőrzése szempontjából főleg a súlyozók­kal folytatott gyakorlatok a leghatékonyabbak. Modellező­körben is dolgoznak. Büszkesé­gük tárgya egy nagy akvárium. A búvárok és a halak tulajdon­képpen egymáshoz tartoznak, de a vízben, munka közben a katonai búvároknak nincs ide­jük erre gondolni. — A spartakiád előtt és alat is számos helyen rendeznek honvédelmi sportjátékokat, be mutatókat. A néphadsereg a!a kulataiban „kisspartakiádot“ ké szítenek elő. Ebben az időben több helyen tartanak előadás a III. nyári spartakiád jelentő ségéről és küldetéséről. Több helyen barátsági estéket tarta nak, illetve kultúrműsort ren deznek. Az említett nagy esemény ke retében hazánk területén végig halad a szocialista országok hadseregei internacionalista ba rátságának stafétája. A dukla emlékműtől indul el 1973. au gusztus 28-án, arról a helyről ahol a Szovjetunióban megala kult első csehszlovák hadtes katonái először léptek haza földre, ahol vérrel pecsételő dött meg népünk és a szovje nép igaz barátsága. A staféta még aznap az SZNF központjá ba, Banská Bystricára érkezik Másnap az évforduló alkalmá ból megrendezett manifesztáció ról indul tovább Zilinára, majd Trenčín be. Augusztus 30-án a reggeli órákban érkezik Szlo­vákia fővárosába, ahonnét a Slavínt érintve Brnóba tart. A prágai strahovi stadionba szep­tember 2-án fut be, ahol ebből az alkalomból ünnepélyes ke­retek között megkezdődik a baráti hadseregek sportolóinak nagy erőpróbája. Fogadjuk meleg szeretettel a baráti országok sportolóit, mint igaz barátokhoz illik. Mutas­suk meg nekik a szocialista ha­zánk építése terén elért ered­ményeinket, teremtsük meg a feltételeket arra, hogy nálunk igazán otthon érezzék magukat, -n/~ SOKRÉTŰ MUNKÁT VÉGEZNEK Plášťovce (Palást) legagill- sabb tömegszervezetei közé a Polgári Hovédelmi Szövetség alapszervezete (Zväzarm) tar­tozik, amelynek 55 tagja van. Velebný László elnökkel elbe­szélgettem terveikről, problé máikról. Elmondotta többek között, hogy a lövészeti kör és a katonai előkészítés terén már 20 éven át példás mun­kát végeznek. Sokat tett a szervezet érdekében az első években Vermes Ferenc taní­tó, Fačkó István és Mikuláš József. Gyenes István, a mos­tani pártelnök is, több éven át sikeresen vezette az alapszer­vezetet. Tavaly adta át az el­nöki funkciót tízévi derék munka után Antal Gyula elv­társ. Mint régt vezetőségi ta­got azzal bízták meg, hogy to vább folytassa a régi tradíció­kat és járási méretben hasson oda, hogy alapszervezetüket Ismét a legjobbak közt emle­gessék. A PHSZ szorosan együttműködik a SZISZ-szer- vezettel, mert a legtöbb tag mindkét szervezetben hasznos munkát végez. Az évzáró taggyűlés után a polgári védelem terén is nö­vekedett az aktivitás. Kissimo- nyi Pál hnb-elnök tartja az előadásokat és gondoskodik hasznos filmek vetítéséről. Két alkalommal szerveztek Pláš- fovcén tanfolyamot a kis pionír motorkerékpárosok részére, amelyet Velebný László elnök vezetett. Az anyagi haszon nagy részét a PHSZ felszerelésére, sátrak és sportfegyverek vá­sárlására fordították. Jól mű­ködik a sportlövészkör is. A legjobb lövők közé tartozik Gyenes András, Géri fózsef. Szikura József és Lukács Pál. Valamennyi járási sportlövész­versenyen részt vesznek és szép eredményekkel térnek haza. Mivel a PHSZ lövöldéje nem biztonságod, ezért a PHSZ a jö­vőben igénybeveszi a vadászok lövöldéjét, amely Horné Tú­rovce és Plášťovce között te­rül el. Legjobb munkát a rádióania tőrkör végzi, amelyet Kissimo- nyi Pál hnb-elnök vezet már több éve. Több állammal tar­tanak fenn kapcsolatot. Kissi- monyl elvtárs még a šahyl Ro­povod n. v. fiataljainak rádió­amatőrkörét Is vezeti. A )árá- si szervek namrég 10 kiselej­tezett televíziókészüléket küld­tek a kör munkájához, s így a tagok hasznos alkatrészek­hez jutottak. VERESS VILMOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents