Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)
1973-08-19 / 33. szám, Vasárnapi Új Szó
Az Universiadék története Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lörincz Gyula. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, GorlčIJ utco 10. Telefon: 169, 312-52, 323 01, főszerkesztő: 532 20, titkárság: 550 18, sportrovot: 505-29, gazdasági Ügyek: 506 39. Távfró: 092308. Pravdo Kiadóvállalot, Bratislava, Volgogradská 8. Nyomjo a Pravda Nyomdavállolat bratislavai Ozeme, Bratislava, Štúrova 4. Hirdetőiroda: Vajanského nábrežie 13/A, II. emelet, tel»- fon: 551-83, 544-51. Előfizetési dfj havonto 14,70 korono, a Vasárnapi Oj Sző negyedévre 13,— korona. Terjeszti a Posta Hlrlapszotgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PIMS — Ostredná axpedjcla tlaío, Bratislava. Gottwaldovo námestie 48/VII. ______ S ze rdán felhangzott Moszkvában a főiskolai világjátékok, az Universiade szignálja, „Gaudeá- tnus igitur ...“ és a legjobb főiskolás sportolók részvételével megkezdődött a VII. nyári Universiade. Hogy nem kis sporteseményről van szó azt bizonyítja a részvevő 72 ország több mint 4500 sportolója. A moszkvai Universiadenál népertebb mezőny csak az olimpiai játékokon indul. De nem csak mennyiségben követi a két, illetve háromévenként megrendezésre kerülő Universiade az olimpiai játékokat. Gondoljunk csak olyan főiskolai világbajnokokra, mint Brumel, Doubell, Hemery, Lusls, Matson, Szanyejev, Ter Ovaneszjan, Nordwig, Toomey, Avilov, Balázs Jolán, Csizsova, Stecher, Manning, T. Press és másokra. Ahány név, annyi dicső olimpiai győztes. De nem csak atlétikában van ez így. Vívásban, úszásban egy cseppet sem kisebb a versengés. Érdemes a világ- versennyel bővebben is foglalkozni... A játékok alapküldetése A sport a népek és a nemzetek közötti barátság „nagykövete“ — szokták mondani találóan. Ugyanis a nemzetközi találkozók „vértelen világháborúk“, ahol békés versengésben az egyik nemzet fiai igyekeznek erősebbek, ügyesebbek és gyorsabbak lenni a másikéinál. Ezért a -világversenyeken való részvétel és az ott elért eredmények az illető ország testnevelési mozgalmának fejlettségi fokáról is tanúskodnak és ilyen értelemben a szocialista rendszer előnyeiről is. Az Universiadekhoz vezető út lassan az 50. születésnapjához közeledik. Az út nem volt egyenes; világháború, politikai útvesztők, zsákutcák jelzik a buktatókul. 1923-ban kezdődött. Jean Petitjean, a fiatal francia kémikus, aki annak idején Franciaország leggyorsabb embere volt, azzal a gondolattal állt elő, hogy rendszeresen rendezzenek világjátékokat a diáksportolók számára. Az alapítólevélben a kövelkezőket olvashatjuk: „ ... a játékok az olimpiai gondolat szellemében — a diákság békés egymás mellett élésének és egységének gyakorlati megvalósítása lenne. Az első ilyen jellegű játékokat már 1924-ben megrendezték Varsóban. Azután Róma (1927), Párizs (1928J és Darmstadt (1930J következett. Az 1933. évi téli és nyári játékokat Cortina ď Ampezzo — Torino bonyolítja le. Két évvel később Davos és Budapast fogadja a főiskolai sportolókat. Utána a fasiszta rémuralom kezdete következik; Hitler „kiharcolja“, hogy az 1939. évi játékokat a bekebelezett Ausztria fővárosában, Bécsben rendezzék iueg; Hitler célja világos volt: a fasizmus bombasztikus reklámozását várla a diáksportolók seregszemléiétől, mint ahogy az 1936-ban volt a berlini nyári olimpiai játékok alkalmából. Bécsbe azonban csak a horogkereszt csatlós államainak a sportolói indultak. A haladó egyetemi ifjúság bojkottálta a bécsi játékokat és óriási tüntetésekre került sor világszerte. 24 ország sportolói Bécs helyett Monacóban találkoztak és az itteni versenyek voltak a béke, a demokrácia és a szabadság manifesztációi. Csehszlovákia megszállása elleni tiltakozásul a monacói felvonulás élén a csehszlovák diákság képviselői haladtak. A versenyek közepette a fasiszta Németország megtámadja Lengyelországot és a játékokat Jdő előtt berekesztik. Ezzel be is fejeződött a két világháború közötti főiskolai játékok története. Az első Universiade A főiskolai játékok történetének második szakasza 1947-ben kezdődik, ekkor már érződik a hidegháború szele és a kapitalista propaganda lehúzza a „vasfüggönyt“, s a főiskolai sport ismét válaszút elé kerül. A haladó erők a Nemzetközi Diákszövetségbe tömörülnek, de egy újabb szervezet is alakul, a FISU [Federation International du Sports Univer- sitaire — Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség). A FISU programjában kimondottan csak a sporttevékenység szerepel és ezután a két sportünnep korszaka következik: világjátékok és a FISU sporthete. A nemzetközi politikai légkör enyhülése az SZKP XX. kongresszusa után azt eredményezi, hogy a két szövetség vezetői tárgyalni kezdenek, melynek eredménye az 1957. évi közös párizsi nyári játékok. Petitjean gondolatai ismét életre kelnek. Párizs szemtanúja lehet a Szovjetunió és a népi demokratikus országok sportsikereinek. Ezzel a párizsi játékok a