Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)
1973-08-14 / 192. szám, kedd
B e I p o I i ti k a i kom m en tár Az ügyes kezű, szorgalmas asszonyok egymás /teljesítményét jelülmúlva dolgoznak a marceiházi efsz kertészetében A marcelovái (marcelházai) Szövetkezetben már hetekkel ezelőtt lekerült a gabona a termőföldekről, de az aratási lendület azóta sem hagyott alább. A gépszínekből rendszerint reggel hat órakor kigördülnek a traktorok és napestig szinte megállás nélkül szorgalmasan dolgoznak. — Ilyen sokrétű termelési ágazatra berendezkedett gazdaságban most is sok a teendő — magyarázta a munkaelosztás- nál Téglás József agronómus. — Százötven hektárt tesz ki a kertészetünk, ami kora tavasztól késő őszig több mint száztíz dolgos asszonykéznek biztosít elegendő munkát. Hét óra tájban a zöldségter- inesztési és dohányos csoport tagjai is megjelentek a földeken. Szüretelik a paprikát s harmincnál is többen a dohánytörés körül foglalatoskodnak. Molnár Ferenc és Szabó Vilmos csoportvezetők nagy elismeréssel beszélnek a kertészetben dolgozó asszonyok munkájáról. — Jövedelmünknek csaknem a fele a kertészetből származik. Tavaly tíz és félmillió koronás bevételt értünk el. Ez idén tavasszal jó pénzért 41 vagon primőr karalábét értékesítettünk ... A jól jövedelmező zöldségtermesztés ügybuzgó asszonyaink leleményességének és ügyességének köszönhető. A munkaelosztás után a gépszínek mellett épített műhelyekben is beindították a szerszámgépeket. Itt a brnói ZKL tizemmel létrejött kooperáció keretében csapágyak készítésével foglalkoznak. Kifizetődik-e ez a melléküzemági tevékenység? — Az attól is függ, mihez viszonyítjuk — veszi át a szót Záborszky István mérnök, az efsz fiatal gépesítője. — Ezelőtt ugyanis a téli hónapok folyamán szakembereink a ZKL üzemmel létrejött egyezség keretében Brnóban dolgoztak. Később azonban rájöttünk; ha a nyersanyagot ideszállítják, itthon is elvégezhetjük a reánk háruló feladatokat. A csapágyak készítésében a mi közreműködésünk annyiban előnyös a szövetkezet számára, hogy évente soron kívül két erőgépet kapunk partnereinktől. Ez viszont megéri, hiszen évente legalább négy traktor beállításával kell gyarapítani gépállományunkat. Nyolc óra tájban már huszonöt fok fölé emelkedett a hőmérő higanyszála, s dél felé valóságos kánikula telepedett az efsz homokos határára. A közös gazdaság 2400 hektár termőföldjéből ugyanis 600 hektárnyi a vizet könnyen áteresztő homokos talaj. Bakulár Sándor pártelnök, aki egyúttal a segédagronőmus tisztségét is betölti a szövetkezetben, ezzel kapcsolatban megjegyzi: — A közős gazdaság megalakulás« óta egyre sikeresebben vívjuk meg a harcot a homokkal. Az ilyen összetételű talajon 68 hektár szőlőt, 108 hektár barackost telepítettünk. Munkánk során a korszerű agrotechnika elvei szerint járunk el, ami eddig is meghozta gyümölcsét. — Például miben? — Elsők között említhetném a gabonatermesztést is. Tavaly nem kedvezett az időjárás, sőt erős jégverés is sújtott bennünket. Ennek ellenére 30 mázsás átlagos termést értünk el hektáronként. Az idei esztendő azonban kárpótolta a tavalyi veszteségeket. A Kaukaz búzafajtából 43 mázsát, a Miro- novszkájából pedig 47 mázsát termeltünk egy hektárról. — Csak annak tulajdonítják ezt a szép terméshozamot, hogy kedvezett az időjárás és intenzív búzafajtákat vetettek? — Dehogyis. A talajerő fokozása döntő mértékben befolyásolta az