Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)
1973-08-17 / 195. szám, péntek
A szocialista országok összeforrottsága — a feszültség enyhülésének fő feltétele Leonyid Brezsnyev beszéde Alma-Atában mm 1973. VIII. 17. Mint már jelentettük, Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkárit szerdán Alma Atában átnyújtotta Kazahsztán ázsiai szovjet köztársaságnak a Népek Barátsága Érdemrendet s ebből az alkalomból beszédet mondott. — Az érdemrend, amelyet ma megkapnak, megtestesíti az SZKP nak a lenini nemzetiségi politika megvalósítása terén kifejtett fél évszázados tevékenységét. Valamennyi népünk újjászületésének, felvirágzásának szoros összeforrottsá- gának és megbonthatatlan barátságának politikája ez. Ennek, nagyszerű gyümölcsei Kazahsztánban is láthatók — mondotta Brezsnyev. — Népeink barátsága — társadalmunk leghatalmasabb ereje, óriási vívmánya. Az önkényuralom elleni osztályharcban Október győzelméért vívott harcban született, tovább szilárdult az ötéves tervek építő munkájában, megedződött a Nagy Honvédő Háború tüzé- ben. Az emberek új történelmi közössége alakult ki nálunk — a szovjet nép. Amikor ezt mondjuk, korántsem azt állítjuk, hogy nálunk már eltűnnek a nemzeti különbségek, még kevésbé, hogy végbement volna a nemzetek összeolvadása. A Szovjetuniót benépesítő valamennyi nemzet és népcsoport megőrzi sajátosságait, nemzeti jellemvonásait, nyelvét, legjobb hagyományait. Minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy elérjék nemzeti kultúrájuk még nagyobbmérvű felvirágzását. U gyanúkkor a szou/et nép már nem csupán olyan nemzetek összessége, amelyek együtt élnek egy allumban, hogy úgy mondjam egy fedél alatt — folytatta Leonyid Brezsnyev. A mi embereink nemzeti hovatartozásuktól függetlenül sok közös vonásuk van, amely szilárd egésszé egyesíti ókét. Leonyid Brezsnyev üdvözölte Kazahsztánnak azt az elhatározását, hogy az idén az államnak nem kevesebb, mint egy- milliárd púd szemes terményt ad el. Közölte, hogy jelenleg az SZKP KB és a szovjet kormány megbízásából a köztársaságban intézkedéseket dolgoznak ki a juhtenyésztés fellendítésére, hogy a juhállományt megközelítőleg 50 millióra emeljék. Ez nagy fontosságú állami feladat. Csökken a közvetlen konfrontáció veszélye A világpolitika kérdéseiről szólva Leonyid Brezsnyev rámutatott, hogy a nemzetközi színtéren sok tekintetben új helyzet alakul ki. — Van alapunk annak kijelentésére, hogy az enyhülési folyamat, a kap csokitok normalizálódása továbbfejlődik, csökken a két világrendszer közötti közvetlen konfrontáció veszélye. A lövő ben is arra törekszünk, hogy a világháború veszélyét teljes egészében kiküszöböljük. Ez a perspektíva reális. Az enyhülés már azt eredményezte, hogy létrejött az olyan szerződések, megállapodások, egyezmények egész rendszere, amelyek alapokat teremrenek a szocialista és a kapitalista országok közötti békés — én azt mondanám — konst ruktív kupcsolatok számára. Mindez fel jogosít bennünket arra a reményre, hogy a jelenlegi enyhülés nem ideiglenes jelenség, hanem a nemzetközi kapcsolatok alapvető átalakításának kezdete. Az a kérdés, tiogy un Ként mélyítsük el az enyhülési folyamatot, miként tegyük azt megmásíthatatlan folyamattá, lényegében ez volt az egyik központi téma a szocialista országok és kommunista- és munkáspártjaik vezetőinek a Krím félszigeten a közelmúltban megtartott találkozóján. Kinyilványítottuk azt az egyöntetű meggyőződésünket, hogy a nemzetközi légkör radikális megjavításáért vívott küzdelem következetes és sokrétű erőfeszítéseket igényel. A barátainkkal folytatott véleménycsere fényében pártunk a legidőszerűbb feladatokat a következőkben látja. Elő kell segíteni az európai értekezlet teljes sikerét, törekednünk kell az enyhülésnek az. európai kontinens határain kívüli kiterjesztésére, ki kell terjeszteni azt az egész világra, arra kell törekedni, hogy a politikai enyhülés kiegészítse a katonai enyhülést, megszűnjék a fegyverkezési hajsza, majd ezután gyakorlati lépések következzenek a fegyverzetcsökkentés területén. Minden eszközzel elő kell segíteni az egész indokínai térségben a béke teljes helyreállítását a közei keleti