nemzetközi főiskolai sport újabb szakaszát zárják le és új korszak kezdődik, az Universiadek korszaka. Torinóban kerül sor első ízben az Universiade elnevezésű főiskolai világjátékokra és azóta is ezen a néven futnak a diáksportolók két, illetve három- évenként megrendezésre kerülő nagy nemzetközi versenyei. Az I. Universiaden a vendéglátó olaszok bizonyultak a legjobbaknak a 60 résztvevő nemzet sportolói közül. A későbbi olimpiai bajnok Berutti három számban is aranyérmet nyert. Brumel, Tamara Press, Faguerola... Két év múlva először rendezlek szocialista országban, Bulgáriában Universiadet. A szófiai találkozón 32 ország sjjortolói vettek részt, s a jelképes olimpiai láng fölött ott volt a jelszó: „Tudomány — Barátság — Sport — Béke“. A játékokat beárnyékolta a francia diáksportolók hiánya; ugyanis az iskolaügyi miniszter feloszlatta a francia diákszervezetei. Franciaországot a 72 esztendős Petitjean, a világjátékok szülőatyja képviselte, aki saját költségén utazott <rz Universiade színhelyére. A bolgár fővárosban a magasugró Brumel és T. Press világcsúcsai domináltak. Az előbbi 225 centiméterre javította a világrekordot. Tizennyolc ország versenyzői osztozkodtak az érmeken és a nem hivatalos pontversenyt a Szovjetunió nyerte Japán és Románia előtt. Csehszlovákia az ötödik helyen végzett. Aranyérmet szerzett Trousil (400 m), Salinger (1500 m) és Horčičková (teniszJ. Hogy a tengerentúl sem maradjon Universiade nélkül, a következőt Porto Alegreban rendezték. A nagy távolság ellenére is 27 ország vett részt a versenyeken. A színvonalról elsősorban az atléták és az úszók gondoskodtak. Újra tündökölt Brumel, meglepetést okozott a kubai Figuerola, jók voltak a Moszkvában rajthoz állt a „sapkás fiú“ is. A 800 méteres síkfutás olimpiai bajnokáról, az amerikai Wottleról van szó. Európa leggyorsabb úszója, Vlagyimir Bűre (jobbról) minden bizonnyal nagy harcot vív majd az amerikai versenyzőkkel. Nyikolaj Avilov, a tízpróba olimpiai bajnoka és világcsúcstartója Torino után a moszkvai Universiaden is az első hely legnagyobb várományosa. brazil kosárlabdázók. De Ter-Ovaneszjan és Scsel- kanova is kitett magáért. A nemzetek nem hivatalos pontversenye így alakult: 1. Magyarország, 2. Szovjetunió, 3. NSZK, Csehszlovákia a 11. helyen végzett. Aranyérmet egyedül Horčičková nyert. „Kis olimpia'7 1965-től, a budapesti Universiadetől kezdve nevezik a főiskolai világjátékokat „kis olimpiának** A szocialista országok élsportolói mellett megjelentek az amerikai főiskolások is és hosszú idő után ismét versengtek egymással a szovjet és az amerikai sportolók. Pennel, Matson és társaik azonban csak a harmadik helyet tudták megszerezni a Szovjetunió és Magyarország mögött A 32 ország sportolói kozott olyan neveket találunk, mint Tér Ovaneszjan, a már említett két amerikai atléta, Szmildzina és Proko- penkova szovjet kosárlabdázónők, Bradley amerikai kosárlabdázó, a román Tiriac teniszező. Csehszlovákia a tizedik helyen végzett és ekkor nálunk is gondolkodni kezdtek a főiskolai sport helyzetén és színvonalán. Amint azonban a torinói játékok megmutatták, nem sok eredménye volt a ,,gondolkodásnak“. Budapest után 1967-ben Tokió következett. A japán kormány úgy döntött, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nem rajtolhat saját neve ilatt. A rendezők minden igyekezete ellenére sem tudtak megegyezni, így a többi szocialista ország is visszalépett a részvételtől. Mindössze harminc nemzet fiataljai rajtoltak a japán fővárosban és az eredmények is eléggé gyengék voltak. A győzelmet az USA szerezte meg Japán előtt. Hatvanhárom ország 2500 sportolója küzdött az érmekért három évvel ezelőtt a torinói Universiaden. Ez rekordnevezés volt, és az eredmények sem maradtak el. Három világcsúcs (Nordwig, Rosendahl, Szanyejev), számtalan Universiade-rekord, az egyes versenyszámok döntőinek kiegyensúlyozott küzdelmei jellemezték a versenyeket. Már a nevekből ílélve is nem akármilyen volt a színvonal: Stecher, Hemery, Zselev, Avilov, Szanyejev, Csizsova, Briese- nick. Ennek ellenére mégsem volt a torinói Universiade ü világ legjobb főiskolai sportolóinak seregszemléje, mert nem tartották be az eredeti időpontot és így a versenyek kereszteződtek több világeseménnyel. Mi lesz Moszkvában? Egy biztos: még el sem kezdődtek a moszkvai versenyek, máris világcsúcs született: ennyien még egy Universiaden sem rajtoltak! Egyes sportágakban olimpiai „visszavágóra“ kerül sor. Minden valószínűség szerint az első helyért a Szovjetunió és az USA főiskolás sportolói küzdenek majd. Moszkvában büszkék az indulók níigy számára és a rendezők szerint az Universiadenak kölcsönöz különös jelentőséget, hogy a nemzetközi politikai élet enyhülési folyamatában kerül sor, Brezsnyevnek az SZKP KB főtitkárának az NSZK-ban, az USA-ban és Franciaországban tett látogatása után. Ilyen politikai helyzetben az Universiade méltán érdemli ki hagyományos jelszavát: Sport, Béke, Barátság. (T. V.l GAUDEAMUS ihPhhIhhhÍvh nvnnu