eredményeket. A korábbi évekhez viszonyítva mintegy 10 százalékkal emeltük a vetésekre szórt műtrágyák mennyiségét. Tiszta hatóanyagban számítva 237,6 kilogrammal pótoltuk a tápanyagot, de úgy mutatkozik, hogy ha tovább emeljük a műtrágyák mennyiségét, az ideinél is nagyobb termésre számíthatunk. A hektárhozamok gyarapítása fontos feladata a szövetkezetnek. Bár a takarmánytermelés zöldl’utószalag-rendszere kora tavasztól késő őszig biztosítja az állatállomány lédústakar- mány-szükségletét, az évi tejhús kitermeléséhez csaknem 280 q szemesterményt használtunk fel. Ahhoz, hogy szemes takarmányokból is önellátók legyünk, nagy segítségünkre szolgálnak saját kísérleteink is. Ez idén erre a célra az El- gina árpafajtával és a Libelulla olasz búzafajtával próbálkoztunk. A kísérleti parcellákon az Elgína 73, a Libelulla búza pedig 56 mázsával biztatott. Nem vagyunk tehát m'ár messze attól, hogy az ötéves terv végéig, 1975-ig, gabonából homokos határunkban elérjük az 50 mázsás átlagos terméshozamot. Szabó János, a szövetkezet zootechnikusa is megelégedéssel nyugtázta Bakulár elvtárs sokat ígérő szavait. Nagyban enyhítené a takarmánygondokat, fokozná az állatállomány hasznosságát és biztonságossá tenné a termelést, ha az elmondottak belátható időn belül tényleg realizálódnőnak. — Ennek ellenére — mondta bizakodva a zootechnikus — az állattenyésztés fejlesztése kielégítőnek tekinthető. Az év elejétől ugyanis egy-egy tehéntől naponta 8,72 liter tejet értékesítünk. A tejeladás utolsó három hónapjának átlaga pedig 10 liter körül mozog darabonként. Tehénállományunk biológiai és genetikai potenciálja azonban olyan színvonalon van, hogy az ideális takarmányozás esetén az eddig elért 3188 évi tejhozamot is jóval felülmúlhatná. A CSKP KB 1972 áprilisi ülésének határozatait egyébként a szövetkezet jól teljesíti. A sertéshús előállítására 3,5 kilogramm szemes takarmányt használ fel s átlagosan 52 deka a napi súlygyarapodás. A hízómarháknál 1,16 kilogrammos a napi súlygyarapodás, ami nagyon jó eredmény. A baromfihús előállítása talán a legkifizetődőbb ága a szövetkezetnek, hiszen 50—60 napos korukban 2,5 kg súlyban adják el a csirkéket s egy kilogramm hús kitermeléséhez alig 2,5 kg szemesterményt etetnek fel. Természetesen az elmondottakon kívül még sok tartalék rejlik a szövetkezetben, amit lépésről lépésre igyekeznek feltárni és a termelésben hasznosítani. Ezt a célt szolgálta a jutalmazás új rendszerének bevezetése is, melyet ez idén érvényesítenek első ízben. Bakulár László efsz-elnök a munkaegységekről a teljesítménynormákra való áttérés jelentőségét a következőkben fogalmazta meg: — Az utóbbi években megfigyeltük, hogy a javadalmazási rendszer már nem felel meg a fejlődés adta követelményeknek. Tavaly például még munkaegységekben számoltunk. Egy-egy munkaegységre a termelés szerint 38,76 koronát fizettünk ki a természetbeni járandóság értékével együtt. Igaz, hogy 10 millió 306 ezer korona tiszta jövedelem elérését tette lehetővé ez a javadalmazás, de a másik oldalon azt is láttuk, hogy túl drágán termelünk és a munkaegységek nem bontakoztatják ki eléggé a tagok kezdeményezését. Az idén már a teljesítménynormák alapján jutalmazzuk a tagok munkáját. A tervet is úgy állítottuk fel,, hogy számoltunk a tagok alkotó kezdeményezésének növekedésével. A növénytermesztésben dolgozók előre tudják, hogy az év végéig 22 millió 347 ezer korona értéket, az