politikai rendezés elérését, a Biztonsági Tanács és az ENSZ-közgyűlés határozatai alapján, amelyek az izraeli csapatok kivonását írják elő az összes megszállt arab területekről. Nagyarányú, kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat kell teremteni a Kapitalista világgal, amely jelentős alátámasztása lenne a most folyó pozitív politikai áramlatoknak. Következetesen folytatni kell az ázsiai, afrikai és latin-amerikai fejlődő országokkal való együttműködés továbbfejlesztésének és megszi lárdításának irányvonalát. Mindezen feladatok megvalósítása természetesen nemcsak a mi részünkről igényel jó akaratot és realista megközelí tést, — mondotta Brezsnyev — láttuk, hogy a tőkés világban tovább folytatódik a szocialista országokkal való kapcsolatok fejlesztésének perspektívái körüli küzdelem. Ez nem lep meg bennünket. Tudjuk, hogy vannak olt olyan erők, amelyek még mindig a hidegháború ka- tegóráiban gondolkodnak. A távlatokban gondolkodó politikusok a burzsoá országokban, a befolyásos üzleti körök, a társadalom széles rétegeiről már nem is beszélve mind világosabban megértik a két társadalmi rendszer békés egymás mellett élésének szükségességét. Meglehetős határozottsággal állíthatjuk: a lökés világban létrejött és erősödik a szocialista államokkal való ésszerű együttműködés téridén ciája. Nemzetközi osztály politikánk hatékonyságának fő feltétele marad természetesen a szocialista közösség egésze és valamennyi szocialista ország sike rés fejlődése. A szocialista or szágok összeforrottsága, szoros együttműködésünk az alap ja mindannak, amit a feszültség enyhülésében elértünk — jelentette ki Brezsnyev. A krími találkozó jelentőségéről A testvérpártokkal való barátság és együttműködés fejlesztéséről való gondoskodás szerves és állandó része pártunk egész tevékenységének. Amint a Krím-félszigeten tartott találkozó ismét megerősítette, ezt az álláspontot vallja valamennyi testvérpárt. Meg állapítottuk, hogy valamennyi területen — a politika, a gazdaság és az ideológia területén — nem kevés tartalék áll ren delkezésünkre együt Inni ködé sünk bővítéséhez. Meg vagyunk győződve utunk helyességében, ma rxista—leni nista ideológiánk igazában, és nem kételkedünk abban, hogy az enyhülés viszonyai közepette a kapcsolatok bővítése, a szellemi értékek, az információk cseréje, a különböző tár sadalmi rendszerű országok kapcsolatainak fejlesztése természetes és jól szolgálja a szocializmus igazságának terjesztését, újabb és újabb hívek megnyerését a tudományos kommunizmus eszméi számára. A Szovjetunió, az egész világszocializmus érdekeinek megfelel a testvéri országokhoz fűződő mind átfogóbb, mind nagyobb arányú gazda sági kapcsolatok fejlesztése — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. Az SZKP KB Politikai Bizottságának véleménye szerint a Krím-félszigeten tartott baráti találkozó megállapításai jó ösztönző erőt adnak munkánkhoz, valamennyi testvérpárt tevékenységéhez a kölcsönös kapcsolatoknak minden területen való tökéletesítésében, elmélyítésében — mondotta Brezsnyev. Amikor feladatul tűzzük ki, hogy az enyhülési övezetet ki kell terjeszteni az egész világra, fontosnak tartjuk, Hogy ebbe a folyamatba széles fronton bekapcsolódjék Ázsia — jelentette ki az SZKP főtitkára. Kedvező változások Ázsiában Valamennyien tanúi vagyunk az ázsiai helyzet megjavulásá- nak irányába ható fontos változásoknak. A hosszú és nehéz vietnami háború, a vietnami nép győzelmével zárult. Létrejött a béke helyreállításáról és a nemzeti megbékélésről szóló szerződés Laoszban. Létrejöttek a feltételek ahhoz, hogy normális mederbe kerüljenek a hindusztáni államok kapcsolatai. Űj, pozitív mozzanatok kerültek felszínre a koreai félszigeten, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fontos, az ország békés demokratikus egyesítését szolgáló kezdeményezései kapcsán — mondotta Brezsnyev. Végül — és ez nagyon jelentős — mind nagyobb befolyást gyakorol az ázsiai helyzetre a békeszerető államok politikája. Ezek között kiemelkedő helyet foglal el egy olyan hatalmas ország, mint India. A Szovjetuniónak szilárd meggyőződése, hogy Ázsia a béke törvényei szerint élhet és így is