állattenyésztésben pedig 11 millió 473 ezer korona értéket kell létrehoz- niok. Ha csak az eddigi bevételek alapján ítélem meg a jövedelem alakulását, megnyugvással hangsúlyozhatom, hogy az év végéig ezt a nálunk rekordtervnek nevezett előirányzatot minden mutatóban túlszárnyaljuk. Ezt bizonyítja a nagy lelkesedés és az igyekezet, senkit sem kell nógatni a munkában. Az ötéves tervben rögzített feladatok teljesítésében járási méretben is élen jár a szövetkezet. Ez végső sorban annak köszönhető, hogy a vezetők elmélyültebben, alaposabban foglalkoznak a termelés kérdéseivel, és többet törődnek a tagok gondjaival, javaslataival, a szövetkezés emberi vonatkozásaival is. SZÜMBATH AMBRUS Lépést tartani a köveidménvekkel A nemzeti jövedelem emelkedésének arányában növekszik a fagyasztók vásárlóképessége, mely főleg a kereslet és a kínálat egyensúlyban tartásával kapcsolatos feladatok végzésével foglalkozó ipari és kereskedelmi szervezetek dolgozóira ró többletmunkát. Az említett szervezetek a ki- sehb-nagyobb ráfordítást igénylő beruházásokon, korszerűsítéseken kívül új munkamódszerek bevezetésével, a szocialista munkaverseny hatékonyabb formáinak alkalmazásával lesznek eleget a követelményeknek. Ezenkívül arra törekednek, hogy a termeléshez szükséges nyersanyag jelentős részéi saját forrásaikból fedezhessék. Az ezzel kapcsolatos követelmények a mezőgazdasági termelésben viszonylag magasak, ugyanis az ötödik ötéves terv utolsó évt'ben — az idei évhez viszonyítva — 16,1 százalékkal kel! növelniük a termelést, a piacra kerülő termékek terjedelmét pedig 23,9 százalékkal. Ezzel a fejlődéssel lépést kell tartania az élelmiszer- iparnak is, melynek a kereslet és a kínálat mérlegének egyensúlyban tartásán kívül figyelembe kell vennie az észszerű táplálkozás mind nagyobb fontosságú elvét is. Az élelmiszeripar dolgozóinak az elkövetkezendő időszakban a piacra kerülő termékek skálájának bővítésével és a csomagolástechnika korszerűsítésével kapcsolatosan ügyelniük kell a modern háztartásoktól elválaszthatatlan követelmények megtartására, mint pl. az általuk forgalma- zntt élelmiszeripari cikkek tartóssága, és az ideális adagolás. A kereskedelemmel karöltve az eddiginél több gyümölcs- és zöldségkészítményt, alkoholmentes italt, hűtött félkészárut és állati termékeket tartalmazó készítményt kell piacra adniuk. A nemzeti jövedelem már említett állandó emelkedése törvényszerűen magával hozza, hogy 1975-ben — 1970-hez viszonyítva — az egy főre eső húsfogyasztás 60,3*ról 71, a tej és a tejtermékek 194,1-ről 214 kilogrammra növekednek Több tojást, zsírt, cukrot, zöldségfélét is fagyasztunk inajd. Ezeknek biztosítása szakmailag képzett és a helyzet magaslatán álló dolgozókat, korszerű berendezéseket és a hatékonyságot állandóan növelő munkamódszerek bevezetését teszí szükségessé. Minden érdekelt üzemben széles teret kell biztosítani a komplex szocialista racionalizáció alkalmazásának, a tudományos kutatásnak. Nem szabad megfeledkezni az új és a diétás készítményekről sem. A munkaviszonyban levő háziasszonyok konyhájából már ma sem hiányozhatnak azok a félkészáruk, melyeknek elkészítése nem munkaigényes és kevés időt igényel. Az élettempó törvényszerű felgyorsulása ezeknek a készítményeknek a további bővítését, választékának kiszélesítését sürgeti. Mint az élet többi területén, az élelmiszeriparban és a kereskedelemben sincs helye az egy helyben topogás- nak. Statisztikusok számításai szerint 1975-ben — 197U-hez viszonyítva — az egy főre eső zöldségfogyasztás 98,2-ről 1114 kilogrammra, az alkoholmentes italok fogyasztása pedig 67,3-ról 811 literre emelkedik. Az érdekelt üzemek, szervezetek, elárusítók csak akkor tudnak majd lépést tar tani a követelményekkel, ha már most minden részletre kiterjedő távlati tervet dolgoznak ki, melyből nem hiányozhat a szakmunkásképzés, a műszaki fejlesztés, a korszerűsítés. A másutt már bevált jó tapasztalatok átvétele pedig egyenesen aranyat ér, mert nem kerül pénzbe és ugrásszerűen előrelendíti a fejlődést. A népgazdaság fejlődéséről kiadott számadatok szerint 1973 első léi évében a lakosság összpénzjövedelme 7,2 milliárd koronával haladta túl az előző év ugyanezen időszakát. A kiskereskedelmi forgalomban ez visszatükröződött: 4,4 milliárd koronával több árut adtak el, mint 1972 első fél évében. Ezek a számok a népgazdaság örömteli fejlődését bizonyítják és egyúttal arra figyelmeztetnek, hogy az előrehaladás folyamata hazánkban állandó jellegű. Ezt szükséges tudatosítaniuk a piacot áruval ellátó kereskedelmi szerveknek is és fel kell készülniük az egyre növekvő kereslet folyamatos kielégítésére. KOMLÖSI LAJOS Csak a tenger hiányzk.«. Csehszlovákia 128 000 négyzetkilométer kiterjedésű területén az érdekes turistalátványosságok 39 típusa közül (nemzetközi osztályozás szerint) 38 megtalálható. Csak a tenger hiányzik. A természeti szépségek „felfedezésével“ arányosan növekszik a külföldi, s ami a legfontosabb, a hazai turisták érdeklődése a hazánkban tett utazások iránt. 116 A és B osztályú szálloda, 11 A osztályú motel, száz és száz C osztályú szálloda és más elszállásoló intézmény áll a turisták rendelkezésére, Csak 1962-től 1971-ig 18 új ho» tel és 7 motel épült (A és B osztályú), amelyek összkapaci* tása több mint 5200 ágy. Érdemes megemlítenünk azt is, hogy az építészmérnökök a különböző szállodák építése so- rán folyton feltűnő, de közben érzékenyen megoldott építkezési formát választanak. így pl. a Csorba-tói Panoráma-szálló, 4 Tátrafüredi Park-szálló, a Banská Bystrica-i Lux, a Spindle* röv Mlýn-i Montana és a prágai Park- és Olympik-szálló. (CSTK) NEMZETKÖZI KERTÉSZETI KIÁLLÍTÁS A Flóra-Olomouc nemzetközi kertészeti kiállítás 11. évfolyama, a nyári virágoknak ez a seregszemléje, szombaton, augusztus 18-án kezdődik egy 45 hektárnyi kiterjedésű parkban. A kiállítás igazgatóságának képviselői tájékoztatták az újságírókat, hogy a szabadban 453 900 kiültetett virág, a rózsakertben 315 rózsafajta és 15 000 rózsabokor vár a látogatókra. A nyári Flóra kiállításon 11 állam, mégpedig Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Magyarország, az NDK, az NSZK, Lengyelország, Ausztria, a Szovjetunió és az USA cégei vesznek részt. A CSSZSZK-ból 25 kertészeti vállalat és üzem állítja ki virágait. A kiállítás ideje alatt, augusztus 18-tól szeptember' 2-ig, kü* lönböző virágnapokat rendez* nek pl. a gladiola napját, n georgia napját, a rózsa-napot, a krizanténnapot stb. A legnagyobb kultúrpolitikai esemény augusztus 25-én lesz, a hagyományos „virágok napja“. E napon rendezik meg a „Virágok a cseh festőművészek műveiben“ című kiállítást, valamint számos népművészeti együttes, szólista lép fel. A nap műsorát divatbemutató, egy virágrendező tanfolyam, különböző versenyek és a Kvéty folyóirat mototurista revüje tarkítja. (CSTK) 1973. VIII.