kell, hogy éljen és az ehhez vezető reális út a kol lektív biztonság — mondotta Brezsnyev. A Szovjetunió annak a híve, hogy egyenjogú alapon, a kollektív biztonsági rendszerben kivétel nélkül valamennyi ázsiai ország részt vegyen. Az a rendszer, amely mellett mi síkraszállunk, sekinek sem ad és nem is adhat egyoldalú előnyöket és minden ázsiai állam arra hivatott, hogy hozzájáruljon annak megteremtéséhez. A Szovjetunió jó kapcsolatokra törekszik Kínával A Szovjetunió — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev — jó kapcsolatokat kíván a Kínai Népköztársasággal. Mi minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy normalizálódjanak a szovjet—kínai kapcsolatok. Sajnos azonban nem sikerül érzékelhetően elő re lépni ebben a vonatkozásban. Ennek egyetlen oka a kínai vezetés politikája, amelynek alapja a fékevesztett szov- jetellenesség, a szocialista országok elleni aknamunka. A Kínai Népköztársaságnak a Szovjetunióhoz és más szocialista országokhoz fűződő kapcsolataiban csak abban az esetben lehetséges kedvező fordulat, ha a kínai vezetés be fogja tartani a szuverenitás, a kölcsönös tisztelet és a bel- ügyekbe való be nem avatkozás elveit, lemond a szocialista államok ellen irányuló tá madási kísérletről — állapította meg Brezsnyev. Elvi politikánk, amely összekapcsolja a maóizmus elmélete és gyakorlata mint a ieniniz- mussal szemben ellenséges áramlat ellen folytatort Határozott harcot a Kínai Népköz- társasággal való államközi kapcsolatok normalizálására irányuló készséggel, az SZKP XXIV. kongresszusának irányvonala változatlan. Ma a békének és a népek barátságának eszméi mind mélyebben behatolnak a világ közvéleményének tudatába. Ezek mögött az eszmék mögött áll a Szovjetunió tekintélye és növekvő ereje, a szocialista közösség mind szilárdabbá való egysége, a nemzeti szabadságért és társadalmi haladásért küzdő valamennyi harcos szolidaritása — jelentette ki végül Leonyid Brezsnyev. JUBILÁL A KUBAI TESTVÉRPÁRT Havanna — Negyvennyolcadik évfordulóját ünnepli csütörtökön Kuba első marxista—leninista pártja, amelyből a jelenlegi Kubai Kommunista Párt létrejött. Az évforduló alkalmából országszerte nagygyűléseket tartanak. 1925. augusztus 16—17-én az imperialistabarát diktatúra kegyetlen elnyomó rendszerében hívták össze az illegalitásban lévő szétszórt kubai kommunista szervezetek húsz képviselőjét a párt alakuló kongresszusára. A küldöttek között jelen volt Lulío Antonio Mella, a forradalmi diákság ismeri vezetője és Carlos Balino, a marxista eszmék terjesztője. A kongresz- szuson aláírták a Marxista— leninista Párt megalakulását kimondó okmányt. Az 1965-ben alakult Kubai Kommunista Párt folytatja a kubai marxisták—leninisták dicső forradalmi hagyományait. Kubának a szocializmus építésében elért jelenlegi sikerei a legszebb tiszteletadás azok emlékének, akik 48 évvel ezelőtt megalapították hazájuk első, marxista—leninista pártját. NIXON NYILATKOZOTT A WATERGATE ÜGYRŐL Washington — Nixon amerikai elnök közép-európai idő szerint csütörtökre virradóra beszédet mondott az amerikai televízióban a Watergate-iigy- ről. Az Egyesült Államok elnöke határozottan leszögezte: semmit sem tudott előre a Watergate- iigyről és nem veit részt azokban a kísérletekben sem, amelyek az ügy eltusolására irá nyúltak. Megígérte az amerikaiaknak, hogy a jövőben kormánya „éberebb lesz“ és nem történnek többé hasonló visszaélések. „Elérkezett a pillanat — folytatta az elnök —, hogy a Watergate-ügyet az igazságszolgáltatás elé utaljuk; annak kell elbírálnia, ki bűnös és ki ártatlan.“ ' A vizsgálódó szenátusi bizottság tevékenységét bírálva azt mondotta, hogy ezt a bizottságot a tények megállapítására hozták létre, de tevékenységére egyre inkább az vált jellemzővé, hogy az ügybe az elnököt is belekeverje. „Egyetlen tanú sem állította, hogy tudtam volna a Watergate-palotában történt fosztogatásról“ hangoztatta Nixon. A nagy nemzetközi politikai kérdésekre, elsősorban a délkelet-ázsiai helyzetre utalva Nixon kijelentette: „itt az ideje, hogy folytassuk az ország sürgető teendőinek megvalósítását. A Watergate-üggyel kapcsolatban kirobbant bizonytalanság aláássa a gazdaságunkba, valutánkba és külpolitikánkba vetett bizalmat.“ Arra kérte az amerikaiakat, segítsenek neki, hogy véghez vihesse azokat a feladatokat, amelyekért elnökké választották és vigyázzanak, nehogy ennek a politikának ellenzői kihasználhassák a Watergate-ügyet. Nixon a továbbiakban közölte, továbbra sem hajlandó kiadni a magánbeszélgetéseit rögzítő hangszalagokat. Az elnök és tanácsadóinak bizalmas jellegű megbeszélései nem olyan dokumentumok, amelyekről a végrehajtó hatalom egyszerűen lemondhatna, ha nagy zajt csapnak körülötte — mondta. Az elnök elismerte: egyes esetekben túlságosan messzire mentek a biztonsági intézkedésekkel kapcsolatos „túlbuzgóságban“ és megengedhetetlenül beavatkoztak egyes emberek magánéletébe. Az amerikai elnök televízióban mondott beszédéhez Washingtonban több mint négyezer szavas dokumentumot adtak ki, amely ugyancsak az elnök Watergate-üggyel kapcsolatos ártatlanságát taglalja. A dokumentum emlékeztet arra, hogy Nixon 1972 nyarán utasította az igazságügyminisztériumot és az FBI-t: „mélyrehatóan és határozottan“ vizsgálja ki a Watergate-botrányt. Miután ez év márciusában az elnök több olyan részletet ismert meg, amelyek súlyosabbnak mutatták az esetet, az elnök Nixon utasította politikai tanácsadóját, John Ehrlíchmannt, folytasson külön vizsgálatot és derítsen fényt az ügy egész hátterére. 1973 áprilisában pedig felszólította a kormány valamennyi illetékes szervét, hogy ez ügyben működjenek együtt az igazságszolgáltatással. Nixon legújabb állásfoglalásáról máris több vélemény hangzott el. A Demokrata Párt képviselői szerint az elnök „túl sok kérdést hagyott megválaszolatlanul, miközben menteni igyekezett cselekedeteit a Wa- tergate-botránnyal kapcsolatban“. A képviselők ismét követelték, hogy a Fehér Ház adja ki a beszélgetéseket rögzítő magnószalagokat. George Bush, a Republikánus Párt országos elnöke „hitellér- demlőnek és nagyon ésszerűnek“ nevezte az elnök beszédét. Spiro Agnew alelnök szerint „mindenkinek jogában van megvédenie tetteit, becsületét, tisztességét“. Az AFP hírmagyarázatában többek között megállapítja, Nixon a Watergate-üggyel kapcsolatban mondott ötödik televíziós beszédében jóval bizako- dóbbnak és kevésbé védekezőnek tűnt, mint korábban. Nagy nap a Skylabon Kennedy-fok — A Skylab űrhajósai eddigi legnehezebb munkanapjuknak néznek elébe csütörtökön. Ezt annak „köszönhetik“, hogy az elmúlt napokban túl sokat sopánkodtak amiatt, hogy nincs dolguk. A földi irányító állomás készségesen orvosolta panaszukat és csütörtökre az előző napokénál ötven százalékkal több elvégA MUROROA korallzátonynál napok óta oly annyira megélénkült a francia hadiflotta tevékenysége, hogy politikai megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy a harmadik francia nukleáris töltetet még augusztusban felrobbantják. MOHAMMED ULLAHNAK, a Bangla Desh-i nemzetgyűlés elnökének vezetésével parlameji- ti küldöttség érkezett Moszkvába. A delegációt, amely a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának meghívására utazott a szovjet fővárosba, megérkezésekor Alekszej Silyikov, a Legfelsőbb Tanács Szövetségi Tanácsának elnöke üdvözölte. A MARYLAND állambeli körzeti bíróság mind a kilenc bízendő feladatot tűzött ki számukra. Bean, Garríott és Lousma kipróbálja a „rakétacipőt“, amely még a teljes súlytalanság állapotában Is megkönnyíti az űrhajósok helyzetváltoztatását. Várhatóan még csütörtökön döntenek arról, hogy mikor lőj- jék fel a Skylab harmadik legénységét. rája elzárkózott attól, hogy részt vegyen az Agnew alelnök ellen indított korrupciós ügy kivizsgálásában. A SZOVJETUNIÓ és Szíria képviselői Damaszkuszban hat megállapodást írtak alá az ország északi részén az Eufrátesz folyón létesítendő erőmű építéséről. A Szovjetunió vállalta szíriai munkások kiképzését is az új berendezések kezelésére. PANAMA és a Lengyel Nép- köztársaság kormánya elhatározta, hogy nagyköveti szintre emelik diplomáciai kapcsolataikat. A két ország fővárosában kiadott közös nyilatkozat rámutat, hogy ez a lépés a két nép hagyományos baráti kapcsolatainak és együttműködésének megerősítését, a nemzetközi béke és biztonság céljait szolgálja.
